Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai márc. 17-én bukaresti sajtóértekezletükön összegezték márc. 15-e tapasztalatait. Márc. 15-e a magyarság nemzeti ünnepe, a piros-fehér-zöld a magyarok zászlója, a Himnusz minden magyarok himnusza, szögezte le Szabó Károly szenátor. Az erdélyi magyarság józansága és a románok toleranciája a márc. 15-i rendezvények alkalmával cáfolta a rémhírterjesztőket, nem volt semmilyen incidens. Marosvásárhelyen a legnagyobb rendben zajlott le az ünnepség, 10 ezer ember jelenlétében, előtte három nappal a Vatra Romaneasca elnöke uszító nyilatkozatot tett, amely a Btk-ba ütköző, ezért az RMDSZ az ügyészséghez fordult. - Borbély Imre képviselőt nem engedték, hogy felszólalását magyarul is összefoglalja, pedig pár hónapja egy szerb képviselő anyanyelvén méltatott egy történelmi eseményt, amiért a honatyák tapssal jutalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 17.
Veszélyes uszítás című vezércikkében az Evenimentul Zilei márc. 17-i száma elítélte bizonyos román pártok és lapok márc. 15-ét megelőző vészjósló jövendölését, demagógiával vádolta meg a Nagy Románia Pártot és a Román Nemzeti Egységpártot. A lap elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket is, amiért fölösleges erőfitogtatást produkáltak, márc. 15-e ugyanis békében, nyugalomban telt el. /Népszabadság, márc. 18./
1994. március 17.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elsődleges feladata az egyesületnek, a tagságnak az újjászervezése, tekintett vissza az eltelt négy évre Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke. Nullpontról kellett indulni, csaknem ötven évnyi szünet után. Konfliktusok is voltak, hiszen az emberi gyarlóság jelei mindig megmutatkoznak. Az EME programjában a tudomány művelése és annak népszerűsítése nem választható el egymástól. Ez így nem korszerű, de kisebbségi tudományos szervezetet másképpen nem lehet működtetni. Ma már több magyar tudományos szervezet működik. A gyakorlat fogja eldönteni, vajon nem szükséges-e ezeket összefogni, mert nincs elegendő szakember. - Az EME kiöregedett gárdáját fiatalokkal kell pótolni, ezért ő is lemond elnöki tisztségéről. A jelenlegi szakgárdával az erdélyi tudományt legfennebb hat-nyolc évig tudják még fenntartani. - Ahhoz, hogy a jövőről megalapozottabban szóljanak, több tudományosan ellenőrzött adatra lenne szükség. A mai erdélyi magyarság állapota minőségét tekintve erkölcsi szempontból romlott. Jakó professzor hiszi, hogy képesek lesznek megújulni. Leköszönve elnöki posztjáról vissza szeretne térni íróasztalához, hogy folytassa a középkori okleveles forrásanyag tudományos feldolgozását és kiadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1994. március 17.
Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.
1994. március 17.
Birtalan József karnagy sorolta, hol lépett fel sikerrel a marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus kórusa. Szlovákiában a IX. Kodály Napok kórusfesztiválján léptek fel Galántán, majd Deákiban, a legrégebbi szlovákiai római katolikus templomban. A Cantemus első nyilvános szereplése 1990-ben volt, a Vártemplom fennállásának 500. évfordulójára rendezett ünnepségen léptek föl. 1991-ben volt az első magyarországi turnéjuk, Kecskeméten, Esztergomban és Debrecenben léptek fel. Franciaországban is jártak. 1992-ben a XI. Nyárádmenti Kórustalálkozó következett, de a következő időszak is eseménydús volt. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
1994. március 17.
Moldova nevében Mircea Snegur elnök aláírta a békepartnerség okmányát Brüsszelben, kijelentve, élni is fognak a konzultációs lehetőséggel, mert az ország egy részén állomásozó orosz csapatok veszélyeztetik annak integritását. Országa nem törekszik a teljes jogú NATO-tagságra, mondta, mert semleges politikát kíván folytatni. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1994. március 18.
A francia fél kezdeményezésére későbbi időpontra halasztották Iliescu elnök párizsi látogatását. Megfigyelők ezt összefüggésbe hozták Pancea altábornagy kémtevékenységével. Az elnöki szóvivő visszautasította a Panceát ért vádakat, azonban elismerték, hogy Panceát tisztségéből felfüggesztették és nyugállományba helyezték. /Magyar Nemzet, márc. 18./
1994. március 18.
