Az RMDSZ Elnöksége márc. 17-i nyilatkozatában a magyarellenes provokációk ellen tiltakozott, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. Marosvásárhelyen Tőkés László, Smaranda Enache ellen tüntettek, a felvonulók magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
1990. március 17.
A Kovászna főterén álló Kőrösi Csoma Sándor-szobrot, Jecza Péter alkotását ismeretlen tettesek vörös színű olajfestékkel leöntötték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
1990. március 17.
Márc. 17-én Kolozsváron megalakult a Bolyai Társaság, célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1990. március 18.
Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1990. március 18.
Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Mintegy négyszáz fiatal gyűlt össze. Smaranda Enache magyarul és románul tartott beszédet, a magyarországi román menekültek nevében Emil Iovanescu beszélt. Felolvasták Sütő András és Király Károly levelét. A MISZSZ márc. 18-án a magyar oktatásüggyel kapcsolatos nyilatkozatot fogadott el és egy állásfoglalást Vatra Romaneasca szervezetről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ A nyilatkozatban szolidaritást vállalnak az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet ülősztrájkot folytató magyar hallgatóinak követeléseivel, így a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával, az önálló magyar iskolahálózat megvalósításával, a Nemzetiségi Minisztérium felállításával, a nemzetiségi törvény kidolgozásával, a magyar nyelv szabad használatával. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./ Az állásfoglalás leszögezi, hogy febr. 10-én a magyar kisebbség békés tüntetést tartott, kollektív jogainak érvényesítéséért, erre válaszolva a Vatra Romaneasca soviniszta, erőszakos /dorongok, kések/ ellentüntetést szervezett. A Vatra által kezdeményezett megmozdulások több esetben fasisztoid jelleget öltöttek. A MISZSZ kéri a kormány állásfoglalását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
1990. március 18.
Márc. 18-án Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget. Elnök Pozsony Ferenc, titkár Salat Zakariás Erzsébet, pénztáros Virág Magdolna, ellenőrök: Fülöp Lajos és Papp Béla. A következő szakosztályok kialakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Köncze Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
1990. március 19.
Román nacionalista tömeg márc. 19-én Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok ellen, a környékről 13 busszal hoztak további tüntetőket, először leszaggattak minden magyar feliratot, még a Bolyai utcanév tábláját is, követelték, hogy szüntesse meg a helyi rádió a magyar nyelvű adást, majd megtámadták a magyar nemzetiségűeket. Az RMDSZ székházát megostromolták fejszékkel, husángokkal. Mintegy 75 fő rekedt az épületben, a rendőrség nem sietett a védelmükre. Később a katonaság szabad elvonulást ígért a bentrekedt magyaroknak. Amikor kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal verte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András írót is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört, bal karja zúzódást szenvedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Az egyik szemtanú, Szőcs László elmondta, mi is történt Marosvásárhelyen márc. 19-én. Sütő András beszélt megafonon: Kincses Előd lemondatása jogtalan, de nem kell válaszolni a provokátoroknak, mindenki menjen haza. Ezelőtt a román tüntetők körbejárták a várost, ahol magyar feliratot láttak, azt mind leverték, kirakatokat vertek be így érkeztek a Bolyai utcába és rárontottak az ott álló magyarokra. A magyarok beszaladtak az RMDSZ-székházba. Itt is először leverték a magyar feliratokat, majd betörték a vasajtót, beözönlöttek az udvarra. A lépcsőházba menekültek, a kaput ott is betörték, fejszékkel. Akkor még el tudott menekülni a hátsó kerítésen mintegy huszonöt ember, maradtak hetvennégyen. Névsorukat Sütő András tanácsára Király István összeírta. Végül a padlásra menekültek, egy víztartállyal el tudták torlaszolni az ajtót. Akkor a román tüntetők elhatározták, hogy papírt hoznak a padlásajtóhoz és felgyújtják a padlást. Közben megjött a rendőrség. Feljött Judea ezredes és azt mondta, megvédi Sütő Andrást, csak jöjjön le. Sütő elindult. Később a padláson rekedt magyarok is sorra lejöttek. Lent a feldühödött románok összeverték őket, a katonák tétlenül szemlélték mindezt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
1990. március 19.
Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatában megdöbbenéssel tapasztalta, hogy folytatódnak a magyarellenes provokációk a márc. 16-i szatmári és marosvásárhelyi erőszakos cselekményekkel. Marosvásárhelyen a román tüntetők Tőkés László ellen tüntettek, a felvonulók "magyar vért követeltek s kötelet Sütő András, Király Károly, Tőkés László és Kincses Előd nyakába." A Vatra Romaneasca sovén, szélsőséges magatartást tanúsított, rendezvényeiről minden nem román nemzetiségűt kitiltott. Az RMDSZ bírálattal illeti a kormányt, mert a beadványokra nem reagált. "Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja: küzd Románia demokratizálásáért s ennek keretében a magyar kisebbség egyéni és kollektív jogainak biztosításáért." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1990. március 19.
Márc. 19-én Megalakult Kolozsváron a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, elnökévé Tőkés Istvánt választotta.
1990. március 20.
Márc. 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Márc. 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesült. /Romániai Magyar Szó, márc. 21,, 22, Népújság (Marosvásárhely), márc. 20., 21., 22./ Fejszékkel és vasdorongokkal támadtak Marosvásárhelyen a román nacionalisták. A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik. /Magyar Nemzet (Budapest), márc. 21./ Marosvásárhelyen vérfürdő volt, kaszákkal ittas emberek támadtak a tömegre, az utcákon sebesültek voltak. /Mi történt Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
1990. március 20.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a történtek miatt, kérte az események kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1990. március 20.
Iliescu elnök csak 20-án szólalt meg, nyugalomra intette a románokat és a magyarokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Iliescu beszédében nem tett említést a Vatra Romaneascaról, a szervezet magyarellenes tevékenységéről.
1990. március 20.
Az RMDSZ Maros megyei Intéző Bizottsága általános, országos sztrájkra hívta fel az RMDSZ minden tagját, valamint a Szándéknyilatkozattal szimpatizáló szervezeteket és állampolgárokat. A tüntetés: néma ülősztrájk a munkahelyeken márc. 22-én 8 és 9 óra között. A pontokba szedett követelések között szerepel: minden olyan helységben, ahol a nemzeti kisebbségek arányszáma 10 % fölött van, két vagy háromnyelvű feliratok jelenjenek meg, anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Egyetem visszaállítása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
1990. március 20.
Márc. 20-án Székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével nagygyűlést tartottak, elutasítva a marosvásárhelyi Vatra Romaneasca provokációját. Elfogadtak egy felhívást, amelyet a román kormányszervekhez és az ENSZ-hez intéztek. A Romániában élő mintegy kétmilliónyi magyar elemi jogai és létbiztonsága került veszélybe az elmúlt napokban, olvasható a felhívásban. Követelték az uszító megnyilatkozások azonnali beszüntetését. Kérték, hogy az ENSZ küldjön ellenőrző csoportot Romániába. /Székelyudvarhelyiek felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1990. március 20.
Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei vezetősége, értesülve a marosvásárhelyi tragikus eseményekről, állásfoglalásában követeli a kormány azonnali és hatékony közbelépését. Követelésük nyomatékosítására márc. 20-án 12-től 13 óráig sztrájkot szerveznek. /Tiltakozások Felős-Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
1990. március 20.
Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./
1990. március 20.
A bukaresti rádió szerint hat halottja és háromszáz sebesültje van a marosvásárhelyi összecsapásnak. /Hat halott Marosvásárhelyen. = Mai Nap (Budapest), márc. 21./
1990. március 20.
