Csíkszeredán, márc. 12-én a Kriterion Alapítvány és magyarországi alapítványok kiállítással és filmbemutatóval egybekötött találkozót rendezett. Megjelent többek között Pataki Imre, Hargita megye 1992-ben leváltott tanácselnöke, jelenleg a Kriterion Alapítvány igazgatója, Domokos Géza, alapítványi elnök, Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány elnöke, a Pallas Akadémia könyvterjesztő vállalat igazgatója /négy saját boltjuk van, tizenötöt a Humanitassal közösen működtetnek/. Domokos Géza elmondta, hogy a Kriterion Alapítvány nyomdát épít, ingatlanokat vásárol, írói hagyatékokat rendez. A rendezvény eseménye volt a Duna Televízió közönségtalálkozója. Ennek a tévének közönségszervező hatása, anyanyelvmentő funkciója van. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1994. március 12.
Háromszék falvaiban nemigen alakultak meg az RMDSZ bizottságai, különösen a kulturális, közigazgatási és gazdasági szakbizottság lenne fontos. Nagy gond, hogy az emberek nem jelzik, mi a helyzet a kétnyelvű feliratokkal. Az emberek kiábrándultak, visszahúzódnak, sorolta a problémákat Márton Árpád Háromszék RMDSZ-képviselője. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 11./
1994. március 12.
Bajgyik László nagyváradi lakos már 46. napja tart tiltakozó éhségsztrájkot, követeli az egészségügy megreformálását. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1994. március 13.
Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1994. március 14.
Sütő András nyilatkozatában kifejtette: "Nemzeti létünkben bujdokolunk." Németh László tejtestvériség gondolata változatlanul időszerű. "A véres konfliktusok a megoldatlan nemzeti kérdések következményei." A Trianon-szindróma az az idegi, lelki nyomás, amely a magyarság létezését immár hetven esztendeje meghatározza, ennek enyhítése a környező népekkel való együttműködésben oldható meg. Sajnos, most még ezekben az országokban vad, nacionalista erők garázdálkodnak. - A magyarság menekülése nem állt meg, törvényesített formában sokkal könnyebben hagyhatják el az emberek szülőföldjüket. A legfőbb törekvés az asszimiláció. "A szétszórtan élő magyarságot valamiképpen vissza kell vezetni a magyar nemzet élő, eleven áramkörébe, a nemzeti kultúrába. Az anyaországnak gyakorlati bel- és külpolitikával kell szolgálni a nemzeti kisebbségi sorsra jutott magyar közösségek ügyét. - "Ahhoz, hogy a szellemi égboltot fölhúzzuk, felmérhetetlenül segítséget adott a Duna Televízió." - A román kultúrpolitika fasisztoid jelleget kapott, minden más nép nemzeti történelmét fumigálta és önmagát heroizálta. "Ezzel egy időben, a magyar, lágy diktatúra keretei között az egészséges nemzeti tudat elfojtása volt az egyik legfőbb kultúrpolitikai törekvés." /Magyar Nemzet, márc. 14./
1994. március 14.
Székelyhídon márc. 14-én avatják fel a Petőfi-emléktáblát, amelyet László János polgármester leplez le, majd Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő szól az egybegyűltekhez, Tőkés László és Tempfli József püspökök is megjelennek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 11./
1994. március 14.
Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1994. március 15.
Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1994. március 15.
Kolozsváron megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, délután a Magyar Színházban ünnepi előadás volt, majd a Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Székelyudvarhelyen a környékről is hatalmas tömeg érkezett, mintegy 150 ezer ember ünnepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1994. március 15.
Csíkszeredán a városháza előtti Vártéren gyűltek össze az emlékezők, több beszéd elhangzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Gyergyószentmiklóson a budapesti V. kerületi önkormányzat és Gyergyószentmiklós testvérvárosi kapcsolatának ünnepélyes aláírásával kezdődött az ünnepség. Bodó Barna, az RMDSZ ügyvezető elnökségének politikai alelnöke mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Sepsiszentgyörgyön hatalmas tömeg hallgatta Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Fábián Ernő tanulmányíró, Magyari Lajos költő, RMDSZ-szenátor beszédét. Movila Maria a Polgári Szövetség nevében kifejtette, hogy márc. 15-e nemcsak a magyarok, hanem minden szabadságszerető ember ünnepe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Szatmárnémetiben az Északi Színházban zajlott a műsoros megemlékezés, Erdődön a Petőfi emlékműnél gyűltek össze az ünneplők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Nagyváradon a Rulikowski temetőben koszorúzásra, a Petőfi-, Balcecsu- és Szacsvay-szobrokhoz, valamint ökumenikus emlékünnepélyre hívott mindenkit a Tőkés László és Tempfli József püspökök, valamint Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök által aláírt meghívó. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1994. március 15.
