Márc. 7-én az SZDSZ küldöttsége Kuncze Gábor frakcióvezetővel az élén Bukarestben tárgyalt a kormány képviselőivel, illetve az ellenzéki pártok vezetőivel a kétoldalú együttműködéstől és a magyar kisebbségről. Hrebenciuc kormányfőtitkár megígérte, hogy a székelyföldi magyar bebörtönzöttek ügyében március végéig döntés születik. Coposu pártelnök megerősítette: az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. A küldöttség találkozott az RMDSZ vezetőivel is. Részletesen megvitatták a határon túli magyarság támogatási rendszerét. Egyetértettek abban, hogy a támogatást át kell alakítani az áttekinthetőség és ellenőrizhetőség alapján. /Magyar Hírlap, márc. 8./ A Bukarestben tárgyaló SZDSZ küldöttek, Kuncze Gábor frakcióvezető és Szent-Iványi István, a párt külügyi szóvivője sajtóértekezletet tartottak márc. 7-én. Az SZDSZ szerint a problémák csak európai keretekben oldhatók meg véglegesen, ezért támogatják, hogy Románia előre lépjen az integráció útján. Alapkérdésnek tekintik, hogy megszülessen a kisebbségi törvény, mert törvényes szabályozás hiányában a helyzet rendezése mindig tele van bizonytalanságokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
1994. március 7.
Tőkés László püspöknek az RMDSZ SZKT csíkszeredai tanácskozásához intézett levelét a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, Cornel Brahas így értékelte: Tőkés László mindig "soviniszta, revizionista, románellenes, hazug és destabilizáló volt." Fel kell figyelni a veszélyre, amelyet nem egyedül Tőkés László képvisel, hanem az RMDSZ egész vezetése is. Alexandru Surdu akadémikus szerint az etnikai autonómiára vonatkozó igények Románia szuverenitását érinthetik. /Pesti Hírlap, márc. 8./
1994. március 7.
Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1994. március 8.
Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást, Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint "alkotmányellenes, és csak az álcázott kommunista hatalom továbbmentését szolgálja". Különösen nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelesítik C. V. Tudor rágalmait. Coposu a kinevezetteket csak jelölteknek tekinti addig, amíg nem hallgatja meg őket a parlament. /Népszabadság, Magyar Nemzet, márc. 8./
1994. március 8.
Márc. 6-án népszavazást tartottak Moldovában és a választók 90 százaléka Moldova függetlenségének fenntartása mellett szavazott. Ezzel Románia és Moldávia egyesülése lekerült a napirendről. Romániában ezt a hírt felzúdulással fogadták, a külügyminisztériumi közlemény szerint a szavazást egyszerű közvélemény-kutatásnak tartják, annak ellenére, hogy "bizonyos erők végleges válasszá kívánják tenni olyan kérdésre, amelyre csak a történelem felehet". A moldáviai külügyminisztérium közleményben reagált erre és a parlamenti választások érvényességét vitató romániai szenátusi állásfoglalásokat "kihívónak és provokatívnak" nevezi. /Magyar Hírlap, márc. 8./
1994. március 8.
Az RMDSZ brassói kongresszusa után komolyan vette a tájékoztatást, ismertette a változásokat Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök, útnak indította a Közlönyt, majd a napi RMDSZ Tájékozatót, 1994. januárjától pedig a Szövetség folyóiratot. A Közlöny ettől az évtől románul is napvilágot lát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1994. március 8.
Márc. 10-én ügyfélszolgálati irodát nyit az Állami Vagyonügynökség az RMDSZ kezdeményezésére, jelentette be Szabó Tamás tárcanélküli miniszter. Romániából eddig 27 ezer kárpótlási igény érkezett, eddig 24200 határozatot hoztak, 6,3 milliárd forint értékben. /Népszabadság, márc. 8./
1994. március 9.
Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1994. március 9.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnöke márc. 9-én befejezte háromnapos romániai látogatását. Kormányra kerülése esetén az SZDSZ nem szólna bele a romániai magyarság politikájába, nyilatkozta Kuncze Gábor Nagyváradon. /Magyar Nemzet, márc. 10./
1994. március 9.
Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1994. március 9.
Iliescu elnök márc. 9-én megkezdte hivatalos dél-koreai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1994. március 9.
A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./
1994. március 9.
Dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanár, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. Sikeres esztendőt zártak. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával szervezett posztgraduális menedzserképzésen 24 erdélyi fiatal vesz részt, ugyancsak az egyetem tette lehetővé a kéthetes bankártovábbképző tanfolyamot, hasonló ebben az évben is lesz. Hasznos volt az 1993. nov. 10-12-én Illyefalván rendezett II. Közgazdász Vándorgyűlés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
1994. március 9.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./
1994. március 9.
Moldvában az 1992-es népszámlálás szerint 1387 református él, két egyházközségbe tartoznak, a galaciba Moldva déli, a jászvásáriba /Iasi/ Moldva északi része tartozik. Az utóbbi lelkipásztora Sógor Géza, aki elmondta, hogy hívei a kényszerből idehelyezett értelmiségiek. Szétszórva élnek, szeretné felkutatni a Moldvában élő további híveket, ehhez kérte az olvasók segítségét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1994. március 9.
Márc. 9-én Kolozsváron EMKE-értekezlet volt Dávid Gyula országos elnök és Kötő József EMKE-főjegyző részvételével, megjelent Szabó Levente, a Pallas Kulturális Egyesület elnöke is. Szó esett a szórványmagyarságról. Megkezdődött a szórvány iskolaközpontok kialakításának folyamata. Iskolabuszokra és bentlakási lehetőségre van szükség, hogy gátat vessenek a magyar diákok elrománosodásának. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1994. március 10.
Márc. 9-én a szenátusban a rendőrségi törvénytervezet tárgyalásakor az RMDSZ módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. Nagy felzúdulást keltett ez a javaslat, C. V. Tudor és mások is hevesen reagáltak, végül márc. 10-én elutasították a javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Hosszú Zoltán szenátor márc. 10-én a szenátusban nyilatkozatban tért vissza az elutasításra. A nemzeti kisebbségek jogait nem a többség adja, hanem az a társtulajdonosi minőségből ered. Az egyetemre, az anyanyelv használatára vonatkozó követelések természetesek, mert egyenlők a jogok, európai értelemben így kell értelmezni a többség és kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., a nyilatkozat teljes szövege: Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./
1994. március 10.
Horn Gyula, az MSZP elnöke márc. 10-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az MSZP meghívására érkezett Budapestre. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1994. március 10.
Az MSZP kelet-közép-európai tagozata, élén Tabajdi Csaba elnökkel, márc. 10-én megvitatta az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét, meghívott szakértőkkel, többek között Bíró Gáspárral. Megállapították, hogy a tervezet mind szövegében, mind szellemében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. Markó Béla vitaindító beszédében felidézte a kisebbségi törvénytervezet négyéves vajúdását. /Pesti Hírlap, Népszabadság, márc. 11./
1994. március 10.
Szász János a televízióban márc. 3-án sugárzott műsorból indul ki /Száműzöttek saját hazájukban/. Ebből az derül ki, hogy Kovászna és Hargita megyében erőszakos magyarosítás folyt és az folyik ma is. Ezek a műsorok nem szolgálják a megbékélést. Hasonlóan az sem, hogy az RMDSZ minden lépést élesen elítélik. Minden támadás ellenére bízni kell abban, hogy az igazság megközelítésének következetessége előbb-utóbb megértésre talál. A román-magyar megbékélés sorstörvény, türelmesnek kell lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1994. március 11.
A rendőrségről szóló törvénytervezet kapcsán a szenátusban több szélsőséges politikus, élükön Corneliu Vadim Tudorral és Adrian Paunescuval vérlázítónak nevezte az RMDSZ javaslatát: azokban a helységekben, ahol nemzetiségek élnek, a rendőrök beszéljék a kisebbség anyanyelvét is. A Vatra Romaneasca már korábban kiadott közleménye felhívta a figyelmet a közeledő "magyar veszélyre", amikor a román nép "hóhérainak" emlékét ünneplik és "revansista beszédeket" mondanak az erdélyi magyarság képviselői. A Vatra felkérte Iliescu elnököt, hogy tiltsa be a márciusi rendezvényeket, a Belügyminisztérium pedig lépjen fel a szervezők és agitátorok ellen. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1994. március 11.
