udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84823 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 84811-84823
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1990. január 18.

Csíkszeredában jan. 18-án megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt. A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán /Csíkszereda/ elnök, Csáky József /Csíkdánfalva/ alelnök, Tompos Zsolt /Csíkszereda/ titkár. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április/

1990. január 18.

Marosvásárhelyen és az egész megyében rendszeresen megvernek magyarokat, magyarul beszélőket összevernek. A Muszka testvéreket a rendőrségen verték meg, miközben a fűtőtesthez bilincselték őket. Egy csecsemőjét vivő édesanyát az utcán úgy megvertek, hogy elvesztette az eszméletét. Sokan nem mernek minderről beszélni az újságírónak, mert félnek. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1990. január 19.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának jan. 19-i közleménye hírt adott arról, hogy Gálfalvi Zsolt, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja jan. 11-13-a között részt vett Bécsben az Európa-kerekasztal értekezleten, ahol sajtóértekezleten számolt be a romániai magyarság helyzetéről. /Nemzetközi elismerés övezi a szervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1990. január 19.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezeti szabályzata. Tervezet. - Szerkesztette Király Ernő, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségének tagja. - Nagyvárad, 1990. jan. 19. /füzetben sokszorosították/

1990. január 19.

Székelyudvarhelyen művelődési lap indult Hídfő címmel, céljuk: "közlési lehetőséget szeretnénk biztosítani az elsősorban székelyudvarhelyi és környékbeli értelmiségiek művelődési tárgyú írásainak". /Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19. 1. sz. Felelős szerkesztő: Fábián Lajos/ Székelyudvarhely múzeumának munkaközössége felhívásban jelentette be, hogy önálló múzeummá kell válnia az intézménynek. Szeretnék visszakapni azokat a dokumentációs értékű anyagokat, amelyeket más helyre vittek. Jan. 3-án gyűlést tartottak Székelyudvarhelyen a helyi Népszínház tagjai. Megválasztották vezetőségüket, elnök: Csiszár Antal. Jan. 5-én gyűlést tartottak Székelyudvarhely hivatásos és nem hivatásos képzőművészek. Tervezik alkotótábor létesítését, kérik kiállítóterem létrehozását. /Művelődési híradó. = Hídfő (Székelyudvarhely), jan. 19./

1990. január 20.

Tőkés László Temesváron tartott nemzetközi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy választ kell adni, ki a felelős a rengeteg halálért, ki hajtotta végre a gyilkos parancsokat. Temesváron az első két napon a hadsereg a felkelők ellen lépett fel. A hadsereg átállása segítette végül győzelemre a forradalmat. - Tőkés László a diktatúra elleni harcában más egyházak vezetőihez is fordult, így Nicolae bánsági érseknek is írt, aki válaszában hazaárulónak nevezte Tőkés Lászlót. Pontosan úgy viselkedett, mint az egykori nagyváradi református püspök, Papp László. Ezért csodálkozott Tőkés László, amikor Nicolae érsek a forradalom mellé állt. /Bodó Barna: Tőkés László szerint az igazságot ki kell deríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1990. január 20.

A diktatúra szorításában a cenzúra több könyv megjelenését megakadályozta. Az Erdélyi Fiatalok folyóiratot bemutató kötetet kinyomtatták 5000 példányban, kiadása mellett foglalt állást Domokos Géza és Demény Lajos. Azonban Koppándi Sándor és Szilágyi Dezső ellenezte a kiadást, emiatt Mihail Dulea aláírta a bezúzási végzést. Azonban a nagyváradi nyomda vezetői nem küldték zúzdába a köteteket, így most a könyvesboltokba kerülhet az Erdélyi Fiatalok. Az évek során a cenzúra miatt betiltott könyveket most Index- tiltott könyvek szabadon felirattal fognak megjelenni, több mint ötven kötetről van szó. /H. Szabó Gyula: "A Holnap bekövetkezett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1990. január 21.

Horváth Andor frissiben kinevezett művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a magyar-román kulturális és oktatásügyi miniszterek bukaresti megbeszélésen vett rész, beszélt Glatz Ferenc miniszterrel. A miniszterek megegyeztek a kultúra háza létesítésében Bukarestben és Budapesten. Megegyezés született arról, hogy a két ország történészei találkozzanak. Kialakítják a minisztériumban a nemzetiségi ügyosztályt, ez Horváth Andor feladata lesz. Horváth Andor szerint a nemzetiségi ügyosztálynak kicsiben meg kellene ismételnie a minisztériumi ügyosztályokat. Szükség van a magyar művelődés helyzetének tudományos felmérésére. Horváth Andor javaslatokat kér a nemzetiségi ügyosztály működésére vonatkozóan, elsősorban az RMDSZ művelődési szakosztályától. /Művelődésünk születő rendje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1990. január 21.

