udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 5371-5377
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. január 9.

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 9.

Jan. 11-én tartják Temesvár, Szeged és Újvidék polgármestereinek (Gheorghe Ciuhandu, Bartha László, Borislav Novakovic) szegedi találkozóját. A három megyeszékhely elöljárói együttműködési dokumentumot írnak alá, amely rögzíti a soron következő időszak legfontosabb tennivalóit. A földrajzi fekvés, a történelmi múlt, a gazdasági hagyományok újraélesztésével a térség rövid időn belül visszanyerhetné egykori vezető szerepét. /Polgármesterek találkozója Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 9.

Kocsik József RMGE ügyvezető elnök arról számol be, hogy az Arad és Temes megyei szervezet által az Új Kézfogás Alapítványnál vetőmagbúza vásárlásának támogatását megcélzó pályázatot jóváhagyták, így 25 ezer dollárral támogatják vetőmagbúza helyett vetőmagkukorica vásárlását, ha a két megye gazdálkodói is fel tudnak mutatni ennyi pénzt e célra, féláron juthatnak hozzá. A vetőmagot Magyarországon fogják megvásárolni. - Az információs központ beindításával szeretnék megújítani a gazdaköri tevékenységet. Remélhetőleg a jövőben több pénzük lesz, nem ismétlődik meg az, hogy még a számukra ingyen kiutalt autót se tudták elhozni. Pályázaton nyerték el az Aradon felállítandó információs központhoz szükséges számítógépeket. /Balta János: Több pénzben reménykedik az RMGE Arad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 9.

Jan. 8-án egy ismeretlen férfi betelefonált a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap szerkesztőségébe, és románul közölte, hogy pokolgépet helyezett el a szerkesztőségben, az ügyészségen és a prefektúrán. A rendőrség átkutatta az épületeket, de nem találtak robbanószerkezetet. Egy hónappal ezelőtt már volt hasonló eset, akkor egyszerre négy bombariadót jeleztek a rendőrségnek, de akkor sem találtak pokolgépet. /Farkas Réka: Bombariadó a Háromszék szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 9.

Kiss Sándor, a Bihari Napló Rt. elnöke bejelentette, hogy az üzlettársával együtt tulajdonában lévő többségi BN-részvénycsomag, valamint a Jurnal Bihorean napilapot kiadó cég értékpapírjainak eladásáról tárgyalásokat folytattak egy osztrák érdekeltségű cégcsoporttal. A megállapodás szerint januárban és februárban átvilágítják a Bihari Napló Kiadóvállalat Rt.-t, a Jurnal bihoreant kiadó Multiprint céget, valamint a hirdetésszervezéssel foglalkozó Floris Kft.-t. Ha az adatok megfelelnek a cégek mérlegében szerepeltekkel, akkor március elején megveszik a többségi részvényeket. A román jogi személyiséggel bíró Forum Verlag Kft. az osztrák Funk Verlag und Druckerei Kft. és a magyarországi Inform Stúdió közös tulajdona. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 9.