A magyar kormány elítélte a romániai magyarok elleni brutális atrocitásokat, egyfelől a román kormányzat haladéktalan fellépését várja a további véroltás megakadályozására, másfelől pedig az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a világszervezet főtitkárához, a Biztonsági Tanács elnökéhez és a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez fordulva. = Népszabadság, márc. 21./
1990. március 21.
A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésért. /Romániai Magyar Szó, márc. 23./ Király Károly visszautasította ezt a megállapítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ A román kormány nyilatkozata szerint magyar állampolgárok tömegesen érkeztek Romániába, kitűzték a középületekre a magyar felségjeleket, magyar nyelvű feliratokkal helyettesítették a román helységnév- és cégtáblákat, uszító jelszavakkal, dalokkal sértették a románok nemzeti érzületét. A kormánynyilatkozat szerint Szatmárnémetiben 4000 magyar állampolgár segédkezett a magyar lobogó kitűzésében és részt vett Balcescu szobrának meggyalázásában. Hasonló akciók történtek Marosvásárhelyen és más városokban. A nacionalista, soviniszta uszítások a következő napokban még nagyobb mértéket öltöttek. A dokumentum szerint a román kormány intézkedni pórbált, erőfeszítéseit azonban meghiúsították Magyarország hivatalos személyiségei, például Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a sajtó útján szólította fel az erdélyi magyarságot az akció fokozására, azzal érvelve, hogy Erdély ősi magyar föld. Valójában Szűrös Mátyás a Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatának pontos szövege: "Erdély legalább annyira ősi magyar föld, mint amennyire ősi román föld." A román kormánynyilatkozat keményen elítélte azt, hogy a "magyar hatóságok meghamisítják a tényeket", ugyanakkor a magyar kormányt mérsékletre intette. /A román kormány nyilatkozata szerint Magyarország a felelős. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 22./
1990. március 21.
A "kormány nem oldotta fel a marosvásárhelyi feszültségeket, távol tartva magát az események pozitív befolyásolásától, március 21-én Kovászna megye egész területén általános, egész napos sztrájkot hirdetünk meg!" - olvasható az RMDSZ és a MADISZ megyei szervezetének felhívásában. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
1990. március 21.
Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz. A Vatra Romaneasca tevékenysége kimeríti az elvakult fasiszta népgyűlölet fogalmát. Magas rangú katonatisztek egyértelműen a soviniszta uszítás oldalára álltak, a televízió és a román lapok a magyarság ellen uszítanak. "A romániai magyarsággal együtt a román demokrácia is életveszélyben van." A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alkossa meg a nemzetiségek létét garantáló jogszabályokat. /Tisztelt elnök úr! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
1990. március 21.
A Vatra Romaneasca Sepsiszentgyörgyön is tartott tanácskozást. A szervezet Kolozsváron tartott országos tanácsának határozatát nem olvasták fel, amíg a teremben voltak a magyar sajtó tudósítói. A Vatra Romaneasca képviselői erőszakos cselekményekbe torkolló uszításba kezdtek. Ennek eredménye, hogy Kovásznán meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát és betörtént Fábián Ernő tanár ablakát. /Simó Erzsébet: A megyei Vatra Unióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
1990. március 22.
A magyar kormány nyilatkozatában visszautasította a román kormánynyilatkozatot. A nemzetiségi ellentétek elmérgesedését a magyar kormány összefüggésbe hozta azzal, hogy a román kormány eltűri a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca legális tevékenységét. A magyar fél kéri a marosvásárhelyi bűnös cselekmények kivizsgálását és a felelősök felelősségre vonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1990. március 22.
A Kovászna megyei RMDSZ és a MADISZ márc. 22-re huszonnégy órás sztrájkot hirdettek, közzétéve Románia kormányához intézett követeléseiket: a román tömegkommunikáció mutassa be helyesen a marosvásárhelyi tragikus eseményeket, közöljön pontos információt a Hodák, Déda-Bisztra és ibanesti helységekből autókon Marosvásárhelyre szállított kaszával, villával, dorongokkal és fejszékkel felfegyverzett tömegekről, követelik a szélsőséges, fasiszta Vatra Romaneasca szervezet törvényen kívül helyezését. /Románia kormányához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
1990. március 22.
