Dan Mircea Popescu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter bejelentette, hogy szept. 1-jén lemond. Ugyancsak lemondási szándékot tulajdonítanak Misu Negritoiu államminiszternek, a gazdasági reform felelősének is, aki még nem nyilatkozott erről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
A Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint, melyet az Evenimentul Zilei (Bukarest), aug. 19-i száma közölt, a kelet-európai országok közül Románia halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött. Az inflációs ráta 1992-ben 200 százalékos volt, de ebben az évben valószínűleg eléri az 500 százalékot. A nemzeti össztermék csökkenése 1991-ben és 1992-ben 15 százalékos volt, idén is 5 százalékkal csökken. Az állami költségvetés 1993-as deficitjét előzőleg a nemzeti össztermék 4 százalékára becsülték, de ha az állami jövedelmek tovább csökkennek, elérheti a 8-10 százalékát is. /Sz. P.: Gazdasági körkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
Az 1992/93-as tanévben Romániában magyar nyelven összesen 1070 óvodai intézmény és tagozat működött, ebből 589 önálló magyar nyelvű óvoda volt. A magyar nyelvű óvodai intézmények és tagozatok száma 1990-hez viszonyítva 20-szal csökkent. Az ország óvodáiba 56.251 magyar gyermek járt, az ország óvodásainak 7,4 %-a, közülük anyanyelvű óvodában oktatták 87,6 %-ukat, 49.255 óvodást, román nyelvűbe 6.996-ot írattak. A magyar anyanyelvű csoportokat a jelzett /1992/93-as/ tanévbe 2371 óvónő vezette. A magyar óvónők 53,3 %-a /1264 fő/ szakképzett. A tanévben 280 magyar nemzetiségű óvónő foglalkozott román csoportokkal. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az óvodai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1993. augusztus 24.
Aug. 24-én befejezte kétnapos romániai látogatását Elizabeth Dowdeswell, az ENSZ helyettes főtitkára, a környezetvédelmi program ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy a helyszínen kívánt tájékozódna Románia jelenlegi problémáiról. Folyamatban vannak különböző projektek a Duna és a Fekete tenger környezetvédelmi problémáival kapcsolatban. /Az ENSZ helyettes főtitkára Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 24.
1949. márc. 3-án éjjel erőszakkal elhurcolták az erdélyi magyar arisztokratákat, elvették minden vagyonukat és az 1945-ben még meghagyott 50 hold földjüket is. A deportáltakat kényszerlakhelyre vitték, a kijelölt települést nem volt szabad elhagyniuk. Személyazonosságijukba megkülönböztetésként bepecsételték a D. O.-t /Dominiciu Obligatoriu - kényszerlakhely/. A háromszéki földbirtokosoknak jutott a legkegyetlenebb soros, őket dobrudzsai kényszermunkára vitték. Szenvedésük 14 évig tartott, 1963. aug. 23-án felszámolták a kényszerlakhelyt. De őket a sárga csillag, a káderlap tovább kísérte. /Gál Mária: A törvény nevében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 25.
Nyílt levélben válaszoltak a Neptun-tárgyaláson részt vett RMDSZ-képviselők Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ című írására, mely már-már vádiratnak is beillik. Elutasították a vádakat, továbbra is azt állították, hogy megbeszéléseikről tájékoztatták Markó Béla elnököt és a parlamenti frakció tagjait. Tőkés László és Szőcs Géza sem számolt be több tárgyalásáról, érveltek. Arra a kérdésre, hogy volt-e mandátumuk az RMDSZ-től, elismerték, hogy nem volt, de megmagyarázták: nem volt szó alkuról, csak eszmecseréről. Azt is fölvetették, hogy az ET 1201-es ajánlásáról nem tudtak. - Nem kötöttek egyezséget, nem kötöttek alkut, hangoztatták. Szerintük David Binder szándékosan írta rágalmazó cikkét a New York Timesban, tiltakozó nyilatkozatukat viszont nem közölte a lap. /Lármafák égetése (Válasz Tőkés Lászlónak). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Megjegyzés: az ET 1201/1993-as ajánlásának szövege ismert volt, közölte a Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21-i száma.
1993. augusztus 25.
