Márc. 23-án még mindig heves magyarellenes tüntetés zajlott Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 23.
Márc. 23-án Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, az RMDSZ elnökét és áttekintették a marosvásárhelyi véres eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 23.
Az RMDSZ Hargita megyei vezetősége a kormányhoz, Petre Roman miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében tiltakozott a román kormány márc. 21-i közleménye miatt, mert az elhallgatta a magyarellenes pogromot, meghamisítva a tényállást. Az eseménysorozat kiváltó okai nem a márc. 15-i megemlékezések voltak, a magyarellenes provokációk jóval előbb megkezdődtek és a kormány passzív magatartása miatt nyertek teret és torkolltak a márc. 20-i tragédiába. A televízió, egyes központi és helyi sajtószervek, félretájékoztatási kampányok hozzájárultak a véres események kirobbanásához. Folyt a soviniszta uszítás. A marosvásárhelyi rendfenntartó szervek passzívak voltak. Megrendült a bizalmuk a kormányban. /Románia kormányának, személyesen Petre Roman miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 23.
Marosvásárhelyi magyar írók Mircea Dinescuhoz, a Romániai Írók Szövetsége elnökéhez írt, márc. 23-i nyílt levelükben kérték, hogy az Írószövetség ítélje el a példátlan nacionalista uszítást, amely a marosvásárhelyi pogromhoz vezetett, foglaljon állást azokkal a nacionalista-terrorista felbujtókkal szemben, akik súlyosan bántalmazták Sütő Andrást, továbbá követelje a tettesek megbüntetését. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 23.
Marosvásárhelyi magyar és román ifjúsági szervezetek közös kiáltványukban pontokba szedték követeléseiket. Ezek között szerepel: az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács adjon ki rendeletet a kisebbségek jogaira vonatkozóan a helsinki és a bécsi záróokmányok alapján. Mindazokat felelősségre kell vonni, akik felelősek a marosvásárhelyi eseményekért. Meg kell állapítani a rendőrség és a katonaság felelősségét, "amelyek passzivitásukkal elősegítették ártatlan személyek bántalmazását", továbbá azon személyek felelősségét, akik "megszervezték és elősegítették a konfliktusban részt vevő nem helyi lakosok Marosvásárhelyre szállítását." /A marosvásárhelyi fiatalság kiáltványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 23.
Szőcs Géza a romániai magyarság alternatíváiról írva megállapította: nem lehet megkerülni a kulcsfogalmat, ami az eddigi évtizedeket jellemezte. Ez az egységes nemzetállam megteremtése, a homogenizálás. A homogenizálás, a xenofóbia, az idegengyűlölet a román társadalomban megmarad "és meg fogja határozni az elkövetkező évek romániai politikai valóságát, akkor is, ha ez katonai diktatúrát fog jelenteni, és akkor is, ha ez egy parlamentáris demokráciát vagy parlamentárisnak látszó demokráciát." "Azt gondolom, az erdélyi magyarság politikai artikulálódását megtestesítő alakulatot" "nem szabad hozzákötni semmilyen román politikai erő működéséhez, méh olyan előnyökért sem, amelyek első pillanatban kecsegtetőnek tűnhetnek." /Átvéve a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) legutóbbi számából. Olló rovat = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 23.
Az 1989/90-es tanévben az országos beiskolázási szám az 1948-as év kétszerese. Az anyanyelven tanulók száma 270 ezer, azaz 1948-hoz viszonyítva alig 9 ezerrel több. Ez azt jelenti, hogy a jelen tanévben az ország tanulóinak mintegy 5 %-a jár anyanyelvű iskolába, 1948-ban viszont még a tanulók 12 %-a járt nemzetiségi iskolába. 1957 után teljesen felszámolták az orosz, lengyel, horvát, görög, örmény, tatár, török és zsidó nyelvű oktatást. Megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Megszűntek a szakmai képzést nyújtó középiskolák, továbbá a szakiskolák. 1985-től nagy múltú, négy-ötszáz éves egynyelvű kisebbségi iskolákat önkényesen kétnyelvűvé változtatták. 1985-ben szóbeli utasításra megszüntették azt, hogy a kisebbségi iskolák végzettjei anyanyelvükön felvételizhetnek. Ugyanettől az évtől nem jutott pénz a kisebbségi líceumi tankönyvek kiadására. /Átvéve a Hét (Bukarest) hetilapból. Olló rovat - Tanügyi statisztika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 23.
