Iliescu szóvivője helyett ápr. 11-én maga jelent meg a sajtóértekezleten. Nem tartja jónak, hogy a politikai erők idő előtt kirobbantották a választási kampányt. Románia csatlakozni akar a NATO-hoz. Nagy teret szentelt a magyar-román alapszerződésnek, értehetetlennek nevezte, hogy a magyar fél ragaszkodik az 1201-es ajánláshoz. Elismerően szólt a Harmónia Alapítvány megalakulásáról. /Magyar Nemzet, ápr. 12./
1995. április 11.
Iliescu sajtóértekezletével egyidőben Bukarest utcáin 50 ezer /mások szerint 90 ezer/ ember tüntetett a Fratia szakszervezet felhívására a Vacaroiu-kormány bérbefagyasztó politikája ellen. A tüntetést 10 ezer rendőr, karhatalmista figyelte, este vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget és a kormány ígéretet tett, hogy visszavonják a bérek befagyasztására hozott kormányhatározatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Népszabadság, ápr. 12./
1995. április 11.
Ápr. 11-16-a között Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke vezetésével Erdélyben tesz látogatást egy MSZP-küldöttség. Ápr. 11-én Kolozsváron, ápr. 13-án Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, ápr. 14-én Csíkszeredában, ápr. 15-én Nagyváradon tartanak megbeszéléseket az RMDSZ képviselőivel, Nagyváradon Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökökkel is találkoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 10.
Miguel Ángel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 10-én Bukarestbe érkezett, fogadta Iliescu elnök. Martínez egy hetet tölt Romániában. Kijelentette, hogy a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 10.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő interpellált a Székelyudvarhely környéki falvak cigány és magyar lakosai ellen elkövetett rendőrségi törvénysértések ügyében, tételesen említve a márc. 10-én Nyikómalomfalván és márc. 21-én Betfalván történteket, kérve, hogy a Belügyminisztérium tíz napon belül írásban közölje a törvénysértések kivizsgálásának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1995. április 10.
Ápr. 10-én Luxemburgban tartották meg az Európai Unió és a társult kelet-közép-európai hatok külügyminiszteri értekezletét. Az értekezleten tárgyalt egymással Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter. A megbeszélés után Melescanu kijelentette, hogy optimista. "Néhány napon belül szakértői szinten folytatódik a tárgyalás, és nagyon remélem, hogy hamarosan véglegesíthetjük a magyar-román alapszerződés szövegét." - jelentette ki. Az esti órákban pedig Melescanu Alain Juppé francia külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtóértekezletet tartottak, ahol Melescanu kijelentette: a magyar-román alapszerződési tárgyalások hamarosan megkezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Melescanu "megfeledkezett" a sajtóértekezlet előtt egy órával Kovács Lászlóval közösen elhatározott hírzárlatról. /Új Magyarország, ápr. 11./
1995. április 9.
Óriási szükség lenne nemzetközileg is számottevő kisebbségi szakértői kör kialakítására, mely az európai intézmények döntéselőkészítését megalapozott érvekkel, tanulmányokkal segítené. Ezt a feladatot kellene az 1991-ben létesített Teleki László Alapítványnak ellátnia. Az alapítványt joggal érheti bírálat, ismerte el dr. Diószegi László, az alapítvány ügyvezető igazgatója, de figyelembe kell venni, hogy itt tudományos kutatásról van szó, amely nem mindig egyezik a napi politika prioritásaival. Az alapítvány célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kialakításának tudományos megalapozása, a világfolyamatok, integrációs tendenciák elemzése, a közép- és kelet-európai térség kapcsolatainak vizsgálata, az emberi jogok érvényesülésének irányzatainak és a kisebbségek helyzetének figyelése. Nem kevés az a feladat, amit az alapítvány három intézete, a Magyar Külügyi Intézet, a Közép-európai Intézet, a Könyvtári és Dokumentációs Szolgálat összesen hetven embert foglalkoztat évi nyolcvan /korábban száz/milliós keretből. /Vasárnapi Hírek, ápr. 9./
1995. április 9.
Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./
1995. április 8.
Egyes román lapok támadják a szatmárnémeti Partium Alapítványt, nem a céljáért, hanem a nevéért. Az alapítvány célja a vidéken élő falusi fiatalok gazdaképzése, mondta Muzsnay Árpád, az alapítvány elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
1995. április 8.
Az RMDSZ Bihar megyei választmányának a belső választásokkal kapcsolatos döntését ismertette Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nem tudják garantálni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokra voksolnak. A szórványban a hatalom olyan légkört teremthet, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni, érveltek. A tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség, a fásultság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
1995. április 8.
Fey László figyelmeztető cikkében /Ne ismételjük meg a hibákat/ azt javasolja, hogy időben kell kiadni az anyagokat, hogy a májusi RMDSZ-kongresszusig legyen idő mindegyiket áttanulmányozni. Szerinte az RMDSZ III. kongresszusán a tagság "úgyszólván ki volt rekesztve az előkészületekből." A küldötteknek nem volt elég idejük áttanulmányozni az anyagot. Az ellenséges hangot kerülnünk kell, írja. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 8.
A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 8.
Az SZKT ülésének második napján Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtóértekezletet tartott. A román fél már nem érdekelt a párbeszéd folytatásában, jelentette ki, mert az atlantai találkozóval demonstrálta a világ előtt nyitottságát és a kisebbségek iránti pozitív magatartását. - A nemzeti kérdésben hatalom és ellenzék egyetért. A román ellenzék felkészületlen, kiszolgáltatott. Az SZKT tanácskozásáról megállapította, hogy a "belső választások megszervezésének tudatos akadályoztatásával állunk szemben". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Székelyföldnek a romániai magyar politizálás természetes politikai centrumává kellene válnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 7.
A kormány ápr. 7-i ülésén határozatot hozott azokról a mutatókról, melyek alapján emelni lehet az állami tőkéjű kereskedelmi társaságok alkalmazottainak fizetését. A mutatók a termelékenység növelését, a profit növelését tartalmazzák. Jórészt veszteséges nagyvállalatokról van szó, ezért tüntetnek a rendelet ellen a szakszervezetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 8.
Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 7.
Rozsnyón rendezték meg márc. 31.- ápr. 1-jén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok I. Országos Találkozóját, amelyen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét /RMPSZ/ Szőcs Judit tanárnő, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke képviselte. Elmondta, hogy a tanácskozás idején belépett a terembe Lydia Bencová minisztériumi főosztályvezető és követelte, hogy a tanácskozást szlovákul folytassák. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a SZMPSZ alapszabályzata szerint tárgyalásaik nyelve magyar és felajánlotta Bencovának a fordítást. Bencova ezt elutasította és távozott. Ezután jött a megtorlás: Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót és a helyi tanfelügyelőség magyar tagjait elbocsátották. Szőcs Judit a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy szolidaritást vállal a tiltakozó szülőkkel és kollégákkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1995. április 7.
Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./
1995. április 7.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 7.
Domokos Gézával Bíró Béla beszélgetett arról, hogy Domokos Géza veszélyesnek tartja a radikális kisebbségi politizálást. "Az elmúlt két esztendőben érezhetően romlott a román közvéleményben az erdélyi magyarság megítélése." Dialógusra van szükség. Domokos újból támadta Tőkés Lászlót: értékes akar lenni. "Mondhatnám: bármi áron." Mit számít egy másik ember, Nagy Benedek. "De ha egy embert föláldozhatunk, mi akadályozhatna meg abban, hogy föláldozzunk másokat is? S máris ott vagyunk, ahonnan elindultunk: Marosvásárhelyen." /Respublika (Budapest), ápr. 7./
1995. április 7.
A Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, a marosvásárhelyi Kiss Kálmán az RMDSZ-től eltérő irányvonalat tűzött ki. Kiss Kálmán kijelentette, hogy a vezető kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját. A kollektív jogokkal szerinte nem érdemes foglalkozni, hiszen a magyarság elégedett lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint ezen párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. /Mai Nap (Budapest), ápr. 7./
1995. április 7.