Az 1992-1993-as tanévben 570 magyar tanítási nyelvű általános iskola működött, emellett 53 iskolában volt magyar tagozat. Évről évre csökken a magyar általános iskolások száma, az országosan tapasztalt csökkenésnél magasabb arányban. Az 1990/91-es tanévben 142.321 magyar gyermek járt anyanyelvű iskolába, a következő évben 134.486, 1992/93-ban pedig 128.879 tanuló. Az idei tanévben 156.015 magyar általános iskolás közül 27.395-en /17,5 %/ jártak román iskolába. Több megyében /Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Temes/ a magyar tanulóknak több mint fele román iskolába jár. Az I. ?VIII. osztályos magyar oktatásban összesen 8904 tanító, tanár és mester dolgozik. Közülük 3239 tanító, 5559 tanár és 106 mester. Gondot okoz a magyar nyelvű oktatásban a szakképesítés nélküliek magas száma, ez a tanítóknál a legmagasabb, 24 %-uknak hiányzott a szakképesítése. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az általános iskolai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Kétnapos magyar-román szakértői tárgyalások kezdődtek aug. 25-én Budapesten, nyilatkozta Herman János külügyi szóvivő. A főosztályvezetői szintű megbeszéléseken a két ország közötti viszonnyal foglalkoznak, áttekinti, miként halad a korábban jegyzőkönyvbe rögzített lépések megvalósítása. /Magyar Nemzet, aug. 26./
1993. augusztus 25.
Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Markó Béla meghívásának eleget téve aug. 25-én az RMDSZ vendége volt John R. Davis bukaresti amerikai nagykövet. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette az RMDSZ autonómia-elképzeléseit, kifejtette az RMDSZ többé nem dőlhet be a folytonos ígéreteknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti kel, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig ? ahogyan sejthető ? a Kisebbségi Tanács puszta kirakatintézmény. A nagykövet sajnálja, hogy a neptuni tárgyalások magyar résztvevőit árulónak bélyegezték. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elítélő nyilatkozatok nem az RMDSZ hivatalos álláspontját tükrözik, ilyenre csak az SZKT döntését követően lehet számítani, és az ottani ígéretek nem kötelezik az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. augusztus 25.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ aug. 5-8-a között Réven tartotta meg II. Országos Turista Vándortáborát. Aug. 5-6-án zajlott le az EKE országos közgyűlése, ahol szó volt az Országos Vezető Tanács felépítéséről és jogköréről, az egyesület Gyopár című közlönyéről. Új vezetőtanácsost választottak. Elnök: Imecs László /Kolozsvár/, alelnökök: Dukrét Géza /Nagyvárad/ és Jablonovszky Elemér /Kolozsvár/, titkár: Martonossy Magda. Elhatározták az EKE új alapszabályzatának kidolgozását. - A táborban összesen 172-en voltak, Erdély minden megyéjéből. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Balázs Sándor emlékezett Tóth Sándorra, a Bolyai Egyetem Diákszövetségének egykori alelnökére, az egyetem párttitkár-helyettesére, akit megrázott a magyar egyetem megszüntetése. Egyszer kijelentette román kollégái előtt, hogy Lenin óta nem volt a nemzetközi munkásmozgalomnak igazi vezetője. Feljelentették a Securitatén, azt állították, hogy ezzel lebecsülte Gheorghiu-Dej szerepét. Kihallgatták, zaklatták. Az utcán egy milicista molesztált egy magyarul beszélő idős nőt. Tóth Sándor a nő védelmére kelt, erre őt is lebangyinozta a milicista. Tóth Sándor rájött, hogy a szép elmélet és a valóság összeegyeztethetetlen, később öngyilkos lett. A Babes-Bolyai Egyetem párttitkár-helyettesét csendben temették el, az egyetem vezetősége nem képviseltette magát. 1990-ben az RMDSZ négytagú küldöttsége tárgyalt az akkor még elnökjelölt Iliescuval. Balázs Sándor, a küldöttség tagja a Bolyai Tudományegyetem megszüntetését hozta fel, mint hibás döntést. Iliescu azonban helyesnek tartotta az egyetem megszüntetését. /Balázs Sándor: A Bolyai Egyetem megszüntetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Kádár Gyula emlékezett a második bécsi döntésre. Az 1940. aug. 30-i bécsi döntéssel visszatért Észak-Erdély. Az 1941. januári magyar népszámlálás szerint ezen a területen 1.344 ezer magyar /52,1 %/ és 1.069 ezer /41,5 %/ román nemzetiségű élt. /Kádár Gyula: A második bécsi döntés. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
1993. augusztus 25.
Magyarországon létrehozták a Forráshely Alapítványt a magyar gyermekek közös táborozásár, a szétszóródott magyarság egymás közötti kapcsolatainak kiépítésére, a hagyományok, a nemzeti történelem megismerésére. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. Az alapítvány aug. 28-án tartja a magyar gyermekek világtalálkozójának táborhely-avatási ünnepségét Csáfordjánosfán. /Hagyományőrzés. Forráshely Alapítvány. = Pesti Hírlap, aug. 25./
1993. augusztus 26.
Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára aug. 26-án háromnapos látogatásra Romániába érkezett. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel, végül Petre Ninosu igazságügy-miniszterrel tárgyalt az első napon. Újságíróknak kijelentette, az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbséget ne érje diszkrimináció, reméli, hogy Románia a közeljövőben az ET teljes jogú tagjává válhat. /Catherine Lalumiére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./
1993. augusztus 26.
