Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2001. május 7.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ helyi szervezete évezrednyitó ríszegtetői majálisra várta máj. 5-én Kalotaszeg, Kolozs és a környező megyék, a határon inneni és túli magyar ajkú fiatalokat. Akik eljöttek, megcsodálhatták a Ríszegtetőről kínálkozó gyönyörű kilátást, a kalotaszegi népviseletet. Voltak sportvetélkedők, gyermekjátékok. A hagyományos népdalvetélkedőn a kalotaszentkirályi fiatal népdalénekesek tűntek ki, minden kategóriában sikerült megszerezniük az első díjat. - A ríszegtetői majális mára Kalotaszeg hagyományos népi ünnepélyévé vált. /Papp Annamária: Évezrednyitó ríszegtetői majális.Kalotaszeg hagyományos ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. május 7.
Kalotaszegi kalauz címmel jelentetett meg az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Szakosztálya egy füzetet. A szerkesztők átvették Kós Károly grafikáit az általa szerkesztett, Kalotaszegről szóló könyvéből. /Kalotaszegi kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2001. május 23.
Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Kántor Lajos mutatta be Kudor Istvánt, a bánffyhunyadi építészmérnök-fafaragót, kiállítása megnyitóján. Munkái révén Kalotaszeg népművészete még inkább bekerült a nemzetközi körforgásba, akárcsak saját, a népművészetből és a magyar történelemből ihletődött művészi fafaragásai. /Németh Júlia: Könyvek és fafaragványok. Megnyílt Kudor István kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2001. május 26.
Bánffyhunyadon hónapok óta puskaporos a hangulat az RMDSZ választmánya és a református egyház presbitériuma között. Május 20-án az egyház nemkívánatosnak nyilvánította az RMDSZ-vezetőket emléktábla-avató ünnepségen. A helyi RMDSZ-szervezet közleményben nehezményezte, hogy a rendezvényen, amelyre Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is hivatalos volt, a választmányt megakadályozták koszorúzási szándékában. Kusztos Tibor tiszteletes 1994-ben került Kovásznáról Bánffyhunyadra, magával hozta azt a Hollandiából érkezett nyomdagépet is, melyet Kovásznán az egyházi épületben szereltek fel A Kalotaszeg folyóirat ebben a nyomdában készült. Péntek László, a Pro Kalotaszeg elnöke kifogásolta, hogy kétszer állítottak ki nyugtát ugyanarra a szolgáltatásra. A könyvelési rendellenességek miatt egyesület elnöki tisztségéből Péntek 1999-ben lemondott, sőt kilépett a tagok sorából is. A konfliktust tetézte a Kós Károly Kulturális Társaság és a református egyházkerület közötti, a Ravasz László emlékház tulajdon- és használati joga körüli vita. 1999-ben a Kós Károly Egyesület kuratóriuma Péntek Attilát - Péntek László fiát - választotta elnökké. A Ravasz-emlékház körüli gondok ott kezdődtek, hogy a fiatalok összejövetelei nyomán károk keletkeztek az ingatlan berendezésében. A református egyházközség kitiltotta Péntek Lászlót és Péntek Attilát a Ravasz-házból, valamint a parókiáról és az imateremből. A Kós Károly Egyesület eldöntötte, írásban fogja tájékoztatni az Illyés Közalapítvány magyarországi kuratóriumát a bánffyhunyadi szórványmagyarság kulturális központjának szánt Ravasz László emlékház körül kialakult helyzetről. /Meghúzták a Ravaszt az emlékház ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 29.
Kalotaszegnek szentelt számmal jelentkezett az Erdélyi Gyopár (Kolozsvár). A tragikus hirtelenséggel eltávozott, lelkes EKE-titkárt, Behabetz Magdát (1928-2001) Máthé Gyula búcsúztatta. A tájegységről többek között Ajtay Ferenc, Boldizsár Zeyk Imre, Dan Brie, Magyari Péter, Ricci József, Tóthpál Tamás és Vas Géza írt. /László Ferenc: Kalotaszegi szám. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2001. június 5.
