Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. február 12.

Békesi László ismertette a Magyar Szocialista Párt gazdasági programját. Kijelentette, hogy pártja a Hungária Televíziót és más hasonló szervezeteket nacionalista propagandának minősíti és a szocialisták erre nem kívánnak pénzt fordítani. /Pesti Hírlap, febr. 12./

1994. február 12.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

1994. február 12.

Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./

1994. február 14.

Románia a politikai megoldás híve, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti rádió magyar adásának, miután visszatért Genfből, a Jugoszláviával szomszédos országok értekezletéről. /Népszabadság, febr. 14./

1994. február 14.

Febr. 14-én Magyari Lajos RMDSZ-szenátor felhívta a művelődési miniszter figyelmét arra a törvénytelen kísérletre, amellyel a Kovászna megyei Számvevőszék /prefektusi támogatással/ megpróbálja megfosztani székházától a Sepsiszentgyörgyi Képtárat. /RMDSZ Tájékozató, 221. sz., febr. 15./

1994. február 14.

Szatmárnémetiben megtartják a református egyházi zsinatot, olvasható abban a közleményben, amelyet Tőkés László püspök, a zsinat soros elnöke írta alá, annak ellenére, hogy névtelenek gyalázkodó leveleket írnak a zsinat tagjainak és azt terjesztik,hogy a febr. 15-16-ra meghirdetett zsinat elmarad. A megyei tanfelügyelőség megtiltotta, hogy a zsinatot a Kölcsey Ferenc Líceumban tartsák meg. /Új Magyarország, febr. 14./

1994. február 14.

Febr. 14-én Bukarestbe látogat Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke, találkozik a román vezetőkkel. /Magyar Hírlap, febr. 14./

1994. február 14.

Románia költ Európában a legkevesebbet a hadseregre, 1993-ban 420 millió dollárt, jelentette ki Spiroiu védelmi miniszter. Szerinte Magyarország kétszer annyit költött a hadsereg korszerűsítésére. /Magyar Hírlap, febr. 14./

1994. február 14.

A Moldovai Köztársaságban febr. 27-én tartják a választásokat, az önmagát Transznisztria Köztársaságnak kikiáltott Dnyeszteren túli területen bojkottálják ezt a választást. /Új Magyarország, febr. 14./

1994. február 15.

Ismét sztrájkolnak a bányászok, a rovinai szénmedence dolgozói febr. 14-étől léptek sztrájkba. Munkabeszüntetésre készül a második legnagyobb romániai szakszervezeti csoportosulás, az egymillió tagot számláló Alfa Kartell is. /Magyar Hírlap, febr. 15./

1994. február 15.

Szatmárnémetiben febr. 15-én megkezdődött a református egyházi zsinat. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Csiha Kálmán kolozsvári püspök hat társával együtt távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. A megjelentek levélben kérték fel a távolmaradtakat a munkába bekapcsolódásba. /Magyar Nemzet, febr. 16./

1994. február 15.

Tiltakozást tett közzé a MISZSZ a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek székházukból való kilakoltatása ellen. /RMDSZ Tájékoztató, 222. sz., febr. 16./

1994. február 15.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján nem reagált Tudor vádjaira, hiába kérdezték az újságírók a véleményét, ehelyett az ellenzéki lapokat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1994. február 16.

A Demokratikus Konvenció /DK/ stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét. Kifogásolták az autonóm közösségek, a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló magyar iskolahálózatot. /Magyar Hírlap, febr. 16./

1994. február 16.

Tudjman horvát elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, majd aláírták a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. /Magyar Hírlap, febr. 16./

1994. február 16.

1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1994. február 16.

Corneliu Vadim Tudor szenátor gyalázkodó cikkeket közölt Spiroiu védelmi miniszterről és Chebeleu elnöki szóvivőről. A megtámadottak egy darabig hallgattak, először Spiroiu utasította vissza a vádakat, majd Chebeleu nyilatkozott: "intoleráns, antiszemita, xenofób; a román nép szellemiségétől idegen megnyilvánulásaival Tudor nemcsak pártja és sajtókiadványa nevét szennyezi be, de sokat árt az ország érdekeinek" is. /Pesti Hírlap, febr. 16./

1994. február 16.

Febr. 28-ára általános sztrájkot tervez több szakszervezeti mozgalom. Bogdan Hosu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke szerint elképzelhető egy katonai színezetű kormány létrehozása is. Febr. 15-én Iliescu elnök fogadta az Alfa Kartell küldöttségét. /Új Magyarország, febr. 16./

1994. február 16.