Bodor Pál készített interjút Iliescu elnökkel, aki elmondta: "december 22-én és 23-án voltak föllobbanások bizonyos övezetekben, így a Székelyföldön is, például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Úgy tetszik azonban, hogy a nyugalom helyreállt." "... az a tény, hogy román káderek jelentek meg a magyarok lakta vidékeken, a milícián már nem akadt egy fia magyar sem, s a magyaroknak csak a román milicistákkal volt dolguk - kiváltója is volt a mostani fellobbanásoknak. Udvarhelyen egy román szekuritátést, Székelykeresztúron egy román milicistát öltek meg - ámbár Udvarhelyen egy magyar milicista is halálát lelte a forró napokban." Bodor Pál megjegyezte, hogy Hargita megyében a lakosság 80 százaléka magyar, a megye első harminchét tisztségviselőjének 80 százaléka román volt, mégpedig "többségükben más vidékről hozott románok, akik sem a nyelvet, sem a szokásokat, az észjárást és a hagyományokat sem ismerték." Iliescu kifejtette: "Nagyon örvendtünk a magyar kormány, a magyar közvélemény, a magyar sajtó rokonszenvező magatartásának. Kiegyensúlyozott, bölcs tartása volt a magyarságnak." /Magyar Nemzet, jan. 15., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. január 21.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

2004. január 3.

Parázs vita támadt Szatmárnémetiben a tanácsi testület tavalyi utolsó ülésén, amikor a két jogász alkalmazására kiírt pályázat került szóba. Ilyés Gyula alpolgármester kijelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy a két leendő jogász közül legalább az egyik tökéletesen ismerje a magyar nyelvet is, hiszen a szaknyelv fordítására nincs alkalmas embere a polgármesteri hivatalnak. Az ülésen kiderült, hogy a sajtóban megjelent értesítőben a polgármesteri hivatal titkára által eszközölt belejavítás miatt nem szerepelt a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kritérium. A leendő jogász, vagy jogászok magyar nyelvtudásának hasznosságával több tanácsos is egyetértett. /(pcx): Szatmárnémeti: Magyarul is tudó jogászt keres a polgármesteri hivatal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./

2004. január 3.

Szilveszter este úgy megtelt a szatmárnémeti Északi Színház, hogy még pótszékeket is elő kellett venni. A darabot megelőzte a híre: szerzője, Sárossy Szüle Mihály, aki 1922–től színészként és rendezőként dolgozott budapesti, majd vidéki színházaknál. 1927–ben amerikai vendégszereplésre indult, majd operettszínházat alapított New Yorkban, amelyet 1934–ig, hazatéréséig vezetett. Itthon ismét játszott, rendezett, színházat igazgatott, darabokat, sőt könyveket írt. 1946–tól ugyanazt folytatta New Yorkban, később egy ottani magyarlakta vidékeket járó vándortársulat vezetőjeként, majd Miamiban, ahol ismét létrehozza a saját színházát, melyben magyarországi művészek vendégjátékát is megszervezte. 1982–ben megírta – barátja, Jávor Pál személyéhez kötötten – az amerikai magyar színjátszás történetét. Végül hazatért, Budapesten halt meg, 1992–ben. Sárossy Szüle Mihály Egy bolond százat csinál című zenés komédiájából film is készült, ifjabb Latabár Kálmán főszereplésével, amelyet Budapesten 1944 végéig vetítettek, hatalmas sikerrel. Annak ellenére, hogy a történet látszólag semmivel nem több a kor filléres regényeinél. /Báthory Éva: Szilveszter a színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./

1990. január 22.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Központi Irodája jan. 21-én ülésezett. Szempontokat adtak arra, hogy ki az, aki erkölcsi magatartása alapján megérdemli, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja legyen. Nem igaz az, hogy mindenki kompromittálódott, pusztán a párttagság nem lehet a megítélés kritériuma. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 22-i Közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1990. január 22.

Kolozsváron jan. 22-én találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, ide tartozzék a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegye, a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács /Státus/ visszaállítása. /Valóság (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szándéknyilatkozatot febr. 3-án átadták a vallásügyi miniszternek.

1990. január 22.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

1990. január 23.

Pálfalvi Attila miniszter-helyettes az anyanyelvi oktatás helyzetéről elmondta, hogy a megbukott rendszerben a 80 ezer magyar líceumi tanulóból csupán 33 ezer tanulhatott anyanyelvén, a szakmai oktatásban rosszabb volt az arány: 15 600 magyar tanulóból csak 125-en tanulhattak magyarul. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem feltámasztása mellett, amelyhez hozzátartoznak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Színművészeti Főiskola magyar tagozatai, ugyancsak tagozatként a magyar zeneművészeti főiskola, képzőművészeti tagozat, agronómia és a műegyetemi felsőfokú képzés is beindul magyar nyelven. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

1990. január 23.

A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa jan. 23-i ülésén bejelentette, hogy indul a választáson, amelyet máj. 20-ra tűztek ki. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

1990. január 23.

Megalakult a Székely Kisgazdapárt szervező bizottsága Gyergyóújfaluban. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

1990. január 25.