Jún. 3-án koszorúzási ünnepséggel emlékeztek Bánffyhunyadon /a helyi Kós Károly Kulturális Társaság szervezésében/ Kalotaszeg Nagyasszonyára, Gyarmathy Zsigáné - született Hori Etelkára. Lőrincz András helyi kutató ismertette a Nagyasszony életének fontosabb állomásait, külön kitért férje, Gyarmathy Zsigmond királyi tanácsos szerepére, Kalotaszeg felvirágoztatására irányuló törekvésére. Ő volt az, aki megalakította a kalotaszegi Takarékpénztárt, a házaspár nevéhez fűződik az árvaház, valamint a normáliskola beindítása is. Szentandrási István városi RMDSZ-elnök hangsúlyozta: nagy szükség lenne az összefogásra, amely sajnos jelenleg nem jellemzi a bánffyhunyadi magyarságot. A temetőben a Gyarmathy-sír a Gyarmathyné nevét viselő általános iskolások irodalmi köre szépen kitisztította, rendbetette. A sírnál elmondott ünnepi beszédében Péntek Attila, a Kós Károly Kulturális Társaság elnöke hangsúlyozta, milyen nagyszerű munkát végzett Gyarmathyné több mint száz évvel ezelőtt, hiszen hatását és áldásos gyümölcsét a mai kalotaszegiek, akár magyarok, akár románok, élvezik, hiszen jókora jövedelmet jelent számukra a kalotaszegi népi varrottasok eladása, értékesítése. /Péntek László: Kalotaszeg Nagyasszonyának élő hagyatéka. Gyarmathy Zsigánéra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2001. június 12.
1997-ben visszakapták Sztánán anyai nagyapja, Szentimrei Jenő házát és körülbelül másfél hektár telket, tájékoztatott Szabó Zsolt, akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák a Szentimrei Alapítványt, amely a kalotaszegi, azon belül pedig a sztánai szellemiséget, hagyományt ápolja. A ház közvetlenül a Varjúvár mellett van, és szintén Kós Károly tervezte. Szentimreiék Kós Károllyal közösen adták ki a Kaláka Kalendáriumot az 1925-ös esztendőre. Ez egy könyvritkaság, mindössze 250 példányban jelent meg. Ennek az újrakiadása volt az alapítvány első jelentkezése, ezt mutatták be 1998-ban. Szeretnék legalább részben visszaszerezni valamilyen módon Sztánának mint kulturális központnak a régi fényét. A kolozsvári egyetemről az újságíró szakos diákokkal is rendszeresen kijárnak Sztánára, mert nemcsak Szentimreiről, Kósról híres e település, hanem ellátogatott ide Benedek Elek, Kosztolányi Dezső, Szántó György, sőt járt itt Márton Áron püspök is. Szerveztünk már három egyhetes tábort is. /Megismertetni Kalotaszeg szépségeit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./
2001. június 29.
Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./
2001. július 3.
Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 30.
Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2001. augusztus 1.
Lezárult a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor gyermekkora, a művésztábor kamaszkorába lépett - mondotta Banner Zoltán művészettörténész az immár hagyományos kolozsvári összegező kiállításon, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A tárlatot a szervező, Essig Klára festőművész nyitotta meg. Banner Zoltán hangsúlyozta Essig Klára fáradhatatlan szervezőkészségét és a zsoboki Molnár lelkészházaspár ügyszeretetét valamint a tényt, hogy egy immár több mint száz műből álló, és a jövőben mindegyre tovább bővülő gyűjtemény jelzi az itt táborozó és alkotó festők nyomát. /Németh Júlia: Kalotaszeg vonzásában A zsoboki művésztáborban készült alkotások a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2001. augusztus 6.
