udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 ... 2071-2100 | 2101-2111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. december 29.

A romániai magyar nyelvű oktatást az 1989 utáni egyszeri létszámemelkedés után a fokozatos csökkenés váltotta fel. Az általános iskolákban a létszámcsökkenés kevésbé szembetűnő, a középfokú oktatásban azonban ez a jelenség kezd aggasztó méreteket ölteni. Az 1992/93-as tanévben az országban a tanulók 61,7 %-a folytatta tanulmányait középiskolákban, addig a magyar tanulóknak csak a 45 %-a jutott be a középiskolákba. Minden megyében a magyar lakosság arányszáma alatti a továbbtanulók aránya. /Murvai László, Debreczi Árpád: Továbbtanulási esélyek anyanyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1993. december 29.

Megújulóban van a MAKOSZ, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Csíkszeredán dec. 4-én a megújítás szándékával tanácskoztak tíz diákönkormányzat képviselői. Eddig a MAKOSZ centralizált volt és nem működött megfelelően, gyakorlatilag szétesett. Most a tanárokat és a végzett diákvezetőket is bevonják munkájukba. /Gazda Árpád: Polgárosodás a MAKOSZ-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1993. december 29.

Vasvári Aladár nyugalmazott főesperes kilencven éves, elmesélte, milyen kálváriát járt. Brassóban volt plébános, a fordulat másnapján, 1944. aug. 24-én letartóztatták. 1946-ban kiengedték, de 1947-ben újra elvitték. Egy idő múlva Bukarestbe vitték, Avram Bunaciu belügyminiszterhez, ott volt Petru Groz miniszterelnök is. Arra akarták rávenni, hogy mint főesperes, vegye rá híveit és paptársait, hogy ez a rendszer elfogadható. Nem vállalta, erre visszavitték. Egy idő múlva kiengedték, három évig élhetett otthon, majd 1950-ben jöttek érte a szekusok. Jilavára vitték, a hírhedt börtönben találkozott Szász Pállal, Venczel Józseffel. Jilaván föld alatti cellákba kerültek. Egy cellában huszonöten szorongtak. Szadista őreik voltak. Nem kaptak takarót. Vasvári 1951-ben a máramarosszigeti haláltáborba került. Rettenetes volt a bánásmód, ott halt meg több főpap. Egy ideig öten voltak egy cellában, közülük négyen papok, Durkovits Antal püspök, dr. Boga Alajos gyulafehérvári püspöki helynök, a iasi-i püspök és ő. Durkovits egyre gyengébb lett. Elvitték a cellából, hiába kérték, hagyják velük, olyan beteg. Durkovits végül egyedül halt meg, magánzárkában. Boga Alajos állapota is egyre rosszabb lett, végül Vasvári Aladár karjai között halt meg, 1954-ben. Sírjaikat később sem találták meg. 1955-ben felszámolták a máramarosszigeti börtönt, a csak lézengő rabok hazaindulhattak. Őt azonban újra elvitték, újra kezdődtek a kihallgatások. Végül csak 1956-ban szabadult. 1957-ben újra elvitték, egy évet ismét börtönben kellett töltenie. Azután kiengedték, de a megfigyelése tartott tovább. /Váradi Mária: Ordas idők ünnepei. Hallatlan eltökéltséggel, megalkuvás nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

1993. december 29.

Budapesten, a Marcibányi téri Művelődési Központban minden szerdán csángó táncház van. Az Almási téri Szabadidő Központban pedig a fővárosban élő moldvai csángómagyar fiatalokat tanítja két tanárnő, dr. Dessewffy Anna és Szőcs Anna. Dr. Dessewffy Anna 30 éve jogász, aki 1991 nyarán egy hónapig tanított Rekecsinben csángó fiatalokat magyarul írni, olvasni, Szőcs Anna révén ismerkedett meg a csángókkal. Szőcs Anna Pusztina faluban született, majd Sepsiszentgyörgyre jött szakközépiskolába, ott döbbent rá arra, hogy magyar. Akkor kezdett magyarul írni, olvasni. 1987-ben jött át Magyarországra. Ismeri a csángó sorsot, ezért vállalta a tanítást. Három év alatt 100-120 csángó fiatal fordult meg náluk. /Bérczesi Tünde: Nem mondhatom, hogy nem vagyok magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

1993. december 29.

