A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2000. június 29.
Június 24-én Tordaszentlászlón a helyi Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésében megrendezték a XI. Szent László-napi kórustalálkozót. A református templomban a részvevők megkoszorúzták a cinteremben álló Szent László szobrot. Idén 24 kórus találkozott e kalotaszegi településen. /XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2000. július 1.
A pár száz lakost számláló kalotaszegi falu, Zsobok Essig Klára képzőművésznek, és a lelkész házaspárnak, Molnár János professzornak és feleségének köszönhetően ötödször nyújt otthont a képzőművészeti alkotótábornak, ezzel neve Ukrajnától Dániáig ismertté vált. A most megnyíló nemzetközi alkotótábor 35 művészvendége között többen már törzsvendégek. Lesznek író-olvasó találkozók, előadások és viták is. Immár hagyományosan, a táborban készült alkotásaikat a művészek Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában is bemutatják. /Németh Júlia: Ötéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2000. július 10.
Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2000. július 11.
Inaktelkén a háromnapos rendezvénysorozat /júl. 7-9/ a IV. Református Világtalálkozó, a millenniumi rendezvények és a hagyományteremtő Kalotaszegi Napok keretébe illeszkedett. Az első nap istentisztelettel kezdődött, majd bemutatták Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasok világából című, 1896-ban megjelent kötetének hasonmás kiadását. A kötetet Beke György író méltatta, megemlékezve Kalotaszeg nagyasszonyának áldozatos munkásságáról. Júl. 8-án Balogh Ferenc, Gazda Klára és Mezei Elemér a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai tartottak előadást Kalotaszeg történelméről, népi építészetéről, népviseletéről, néphagyományairól, népességviszonyairól. Megnyitották a tájházat, mely Bálint Erzsébet tiszteletes asszony áldozatos gyűjtőmunkájának köszönhető. Júl. 9-én, vasárnap a református világtalálkozó ünnepi istentiszteletére került sor. /Horváth Gyöngyvér: Inaktelki találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2000. július 15.
Inaktelke szinte teljesen magyar település. A faluban még őrzik a festett bútorokat és a kalotaszegi ruhákat. Az elmúlt héten háromnapos rendezvényt tartottak. Bálint Ferenc inaktelki lelkipásztor immár második alkalommal gyűjtötte össze a falu lakóit és a magyarországi testvérgyülekezeteket. Nagy esemény volt a tájház felavatása. A külföldi vendégeket a falubeliek szállásolták el. Az első ilyen jellegű találkozót 1996-ban rendezték meg. Bálint Erzsébet asszonynak végre teljesült az álma: júl. 7-én felavatták az inaktelki tájházat, melynek anyagát több évi áldozatos munkával gyűjtötte össze. /Horváth Gyöngyvér: Az ünneplőbe öltözött Inaktelke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2000. július 22.
A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. július 27.
Martonyi János magyar külügyminiszter Tusnádfürdőre utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és "A gazdaság, mint a politikai kapcsolatok stabilizáló tényezője" témakörében tart előadást a rendezvényen. Martonyi ugyanaznap találkozik és Petre Roman külügyminiszterrel. A találkozóra - a román fél javaslatára - Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára július 26. és 29. között vesz részt a szabadegyetem munkájában, amelynek keretében júl. 27-én a "Dunának, Oltnak egy a hangja - a magyar-román kapcsolatépítés tapasztalatai" panel keretében tart előadást, többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Mihail Razvan Ungureanuval, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt. Németh Zsolt júl. 29-én Gyimesközéplokon megnyitja a kalotaszegi tánctábort. /Martonyi János magyar külügyminiszter Petre Romannal Sepsiszentgyörgyön találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2000. július 31.
Júl. 29-én hatodik alkalommal rendezték meg az Ady-Napokat Kalotaszentkirályon. Poszler György budapesti akadémikus előadásában párhuzamot vont Márai Sándor, Cs. Szabó László, valamint Szabó Zoltán művei között, amelyekben a szerzők szülőföldhöz való viszonyulását vizsgálta. Csíki László Kolozsvárról elszármazott budapesti író ifjúságának szentkirályi élményeit elevenítette fel. Kántor Lajos Kós Károlynak Kalotaszegre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Történelmi vetélkedőt tartottak a helyi iskolában a szeghalmi és kalotaszentkirályi diákok részvételével, amelynek témája a magyar államalapítás volt. Júl. 30-án az istentiszteleten Tőkés István teológiai professzor hirdetett igét. A délutáni szabadtéri ünnepségen megnyitották az egyhetes tánctábort. /Valkai Krisztina: Ady-Napok Kalotaszentkirályon. Kós Károly jótékony hatása Kalotaszegre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2000. augusztus 21.