Aug. 5-én befejeződött a XI. kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. Innen többen az aug. 6-án kezdődő válaszúti újabb néptánctáborba indultak. Az idén is telt házzal működött a kalotaszentkirályi tábor, a szervezők több mint 450 résztvevőt jegyeztek. Ezenkívül több mint 90 kalotaszegi fiatalt ingyenesen tanítottak a fáradtságot nem ismerő oktatók. A gálaestet a bánffyhunyadi általános iskola hagyományőrző csoportja nyitotta meg. A többezres közönség megtapsolta a táborban ugyancsak résztvevő kalotaszentkirályi, balánbányai és székelyudvarhelyi gyermektánccsoportokat is, akik ámulatba ejtették a felnőtt táncosokat. Az est fénypontja a népdalverseny valamint a legényes verseny nyerteseinek díjazása volt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a tábor résztvevőinek, a falu egész népének. /Péntek László: Véget ért a kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2001. augusztus 11.
Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
2001. augusztus 15.
Két éven belül immár a második könyv jelenik meg Kalotaszegen a tragikus sorsú 1848-49-es forradalmárról, Vasvári Pálról. Ezelőtt két évvel Akiket Kalotaszeg nem feled címmel jelent meg egy történelmi kisregény, most pedig a szabadsághős születésének a 175. évfordulója alkalmából, Vasvári - Bölcsőtől a csatatérig címmel lát napvilágot újabb kötet, amely eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, tanulmányok közreadásával mutatja be Vasvári életútját, a tragikus csata részleteit, magyar, román és osztrák szemszögből. Mindkét kötet szerzője Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet jelenlegi elnöke. 1996-ban megalakították a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek Vasas Samu elnök halála után két évig elnöke volt Péntek László. Péntek László ismeretterjesztő történelmi kisregényt írt a fiatalság számára Vasvári Pál hősiességéről és tragikus haláláról, amely ezelőtt két évvel, a tiszavasváriaknak köszönhetően megjelent /Akiket Kalotaszeg nem feled/ - Péntek nyíltan kimondott olyan dolgokat, amely nem tetszettek az éppen hatalmon levőknek és szolgalelkű fullajtáraiknak. A hatalom a 80-as évek elejétől perbe fogta Péntek Lászlót, és mindent elkövetett, hogy lakat alá helyezzék őt. A több mint öt évig tartó per alatt közel hetven alkalommal idézték meg a kolozsvári törvényszék elé mint alperest. Végül felmentették a képtelen vádak alól. Azonban a megfélemlítés és családja zaklatása tovább folyt, 1985-ben Bánffyhunyadra költözte, remélve, hogy egyszer csak véget érnek a zaklatások. Tévedett: 1987-ben a kolozsvári ügyészség parancsára házkutatás címén a szeku emberei feldúlták a lakását és a kőrösfői szülői házat. Az 1989-es fordulat nagy megkönnyebbülést hozott, de csak 1995-ig, a Vasvári kopjafa állításáig, amiért mint az RMDSZ elnökét és az emlékoszlop-állítás kivitelezőjét többmilliós lej büntetéssel sújtotta őt a Kolozs Megyei Tanács és a kopjafa eltávolítására kötelezték. Újra a kolozsvári törvényszéken találta magát, mégpedig négy párhuzamosan zajló per vádlottjaként. Azonban a Kolozs megyei RMDSZ vezetősége és Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szakértelme segített, a több mint 62 idézést követően újra győzött az igazság. Pénteknek a legjobban az fájt, hogy voltak olyan magyarok, akik a román sovinisztákat is felülmúlva vettek részt a zaklatási és lejáratási kampányban, amely a mai napig is folyik, Bánffyhunyadon is és Kőrösfőn is. - Nagy erkölcsi támogatást jelentett Péntek Lászlónak, hogy 1997. április 30-án Vasvári Pál-díjat kapott Tiszavasvári város vezetőségétől. Ugyanezen év október 29-én Budapesten az ifjúsági központban átvehette a Budapesti Székely Kör irodalmi díját. /Kerekes Edit: Új könyv Vasvári Pálról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 27.
Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
2001. szeptember 1.
Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 19.
Szept. 13-án kezdődött és 23-ig tart az immár hagyományos Pécsi Napok fesztivál. A kolozsvári Kuckó Játszóház irányítói harmadik alkalommal vettek részt a pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett programban. A munkasátor oldalait kalotaszegi varrottasok díszítették, Csoltkó Anna-Mária kis méretű kézimunkákon mutatta be és tanította meg az érdeklődőknek az írásos hímzést, az elkezdett munkadarabokat a gyermekek hazavihették, hogy otthon tovább gyakorolják a tanultakat. /Horváth Gyöngyvér: Szivárvány-Kuckó kézműves játszóház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2001. október 1.
Szamosújváron szept. 27-30-a között rendezték meg III. Nemzetközi Gyermeknéptánc Fesztivált, melyen négy magyarországi és nyolc hazai együttes vett /több mint 250 gyermek/ vett részt. A házigazda Téka Alapítvány vendégei nyíregyházi, makói, maroslelei, balánbányai, kolozsvári és bánffyhunyadi csoportok voltak. A közönség gyermekjátékokat, magyarlapádi, ringóci, széki, moldvai, felcsíki, dunántúli, szatmári, kalocsai, felvidéki, délalföldi, rábaközi, kalotaszegi és mezőségi táncokat látott. /T. Bense Erika: Óvodástól iskolásig. Gyereknéptánc-fesztivál Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2001. október 13.
Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2001. október 22.
Okt. 20-21-én hazacsalogatta elszármazott szülötteit Kőrösfő, a híres kalotaszegi település. Amennyiben Kőrösfő minden híres szülöttének emléktáblát állítanának, a falat teljesen elborítanák a plakettek - fogalmazott Péntek János egyetemi tanár a település 725. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen. A professzor, aki maga is kőrösfői származású, hozzátette: Kőrösfő neve nem azért került bele a köztudatba, mivel sikerült a népművészetből évszázadokon át fenntartania magát, hanem a nagyvilág itt fedezte fel a magyar népművészetet. Az eseményre Pécsi L. Dániel emlékplakettet készített, amelyet felavattak. Okt. 20-án a meghívott közéleti személyiségek (Balogh Ferenc, Szabó T. Attila, Pozsony Ferenc) - előadássorozatára, illetve a Kőrösfőt érintő történelmi vetélkedőre, és a Vasvári-kopjafa megkoszorúzására került sor. Okt. 20-án megalakult a Pro Kőrösfő Társaság, amelynek célja a falufejlesztés, illetve az ötévenként megszervezendő falutalálkozó. A társaság elnöke Ferenc László esperes, Kőrösfő lelkésze, az alelnök pedig a polgármester. /Valkai Krisztina: 725 éves Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2001. október 23.