Márc. 23-án megjelent Sepsiszentgyörgyön a Csángó Újság - Gazeta Ceangailor első száma, Erőss J. Péter írta a beköszöntőt. Kétnyelvű folyóirat, magyar és román nyelvű írásokat tartalmaz. /Csángó Újság - Gazeta Ceangailor (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Ismertette: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26.
1990. március 23.
Két csíki fiatalember, Ádám Gyula és Barabás Zsolt fotókiállítása nyílt meg Csíkszeredán, márc. 10-én Moldvai magyarok címmel. Két csángó külsőrekecsini lány, Szarka Mária és Ádám Ágnes énekelt a megnyitón, csángó szőttes volt a teremben. A két fiatal évekig járta a csángó falvakat, több családdal összebarátkoztak, közben fényképeztek. /Egyed Emese: Isten, Tarts meg minket. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./
1990. március 23.
Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./
1990. március 24.
Az RMDSZ nyilatkozatban kérte a Marosvásárhelyen történtek pártatlan kivizsgálását, beleértve a rendfenntartó közegek beavatkozásának késlekedését, a Rompres és a televízió felelősségének megállapítását, amelyek tendenciózusan tükrözték az eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1990. március 24.
Iliescu elnök márc. 24-i sajtóértekezletén a magyar kisebbség szemére vetette a türelmetlenséget. A Marosvásárhelyen történteket a nacionalista uszítás következményének mondta. Mindkét félnek nagyobb türelmet kell tanúsítania, jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1990. március 24.
Márc. 24-én Petre Roman miniszterelnök fogadta Szűts Pál magyar nagykövetet. A nagykövet ismertette országa álláspontját a marosvásárhelyi eseményekről és kifejezte a magyar fél aggodalmát. A kormányfő szerint márc. 15-én tízezer magyar állampolgár érkezett a rendezvényekre, amikor a román nép érzelmeit sértő dolgok történtek. Azt kérte, hogy fékezzenek meg minden olyan akciót, amely sérti a román nemzeti érzelmeket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1990. március 24.
Márc. 24-én Marosvásárhelyen tárgyalt a kormánybizottság égisze alatt álló vegyes bizottság, amely a román és magyar lakosság, a Vatra Romaneasca és az RMDSZ Maros megyei képviselőiből áll. Közleményük szerint a decemberi forradalom után biztosítva van a pluralista politikai struktúrák kialakítása, a szabad vallásgyakorlás, a szólásszabadság, a sajtószabadság, a marosvásárhelyi rádióstúdió sugároz magyar és német nyelven is. A vegyes bizottság kéri a helyi tévéstúdió visszaállítását román, magyar és német programokkal. A közvéleményt korrekten kell tájékoztatni a marosvásárhelyi eseményekről. Az RMDSZ nem kívánja Erdély elszakítását. /A marosvásárhelyi vegyes bizottság közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1990. március 24.
Magyarországon készülnek az első szabad választásra, a sajtóban szélsőséges kirohanások is megjelennek. Ilyen például a Kolozsvárról Magyarországra települt Tamás Gáspár Miklós írása a Szabad Demokrata Szövetség /SZDSZ/ lapjában. "Ha nem az SZDSZ győz a választásokon, megjósolhatjuk, hogy itt nem lesz jogainak birtokában levő ellenzék, tehát nem lesz demokratikus kormány sem." "Szavazzatok ránk, akik nem kedvelitek Auschwitz, Recsk, Kolima, a Duna-Fekete-tenger csatorna huszadik századát." "Mucsa és félelem - vagy szabad demokrata többség. Nincs harmadik út." /Tamás Gáspár Miklós: Új reformkor vagy Horthy-korszak? = Beszélő (Budapest), márc. 24./
1990. március 25.
Ismeretlenek meggyalázták a zilahi Wesselényi szobrot, Fadrusz János alkotását. Ez ellen az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága márc. 25-én kiadott nyilatkozatában tiltakozott. /Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1990. március 25.
Éjszaka ismeretlenek felgyújtották Bukarestben a MALÉV-irodát. /Romániai Magyar Szó, márc. 28./
1990. március 25.