Nagyszebenben, az erdélyi szászok egykori fellegvárában mára a 170 ezres lakosság alig egy százaléka vallja magát németnek. Nagyobb számban élnek magyarok a városban, mint szászok. Mintegy 4100 magyar lakik Nagyszebenben, a lakosság 2,6 %-a, Szeben megyében pedig 4,29 % a magyarok aránya. A megyében a 13 ezer szavazati joggal rendelkező magyar személy közül 3600-an választották az RMDSZ jelöltjét a választáson, tájékoztatott Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke. A medgyesi magyarságnak egynegyede sem voksolt az RMDSZ-re. Keresztes Kálmán, a nagyszebeni Goga Octavian Gimnázium matematikatanára, egyben aligazgatója elmondta, hogy a városban mindössze egyetlen óvodában működik magyar tagozat, az elemi és gimnáziumi osztályokat pedig csak minisztériumi engedéllyel lehetett megindítani. A Goga Octavian Gimnáziumban 45-en tanulnak magyarul, a 15-ös általános iskolában 64-en. A VIII. osztályban 14 magyar tanuló van, az első osztályt idén két magyar tanulóval kezdték. Az új polgármester valamikor tanfelügyelő volt, az ő jóindulatának köszönhetően indulhatott az első osztály. Medgyesen azonban 11 tanulóval nem indulhatott meg a magyar első osztály. Az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolhattak a nagyszebeniek iskolabuszt, amely a környék falvaiból és a város különböző negyedeiből szedi össze a magyar gyermekeket. A bentlakók költségeinek egy részét szintén a magyarországi közalapítvány fizeti. Valamikor három-négy párhuzamos magyar osztály is indult és az érettségizettek szinte mind bejutottak az egyetemre. Talán épp ez volt a vesztünk, vélte Kazinczy Jenő, aki 1955-től az 1989-es fordulatig volt a gimnázium igazgatója. Aki egyetemet végzett, Ceausescu intézkedéseink megfelelően, nem kerülhetett vissza a városba. Lassan magyar értelmiség nélkül maradt a város. Ötven évvel ezelőtt tizenegy vállalat élén állt magyar igazgató. Mára egy sincs. - Még a kommunizmus idején is gazdag magyar művelődési élet zajlott Nagyszebenben, emlékezett vissza a múltra Kalmár Ferenc, az újjáalakult Polgári Kör vezetője. Színdarabokat, vígjátékokat adtak elő. A helybeliek büszkék újságjukra. A Nagyszeben és Vidéke sokáig havonta jelent meg, később negyedévenként. Ezelőtt egy évvel pénzhiány miatt leállt, de most újraindítják. A lap ezerkétszáz példányban jelenik majd meg és a dévai Corvin Kiadónak köszönhetően ingyen terjesztik. - A nagyszebeni magyarok az RMDSZ főtéri, korszerűsített helységeiben szinte hetente tartanak összejöveteleket. Az ifjúsági szervezet élén Szántó Csilla tanárnő áll. - A városban egyetlen könyvesboltban sem árulnak magyar könyveket. /Szucher Ervin: Túlélni próbál a nagyszebeni magyarság. Két gyermekkel indítottak osztályt az elemiben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

Az AMDSZ megalakulása óta két magyar ifjúsági szervezet működött Aradon. A tagok között ellenségeskedés volt. Az AMISZ elnöke már többször fölajánlotta az egyesülést vagy a társszervezet megalakítását, de erre eddig nem került sor. Az új évet azonban mégis együtt kezdi az AMISZ és az AMDSZ. Jan. 8-án a két elnökség közös ülést tartott. Napirenden szerepelt az együttműködést rögzítő szabályzat papírra vetése. Szabó Mihály AMISZ-elnök úgy véli, hogy a társszervezet elsődleges célja a közösségépítés. Popa Armand AMDSZ-elnök a lényeget abban látja, hogy ne legyen széthúzás az aradi magyar ifjúság körében. A két elnökség úgy döntött, megpróbál közös amatőr színjátszócsoportot alakítani, az AMISZ pedig az AMDSZ bevonásával szeretné folytatni a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaival elkezdett kötetlen beszélgetések sorozatát. /Németh Beatrix: Nem lesz több széthúzás? Társszervezet lett az AMISZ és az AMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 9.

A város pusztulásáról emlékezett meg jan. 7-én Nagyenyed magyar közössége. Pásztori Kupán István református lelkész kifejtette, hogy az emberi közösségnek joga és egyben kötelezettsége, hogy megemlékezzen mérhetetlen emberi szenvedéseknek kitett elődeiről. A történelmi tényekkel és igazsággal szembenézés igazi megbékélést és fejlődést hozhat el ezen a tájakon. Az RMDSZ néhány éve rendszeresen kezdeményezi a megemlékezést, miközben Nagyenyed egyik iskolájának udvarán áll Axente Sever szobra. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett: akkor kezdődött el a Fehér megyei magyarság még mindig tartó szórványosodása. Jelenleg az itt élő magyarság már csak közösségi megmaradásáért küzd. A várfalon több mint egy évszázada márványtáblára vésett dátum áll: 1849 január 8. /Bakó Botond: Megemlékeztek az 1849. januári áldozatokról. Akkor kezdődött el Fehér megye magyarságának szórványosodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Ezen a napon rohanták meg a román csapatok Axente Sever vezetésével az itt élő magyarokat.

2001. január 9.

A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2001. január 9.

A gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor fennállásának negyedszázados évfordulójára készített monográfia, Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezései is mutatják, milyen sokan segítettek: a Lázár-kastélyt és a ferences kolostort restauráló munkában százak vettek részt. Az elmúlt évben elkezdődött a gazdag képzőművészeti gyűjtemény pontos összeírása és a munkák digitális nyilvántartása. Az adatfelvétellel párhuzamosan Gaál András festőművész jó ideje foglalkozik már az állagmegőrzéssel, a meghibásodott munkák restaurálásával. A szárhegyi Alkotóközpont alkotóházi programjának beindulásával az elmúlt esztendőben a hagyományos (már nemzetközivé vált) Barátság Tábor mellett még öt további kisebb létszámú alkotótábort rendeztek. /Szatmári László: Többesztendős dokumentációs munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2001. január 9.