Az Erdélyi Magyarság /Budapest/ folyóirat a negyedik éve jelenik meg, állandó létbizonytalanságban. Az első nyolc számot most antológia-formában kiadták. /Erdélyi Magyarság antológia 1990-1991 /Primor Kiadó, Budapest/. Kisebbségtudományi alapműként is forgathatja majd e munkát a kutató és laikus. A másik fontos kiadványuk Matatias Carp Holocaust Romániában című művének újrakiadása. A háború után megjelent könyv valamennyi fellelhető példányát a román titkosszolgálat felkutatta és megsemmisítette. Mindössze néhány példány menekült meg, ennek alapján készült ez a kiadás. /Tamási Orosz János: Erdélyi Magyarságantológia. = Új Magyarország, dec. 29./

1993. december 30.

Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseit követően Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt vezetője kijelentette: a kormánypártot nem támadni, hanem támogatni kell. Ennek jegyében tárgyalóasztalhoz ült a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselőivel. /Funarék a kormányban? = Magyar Nemzet, dec. 30./

1993. december 30.

Dec. 30-án ülést tartott a Demokratikus Konvenció, az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba képviselte. Megállapították, hogy a jelenlegi tárgyalásokkal Iliescu elnök a szélsőséges erőket is felölelő "nemzeti egységkormány" útját egyengeti. A Demokratikus Konvenció beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a szenátus és a képviselőház felhatalmazta a Vacaroiu-kormányt arra, hogy a parlamenti vakáció idején törvényrendeleteket bocsásson ki. - Dec. 30-án nyilvánosságra hozták, hogy 118 ellenzéki képviselő kezdeményezésére mégis összehívják a parlament rendkívüli ülésszakát. /Iliescu nemzeti egységkormányt szeretne. = Népszabadság, dec. 31./

1993. december 30.

Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok újraválasztott elnöke elmondta, hogy létrehozzák a Pedagógusszövetség Alapítványát. Az alapítvány célja: a tanárok továbbképzése, az iskolák felszerelésének támogatása és szociális segítségadás. A pedagógusok fizetése rendkívül alacsony. A tanügyi törvénytervezet jelen formájában elfogadhatatlan. /B. Kovács: Nem hagyhatják az iskolát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

1993. december 30.

Kovászna megye 233.256 lakosával az ország legkisebb lélekszámú megyéje, közülük 122,9 ezren élnek városokban. 177,1 ezren vallották azt, hogy magyar anyanyelvűek, ennél alacsonyabb a magyar nemzetiségűek /175.502/ lélekszáma. A megye nemzetiségi megoszlása: 75,2 % magyar, 23,4 % román /1977-ben még Kovászna megye lakóinak 77,9 %-a volt magyar nemzetiségű és 20,6 % román nemzetiségű./ Sepsiszentgyörgy 68.070 lakosának 74,8 %-a /50.886 lélek/, Kézdivásárhely 22.851 lakosának 91.7 %-a /20.964 fő/ magyar, Kovászna 12.476 lakosának 67,5 %-a /8.423 fő/ magyar. A vallási megoszlás: 85,6 ezer római katolikus, 79,8 ezer református, 10,7 ezer unitárius, 50,5 ezer ortodox, de vannak pünkösdisták, baptisták, adventisták is. Kovászna és Hargita megyében van a legkevesebb vállalkozó az országban. /B. Kovács András: A népszámlálás tükrében. Számok és lelkek Kovászna megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1993. december 30.

A diktatúra idején tömegek jártak templomba, mert megtartó védőbástyának érezték azt - mondta el Hajdó István, a Gyergyói Egyházkerület főesperese. Jelenleg kevesebben járnak templomba. Az egyik ok a kiöregedés. Az idősek, akik az egyház megtartó sziklái voltak, elhaláloztak, a fiatalok nem veszik át a helyüket, itt is érezhető az elmúlt évtizedek romboló hatása. Súlyos gond az elszegényedés, a munkanélküliség és az italozás. /Gál Éva Emese: "A kör, melyből nem zárható ki senki" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1993. december 30.

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./


lapozás: 1-30 ... 2071-2100 | 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998