Kelet-európai körutazása keretében Romániába érkezett Johannes Rau, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit Iliescu elnök fogadott, majd a kormányfő. Rau előzőleg Magyarországra látogatott, innen előbb Temesvárra érkezett, amit az magyaráz, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliának szoros kapcsolatai vannak a Bánáttal, melyet segélyprogramokkal támogat. /Johannes Rau Bukarestbe érkezett. = Magyar Nemzet, aug. 26./
1993. augusztus 26.
A kormánypárt nem támogatja a Kisebbségi Tanács döntését, amely szerint mindazokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya eléri a tíz százalékot, többnyelvű feliratozást alkalmaznak. A Románok Nemzeti Egységpártja, személyesen Funar elnök közleményt adott ki, ebben leszögezte, ha a kormány tárgyalni fog a Kisebbségi Tanács döntéseiről, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. /Funar ismét bekeményít. = Új Magyarország, aug. 26./
1993. augusztus 26.
Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./
1993. augusztus 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a neptuni találkozóról utólag őt tájékoztatták. A részvevőknek nem volt mandátumuk az RMDSZ képviseletére. Markó nem tartja hasznosnak a Neptunon zajlott tanácskozásról kibontakozott sajtóvitát, ez fékezi az RMDSZ munkáját. Az ügyvezető elnökség elemezni fogja a neptuni tanácskozást. /Simon Judit: Markó Béla: Elvi vitát, és ne konfrontációt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
Az Erdélyi Napló munkatársa kérésére Traian Chebeleu elnöki szóvivő elküldte a neptuni tárgyalásáról készült júl. 25-i nyilatkozatát. Ebben Chebeleu ismertette a történteket: júl. 15-17-e között Neptunon nemhivatalos interetnikai kérdésekkel foglalkozó összejövetel zajlott. A véleménycsere olyan kérdésekről szólt, amelyek a Romániában élő kisebbségeket foglalkoztatják. "A résztvevők arra kíséreltek meg egy mintaképet összeállítani, magánemberként, hogy miként lehetne a kérésekre megoldást találni." Minden résztvevő üdvözölte a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakítását. Ezután Chebeleu felsorolta a megoldásokat /300 hely az egyetemen stb./ "A nyílt hangvételű tárgyalás és közös megegyezés alapján eljutottak arra a következtetésre, hogy megfelelően megoldható minden olyan kérdés, amely a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével kapcsolatos." / Felhívtuk az elnöki szóvivőt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
Tófalvi Zoltán összegezte a neptuni tárgyalással kapcsolatos kérdéseket. A neptuni hármak közös nyilatkozatuk szerint minden egyes megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki és beszámoltak arról az RMDSZ vezetőségének. Hol vannak ezek a sajtónyilatkozatok, kérdezte Tófalvi Zoltán. A találkozókon elhangzottak csak ígéretek, Tőkés László püspök viszont emlékeztetett: az amerikai sajtó ellenben a találkozókon kötött egyezményeket konkrét megállapodásként sorolta fel. Tőkés Lászlónak igaza van, írta Tófalvi Zoltán, a kolozsvári egyetemen elkülönített 300 hely túlságosan kevés és bármikor visszavonható. Románia az Európa Tanács tagja akar lenni. Ezért jelent meg a nemzetközi sajtóban az ígéretek lajstroma. /Tófalvi Zoltán: Kérdések és tanulságok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
Bárányi Ferenc temesvári orvos, RMDSZ-képviselő, egyben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva határozottan a neptuni hármak mellé állt. Bárányi Ferenc szerint ezek a tanácskozások nem voltak titkosak, az egyiken ő maga is részt vett. Bárányi Ferenc kifejtette, hogy Tőkés László hatalmas formátumú személyiség, a romániai magyarok számára ő a Próféta. Tőkés László cselekedeteivel a történelem nagyjai közé emelkedett. Azonban Bárányi Ferenc hibának, túlkapásnak érzi Tőkés László vádjait a neptuni tárgyalók ellen. "A tiszteletbeli elnöknek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak" ? szögezte le Bárányi Ferenc. /L. A. Gy.: RMDSZ-képviselő Tőkés felelősségéről. = Magyar Hírlap, aug. 26./
1993. augusztus 26.
Kétnapos magyar-román szakértői tárgyalások kezdődnek aug. 26-án Budapesten. Herman János külügyi szóvivő jelezte, főosztályvezetői szintű megbeszélés lesz, áttekintik, miként haladtak a korábban jegyzőkönyvben rögzítettek. /(n. i. zs.: Román szakértői küldöttség Budapesten. = Magyar Nemzet, aug. 26./
1993. augusztus 26.