Márc. 22-én Kovászna megye közigazgatási vezetői, RMDSZ képviselői, valamint az üzemi sztrájkbizottságok tagjainak jelenlétében telekonferenciát folytattak Petre Roman miniszterelnökkel, tájékoztatva a kormányfőt a megyében folyó sztrájkról, a magyar nemzetiség jogos követeléseiről, követelték, hogy a kormány helyesbítse közleményét. Elítélték a sajtó, a rádió és televízió tendenciózusan magyarellenes megnyilvánulásait. Petre Roman ígéretet tett konkrét intézkedésekre, a nemzetiségek jogos elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Megígérte, hogy a telekonferencia tényeinek megfelelően kormánynyilatkozat hangzik el a rádióban. A miniszterelnök kérte, hogy a megye követeléseit juttassák el hozzá. A megbeszélést követően a sztrájkbizottságok úgy határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot, ugyanakkor márc. 29-ig minden nap egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 22.
Márc. 22-én a kormánybizottság jelenlétében ülésezett a román és magyar lakosság, az RMDSZ és a Vatra Romaneasca megyei szervezete képviselőiből összeállított vegyes bizottság. Az ülésen megegyeztek abban, hogy a közvéleményt tájékoztatni szükséges a marosvásárhelyi eseményekről, a nemzeti kisebbségek követeléseiről. Az RMDSZ kinyilvánította a magyar lakosság Románia területi integritása iránti lojalitását. Két munkabizottság alakult az események kivizsgálására. Megegyeztek az anyanyelvű oktatás jogának minden szinten való biztosítását. Megoldják a nyilvános feliratokat a kisebbség nyelvén is. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
1990. március 22.
Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához intézett, márc. 22-i nyílt levelében tiltakozott a marosvásárhelyi események során a magyar nemzetiséget ért sérelmek ellen. Kérte az ügy kivizsgálását és a pogromban résztvevők felelősségre vonását. /A római katolikus főpásztor levele a NEIT-hez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 22.
Márc. 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület megtartotta újjáalakulását kimondó közgyűlését, az ideiglenes elnöki teendők ellátásával Jakó Zsigmond nyugalmazott egyetemi tanárt bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1990. március 22.
Bukarestben a Szabad Diákszervezet márc. 22-én nagygyűlést tartott. Eredetileg a román és magyar diákság párbeszédét akarták előmozdítani, azonban egészen más lett belőle. Magyarellenes feliratok jelentek meg, ellenséges beszédek hangzottak el, végül gyűlöletet szító, nacionalista tüntetés lett a nagygyűlésből, a fiatalok végighaladtak az utcákon. A televízió is közvetítette ezt a nacionalista tüntetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1990. március 23.
Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenetet intézett Németh Miklóshoz, Magyarország kormányfőjéhez és ebben rámutatott: megkapta a magyar miniszterelnök szóbeli üzenetét és meglepte az, ahogyan a lezajlott eseményekkel kapcsolatos problémákat tárgyalja. Petre Roman szerint a kívülről jövő bujtogatás zavargásokhoz vezetett, különösképpen Marosvásárhelyen. Az erőszakos cselekmények nyílt támadást jelentenek a román nép érzései ellen. Az "utóbbi időben olyan nem kívánt helyzet alakult ki, hogy a magyar politikai élet neves személyiségei a szóhasználat és számos lépés révén mind hangsúlyozottabban barátságtalan magatartást tanúsítanak Romániával és a román néppel szemben. Fennáll a romániai magyarok politikai szervezetei, közöttük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kompromittálásának reális veszélye a felettük való külső gyámkodás tendenciája miatt." /Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenete Magyarország kormányfőjéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
