Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de "néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai" - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az interjúban, amely a Die Presse osztrák lap aug. 3-i számában jelent meg. Szlovákiával ugyan megkötötték az alapszerződést, se "nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések." Tiltakoztak a szlovák államnyelv törvénye ellen. A román oktatási törvény diszkriminálja a kisebbségeket. A vajdasági magyarságról szólva a kormányfő kedvezőnek tartja az amnesztiatörvényt, másrészt fenyegetésként értékeli a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.6./
1996. augusztus 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1996. augusztus 10.
A budapesti Erdélyi Gyülekezet központjában aug. 5-11-e között pedagóguskonferenciát rendeztek, melyen vajdasági, erdélyi és kárpátaljai pedagógusok vettek részt. /Magyar Hírlap, aug. 10./
1996. augusztus 12.
A vajdasági Ómoravicán aug. 12-én rendezték meg a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának egyetlen jugoszláviai rendezvényét, amelyen részt vett Tőkés László és Hegedűs Lóránt püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 12.
Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./
1996. augusztus 15.
Aug. 10-én ünnepi műsorral és a gyermekek munkáiból készített kiállítással zárult a Borsos Miklós Gyermekművésztábor Gyergyószentmiklóson, amelyre Vajdaságból /Zenta, Tóthfalu/, Kárpátaljáról /Beregszász/ és Erdély különböző vidékeiről érkeztek gyermekek, akik a Borsos Miklós Alapítvány ajándékaival mentek haza. A táborozást özvegy Borsos Miklósné, néhány kft és a helyi Szent Miklós Társaság támogatása tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1996. augusztus 26.
Helykeresés az egyházban - ezzel a témával kezdődött a hetvenes évektől immár hagyományos csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amelyre idén Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljától közel kétezer fiatal érkezett. Amint Gergely István csíksomlyói plébános, a találkozó szervezője elmondta, lehetőség nyílik a fiatalok és az egyház viszonyának elemzésére. Az aug. 23-25-e közötti rendezvényen a megjelentek különböző programokban vehetnek részt . Az előadók között katolikus papok és a Keresztény Szó (Kolozsvár) folyóirat szerkesztői szerepelnek. Aug. 25-én ér véget az ifjú ferencesek találkozója is. Mindkét rendezvény zárómiséjén részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 29.
A vajdasági magyar szervezetek egyhangúan elítélik a magyar-román alapszerződés tervezetét. /Új Magyarország, aug. 29./
1996. augusztus 30.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./
1996. október 10.
A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1996. október 15.
A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
1996. november 2.
Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./
1996. december 8.
Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1998. január 15.
A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a határon túli magyar iskolák felsőoktatási intézményekre és könyvtárakra is szeretné kiterjeszteni a Sulinet programot, jelentette be Magyar Bálint miniszter jan. 15-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megnyitott, külföldön el nem fogadott könyvekből rendezett tárlaton. Elmondta, hogy ebben az évben Erdélyben 16, Felvidéken 8, Vajdaságban 4, Kárpátalján pedig 2 intézmény számára biztosítják az internet hozzáférést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./
1998. február 10.
Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja, a Melbourne-ben készülő Magyar Élet /főszerkesztője Csapó Endre/ idén lépett a 40. évfordulójába. A bukaresti televízió magyar adásának egykori munkatársa, Józsa Erika a szerkesztőség Sydneyben lévő irodáját vezeti. A Magyar Életnek 13 ezer olvasója van. Ausztráliában jelenleg 35 ezer magyar él. Az 1970-es évektől kezdődően az 1990-es évekig mintegy 15-20 ezer vajdasági magyar vándorolt be Ausztráliába. Többségük szinte falvakként szerveződött egyesületbe új hazájában, így a Székelykevéről, Bácstopolyáról elszármazottak például. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1998. február 28.