Rendszeresen előfordul, hogy rendőrök összevernek embereket. Érdemes lenne összegyűjteni a rendőrverések, visszaélések statisztikáját 1989 decemberétől mostanáig. Legutóbb Kézdivásárhelyen verték meg a Bajcsi testvéreket, amint erről a Háromszék beszámolt. /Ősz Erőss Péter: A verőlegények közöttünk járkálnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ Háromszék híradása: aug. 6-i jegyzet.
1993. augusztus 26.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
Az emberi jogok lábbal tiprására irányuló kísérleteket látva román polgárok a magyar kisebbség mellé álltak. Szolidaritást vállaltak a magyarokkal az iskolák, templomok, a kétnyelvű plakátok ügyében, a Mátyás-szobor elleni merénylet kapcsán, elítélték az etnikai tisztogatást a kolozsvári közigazgatásban, a prefektusok félreállítását Hargita és Kovászna megyében, írta Octavian Buracu. Azonban a szélsőséges elemek nyílt támadást indítottak azok ellen, akik kiálltak a magyar kisebbség érdekében. Határozottan ki kell nyilvánítani a szolidaritást azon románok mellett, akiknek életcéljuk az intertenikai megértés ápolása Romániában. /Dr. Octavian Buracu: Összetartás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
1993. augusztus 26.
A Vatikán minden évben kiadja a pápai évkönyvet, amely a főpapok adatait közli. Ioan Robu bukaresti érsek hamis adatokat juttatott el a Szentszéknek. Az érsek ugyanis Kézdivásárhelyen született, 1944 novemberében, Rab János néven anyakönyvezték. Később, amint emelkedett az egyházi hierarchiában, kellemetlenné vált számára a magyar név és - a titkosrendőrség segítségével - kikapartatta az eredeti anyakönyvi bejegyzést. Egy idős szerzetes meg akarta akadályozni a hamisítást, ezért őt a Securitate emberei félholtra verték. Az okirat-hamisító főpap ellen eljárást kezdeményeznek a Vatikán püspöki kongregációjánál. Robu tiltotta meg a magyar imádságot és szentmisét a moldvai csángóknak, ez ellentmond a II. vatikáni zsinat rendelkezéseinek. /A "román" érsek félrevezette a Szentszéket. = Magyar Fórum, aug. 26./
1993. augusztus 26.
Andrei Sagheli miniszterelnök vezetésével aug. 23-án a Moldovai Köztársaság kormányküldöttsége utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. A tárgyalásról visszatérve Andrei Sagheli kijelentette, hogy "minden megvitatott kérdésben teljes az egyetértés". Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
A második világháborúban elpusztított Lidice falu neve eljutott mindenhová. Azonban azokról a haláltáborokról, melyeket a magyarok elpusztítására létesítettek Romániában, nem tudnak sehol. A leghírhedtebb haláltábor az 1944 őszén létesített földvári volt. Nem tudják, hány ezren haltak meg ezekben a haláltáborokban. Földváron a tömegsírokat, a temetőt eldózerolták, az egyikre tömbházakat építettek. Az Oltba lőttektől emlékezett a néhai költő, Holló Ernő Sepsiszentgyörgyön: "az Olt lefelé vérben buzogott." 1945. febr. 22-én megrázó riport jelent meg a marosvásárhelyi Szabad Szóban Hatezer magyar internált és hadifogoly sorsa a földvári táborban címmel "Azok között háromezer beteg. Éhség, vérhas és tífusz pusztít a táborban." ? olvasható a tudósításban. A hozzátartozók élelmet vittek a foglyoknak, ennek nagyobb részét nem kapták meg az éhezők, az őrök elkobozták az ennivalót. /Daróczi Ferenc: A földvári haláltábor. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 26./
1993. augusztus 27.
Iliescu elnök a Le Monde-ban megjelent interjúját újraközölte a bukaresti Dimineata aug. 27-i száma. Iliescu kitért a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy Románia az európai normák fölött áll a kisebbségi jogok biztosításában. Az anyanemzet és a határokon túli nemzetrészek kapcsolatáról szólva megjegyezte: "E téren, úgy vélem, egyes budapesti körök politikája nem tisztességes, nem felel meg az európai országok közötti kapcsolatok elveinek. Amikor egy kormányfő minden magyar miniszterelnökének tartja magát,...akkor nem akármilyen atyáskodásról, hanem más országok ügyeibe való beavatkozásról van szó." Egyesek etnikai tisztogatással vádolták Romániát, mondta a riporter. Az államfő cáfolta, hogy az etnikai tisztogatás jellemezné országát: "Tőkés László olyan megjegyzéseket tett, melyek még csak nem is jellemeznék, s amelyek élénk ellenérzést váltottak ki." /Iliescu a Le Monde-nak nyilatkozott. = Magyar Nemzet, aug. 28./