Márc. 11-én Nagykároly polgármestere a városba vezető utak mentén háromnyelvű /Carei - Nagykároly - Grosskarol/ helységtáblákat állíttatott fel. Ismeretlen tettesek a táblákat bemázolták. Valter Suciu, Szatmár megye prefektusa a Vocea Romaniei kormánylapban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon eljárást indít a polgármester ellen, mert a háromnyelvű táblák törvényellenesek. Suciu figyelmeztetett: amennyiben a helyi tanácsi döntés Románia épségét veszélyezteti, a polgármester, illetve a helyi tanács felfüggeszthető. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 18./
1994. március 18.
Richard Schifter amerikai diplomata, Clinton elnök regionális főtanácsadója sajtóértekezleten összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. Hasznos megbeszéléseket folytatott Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel, kedvező véleménnyel távozik az országból. A kisebbségi kérdésről kifejtette: "Az Erdélyben élő közvetlenül érdekeltek között sokkal jobb a viszony, mint a térség más országaiban, és összehasonlíthatatlanul jobb, mint 1989 előtt. A még fennálló problémák pedig megoldhatók." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 18.
Nagy Benedek RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság tagja az oktatásügyi törvénytervezetről tájékoztatott: még több fázis van hátra, több bizottsági ülés. Előrehaladásnak érzi, hogy szerepel a tervezetben saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt hetvenöt év alatt eddig nem sikerült elérni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./
1994. március 19.
A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 19.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatában 1990. márc. 19-re és 20-ra emlékezett. A "kommunista diktatúrák összeomlása után itt, Marosvásárhelyen provokálták ki a legelső etnikai konfliktust Kelet-Európában." Márc. 19-én "a felbujtó provokátorok szervezte csapatok megostromolták az RMDSZ Maros megyei székházát, brutálisan bántalmazta azokat, akikhez hozzáfértek." Sütő András írót életveszélyesen megsebesítették. Márc. 20-a már halált is követelt, amikor "a terror elleni tüntetőkre vezényelték a fölheccelt falusiakat." Magyar halottak: Csipor Antal nagyernyei, Gémesi István sáromberki és Kiss Zoltán teremeújfalusi lakos. "A felbujtókat és tetteseket soha nem vonták felelősségre. Ellenben 45 magyart és cigányt meghurcoltak, elítéltek. Volt, aki belehalt kálváriájába. Cseresznyés Pál most is börtönben ül. " /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
1994. március 19.
Márc. 19-én Kolozsváron tanácskoztak Adrian Nastase, ügyvezető elnökkel az élen a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja erdélyi szervezeteinek vezetői. A zárt ajtók melletti tanácskozáson arról beszéltek, hogyan lehetne Erdélyben erősíteni a kormánypártot, mert a választáson ezen a vidéken gyengén szerepeltek. Nastase terve az RMDSZ politikai befolyásának csökkentése, kimutatni, hogy a magyar lakosság zöme nem követi az RMDSZ "szélsőségeseit", nem akar autonómiát, az RMDSZ egyes vezetői cinkosságot vállalnak Budapesttel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ A tanácskozáson megvizsgálták az Erdélyi Hadsereg gondjait is. Nastase a sajtótájékoztatón nagy teret szentelt az RMDSZ-nek: számos megnyilatkozása nem egyeztethető össze az alkotmányossággal, kétszínű. Tudomásuk van egyes RMDSZ-vezetők külföldi tevékenységéről. Folytatni kell a pártközi tárgyalásokat, mondta, de határozottan fellépnek, ha az szükséges. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1994. március 19.
Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1994. március 19.
Temesváron márc. 19-én rendezték meg a Többség-kisebbség kapcsolatok című szemináriumot. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, aki meggyőződéséért 18 évet ült börtönben, kifejtette, hogy pártja elfogadja a Gyulafehérvári Gyűlés határozatait. Az anyanyelvi oktatás dolgában közel áll az RMDSZ álláspontjához, elismeri, hogy megilleti a kisebbséget az önálló egyetem. Nem fogadja el viszont pártja a kisebbségi autonómia elvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1994. március 19.
Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./
1994. március 19.
Matatias Carp négykötetes munkájában /Cartea Neagra, Bukarest, 1946./ dokumentumok alapján bemutatta az 1940-1944 közötti romániai zsidóüldözés történetét. Később a hatóságok lefoglalták a fellelhető példányokat, a közkönyvtárakban levőket elkobozták, a magángyűjteményekben levő példányokat ellopták. Fél évszázadon át azt sulykolták nemzedékek tudatába, hogy Románia megmentette a területén élő zsidóságot. Ezzel kapcsolatban a könyv szerzője megírta: az országban nem voltak gázkamrák, krematóriumok. Itt "addig verték az embereket, míg erejüket vesztve kiszenvedtek; betömött szellőzőnyílású vagonokban fojtották meg őket; eladták a kiszemelt áldozatot, /a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy ruhájukat eladhassák/; darabokra vágtak zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék, és így tovább..." A könyv rövidített magyar nyelvű változata Holocaust Romániában címmel /Budapest, Primor Kiadó, 1993/ megjelent, Takács Ferenc fordításában. A Bihari Napló ebből a könyvből fog részleteket közölni, mert az említett könyv romániai magyar nyelvterületen nem került terjesztésre, továbbá mert erről a tényről szó sem esik Romániában. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./
1994. március 19.