A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./
1995. április 7.
Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 7.
A gyergyói medencében Gyergyóditró kivételével minden településen működik gazdakör, a szántóterület hetven százalékát szövetkezeti formában művelik a gazdák. Ezek önkéntes társulások. Egy magyarországi vállalkozó, Koncz Jenő arató- és cséplőgépeket hozott a gazdáknak. A katolikus egyház gépköröket alapít. Már vannak eredményes vállalkozások, a falvakban hús- és tejfeldolgozó üzemek. Az Agrofraternitas és elődje, az Agrocaritas fontos szervezője a térségnek. A fiatal gazdák kiutazhatnak három hónapra bajorországi munkára. Vendéglátóiktól rendszerint használt gépeket kapnak és azokat hazahozhatják. /Új Magyarország, ápr. 7./
1995. április 7.
Ápr. 7-én meghalt Sinkó Zoltán jogász, kolozsvári RMDSZ-képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 6.
Tovább tart a kivándorlási hullám, kritikus szintre apadt a magyar pedagógusok és orvosok száma, alacsony a főiskolások száma is. Az 1993/94-es tanévben az orvostanhallgatók 2,56 %-a volt magyar nemzetiségű, amikor a magyarok részaránya az országban 7,2 %. 1994-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2571 hallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 590 magyar /22,9 %/. Magyar szakra 50 főt vettek fel, az 590-ből 215-en hallgathatnak egyes tárgyakat magyarul. A többi kolozsvári egyetem közül a műszakin 116, az orvosin 22, az agráron 42 magyar nemzetiségű tanul, a képzőművészeti főiskolára 18, a Zeneakadémiára 29 magyar hallgatót vettek fel, a két főiskolán kiemelkedően magas volt a magyar elutasítottak aránya /40,1, illetve 66,6%/. A magyar színházak tragikus színészhiánya miatt Kolozsváron is megkezdődött a színészképzés, 1993-ban nyolc főt vettek fel, ösztöndíjat egyikük sem kapott. Ebben az évben a többszáz Babes-Bolyaira járó magyar hallgatóból egyetlen egy kapott helyet az egyetemi kollégiumban. /Beszélő, ápr. 6./
1995. április 6.
A Romániai Magyar Szó átvette a budapesti Kurír márc. 1-jei számából József Ilona A vízcsapból alapszerződés című cikkét, melyet Németh János RMDSZ-képviselő kommentál, elutasítva a durva hangú cikket /"a lélekben tizenötmilliós szuperbődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni a kezeikből.", szó esik benne fajmagyarokról és kibic magyarokról, stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1995. április 6.
Az utóbbi években nyilvánvaló a budapesti Nemzeti Színház törekvése, hogy színházi kapcsolataival, játékrendjével a magyar kultúra egységét tükrözze színpadhoz juttassa a magyarországi és határon túli szerzők műveit, állapította meg Páll Árpád színikritikus. Ezt példázza az, hogy a színház meghívásos drámapályázatot írt ki. Három egyforma díjjal jutalmazta a zsűri Sütő András Balkáni gerle, Hubay Miklós Lavina és Páskándi Géza Diana és a róka című drámáját. A díjkiosztás márc. 16-án történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1995. április 6.
Dumitru Iuga, a televíziósok szabad szakszervezetének elnöke ápr. 6-án véget vetett 36 napos éhségsztrájkjának. Elmondta, hogy a 36 nap alatt ország-világ láthatta, hogy a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a "tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 6.
Bucur Ildikó kifogásolta, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban kevés hír jut el a tagsághoz. Kevés szó esik az alapszabály kérdéséről. A kinyilatkoztatott autonómiához nem társul semmiféle jogrend. Az RMDSZ szervezeteiben hiányzik a belső ellenőrzési mechanizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1995. április 6.
Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a rossz hangulatot a szakszervezeti vezetők szítják, akik a dolgozók pénzén hónapokat töltenek külföldön. Az éhségsztrájkoló Dumitru Iugát pojácának nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