Tőkés László sajtóértekezletén értékelte Duray Miklós látogatását: többezres tömeg előtt tette világossá az önrendelkezés szükségességét. - Az egyházaktól elvett ingatlanok kérdése továbbra is megoldatlan. A nagyváradi református püspöki palota peres ügye még tart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1994. február 16.

Mircea Snegur moldáviai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy népe moldáviai nép, bár egyesek megkísérlik eltüntetni a moldáviai szót. "A mi moldáviai népünk nem kíván sem váltópénznek, sem pedig valaki áldozatának lenni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1994. február 17.

Febr. 14-én Szabó Károlyt választották meg az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila, alelnök lett. Frakciótitkár továbbra is Buchwald Péter maradt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1994. február 17.

Nagy szükség van a népfőiskolákra, tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás sok űrt hagy a tanulóifjúság tudásában, emellett 60 ezer magyar gyermek románul tanul, náluk a felnőttoktatás nagyon fontos - nyilatkozta dr. Egyed Ákos, a nemrég megalakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke. A titkárságot Dáné Tibor Kálmán irányítja. A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1994. február 17.

A fegyveres erők haditechnikájának 74 százalékát a román ipar állítja elő, de további nagy beruházások szükségesek, mert 1993-ban a román hadiipar termelése 30 százalékkal csökkent - mondta Spiroiu védelmi miniszter a védelmi törvénytervezet vitáját bevezető felszólalásában a szenátusban. Elmondta még, hogy beterjesztik a nemzetbiztonsági stratégiát és a katonai doktrínát is. /Magyar Hírlap, febr. 17./

1994. február 17.

1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsen összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. A felhívásnak széles körű visszhangja támadt, mert mindenki tudta, hogy Cseresznyés Pált és társait, mint ahogy a zetelakiakat és az oroszhegyieket is azért ítélték el, mert magyarok. A Cseresznyés Pál javára összegyűlt összeget egy kuratóriumra bízták. A kuratórium 2 511 763 lejt fizetett ki Cseresznyés Pál javára, a perköltségek, Cofaru Mihail életjáradéka, a hozzátartozók segélyezése és élelmiszer-csomagok fedezésére. A többi elítélteket, az időközben kiszabadult Szabadi Ferencet és az erdőcsinádiakat is ebből az alapból fedezték, olvasható a Cseresznyés Pál Alap kuratóriumának tájékoztatójában. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

1994. február 17.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan febr. 16-i számában Stoica, a hírhedt Caritas szerencsejáték tulajdonosa elismerte, hogy vállalkozása, a Caritas csődbe ment. /Magyar Nemzet, febr. 17./

1994. február 17.

Románia és a Moldovai Köztársaság szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. /Népszava, febr. 17./

1994. február 18.

Az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla elnök beszámolt magyarországi látogatásukról, továbbá arról, hogy Kolozsvárott ismét feszült a helyzet, mert a polgármesteri hivatal kilakoltatott székházukból magyar ifjúsági szervezeteket. Németh János ismertette a képviselőházi tanügyi szakbizottságában elfogadott tanügyi törvénytervezetet: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. Az RMDSZ reméli, hogy a kormány újabb módosítást kezdeményez, hogy ne kelljen az RMDSZ-nek panasszal fordulni az Európa Tanács jelentéstevőihez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

1994. február 18.

A nagy szakszervezeti tömörülések vezetői tárgyalást kezdtek a kormány megbízottaival a febr. 28-ára tervezett sztrájkkal kapcsolatban, közben febr. 17-én 2000 bányász gyűlt össze, hogy újból Bukarestbe indul, mint 1990 júniusában és 1991 szeptemberében, a "bányászjárások" idején, azonban vezetőjük, Miron Cosma nem adta ki az indulási parancsot. /Pesti Hírlap, febr. 18./

1994. február 19.

Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./

1994. február 19.

Az RMDSZ képviselői /Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc és Nagy Benedek képviselők/ találkoztak Liviu Maior tanügyminiszterrel és átadták az RMDSZ oktatási memorandumát, melynek tizenkét melléklete a magyar nyelvű oktatás hanyatlását mutatta be. Ugyancsak átadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozó jegyzéket, amelyet a magyar történelmi egyházak püspökei is aláírták. A találkozó után pár nappal, febr. 9-én a képviselőházi oktatási szakbizottság elfogadta az anyanyelvű oktatást korlátozó, egyes tantárgyakat románul való tanítását előíró törvénytervezetet. A harcot tovább folytatják, ígérte meg Nagy Benedek képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998