Szent István-napi Néptánctalálkozó helyszíne volt Inaktelke is. Az érkezők a nagyváradi származású, jelenleg Veszprémben élő, a Kalotaszegről készült köteteiről ismert Váradi Péter Pál fényképkiállítását és a nemrég megnyílt múzeumot tekinthették meg. A néptánctalálkozón sikeres volt a pancsovai Maroknyi néptáncegyüttes, a kolozsvári Virágos együttes és a helybeli csoport. A kissé elszigetelt Inaktelke ezzel bekapcsolódott a Heltai Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvénysorozatba. /Kerekes Edit: II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2000. augusztus 23.
Vasvári Pál híveként és kutatójaként, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erősítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntető Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a kőrösfői RMDSZ elnökének. Ez az első alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere elmondta, hogy Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvő Kőrösfő szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetője. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel kiadta Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményeit. Közbenjárására és segítségével állítottak kopjafát Kőrösfőn Vasvári Pál őrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti határrészben a román lázadó erők, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. - Tiszavasvári és Kőrösfő testvértelepülések, együttműködésük gyümölcsöző. /Tiszavasvári díja először kerül határon túlra. Közéleti munkájáért kitüntették Péntek Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2000. szeptember 2.
Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2000. szeptember 5.
Szept. 4-én megnyílt Kolozsváron Néda Ágnes egyéni tárlata. Németh Júlia visszapillantott: Györgyfalvát húsz évvel ezelőtt, Néda Ágnes pasztellkiállításán ismerte meg. Azonnal megszerette ezt a számára akkor még ismeretlen falut, és a művésznek köszönheti. "Hiszen ebben áll művészetének a lényege: meglátni és megláttatni a szépet." Néda Ágnes rátalált az énjéhez legközelebb álló kifejezési formára, a pasztellre. Emellett ő a Matematikai Lapok főszerkesztője. Az ízig-vérig városi Néda Ágnes vonzódik a népélet különböző mozzanatainak, megnyilvánulási helyeinek a művészi ábrázolásához. A széki népviselet vörös-feketéje, Kalotaszeg színpompája, vagy a székely falu sajátos népi építészete jó alapot szolgáltatott a művésznek elképzelései megvalósításához. /Németh Júlia: Pasztellvilág. Néda Ágnes egyéni tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2000. szeptember 11.
Jól halad Nagyváradon a rogériuszi református templom építése. Felszerelték a színes üvegablakot, amely a református címert ábrázolja, alatta a felirattal: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Fazakas Sándor lelkipásztor abban bízik, hogy október 31-én, a reformáció emlékünnepén már ott tarthatnak istentiszteletet. Addigra megérkezik Kalotaszegről az úrasztala, a szószék és a papiszék is, melyeket Gál Potyó István zsoboki fafaragómester készített. /Felgyorsult a templom építése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
2000. szeptember 20.
A helyi református egyházközség és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület szept. 23-24-én Ravasz László-napokat szervez Bánffyhunyadon. Az ünnepi megemlékezés áhítattal kezdődik, majd Miklós-Sikes Csaba Kalotaszegi népi építészet című tárlatának megnyitójával folytatódik. Dr. Gaál Botond Természettudományok és vallás című előadása után a Bánffyhunyadi Általános Iskola néptáncegyüttesének műsora következik, majd este két előadást hallgathatnak meg az érdeklődők: Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval, Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából. Esti koncert zárja a napot. Másnap az istentiszteleten igét hirdet Balogh Zoltán lelkipásztor, a magyar miniszterelnök főtanácsosa, majd Ruha István hegedűművész koncertjére kerül sor. /Bánffyhunyad. Ravasz László-napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2000. szeptember 26.
