udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84823 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 84811-84823
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. január 4.

A Kolozs megyei Magyar Demokrata Tanács, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezete kíván lenni, szakbizottságokban végzi tevékenységét: szervezési és ifjúsági, sajtó-, egyházügyi és adományozó, művelődési, jogi, gazdasági-pénzügyi, zenei bizottságban tevékenykedik, s külön csoport a Bolyai bizottság, amely az anyanyelven működő egyetem tervezetét dolgozza ki. /Kolozs Megyei Magyar Demokrata Tanács hírei. = Szabadság (Kolozsvár), 1990. jan. 4./

1990. január 4.

Király Károly kifejtette, hogy új tartalommal telítődött a testvériség fogalma. Elmondta, hogy Bukarestbe megy, mert hívták, vállalja el a Nemzeti Megmentési Frontot alelnöki tisztségét, hogy ő foglalkozzon a nemzetiségi kérdéssel. /Tófalvi Zoltán: Exluzív intrejú Király Károllyal, az Ideiglenes Tanács alelnökével. = A Hét (Bukarest), jan. 4./

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 5.

Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1990. január 6.

Megjelent a Máramarosszigeti Napló első száma. Demokratikus lap az alcíme. Szerkesztői: Mazalik Alfréd, Román János, Rozsnyai Bálint. Ez a szám a Bányavidéki Új Szó munkatársainak segítségével látott napvilágot. /Máramarosszigeti Napló (Máramarossziget), jan. 6. ? 1. sz./

1990. január 7.

Megjelent a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. "A Nemzeti Megmentési Front határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti jogokat és szabadságjogokat." A Nemzeti Megmentési Front szükségesnek tartja, hogy az ország új alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjogait, ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. /A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 7.

Törvényt adtak ki az 1947. dec. 30-a utáni politikai bűncselekményekre vonatkozó amnesztiáról, az amnesztia az 1989. dec. 22-ig elkövetett cselekedetekre vonatkozik. /Törvényrendelet egyes bűncselekmények amnesztiában való részesítéséről és kegyelem gyakorlásáról egyes büntetések esetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. január 7.

1959-ben megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet, ezzel a magyar értelmiség soraiban a megfelelő utánpótlást lehetetlenné tették. Az egykori Bolyai Tudományegyetem és a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem volt és jelenlegi tanárai elengedhetetlennek tartják az önálló magyar egyetem visszaállítását, olvasható közös nyilatkozatukban, melyet több mint százötvenen írtak alá. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1990. január 10.

A Közoktatási Minisztérium nemzeti kisebbségi ügyosztályának állásfoglalása javaslatokat tartalmaz a kisebbségi oktatás elősegítésére /nemzetiségi tagozat indítható a szülők kérésére, ismét megalapíthatók a múltban a kisebbségek nyelvén működő iskolák, minden tárgyat a kisebbségen nyelvén lehet tanítani/. Javasolja a Bolyai Tudományegyetem és a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet újbóli megalakítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1990. január 10.

Jan. 10-én Kolozsvárott megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Az EMT az RMDSZ-szel együttműködő jogi személy, kolozsvári székhellyel. /Megalakulási nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1990. január 10.

Megjelent a Jelenlét, a kolozsvári MADISZ hetilap első száma. Kiadja a Romániai Írók Szövetsége, főszerkesztője B. Kiss Botond. /Jelenlét (Kolozsvár), jan. 10./ Hírt ad róla: Szabadság (Kolozsvár), jan. 13.

1990. január 11.

Dr. Pálfalvi Attila frissen kinevezett oktatási miniszterhelyettes nyilatkozott terveiről, a változásokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1990. január 11.

Petre Roman miniszterelnöknek a KGST szófiai összejövetelén elmondott beszédét közi a lap. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanár néhány napja miniszterhelyettesi rangban irányítja az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Osztályát. Ki kell alakítani a nemzeti kisebbség iskolahálózatát, vissza kell térni az anyanyelvű oktatásra, vázolta fel a feladatokat. Újra kell választani a tanfelügyelőségeket. Õsztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A kolozsvári Politechnikai Intézetben /a műszaki egyetemen/ is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást. Most történt az új kari vezetőség megválasztása, egyetlen magyar nem került be a vezetőségbe. Pálfalvit mélyen felháborította ez az eljárás. Nagyon fontosnak tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Mostani tisztségét is úgy vállalta el, hogy hetente lejár Kolozsvárra előadást tartani. /Pápai Judit: Festina lente! = A Hét (Bukarest), jan. 11./