1945 nyarán Sepsiszentgyörgyön néhány értelmiségi Kossuth-kört alapított. Tanulmányozták Kossuth életét, munkásságát, rendszeresen összejöttek, röpcédulákat is készítettek. A kör vezetőjét, Nagy Lászlót 1958-ban tartóztatták le és húsz évre ítélte a kolozsvári hadbíróság. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
1994. március 21.
A szenátus márc. 21-én folytatta a háborús veteránok és özvegyekkel kapcsolatos törvény vitáját. Az RMDSZ érvelése, tiltakozása ellenére elfogadták, hogy egykori magyar hadseregben szolgált román és magyar volt honvédek csak akkor minősíthetők veteránoknak /és jogosultak a kedvezményekre/, ha bizonyítani tudják, hogy nem harcoltak a román hadsereg ellen. A szenátus elutasította a kérést, hogy az RMDSZ felolvashassa nyilatkozatát, ezért az RMDSZ-szenátorok - tiltakozásul- kivonultak. A nyilatkozat kimondja, hogy a törvény a magyar nemzetiségűek ellen irányul. Ez a törvény alkotmányellenes, nem tartja tiszteletben az Európa Tanács 1201-es ajánlását, nem igazodik Helsinki szelleméhez, sérti az emberi jogokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23., Nyilatkozat: RMDSZ Tájékoztató, 246. sz., márc. 22./ Az RMDSZ-szenátorok kivonulása után Dumitrascu szenátor kijelentette: nem igazságos olyan emberek kompenzálása, akik gyilkosságokat követtek el. Felháborodottan elítélte, hogy márc. 15-én egy idegen állam zászlaját kitűzték, javasolta, hogy tiltsák meg és büntessék azokat, akik ezt elkövetik, a büntetés kitoloncolás lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1994. március 21.
A romániai nemzeti kisebbségek státusának törvényes rendezése mellett foglalt állást Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a bukaresti rádiónak nyilatkozva. Pártja kész megvitatni a nemzeti kisebbségek minden követelését. /Magyar Hírlap, márc. 21./
1994. március 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1994. március 22.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azonos célért küzd, de nincs közöttük jó viszony. A párt vezetői úgy vélik, hogy az egyesületben dolgozó agrár szakemberek át akarják örökíteni a termelőszövetkezeti rendszert. Mihályi József pártelnök szerint gyengék a gazdakörök, szerinte kft-ket kell alakítani. 1993-ban nagyobb mennyiségű vetőmagot kaptak Magyarországról. A román vámhatóság többször visszaküldte a szállítmányt és csak akkor engedte át, amikor a vetési idő lejárt. /Új Magyarország, márc. 22./
1994. március 22.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt először 1991. dec. 6-án vehetett részt az Európai Kereszténydemokrata Unió rendezvényén, Hollandiában. Ezen az összejövetelen ott volt Kelemen Kálmán, a RMKDP főtitkára is. Az Európai Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott összejövetelén idén /márc. 10-11./ felvette az RMKDP-t teljes jogú tagjának. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
1994. március 22.
Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1994. március 23.
Márc. 23-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Süleyman Demirel török államfő 150 fős küldöttség élén. Törökország minden területen fejleszteni kívánja kapcsolatait Romániával, amellyel a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Övezet keretében is aktívan együttműködik, hangsúlyozta a vendég. Több mint 2400 román-török vegyesvállalat van, harmincmillió dolláros török tőkebefektetéssel. A külföldi befektetők számát tekintve német, olasz és szír beruházók után a törökök 2644 vállalkozójukkal a negyedik helyen állnak /Magyarország 118 vállalkozójával a tizedik./. A látogatás alkalmával megnyitották a Török-Román Bankot. /MTI, Magyar Nemzet, márc. 24./
1994. március 23.
A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./
1994. március 23.
Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.
1994. március 23.
Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.
1994. március 23.
Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./
1994. március 23.
Az 1993/94-es tanévben 230 moldvai magyar gyermek tanul Erdély különböző iskoláiban, közülük a legtöbben /102-en/ Csíkszeredában tanulnak. Sokan csak az utóbbi években döbbentek rá arra a rettenetes szellemi-lelki genocídiumra, ami Moldvában végbement a 250-300 ezres lélekszámú /valaha volt/ magyarság életében. Sok az értetlenség, azonban a szeretet csodát tehet, hangsúlyozza Õsz Erőss Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23, 24./