Szept. 23-án istentisztelettel és a Kalotaszegi népi építészet című tárlatmegnyitóval kezdődtek Bánffyhunyadon a Ravasz László-napok. Miklós Sikesi Csaba munkáit tekinthették meg az érdeklődők, majd a debreceni dr. Gaal Botond Természettudományok és vallás című előadása hangzott el. A bánffyhunyadi általános iskola román és magyar diákjai versekkel, énekkel és tánccal mutatták be tudásukat a vendégeknek. Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval és Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából címen tartott előadást. Szept. 24-én megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Az ünneplők megtekintették a Ravasz László-emlékszobát, majd Kusztos Tibor lelkipásztor méltatta Ravasz életművét. /Péntek Attila: Bánffyhunyad. Ravasz László-napok a tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2001. január 6.
A Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ decemberi száma természetesen a karácsonyi ünnepeket köszönti Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című versével és Szabó S. Magda A karácsony angyala című írásával. A lapban helyet kapott Szentendrei Judit iparművész, néprajzkutató vallomása gyermekkori Sztánájáról, Szép Gyula Tárkányi Jánosról, a táncház-mozgalom kiemelkedő alakjáról, a 80-as évek Venyige együttesének tagjáról írt. /Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2001. január 22.
Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2001. február 17.
A kolozsvári Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló táncegyüttese ez év januárjában új programot indított a néptánckedvelőknek, Zurboló Táncfórum címmel. A táncfórum második előadása febr. 17-én lesz a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében. Fellépnek a bánffyhunyadi, a kalotaszentkirályi és a mérai hagyományőrző gyerekcsoportok. /Kalotaszegi hagyományőrző gyermek-néptáncegyüttesek előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2001. február 19.
Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2001. február 22.
Tavaly alakult meg a Mákófalvi Ifjúsági Színkör. Jan. 28-án volt a sikeres bemutatójuk. Ezután vendégszerepeltek Kalotaszeg falvaiban, Szucságon, Zsobokon, Kapuson és Mérában. /"Légyen neked egy kis boldogság a földön!..." = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2001. február 28.
A Bokréta tánccsoport 1998. februárjában alakult meg és először az erdőhegyi napokon lépett fel. Azóta bejárták Arad megye szinte minden magyarlakta települését. Egy békéscsabai koreográfus segítségével megtanulták a délalföldi tánc lépéseit. Érezték, hogy csak így maradhatnak meg magyarnak egy olyan vidéken, ahol igen nagy volt a magyarság kulturális hanyatlása. Eljutottak a kalotaszentkirályi tánctáborba is, ezután fellépéseiken helyet kapott a kalotaszegi tánc is. Most ünnepelték hároméves fennállásukat. /Hároméves az erdőhegyi Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2001. március 1.
A napokban hagyta el a nyomdát a Pro Kalotaszeg egyesület második, témás képeslapsorozata. Ezek Kós Károly kalotaszegi fogantatású alkotásait mutatja be. /Buzás Pál: A Pro Kalotaszeg második képeslapsorozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2001. március 5.
Márc. 3-án tartották meg Mákófalva iskolájában a népművészeti tárgyak vásárral egybekötött kiállítását. Az eseményre sokan érkeztek Székelyföldről, sőt Magyarországról is. A Kalotaszegi csillagok nevet viselő rendezvény sikeres volt. Kovács Pali Ferenc, a rendezvény szervezője elmondta: öt évvel ezelőtt a székelyföldi Csernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége. Ez összefogja a fafaragókat, a szövő-, varróasszonyokat, a kerámiával és a bútorfestéssel foglalkozó népművészeket. A vásárra érkezők néprajzi előadásokat hallgathattak. Az előadók Mérából, Inaktelkéről, Tordaszentlászlóról, Kolozsvárról, Szentendréről és Budapestről érkeztek. /Barazsuly Emil: Kalotaszegi csillagok Mákófalván. Amatőr képzőművészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./
2001. március 12.