Madéfalva lakossága jan. 7-én a SICULICIDIUMRA emlékezett. A falu lakosságát és az ide sereglett csíki és háromszéki székelyeket, akik Mária Terézia 1762-es határőrség felállításáról szóló rendelete ellen tiltakoztak, 1764. jan. 7-én Bukow tábornok csapatai kegyetlenül lemészárolták. A megemlékezésre az 1899-ben felállított emlékműnél került sor. /(Daczó Dénes): Emlékező madéfalvi közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2001. január 9.

Megjelent egy könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. A színes fényképekkel illusztrált nagy album nyolc templomot és a püspöki kápolnát mutatja be. A szerzők - szöveg Muhi Sándor, képek Murvai György - bemutatták azokat a középkori könyveket is, amelyeket nemrég találtak meg befalazva a Hildegárda tornyának egyik tagolásában. /Könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2001. január 9.

Megjelent a fiatal Gáll Attila Napló émelygésig /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, Előretolt Helyőrség Könyvek/ című verseskötete. Az ifjú poéta álarc mögé rejtőzött és Maldoror hangján szólalt meg, Lautréamont grófjának huszadik századi követőjeként. /Karácsonyi Zsolt: Lautréamont grófjának kései követője Kolozsvárott. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 10.

Még nem döntöttek arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter által vezette Kisebbségvédelmi Hivatal élére kit nevezzenek ki. A Nastase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájékoztatási minisztériumnak rendelte alá. A hivatalt egy államtitkár fogja vezetni, akit két személy helyettesít majd. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök elmondta: az RTDP-vel folytatott tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy az egyik államtitkár helyettesi tisztet magyar, míg a másikat roma nemzetiségű személy töltse be. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kit jelölne erre a tisztre, Markó Béla elmondta: Markó Attilának, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztálya igazgatójának a neve merült fel, de végső döntésre még nem került sor. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter a Szabadságnak elmondta: a hivatal leértékelésének tekinti az intézmény beépítését a tájékoztatási minisztériumba. A szenátor visszaélésnek nevezte, hogy a hivatal vezetője nem tagja a kormánynak. Hangsúlyozta: szerinte a tájékoztatási miniszter nem fedi a kisebbségi kérdések összetett jellegét. Más országokban általában az ilyen hivatal a művelődési, belügy- vagy igazságügyi minisztérium keretében működik. /Markó Attila lesz a kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 10.

A román törvényhozás jan. 8-án megnyitotta jan. 19-ig tartó rendkívüli ülésszakát. A képviselőházban viszont már a napirendi program megszavazásánál elakadt az ülés. A Nagy-Romániai Párt képviselői ugyanis indokolatlannak tartották az 1945 után igazságtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, valamint a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénytervezetek megvitatását e rendkívüli ülésszakon. A képviselők végül 168 vokssal 114 ellenében megszavazták e két tételt tartalmazó napirendi programot. Lucian Bolcas, az NRP parlamenti csoportjának elnöke azzal érvelt, hogy e két törvénytervezet rendkívül fontos, ezért nem alkalmas rá a rendkívüli ülésszak, továbbá - véli Bolcas - vannak égetőbb kérdések is. Jan. 8-án Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy a parlament várhatóan márciusban fogadja el a 2001. évi költségvetés tervezetét, amit kormányszinten február elejére kívánnak véglegesíteni. Ezzel párhuzamosan egyeztetések folynak a nemzetközi szervezetekkel, hogy a kormány a későbbiekben ne kényszerüljön utólagosan módosítani a költségvetés tervezetét. /(Szász Attila): Máris akadozik a parlament kereke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 10.