A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/
1998. február folyamán
Hódi Sándor szívszorító tanulmánya a vajdasági magyar helyzetről. Beszédes az egyik alcím: A kisebbségi lélek torzulásai. - A magyar pártok a választásokon a lehetséges mintegy 230 ezerből hozzávetőlegesen 90 ezret kaptak. A VMSZ 50 960 szavazatot, az Ágoston András-féle VMDP 16 974, a dr. Páll András-féle VMDK 16 802-t, a többi magyar párt két-kétezernyi szavazatot gyűjtött össze. Egyedül a VMSZ küldhetett képviselőt a parlamentbe, négy főt. /Hódi Sándor: A magyar kisebbségpolitika bukása. Az 1997-es szerbiai választások tanulságai. = Hitel (Budapest), febr./
1998. március 7.
Félixfürdőn márc. 5-én megkezdődött a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia Vállalkozó önkormányzatok - önkormányzati vállalkozások címmel, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának szervezésében. Megoldásra vár az utak építése, iskolák létrehozása, a külföldi befektetők hosszú távú elképzeléseinek ez a feltétele, mutatott rá Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A HTMH közreműködésével volt már több hasonló tanácskozás egyebek közt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, és Románián kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
1998. március 15.
A szabadkai Történelmi Levéltár kitűnő levéltárosa Magyar László, akinek alapfeladata, a városi tanács 1860-tól 1918-ig összegyűlt iratainak rendezése mellett magánszorgalomból kutat belföldön és külföldön. Többek között dolgozik a szabadkai középkori oklevelek kötetbe gyűjtésén /Iványi István, Szabadka monográfusa kilencet ismert, Magyar László 67-ről tud/, gyűjti a régi helyneveket, a régi magyar szavakat. írja Szabadka kismonográfiáját, leadott egy dokumentumkötetet az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban, nemsokára megjelenik kétnyelvű Palics-kötete, budapesti turkológusokkal együtt összegyűjtötte a török kor szabadkai vonatkozásait, gyűjti az 1600-as évekből való nyelvemlékeket. A vajdasági levéltárakban nagyon kevés magyar szakember dolgozik. Nincs megfelelő szakember-utánpótlás, állapította meg Magyari László. Hibáztatja az egyetemet, mert favorizálja a szépirodalmat, "a hallgatók hely- és honismereti érdeklődésének fölkeltését viszont teljesen elhanyagolja." /Magyar Szó (Újvidék), márc. 15./
1998. március 21.
Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./
1998. március 22.
Romániai magyarok nemzeti identitástudata Erdélyben című felmérést az ELTE és a Babes-Bolyai Tudományegyetem közösen készítette. Az eredményeket Csepeli György ismertette: az erdélyi magyarok 59 %-a soha nem érzett etnikai hovatartozás miatti megkülönböztetést. Korlátozva vannak a nyilvános helyeken, ezt látják. Tolerancia: kétnyelvű feliratok igenlése magyar részről. - Infláció, munkanélküliség között élnek a posztszocialista társadalomban. - Csepeli. szerint van bizalmatlanság a kisebbségben a románokkal szemben, a meggazdagodás lehetőségeit illetően. Az erdélyi magyarok 40 %-ánál a nemzeti hovatartozás közömbös, a 60 %-nál fele-fele - szórványban a magyar hovatartozás hátrányként értelezik. - Azonosság önmagukkal - kulturális autonómia - amit az RMDSZ akar - nem tűnik népszerűnek a kisebbség között. - A szélsőséges román nacionalizmust első számú ellenségnek látják. Tündérkert varázstalanítása célkitűzésük, hangsúlyozta Csepeli, majd elmondta, hogy hasonló empirikus felmérést végeznek majd Szlovákiában, a Vajdaságban, "Kárpárt-Ukrajnában" /így!/, ezután tréninglehetőségeket teremtenek és tudatosítják mind a kisebbség, mind a többségi résztvevőkkel, hogy a kisebbségi kérdés robbanásveszélyes, de kezelése megoldható. /Gondolat-jel, Kossuth Rádió, márc. 22./