A kormánynyilatkozat szerint márc. 15-én Szatmárnémeti katolikus templomára kitűzték a magyar zászlót, ezt cáfolják a templom papjai. Szováta polgármestere ugyancsak cáfolta a magyar lobogó kitűzésének hírét. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete leszögezte: valótlan közlés jelent meg, hogy az erdődi ünnepségen 3700 magyar állampolgár jelent meg. /Nem tűzték kis a zászlót Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 25.
Márc. 25-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete Szövetsége, amely az RMDSZ keretében akar tevékenykedni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az alapszabályt kidolgozó bizottság tanulmányozza az EMGE működési szabályzatát, hogy hasznosíthassák a továbbfejlesztésre méltó, felbecsülhetetlen örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1990. március 25.
A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./
1990. március 25.
Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1990. március 25.
Márc. 25-én Sepsiszentgyörgyön megtartották a csángó-magyarok negyedik találkozóját. A moldvaiak nem jöhettek el, a hírek szerint a marosvásárhelyi események miatt. Pál Antal kalagori születésű /jelenleg Óradnán plébános/ pap szentmiséjével kezdődött az összejövetel. Többen az anyanyelvű szentmise moldvai bevezetését szorgalmazták, mások írni-olvasni szeretnének megtanulni magyarul. A megjelentek örömmel fogadták a Csángó Újság első számát. /Pusztinai Péter: A negyedik találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
1990. március 26.
Márc. 26-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé választotta Tőkés László temesvári lelkipásztort. /Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezi lapja, Nagyvárad), 6. sz., ápr. 15./ - A Harangszó első száma januárban jelent meg.
1990. március 27.
Az erdődi Petőfi-emlékművet 27-ről 28-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek felrobbantották. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete kérdésére /a tettesekkel kapcsolatban/ a rendőrség egy év múlva, 1991. júl. 4-én válaszolt /1991. júl. 4-i jegyzet/.
1990. március 27.
Petre Roman miniszterelnök márc. 27-én váratlanul Kolozsvárra látogatott és tárgyalásra hívta meg az RMDSZ és a Vatra Romaneasca képviselőit. Az RMDSZ nevében Kapcza Imre sajnálatát fejezte ki, hogy erre a látogatásra nem korábban került sor. Utalt a Vatra magyarellenes, uszító nyilatkozataira. Petre Roman kifejtette, hogy a kormány sohasem vonta kétségbe a kisebbségi jogok érvényességét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1990. március 27.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban visszautasította a Vatra Romaneasca márc. 24-i megyeközi nagygyűlésén olyan nyilatkozatot tett közzé, amely a helyzet destabilizálására irányuló, soviniszta jellegű akciók sorával vádolja az RMDSZ-t, miközben tudatosan elferdített híresztelésekkel uszítja a magyarok ellen a román lakosságot. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1990. március 27.
Tőkés László márc. 27-én Washingtonban sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy találkozott Brian Mulroney kanadai elnökkel, aki határozottan síkraszállt a romániai magyar kisebbség jogainak védelméért. Ugyanezen a napon Tőkés Lászlót fogadta Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettes, akit tájékoztatott a marosvásárhelyi eseményekről. Tőkés László bírálta az USA korábbi állásfoglalását, amely szerint az ellenségeskedés mindkét részről megnyilvánulna. Ez az álláspont egyoldalú, az áldozat a romániai magyarság, míg az agresszor a Vatra Romaneasca által toborzott sokaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
1990. március 27.
Márc. 27-én Washingtonban Lawrence Eagleburger találkozott dr. Moses Rosen főrabbival, aki háláját fejezte ki az amerikai kormánynak azért a támogatásért és védelemért, amelyet a romániai zsidó lakosságnak nyújtott a diktatúra idején. Eagleburger biztosította őt arról, hogy továbbra is figyelemmel követik a romániai zsidók sorsát az antiszemitizmus esetleges feléledésével szemben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1990. március 27.
Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügyminisztérium Kovászna megyei vezetője közleményben tiltakozott a bukaresti tévé márc. 25-i adásában elhangzott megállapítás ellen: a régeni székhelyű Román Testvériség Mozgalom szerint Kovászna és Hargita megyében a románok ellen bűntetteket hajtottak végre, Gavril leszögezte, hogy 1989. dec. 22-e után Kovászna megyében nem történtek bűntettek. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
1990. március 28.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