Aradon márc. 14-én a Kultúrpalotában kezdődött az emlékezés, márc. 15-én pedig a koszorúzáskor Tokay György képviselő kifejtette, hogy nem volt igazuk azoknak, akik a magyar nemzet végpusztulásáról beszéltek. "Íme itt vagyunk, élünk és ki fogjuk vívni jogainkat, nem hajolunk meg az erőszak előtt, nem kell nekünk antiterrorista különítmény" - mondta. Több szervezet koszorúzott, köztük volt Cristian Ilea alpolgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Temesváron a Csíky Gergely Színházban volt ünnepi műsor, ahol többek között dr. Bárányi Ferenc képviselő és Benkő Samu idézte fel a szabadságharc, az utóbbi pedig Kossuth Lajos emlékét. A Temesvárral már összeépült Szabadfalu Petőfi-emlékművénél is volt koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Fehéregyházán, Nagybányán és Koltón is volt emlékezés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 15.
Márc. 15-én a parlamentben Borbély Imre RMDSZ-képviselő először román nyelven méltatta az 1848-as forradalom jelentőségét, majd mondanivalóját magyarul is összegezte. Amint megszólalt anyanyelvén, a képviselők dühödten kiabáltak, a demokrata párti házelnök többször megvonta tőle a szót, majd kikapcsolta a mikrofont. P. Turlea azonnal reagált, az állítva, hogy a románság számára nemzeti tragédia márc. 15-e. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1994. március 15.
Márc. 15-én Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ megalakításának negyedik évfordulóját. Ion Judea, a párt Maros megyei elnöke a jól ismert túlzásokkal ecsetelte a Hargita és Kovászna megyei románok nehéz helyzetét. Gheorghe Funar pártvezér kifejtette, hogy a párt 1990 tavaszán a fájdalomból született, a fájdalom okozói az RMDSZ vezette irredenta magyarok voltak, akik Erdély Romániától való elszakítására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 15.
Márc. 15-én Adrian Casunean-Vlad, Háromszék prefektusa azt nyilatkozta a bukaresti rádiónak és a Rompresnek, hogy március 15-nek megünneplése természetellenes, továbbá sérelmezte, hogy Baróton gyászszalagos román zászlóval vonult fel a tömeg. Benkő Levente, Barót polgármestere cáfolta a prefektus állítását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
1994. március 15.
Markó Béla József Attila-díjat kapott. A díjat Mádl Ferenc művelődési miniszter adta át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
1994. március 16.
A Párizsban működő Román Gárdáról a Romániai Magyar Szó és a román sajtó is hírt adott az Innsbruckból a szerkesztőségekbe küldött anyag alapján, de a román lapok nem közölték Vacaroiu levelét. A kormány és a hivatalos szervek azóta is hallgatnak, nem nyilatkoznak, mi az igazság, létezik-e ez a szervezet és valóban a miniszterelnök írta azt a levelet, hogy ne adjanak hírt róla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1994. március 16.
Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén egy mondatot szentelt annak, hogy márc. 15-én Bukarestben Kelemen András külügyi államtitkár találkozott Marcel Dinu államtitkárral. Kelemen András viszont hazatérve elmondta, hogy Magyarország javasolta, állítsanak fel vegyes bizottságot a kisebbségi problémák áttekintésére, a román fél viszont szeminárium keretében tárgyalna erről a kérdésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 16.
Tőkés László kísérte a vajdasági magyarságnak gyűjtött erdélyi segélyszállítmányt februárban, ekkor készült vele az interjú. A kisebbségek magukra maradtak, "Európa számára is egy partikularitást jelent az ügyük, és Európának kényelmetlen ez a kérdés." Elengedhetetlen a nemzetpolitikai koncepcióban való gondolkodás. - Szomorú az, hogy Romániából a legjobb módúak vándorolnak ki, mintegy 3000 orvos távozott. A kommunista rendszer szétrombolta az etikai normákat, ezért nem működik az etikai normarendszer. /Napló (Szabadka), márc. 16./
1994. március 16.
Romániában még mindig nem fogadták el az 1994-es költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy előzőleg meg kell szavazni a parlamentnek a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1994. március 16.
Márc. 16-án Nagyszebenben Markó Béla, az RMDSZ elnöke találkozott a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákat vitattak meg. Véleménycserét folytattak arról, hogy az RMDSZ miként képzeli el az esetleges újbóli együttmunkálkodást a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
1994. március 16.
Megjelent a Szeretet könyvnaptár, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége kiadványa, Nagyváradon készült, a Szeretet baptista lap szerkesztőségében. A magyar baptisták 60 százaléka Szilágy és Bihar megyében van. Szatmárnémetiben 1992-ben megalapították az Immánuel Keresztyén Magánvállalkozók Szövetségét, hogy támogatni tudják az egyházi iskolákat, árvaházakat, öregek otthonait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1994. március 16.
A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1994. március 17.
Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./