Jan. 9-én Kolozsváron kitüntették azokat a református lelkipásztorokat, gondnokokat és gyülekezeteket, amelyek a diktatúra éveiben, a nehéz időkben is építkeztek. Elismerésben részesültek azok is, akik a változás utáni időszakban végeztek kimagasló munkát a református egyház keretén belül. A református egyház 218 épületet és 35 templomot emelt a nehéz időkben. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán volt püspök köszönetet mondott mindazoknak, aki templomot, parókiát, gyülekezeti házat emeltek, vállalva az esetleges megtorlásokat. Dr. Csiha Kálmán átadta a Bocskay Istvánról elnevezett Hit és szabadság emlékérmeket és okleveleket azoknak, akik a diktatúra idején sem riadtak vissza attól, hogy templomokat és más egyházi épületeket hozzanak létre. Az anyaszentegyház építője oklevelet azok kapták, akik nem emeltek templomokat a diktatúra idején, de jelentősen hozzájárultak a református gyülekezetek, és általában a magyarság megmaradásához. Az építő gyülekezetek emlékplakettjét az 1990 után elért eredményekért adta át a református egyház képviselője. /Nánó Csaba: Templomépítés a diktatúra idején. Díszoklevelekkel tüntették ki a református gyülekezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 10.

Több, mint négy évvel ezelőtt, a Demokratikus Konvenció választási kampányán sok ígéretet tett, többek között azt is, hogy a termelőszövetkezeti és az állami nyugdíj közötti különbség meg fog szűnni. A termelőszövetkezeti nyugdíjak ugyanis igen alacsonyak voltak. Sokáig vártak a változtatásra. Egyszer bejelentették, hogy több, mint száz százalékkal emelték meg a falusi nyugdíjakat. Ez valójában alig jelent valamit. Az újságíró megjegyezte: ezzel a rendszerváltás utáni kormányoknak egyszer el kell számolniuk. Az évek során semmiféle szociális segélyre nem voltak jogosultak, mert volt egy kis földjük. Akkor sem, ha 50 ezer lej nyugdíjt kaptak havonta. /Makkay József: Vajúdó parasztvilág - zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 10.

A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 10.

Seres Dénes Szilágy megyei szenátort korábbi tisztségébe, a helyi közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választottak meg újból. E tisztségében az elmúlt mandátum idejében az ő nevéhez is fűződik a Helyi Autonómiák Európai Chartájának hazai ratifikálása és a helyi közigazgatási törvény. Elmondta, hogy szakbizottsági elnökként továbbra is szem előtt tartja a helyi autonómiák működtetéséhez szükséges szabályok tökéletesítését, a hozzá szükséges pénzforrások törvénybeli szabályozását, s annak keretében az anyanyelv használatának kiteljesítését. Seres hangsúlyozta: a regionális fejlesztési törvény lehetőséget nyújt új gazdasági régiók létrehozására, amely azt jelenti, hogy a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - szabadon társulhassanak különféle övezeti érdekeltségű beruházások kivitelezésére. Egy tanulmány eredményeként - az Európai Unió támogatásával készült - Románia számára nyolc nagyobb régió létrehozását javasolták. Megalakult a nyolc régió gazdaságfejlesztési céllal. Szilágy megye az északnyugati övezetben van Bihar, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyékkel. Nincs kizárva a nagyobb régiók létrehozása sem, ezt jelenti az utóbbi időben sajtónyilvánosságot kapott terv, az úgynevezett történelmi tartományok (lásd Erdély, Moldova, Dobrudzsa és a többiek) létesítésére vonatkozó javaslat. /Fejér László: Szabadon társulhatnak az önkormányzatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 10.

Dec. 31-én adták át Szamosújváron a magyarországi Ipolyi Arnold Kulturális Egyesület díját a helyi Téka Művelődési Alapítvány képviselőinek. A díjjal azokat a szervezeteket szeretnék jutalmazni évről évre, melyek az egyetemes magyar műveltséghez tartozó népi kultúra értékeit népszerűsítik, elsősorban fiatalok között. Így esett a választás, munkájuk elismeréseként, a Tékára és a Kaláka néptáncegyüttesre. Harangozó Imre, a népfőiskola elnöke kiemelte: ″Szamosújvár már iskola, mert utat mutat, miként lehetünk modern, XX. századi emberek úgy, hogy testünk és lelkünk minden mozdulatával megtartó és éltető hagyomány vonzáskörében maradunk″. /Ipolyi Arnold-emléklap és -emlékdíj a Téka-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 10.

Kolozsváron három olyan iskola van, amelyik több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az egyik patinás középiskola a Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az iskola fiatal tanára, Kósa Mária, az igazgatói állásra kiírt versenyvizsgán a legmagasabb eredményt érte el. Kósa Mária elmondta: az iskola a reprezentatív iskolák közé tartozik, ezért joga van arra, hogy kiválogassa a tanszemélyzetet. Az I-IV.-től intenzív angol nyelvű osztályok vannak. Ez azt jelenti, hogy a XII. osztály után nyelvvizsgázhatnak. Oklevelet kapnak. Sok munkahelyen kérik a nyelvvizsgát. Beindult a matematika-informatika szak, az idéntől a közgazdasági szak. /Csomafáy Ferenc: Versenyképessé válni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 10.