A Demokratikus Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt megbeszéléséről kiadott nyilatkozat szerint Romániában újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. Nicolae Spiroiu leváltása magyarázat nélkül maradt, ez az indokolatlan intézkedés negatív kihatással lesz a hadseregre. Ezekben napokban támadások érték a kommunista rendszer volt politikai bebörtönzöttjeit. Visszautasítják az ellenzék által javasolt párbeszédet - olvasható a nyilatkozatban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16., Magyar Hírlap, márc. 11./
1994. március 11.
Corneliu Vadim Tudor Ceausescu hűséges embere volt, a zsidók és magyarok ellen folytatott rágalomhadjárat tollnoka. Az 1989-es fordulat után megalapította a Nagy Románia /Romania Mare/ hetilapot. A laphoz a pénzt az akkori Petre Roman-kormánytól kapták, mert megígérték az ellenzék szétverését. Ezután megalakította társaival a Nagy Románia Pártot és annak szenátoraként lett a szenátus tagja. Becsületsértésért, rágalmazásért száznál több pert indítottak ellene, de ez sem használt. Tudor Spiroiu védelmi minisztert támadta heteken át, majd Iliescu elnöknek is nekiment. Ezt már megelégelték: parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi ténykedését. Lehet, hogy mentelmi jogát is elveszíti. /Népszava, márc. 11./
1994. március 11.
Még 1989 decemberében 1500 magyar egyetemista tanult Iasiban, azóta a hallgatók túlnyomó része visszatért az erdélyi egyetemekre, jelenleg mintegy 100 fő maradt. A Magyar Diákok Iasi Ligája /MADIL/ székházát elvették: kilakoltatták őket 1993 nyarán. A hallgatók fele református, akik évek óta járnak a Bibliakörbe, ez maradt az egyetlen szervezetük. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1994. március 11.
Az erdélyi magyar egyházak a legszorosabb egységben tevékenykednek, minden hat hétben találkoznak a püspökök Kolozsváron vagy Nagyváradon, hogy megbeszéljék a teendőket, emellett a magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. A magyar papnevelés ügyében a Ceusescu-rendszerben szigorúan működött a numerus clausus, ennek megfelelően kiöregedett a papság. A változások után több jelentkezőt fölvehettek, de azok még csak harmadévesek. - Az ortodox egyház bejelentette igényét, hogy nyilvánítsák nemzeti egyházzá. - Az elvett egyházi tulajdonból semmit sem adtak vissza, a kegytárgyakat, könyvtárakat, levéltárakat és irattárakat sem. /Heti Nemzeti Újság (Budapest), márc. 11./
1994. március 11.
Márc. 11-én Csíkszeredán megnyílt a Magyar Állami Vagyonügynökség /ÁVÜ/ ügyfélszolgálati irodája. A megnyitón jelen volt dr. Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ elnöke, az RMDSZ több vezetője és Doru Vosloban, Hargita megye prefektusa is. /RMDSZ Tájékoztató, 245. sz., márc. 21./
1994. március 11.
Negyedik éve sugároz magyar nyelvű műsort is a brassói Transilvania Televízió, az első adás 1990. márc. 15-én volt. /Brassói Lapok, márc. 11./
1994. március 12.
A sepsiszentgyörgyi Cuvantul Nou márc. 2-i számában közölt, Orbán Árpád, Kovászna megyei tanácselnökhöz intézett levél írója elmarasztalta a megye vezetőit a befejezetlenül maradt ortodox templomok ügye miatt, továbbá a románok erőszakos elszékelyesítéséről beszélt. Orbán Árpád válaszában emlékeztetett arra, hogy a harmincas években büntetésekkel fenyegették a magyar lakosságot, hogy járuljon hozzá ortodox templomok építéséhez, olyan településeken is, ahol nem éltek e vallás hívei. A románság erőszakos beolvasztását a tények cáfolják, írta Orbán Árpád. A családnevek elemzése pedig a fasiszta eszmékkel való azonosulást jelenti. Egyébként a hivatalos román statisztika a román lakosság növekedését mutatja Kovászna megyében: 1930-ban arányszámuk 15 százalékos volt, jelenleg 23 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1994. március 12.
A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./
1994. március 12.
Iliescu elnök befejezte kétnapos dél-koreai látogatását, sajtóértekezletén bejelentette, hogy látogatásának valamennyi célkitűzése megvalósult. Az államelnök folytatta útját, Kínába utazott. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