Asztalos Lajos kolozsvári közíró, műfordító emlékezett a múltra, 1956-ra és a börtönévekre. - 1956 számomra 1952-ben kezdődött - állapította meg. A középiskolában osztálytársaival részt vett egy általuk létrehozott rendszerellenes szervezetben. A szervezetnek az Illegális Kommunistaellenes Szervezet nevet adtuk, rövidítve IKE. Röpcédulákat nyomtattak. Neki két gumibetű készlete volt, amit átadott társainak. Kétezer röpcédulát ki is nyomtattak. Asztalos nem vett részt ebben az akcióban, mivel akkor a repülős pályára készült. A röpcédula szövegét lefordították románra is. Ez körülbelül így hangzott: "Emberek, harcoljatok a vörös kutyák ellen. Elhurcolják fiaitokat, szétrombolják családjaitokat". 1952, május 1-re virradó éjszaka a társaság néhány tagja kiment a Donát útra, és szétszórták a röpcédulákat. A következő alkalommal elhatározták, hogy felrobbantják a nagyfeszültségű tápvezeték oszlopot a Hójában. Ehhez azonban robbanóanyagra volt szükség. Szerencséjükre a robbanóanyagot nem sikerült elkészíteniük. - A röpcédulát szórók látták, hogy a Sétatér elején leigazoltatják, megmotozzák az embereket, ezért a náluk lévő röpcédulákat letették az egyik padra. A csomagot azonban meglátta a pad mellett elhaladó, tanítóképzősökből álló csoport egyik tagja, és gyanútlanul zsebre vágta. Ez lett a vesztük, ugyanis a motozáskor megtalálták náluk a röpcédulákat. Hiába mondták, hogy nem ők készítették, nem hitte el senki nekik. Letartóztatták őket és bevitték a Szekuritátéra, ahol a vallatáson agyba-főbe verték a szerencsétleneket. Amikor Asztalosékat letartóztatták, akkor szabadon bocsátották őket. Nyáron a többiek tudomása nélkül egyik társuk elhatározta, hogy partizánakcióba kezd és a szomszéd fiúval augusztus 23-a alkalmával újabb röpcédulákat nyomtatnak ki. Úgy döntöttek, hogy vonattal elmennek Nagyváradra, majd innen az uránbánya felé, és ott elszórják a robogó vonatból. Mindezt megtudta valaki, aki feljelentette az egész társaságot. Elsőként öt vagy hat személyt csuktak le. Rögtön elővették őket. Utána a többit is bevitték. Általában háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetést róttak ki. Asztalos három évet kapott, mert a röpcédulákat az ő betűkészletével nyomtatták ki. Volt, aki négy évet kapott, a lányok is például. Akik részt vettek a röpcédulák nyomtatásában, illetve azok szétszórásában, öt-öt, a vezetők pedig nyolc-nyolc évet kaptak Egyik társukat hét évre ítélték, mert egy rozsdás forgópisztolyt találtak nála. Az IKE-nek sok tagja volt, az első menetben tizennyolcukat tartóztatták le. Ezzel azonban még nem fejeződött be, ugyanis még hátra voltak a csoport többi tagjai. Őket 1953. június 2-án tartóztatták le. Valamivel enyhébb ítéletet kaptak. Gyakorlatilag harmincöten voltak. A Szekuritáté Veress Zoltánt tette meg vezetőnek, aki később nagyon tehetséges író, szerkesztő lett. 1986-ban azonban már nem bírta tovább, és családostól kiszökött Svédországba. Azóta is ott élnek. - Sztálin halála után bizonyos enyhülés kezdődött, amikor felszámolták a Duna csatornát is. Palocsay Zsigmond sorstársának édesapja, a híres kertész, Palocsay Rudolf járt közben Gheorghiu Dejnél, hogy engedjék a fiatalokat szabadon. Ennek köszönhetően 1954. szeptember elején külön közkegyelemben részesítették mindnyájukat. - A börtönben a délelőtti váltásban azok dolgoztak, akik öt évnél nagyobb büntetést kaptak, ők reggel hattól este hatig dolgoztak. Akiket kevesebb mint öt évre ítéltek el, alkották a délutáni váltást. Munkaidejük este hattól reggel hatig tartott. Aki nem teljesítette a normáját, a felére csökkentették a napi élelmiszeradagját. Aki olyasmit követett el, ami az őröknek nem tetszett, magánzárkába csukták. Egyeseket két-három napig is ott tartottak. Többségüket ájultan, legyengülten vagy feldagadt lábakkal szedték ki a szűk zárkából. Ennél is rosszabb volt, amikor nem dolgozhattak. Ugyanis 1954. januárjától a politikai foglyokat felmentették a munka alól. Akik a cellában maradtak, kevesebb élelmiszert kaptak. Szabadulása után felvételizett az orvosi egyetemre, de nem vették fel. A következő évben bejutott a Bolyai Egyetem természet szakára. 