1998. március 26.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és az EMKE március 25-26-án Szatmárnémetiben tanácskozást szervezett a kárpát-medencei anyanyelvű szakoktatás kérdéseiről. A régió magyar közösségeinek képviseletében jelen voltak magyarországi, vajdasági, felvidéki, erdélyi oktatatás-politikusok, -kutatók, pedagógusok, anyanyelvápolók. A részvevők megállapították, hogy az ezredvég integrációs következményeinek értelmében a munkaerő szabadpiaci áramlása közepette, a közép-kelet-európai régió versenyképességének megőrzése érdekében fel kell számolni a szakoktatás szerkezetében és szemléletében tapasztalható lemaradást, ösztönözve a térségben beindult reformfolyamatot, bekapcsolódva a nemzetközi kísérleti programokba. Alapkövetelményként fogalmazódott meg, hogy ki kell alakítanunk a teljes vertikumú szakoktatási anyanyelvű iskolaszerkezetet. Ugyanakkor a régió sajátos gondjaként jelölték meg, hogy a szakoktatás váljék az egy és oszthatatlan anyanyelvű kultúra részévé, ebben az ágazatban is a gondolkodás, a szövegformálás fogalomalkotó kulcskérdése az anyanyelvi képzés, megtalálva ugyanakkor azokat a formákat, amelyek lehetővé teszik a világnyelvek ismeretét, a bekapcsolódást az egyetemes szellemi körforgásba. A jelenlévők sürgető feladatként értékelték a szakoktatói utánpótlás kinevelését, amely lépést tart a tanárképzésben a gyorsan változó gazdasággal. Ugyanakkor hangsúlyozták a szakoktatáshoz szükséges tankönyvek hiányát, a tankönyvírásban tapasztalható fogalmi következetlenségekből fakadó visszásságokat, igényelték az anyanyelvi lektorálást. Kiemelték, hogy a Kárpát-medencében azonos magyar nyelvhasználatra van szükség, tankönyvfordításokból nem lehet hitelesen tanítani, minden szakjellegű munkának eredetinek kell lennie. Sürgették a szakszótár-családok megjelentetését. Számos gyakorlati projektet fogalmaztak meg a részvevők, javasolván az iskolatípusok bővítését az egyházi és magánszakiskolák hálózatával. A felszólalók megfogalmazták egy kreatívabb tanár-társadalom kialakításának igényét, valamint rámutattak arra is, hogy az átalakuló gazdaságban mutatkozó átképzési követelmény szükségessé teszi a felnőttoktatás bekapcsolását a szakképzésbe. A részvevők reményüket fejezték ki, hogy a tanácskozás hozzájárult az anyanyelvű szakoktatás elméleti kérdéseinek tisztázásához és a gyakorlati megoldások elindításához. Jelen volt Honti Mária, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára és Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 1236. sz./
1998. március 29.
Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) tanácskozását, nemzetközi kisebbségi konferenciát szervezett Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány március 27-29-e között "Kultúra, oktatás, etnikai identitás" címmel. Megnyitójában Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés legdemokratikusabb megoldását csak az alanyi jogon járó önrendelkezés jelentheti. A konferencián a térség országaiban élő nemzeti és etnikai kisebbségek - szerbiai, ukrajnai, bulgáriai románok, romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyarok, romániai örmények, dél-tiroli németek és mások - ismertették az adott közösségek helyzetét, törekvéseit, sajátos problémáit. Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, hogy térség nemzeti kisebbségei elsősorban egymásban találhatnak megértésre és támogatásra, amikor a többségi lakosság kevesebb jószándékról tesz tanulságot, az anyaországok pedig csak bizonyos mértékű támogatást nyújthatnak a határokon túli nemzetrészeknek. A svájci Komlóssy József, a FUEV alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak a finnországi svédek példáját kellene követnie a saját önálló felsőoktatási rendszer kiépítésében, az anyanyelvhasználat közigazgatási gyakorlatában. Ivan Alexandrov, a bulgáriai vlahok (román népcsoport) egyesületének elnöke arról szólt, hogy hazájában az eszközökben nem válogató balkáni nacionalizmus a kisebbség asszimilációjára törekszik. Dolník Erzsébet, a szlovákiai magyar pedagógusok vezetője a Meciar-kormány nyílt diszkriminációs politikáját bírálta. Megoldást csak a politikai hatalom változása hozhat - mutatott rá. A konferencia résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek problémáinak megoldására az utat az jelenti, hogy a többségi lakosság lehetőséget nyújt számukra különböző autonómia-formák kibontakoztatására. A romániai német kisebbség képviselője, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke nem írta alá a dokumentumot, azzal az indoklással, hogy az általános megfogalmazásokat például az autonómia tekintetében félreérthetik a többség képviselői. Arquint Romedi, a FUEV elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel minden nemzetközi kisebbségjogi dokumentumnak, mivel csak a kulturális és oktatási anyanyelvi autonómiára, nem a területi autonómiára utal. /Szabadság (Kolozsvár, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1998. április 12.