1990. január 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatóit 1984-től kényszerítették arra, hogy Erdélyen túli, színromán vidékeken tanítsanak. 1984-ben a 29 végzősből 20-at, a következő három évben /1985-1987/ valamennyi végzőst román vidékre nevezték ki. Két évfolyam /1985, 1986/ hallgatói írásban tiltakoztak a minisztériumnál, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsánál és a pártközpontnál, de tiltakozásukat válaszra sem méltatták. E két évfolyam hallgatói közül többen megtagadták azt, hogy távoli vidékeken tanítsanak, román iskolákban. Akik megtagadták a kihelyezés elfogadását, azokat nem lehetett állami intézményhez felvenni. Többen munkások lettek, alkalmi munkából éltek, illetve külföldre távoztak. Néhány példa, mi lett a sorsuk: Szilágyi Gizella virágot árul a kolozsvári piacon, Rózsa Hajnal szövetkezeti bedolgozó Kolozsváron, Vargha Zsolt 1986 óta kosárfonó Nagyszalontán. Hasonló sors várt a tanárképző magyar hallgatóira. A magyar iskolákba pedig román tanárokat neveztek ki. /Dobra Judit tanár: Helyzetkép - rétegfelvételben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1990. január 13.

Az RMDSZ kolozsvári szervezete nevében Balázs Sándor és Kása Zoltán írta alá a beadványt, amelyben javasolják a magyar tannyelvű kolozsvári Bolyai Tudományegyetem újjáalakítását. Emlékeztettek arra, hogy az egyetem megszüntetése az 1959-es egyesítéssel vette kezdetét. Az egyesülés a terror légkörében történt meg, a későbbi diktátor, Nicolae Ceausescu sugalmazására. Az egyesítés szabad utat nyitott az anyanyelvű oktatás rendszeres csökkentésére. Az anyanyelvű oktatás olyan helyzetbe került, hogy nem láthatta el funkcióját, a diplomás értelmiségi nemzedékek szárnyra bocsátását, amire a magyar nemzetiségnek szüksége lett volna. /Beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1990. január 13.

A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Roland Dumas francia külügyminiszter a francia kormány nevében könyvadományt nyújtott át Bukarestben a Központi Egyetemi Könyvtárnak, amelynek könyvállománya az 1989 végi események során tönkrement. Az adományt Andrei Plesu művelődési miniszter köszönte meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1990. január 13.

Tőkés László bejelentette, hogy Menyő lakosai Temesvár segélyezésére gyűjtöttek, ugyancsak erre a célra ajánlotta fel karácsonyi perselypénzét a helyi református egyházközség is. /Tőkés László nyilatkozata. = Szilágysági Szó (Zilah), jan. 13./

1990. január 13.

A Nemzeti Megmentési Front Kovászna Megyei Tanácsa jan. 13-án egyhangúan megyei polgármesterré választotta Kozsokár Gábor jogászt, alpolgármesterré Pop Dumitru közgazdászt, titkárrá Péter Zoltánt. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1990. január 15.

A Romániába látogató Hans-Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét jan. 15-én Bukarestben fogadta Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök. Iliescu elnök leszögezte, hogy a Nemzeti Megmentési Front platformja határozott előírásokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. január 16.

Hivatalos látogatásra jan. 16-án Bukarestbe érkezett Sten Andersson, Svédország külügyminisztere. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1990. január 16.

A Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége a Barabás Miklós Céh hagyományait akarja felújítani, megalakítására felhívást tett közzé az ideiglenes szervezőbizottság nevében Baász Imre, Ütő K. Gusztáv és Bob József. A csatlakozni kívánók Sepsiszentgyörgyön jelentkezzenek, az alakuló közgyűlést áprilisra tervezik. /Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége felhívása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1990. január 16.

Köszönetet mondanak a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak az értékes könyvadományért, melyet jan. 12-én Vekerdy József, a Nemzetközi Kiadványcsere Osztály vezetője adott át az OSZK nevében a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja könyvtára számára. /Közügy rovat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. január 18.

Mihai Sora oktatási miniszter jan. 18-án kelt 9252. számú rendelkezésével engedélyezte, hogy hazatelepülhetnek a nemzetiségi tanárok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Ceausescu idején kényszerből román vidékekre helyezték a magyar nemzetiségű tanárokat.

1990. január 18.

Az RMDSZ jan. 13-i küldöttgyűlésén elfogadták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szándéknyilatkozatát, melyet közzétettek. Fejezetei: Az RMDSZ felépítés és működése, Az RMDSZ részvétele a közéletben, Az RMDSZ gazdasági és szociális irányelvei, Az RMDSZ irányelvei az oktatás kérdéseiről, A sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről, Az RMDSZ ifjúságpolitikája. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szándéknyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 84811-84823




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2016
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998