1958. szeptemberében, még a tanévkezdés előtt tisztogatást hajtottak végre az egyetemen és mindazokat, akik egykor politikai foglyok voltak, mind egy szálig kitették az egyetemről. Amikor 1959. januárjában elkezdődött a két egyetem egyesítését előkészítő üléssorozat, döbbent rá Asztalos, hogy tulajdonképpen az egész azért volt, hogy megtisztítsák a terepet, és felszámolják az ellenállás lehetséges gócait. Általános nagy tisztogatás volt. Régi jó középiskolai tanárokat távolítottak el, mint Mikó Imrét, Heinrich Lászlót vagy Kerekes Jánost. Asztalost hamarosan behívták munkaszolgálatra Arad mellé. Megpróbálta folytatni a tanulmányait az egyetemen. Akkor már Daicoviciu volt a rektor. Üvöltve verte az öklével az asztalt, hogy neki ilyen banditákra nincs szüksége, mert ő azért van ott, hogy az ifjúság lelki tisztaságára felügyeljen. A későbbi években elkezdett írogatni, portugálul, spanyolul tanulni. Fordításai, írásai kezdtek megjelenni. Spanyol, portugál, brazil népmeséket fordított, kalotaszegi népmeséket gyűjtött. 1989 után belevette magát a közéletbe. /Papp Annamária: Asztalos Lajos: 1956, amely 1952-ben kezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2001. november 21.
A napokban múlt egy éve, hogy a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet közreműködésével megalakult a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. A hét végén Kalotaszentkirályion szervezték meg a Rákóczi emlékünnepséget, amelyet Péntek Zsuzsa korabeli énekkel, valamint Lukács Melinda, Rákócziról szóló szavalatával nyitott meg. Ezt követően Lukács Ferenc magyarvalkói református lelkész, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nyolc csoport nevezett be a történelmi vetélkedőre, amely II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szólt. A vetélkedő nyertese a zsoboki általános iskola csapata lett. /Péntek László: Egyéves a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2001. december 1.
Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén megnyílt Vas Géza Kalotaszegi népviselet című fotókiállítása. A szerző eddig harmincöt egyéni tárlaton fényképekkel, diapozitívekkel vett részt, és egy országos 4. helyet is magáénak mondhat. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Kalotaszegi népviselet - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2001. december 3.
Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje elmondta: egyesek megjósolták már a táncházmozgalom halálát, de az nem következett be. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncházmozgalom átlépte az ország, és Európa határait is. Kallós Zoltán tevékenyen is részt vállal az intézmény kialakításában, mivel felajánlotta 14 ezer dallamot tartalmazó gyűjteményét. A Moldvában, a Gyimes-völgyében, a Mezőségen és Kalotaszegen gyűjtött népdalok tárgyi emlékek immár, több mint hat évtized megszakítás nélküli munkáját ölelik. E négy, néprajzilag jelentős tájon gyűjtött anyagait a Balladák könyvében adta közre. A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. A rendszerváltás előtt évtizedeken át "titokban, rejtve, illegalitásban" tudta csokorba szedni a felbecsülhetetlen értékű magyar népi hagyományokat. /A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. Interjú Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. július 8.
Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2002. július 24.
Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2002. július 25.
A Kalotaszeg új, május-júniusi számban Kusztos Tibor a jún. 7-i kalotaszegi értelmiségi találkozóról írt. Ami Kalotaszeg bibliográfiájából kimaradt a címe Sebestyén Kálmán írásának. A lap közölte Gráfik Imre és Vízy László Néprajzi örökség, tárgyi műveltség Kós Károly életművében, illetve Aki tudott magyarul építeni című tanulmányait. /Megjelent a Kalotaszeg legújabb száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