Az erdővidéki Bölön község nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795-1842), a reformkori eszmék jeles úttörője, európai és amerikai utazó, emlékirat-író, műfordító szülőházát 1941-ben jelölte meg emléktáblával a "Szövetség″ elnevezésű Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja és a kolozsvári "Gondoskodó Társaság″. Az épület ma is áll. A falu központjában van Jecza Péter szobrászművész Bölöni Farkas Sándort ábrázoló mellszobra (1991), az unitárius templom homlokzatára emléktáblát helyeztek egy emlékiratából vett idézettel (1975). - Vajda Gyula, Bukarestben élő bölöni születésű sinológus bejelentette: megvásárolja az említett szülőházat, és a helyi önkormányzattal együttműködve létrehozza a Bölöni Farkas Sándor Alapítványt. A szülőházban emlékszobát fognak berendezni, itt kapna helyet egy leendő falumúzeum is. Egyébként Bölön 2001-ben milleniumi emlékművet állít a falu központjában; erre helyezik el az 1848-as szabadságharc és a két világháború helyi hőseinek, áldozatainak névsorát. /Bölöni Farkas Sándor újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 10.

Megjelent a Székely Oklevéltár VI. kötete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában. A kötet 1635-1653 közötti székely népesség-összeírásokat tartalmaz, bevezetéssel és jegyzetekkel Demény Lajos látta el. Az összeírások egyazon elv és rendszer alapján történtek: falvak és azokon belül társadalmi rétegek rendjében vették jegyzékbe a hadi szolgálatot teljesítő székely családfőket, férfi rokonaikat és az özvegyeket fiúgyermekeikkel, valamint a pusztán álló székely örökségeket. /Megjelent a Székely oklevéltár VI. kötete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 10.

Napvilágot látott Murádin László Egyházi településnevek Erdélyben /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyve. /Helikon (Kolozsvár), jan. 10./

2001. január 11.

A szenátus működési szabályzatát vitató albizottság ülésén vita alakult ki arról, ha a parlamenti képviselők több szakbizottság tagjai lehetnek-e. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor úgy nyilatkozott: az RTDP képviselői elfogadták az RMDSZ azon javaslatát, hogy az emberjogi bizottság nevét kisebbségi, emberjogi és felekezeti bizottságra változtassák. A szenátorok jan. 11-én döntenek a függőben maradt kérdésekben. /Működési szabályzatát vizsgálja a szenátus. Elfogadták az RMDSZ javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2001. január 11.

Ioan Rus belügyminiszter rendelete alapján Tudor Cearapin hadosztályparancsnokot nevezték ki a román csendőrség élére. A intézményt eddig Anghel Andreescu vezette. A román csendőrség parancsnoka 1997-ben kapta meg a hadi tudományok doktora címet, 1999-től pedig a Romániai Tudósok Egyesületének tagja. /Tudor Cearapin a csendőrség új parancsnoka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2001. január 11.

A Kolozs megyei alprefektus-jelölt, a PDSR-s Dan Canta kinevezése konfliktust keltett az RMDSZ és a PDSR helyi szervezetei között. Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke figyelmeztetett: amennyiben az alprefektust a PDSR jelöli ki, az RMDSZ megyei tanácsosai megvonhatják a kormánypárttól támogatásukat a tanácselnöki választások során, miután Ioan Rust, az eddigi elnököt a közrendészeti tárca élére nevezték ki. Kónya Hamar Sándor szerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Somogyi Gyula jelenlegi alprefektus hivatalának megtartását kérte, mivel e tisztség igen fontos a magyarság megyei vezetésben való képviseletének szempontjából. /Kolozsvári feszültség az alprefektus jelölés miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2001. január 11.

Csíkszeredában új ingatlannal gazdagodott a római katolikus egyház. Az Isarescu-kormány egyik utolsó rendeletei közé tartozik a 2,3 milliárd lej kiutalása a katolikusok számára. E pénzből a gyulafehérvári püspökség Csíkszereda központjában vásárolt meg egy 600 négyzetméteres felületet. Tamás József csíkszeredai segédpüspök kifejtette: az épület rendeltetéséről a közeljövőben döntenek. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség, szintén kormányrendelet alapján kapott pénzösszeget épületvásárlásra. /(Daczó Dénes): Új ingatlan a csíkszeredai katolikusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998