Csökken az erdélyi magyarság lélekszáma. A napokban lezajlott megyei RMDSZ küldöttgyűlésen figyelmeztettek ugyan a magyar nyelvű műszaki oktatás hiányára, a református diakonisszakképzés megszüntetésének veszélyére, arra, hogy nincs magyar nyelvű menedzserképzés, de senki sem foglalkozott azzal, hogy a magyarság kihalása fenyeget Erdélyben. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg "fővárosában" tavaly mindössze két magyar osztály indult, azok is minimális létszámmal. A bánffyhunyadi református lelkészi hivatal kimutatása szerint 1999-ben 14 keresztelés volt és 37 temetés. Mákófalván 2000-ben 15 temetés volt és 5 keresztelés! Bár Kalotaszeg falvaiban viszonylag magas az életszínvonal, kevesen vállalnak egy gyermeknél többet. Kell egyáltalán magyar egyetem, ha nem lesz aki ott tanuljon? - tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Nánó Csaba: Ki jár majd a magyar egyetemre? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2001. március 24.
A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2001. március 26.
A 75 éves Kallós Zoltán 1946-ban Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett, majd 1950-ig Magyarvistán tanított. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, ezután Lészpeden és a Gyimes völgyében tanított. 1978-ban börtönbüntetésre ítélték, ennek letöltése után tisztviselő volt, 1969-ben szabadfoglalkozású lett. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve, amelyben négy, néprajzilag jelentős (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) táj balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfadíjat, 1996-ban Kossuth-díjat kapott. /75 éve született Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2001. március 30.
Az Ördögtérgye néptáncegyüttes a kolozsvári magyar diákok önszerveződésének eredményeként jött létre, Both József és Zsuzsa vezetésével. Elsődleges célja a hagyományőrzés, de a táncok körét kitágítva foglalkozik a népzenével, néprajzi gyűjtéssel, hagyományos népi technikákkal és mesterségekkel is. Megalakulásuk óta számos rendezvényen vettek részt. Felléptek a szamosújvári IV. Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon és táncoltak a szentgyörgyi napok gálaestjén, a kolozsvári Millenniumi Sokadalom megnyitóján, a kalotaszegi Nemzetközi Néptánctábor és a budapesti Millenniumi Ünnepségsorozat gálaestjén stb. Támogatóik a Kallós Zoltán Alapítvány, a Báthory István Elméleti Líceum, a MADISZ, a szamosújvári Téka Alapítvány, valamint a kolozsvári Corvineum Alapítvány. Előadásaikon leggyakrabban a Tarisznyás, a Palló és a Farduló népi zenekarok muzsikálnak. /Ördögtérgye a Zurboló táncfórumon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2001. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron Tőkés Elek igazgató üdvözölte a magyar nyelv és irodalom olimpiára olimpiára érkezett diákokat. Péter Tünde tanfelügyelő (a rendezvény lelke) köszönetet mondott a támogatóknak Az alternatív versenyek után a versenyzők fiatal alkotókkal találkoztak. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (1) = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Ápr. 19-én a népes olimpiai sereg - leszámítva a versenydolgozat-javító bizottságot - a Nagykapus-Kőrösfő-Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály útvonalon ismerkedett Kalotaszeggel. Ápr. 20-1 a mezőségi "expedíció" napja: a versenyzők Válaszút-Bonchida-Szék-Szamosújvár útvonalon ismerkednek e sajátos néprajzi régióval. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (2). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2001. május 1.
A Székelyföldön ma ezernél több aktív fafaragó tevékenykedik, akik közül legalább 150-en székely kapukat faragtak/faragnak. Több ezerre tehető a szövő-hímző nők száma, 15-20 fazekasmester dolgozik népi stílusban, több százan évente írják a húsvéti tojást. Hagyományőrző csoportok tömörítik a népi mestereket Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyen, és segítik azokat az alkotásban. 1995 óta létezik és tevékenykedik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közel 150 aktív taggal, amely a székelyföldi tájegységekben tevékenykedő hagyományőrző csoportokat fogja össze. Mákófalván márciusban megrendezték a kalotaszegi és székelyföldi népi alkotók közös kiállítását. Előtte 2000 októberében Alsócsernátonban szerveztek kiállítást és szimpóziumot. A székelyföldi, az erdélyi magyar népművészeti mozgalom ma nagy erő, de vannak még tennivalók. A népművészet megrontója a piac, a pénzkereset. Az RMNSZ tevékenysége arra irányul, hogy biztonságot és kritériumot nyújtson a népi alkotóknak. /Élve nem temethetjük el a népművészetet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