A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./
1998. április 19.
A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/
1998. április 21.
A Magyarok Világszövetsége ápr. 5-i választmányi ülésén az erdélyi és a vajdasági küldöttek egy határozati javaslatban a Magyarországon kívül élő magyarság kettős állampolgárságának bevezetését sürgették. A választmány a kérdést levette a napirendről, de az alkalmas jogi megoldások keresésére szólított fel annak érdekében, hogy Magyarország nyugati integrációja ne zárja el az anyaországtól a határon kívül rekedt magyarokat. A kérdésről Kardos Béla, az MVSZ elnökségi tagja nyilatkozott. Kovács László elképesztőnek nevezte az indítványt, jegyezte meg Gazda Árpád, az interjú készítője. Éppen "az elképesztő, hogy a külügyminiszter, ahelyett hogy keresné a javaslat támogatható pontjait, kizárólag a mások esetleges kifogásai miatt érzett aggályainak adott hangot. Mintha nem is a magyarság, hanem azok érdekeit kívánná képviselni. Ez jellemző." /Gazda Árpád: Kettő állampolgárság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
1998. május 9.
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola / Debrecen/ nemzetközi tanácskozást szervezett Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében címmel, melyen magyarországiak mellett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakemberek is részt vettek. A tanácskozás tanulsága az, állapította meg Rauscher Erzsébet, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatója, hogy a tanítóképzésnek Romániában is, akárcsak Európaszerte, főiskolai képzéssé kell alakulnia. Magyarországon például a hetvenes évek eleje óta felsőfokú a tanítóképzés. A tanítóképzést Szlovákiában egyetemi szintűvé tették, Vajdaságban felsőfokú oktatás folyik, Kárpátalján a Beregszászon levő magyar főiskolán magyar nyelvű képzés folyik. Romániában 18 felsőfokú tanítóképző intézet működik, de mind román nyelvű. Nagyváradon a Sulyok István Református Tanárképző Főiskola indít egyedül magyar nyelvű tanítóképzőt, most hirdették meg a felvételit. Az új szak akkreditációja folyamatban van, ez a tanszék egyelőre minisztériumi engedéllyel működik. /Makár Ágnes: Magyar nyelvű tanítóképzés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./
1998. május 10.
Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./
1998. május 25.
Kelemen Iván '56-os, a rá váró halálbüntetés miatt távozott az országból. Amerikában, Phoenixben él, az itteni magyarságot összefogó Mikes Kelemen Kör örökös elnöke, szerkeszti a "... hogy fényre derüljünk" címû kiadványt és néhány éve pályázatokat ír ki magyarországi, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi fiatalok számára. Kolozsváron idén két magyar iskolában, a Református Kollégiumban és az Apáczai Csere János Líceumban hirdették meg a pályázatot a következõ címmel: A magyarság a harmadik évezredben. A díjakat máj. 11-én osztották ki. /Geambasu Réka: Magyarság a harmadik évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1998. május 30.
Idén is több mint százezer ember sereglett össze máj. 28-án Csíksomlyón, a pünkösdi zarándoklaton és búcsún. A szabadtéri szentmisét dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök mutatta be. A székely falvak lakói, moldvai csángók, az Erdély távolabbi részeiről érkezők mellett Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és más országokból is érkeztek zarándokok. Jöttek más vallások hívei is, hogy jelen legyenek ezen a magyarságünnepen. Jelen volt többek között Dézsi Zoltán megyei prefektus, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester, az RMDSZ több vezetője, parlamenti képviselője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke is. Sok faluból templomi zászlókkal, népviseletben érkeztek, a tömegben sokfelé látni lehetett a nemzeti lobogókat. A zarándokok, a csángók egy része a régi szokás szerint reggelig ott maradt, hogy napkeltekor a hegyen imádkozhasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