Ion Iliescu jan. 25-i tévébeszédében egyes erdélyi megyékkel kapcsolatban szeparatista törekvésekre utalt: "A napokban számos aggasztó jelenségről értesültünk egyes erdélyi megyékből szeparatista tendenciákkal kapcsolatosan, ami feszültséget és konfliktusokat okoz a román és magyar nemzetiségű állampolgárok között." /Ion Iliescu televíziós beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1990. január 25.

Marosvásárhelyen továbbra is megverik a magyarokat. Sokan eljöttek panaszkodni a szerkesztőségbe a volt November 7-e lakótelepen élők közül. Román fiatalok mindenkit megvernek, ha magyar beszélgetést hallanak. A református imaházban sokszor lehetetlen istentiszteletet tartani a hangzavar miatt. Egy fiatal belehalt sérüléseibe. A rendőrök sokszor végignézik az agressziót. Egy alkalommal 20-25 román rohant elő, bot volt náluk és kiabáltak: minden magyart megölünk! Több személyt megvertek, egy asszonyt a mentők vittek el. A rendőrségen nem tudnak minderről, viszont megbüntettek magyar fiatalokat, mert román személyeket megsértettek. /(bodolai): Kiktől fél a lakónegyed? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

1990. január 25.

Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1990. január 25.

Jan. 25-én megalakult a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, a felsőfokú oktatás magyar diákjainak érdekvédelmi szervezete. /A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1990. január 25.

Jan. 25-én Csíkszeredában hivatalosan is bejegyeztette magát az elmúlt években nem hivatalosan működő Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/. A tudományos műhely kiadványa lesz az Átmenetek, alcíme: A mindennapi élet antropológiája. A KAM képviselői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József/Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1990. január 25.

Sepsiszentgyörgy reprezentatív iskolája falára újra felkerült a Székely Mikó Kollégium név. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

1990. január 26.

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnévtáblák felszerelését, elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg az új tábla. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

1990. január 27.

Leváltották Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettest. A hivatalos közlemény szerint Pálfalvi Attila nem tartotta tiszteletben a kormány és az Oktatásügyi Minisztérium határozatait, önkényes döntéseket hozott a magyar anyanyelvű oktatásnak és a román nyelvű oktatásnak oly módon történő szétválasztása ellen, amely feszültségek kirobbanását idézte elő. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, utódául Demény Lajost nevezték ki február elsején. /Romániai Magyar Szó, febr. 2./ Az RMDSZ Hargita Megyei Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettes leváltása ellen, mert Pálfalvi Attila a Nemzeti Megmentési Front programnyilatkozatának megfelelően cselekedett, a több évtizedes sérelmeket, a jogfosztást akarta orvosolni. Az RMDSZ Hargita Megyei Bizottsága kéri Pálfalvi Attila funkciójába való visszahelyezését. /Az RMDSZ Hargita Megyei Bizottsága nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1990. január 27.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága állásfoglalást adott ki. Helyeslik az Oktatásügyi Minisztérium intézkedési tervét, hogy megvalósuljon a tanulók anyanyelvi oktatása, továbbá az iskolák 1959-től kezdődő erőszakos megváltoztatása előtti státusának visszaállítása. Nem értenek egyet azzal, hogy a korábban megtagadott jogok visszaszerzését sérelmezik és a szeparatizmus megnyilvánulásának minősítik. Váratlan volt Iliescu elnök jan. 25-i beszéde, amelyben szeparatizmust emlegetett. Ez a kijelentés egyoldalú és magában hordozza azt a veszélyt, hogy a magyar kisebbségi jogvédelmi törekvéseket fékezni kell. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1990. január 27.

Király Károly a Román Kommunista Párt vezetői közé tartozott. Nagy jövő állt előtte, azonban 1972-ben szembefordult a Ceausescu-rendszerrel, majd megkezdte tiltakozó akcióit 1977-ben. Jelenleg a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Bodor Pál kérdésére, hogy a nacionalizmusnak erős tradíciója volt Romániában, nem jelent-e ez leküzdhetetlen akadályt a demokrácia számára, Király Károly leszögezte: leküzdhetetlent nem, de nehezen fog itt a demokrácia megszületni, "A romániai nacionalizmus fokát én inkább a hitleri Németországéhoz hasonlítanám, mint bármelyik más szomszéd országéhoz." Hozzátette: "Sok kitűnő románt ismerek, aki négyszemközt hajlandó a román nacionalizmusról nyilatkozni - a nyilvánosság előtt azonban nem mer állást foglalni. Épp a nacionalistáktól való félelmében." Király Károly kifejtette: "A politikai-adminisztratív autonómiák híve vagyok." "A jogokat ki kell vívni ? de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre." "Szerintem azonban téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen." "Ha egyetlen pártunk van, mi történik, ha azt az egyetlent valakinek sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre." /Bodor Pál: Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában. Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 27./

1990. január 27.

Jan. 27-én megjelent az Új Sport /Csíkszereda/ napilap első száma, régen igény volt már egy magyar nyelvű sportlapra.


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 84811-84823




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998