udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vékás Domokos

1993. február 27.

A román-magyar kapcsolatokról volt szó a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság által szervezett találkozón. Az előadók között volt Vékás Domokos volt kolozsvári főkonzul a konzulátus 1988. júniusában történt bezárásáig. Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa a romániai magyarság helyzetét elemezte. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ kongresszusa után konszenzuson nyugvó eredmény született. Törzsök Erika óvott attól, hogy a Romániával való kapcsolatépítés során csakis az erdélyi magyarság érdekeit helyezzék középpontba. Törzsök Erika szembeszállt azzal a nézettel is, hogy Romániában az RMDSZ lenne az egyetlen demokratikus erő. Gömbös János, a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy a román hadseregben továbbra is erős a nacionalista befolyás és a magyarságról kialakított ellenségkép. /(pietsch): Tanácskozás a román-magyar kapcsolatokról. = Magyar Nemzet, febr. 27./

1995. február 8.

Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./

1995. február 17.

Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./

1997. július 23.

Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998