Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-193
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. április 16.

Ápr. 15-16-án Temesváron "Az ifjúság és a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni kampány" címmel országos ifjúsági szemináriumot rendeztek. A szemináriumon többek között Gabriel Andreescu és Renate Weber, az APADOR-Helsinki Bizottság társelnökei A romániai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása 1995-ben címmel tartottak előadást. Az RMDSZ-t Mátis Jenő képviselő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-patform elnöke képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 517. sz./

1995. április 15.

Ápr. 15-én Székelyudvarhelyen felavatták Benedek Elek szobrát. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 23./

1995. április 15.

Ápr. 14-én több román lap vezető helyen ismertette Miguel-Angel Martíneznek, az ET parlamenti közgyűlése elnökének nyilatkozatát. Szerinte az ET 1201-es ajánlás már túlhaladott, szerepét a kisebbségi keretegyezmény vette át. Vacariou miniszterelnök is fogadta Martínezt, aki kijelentette: véget kell vetni Románia megfigyelésének. Látogatása során ugyanis tapasztalta, hogy az ország elkötelezte magát a demokrácia mellett. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

1995. április 14.

Fazekas János magas párt- és állami tisztségeket töltött be, a Politikai Bizottságnak is volt tagja. A hetvenes években szembekerült Ceausescuval, ezért 1982-ben funkcióitól megfosztották, rokkantnyugdíjazták. Kritizálta a nemrég megkötött magyar-szlovák alapszerződést. A "kollektív jogok nélkül a nemzeti kisebbség nincs biztosítva", hangsúlyozta. Meciar miniszterelnök nem hajlandó megadni a kollektív jogokat. Fazekas János reméli, hogy a magyar kormány nem ratifikálja ezt a szerződést. "Kollektív jogok nélkül a dokumentumot ratifikálni nem jelentene mást, mint elárulni a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséget, amely a magyar nemzet szerves része, és nemcsak kulturális értelemben. /Új Magyarország, ápr. 14./

1995. április 15.

Az elmúlt két napon Székelyfölddel ismerkedett a Csintalan Sándor vezette MSZP-delegáció, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszerdán jártak. Csintalan Sándor arra kérte partnereit, hogy állítsanak össze egy olyan javaslat-csomagot, amelyet az MSZP közvetítésével eljuttathatnak a potenciális magyar befektetői réteghez. A vendéglátók megfogalmazták félelmüket, hogy a két kormány a fejük felett egyezik meg. /Magyar Nemzet, ápr. 15./ Az MSZP küldöttsége ápr. 13-án Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSZ helyi képviselőivel. A megbeszélés a következők kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, román katonaság betelepítésével a vidék etnikai jellegének megváltoztatása, veteránok kárpótlási gondjai és a további együttműködés kérdései. Az MSZP küldöttei megkapták az "Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyar-román alapszerződésről" című dokumentumot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./

1995. április 13.

Nagy Pál Ijesztő irományok címen számol be a Magyarok Világszövetsége elleni "kollektív nyilatkozatról", amelynek szerzői azt állítják, hogy az MVSZ "elvesztette a nemzet többségének bizalmát", mert nem áll pártok felett. Valójában nyilvánvaló pártérdekek szolgálatában ugrottak most porondra az összmagyarság legtekintélyesebb tömörülése ellen, írja Nagy Pál. Az fáj nekik, hogy nem sikerült kizárólagos befolyásuk körébe vonni az MVSZ-t. A másik írás József Ilonáé, a Kurírban jelent meg, eddig csak Németh János ítélte el a Romániai Magyar Szóban. A "közéleti légkörfertőzés itthoni kismesterei" közé tartozik Török Menyhért, aki Új totalitarizmus felé /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ címen kifejtette, hogy nem szavazna olyan politikai alakulatra, amelynek vezetői között van Tőkés László, inkább egy modern román pártra. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ Előzmény /József Ilona cikkéről/: 828. sz. jegyzet.- MVSZ ellen: 571,625, 724. sz.

1995. április 13.

A múlt héten a világlapok egy magyar-román fegyveres konfliktus esélyeiről cikkeztek, melynek kirobbantója a nemzetiségi kérdés lehet. Erről kérdezte a Mai Nap tudósítója Gálfalvi Györgyöt, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettesétől. Nem tudja kizárni ennek lehetőségét sem, Keller tábornok, az erdélyi hadtest vezetője, Funar bizalmasa bejelentette, hogy fellép Iliescu ellen parlamentáris vagy "egyéb" eszközökkel. Ez katonai diktatúrát jelenthet. A parlamentben is elhangzott, hogy zárják le a magyar-román határt. /Mai Nap, ápr. 13./

1995. április 13.

Ápr. 13-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetét visszaküldték az alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. Verestóy Attila beszámolt az Interparlamentáris Unió Madridban tartott konferenciájának munkálatairól és ottani felszólalásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 513. sz./

1995. április 13.

Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./

1995. április 13.

Az RMDSZ nem "párt", hanem pártok és pártokon kívüli tömeg, a magyar intézmények és szervezetek szövetsége, egyeztetéseinél fogva széttörhetetlen, hangsúlyozza Balogh Edgár. Példákkal illusztrálja mindezt. A PER ügyet hozza fel, ahol "Egy alkalmi beszélgetést a nacionalista kormányzat amerikai ügynöke segítségével úgy értelmeztette a világsajtóban, mintha valami megegyezés jött volna létre az RMDSZ "mérsékeltjeivel", s ez nyit utat az RMDSZ "radikálisainak" felgöngyölítéséhez.. Tőkés László tiszteletbeli elnökünk éberségén múlott, hogy a fondorlat nem sikerült." Olyan diverziókra, mint az "ellenpárt" alakítása már 1990-ben rovott múltú elnökkel, nem érdemes kitérni. Komolytalan a Maros megyei prefektus próbálkozása is valami külön magyar szabadelvű párt megsegítésére. "Maradunk tehát egységünkben" - szögezi le Balogh Edgár. Ilyen nagyidőben a teljes jogról, a társnemzeti megoldásról lemondani bűn. Tőkés László ezt képviselte, amikor dialógust sürgetett, a demográfiai tisztogatás ellen tiltakozott, a kivándorlást elítélte, a megbékélést vallotta. "Ezért akarják minden eszközzel lejáratni" - írja. Ezért bántja Balogh Edgárt a váratlanul fellángolt súrlódás Domokos Géza és Tőkés László között. /Balogh Edgár: Saját magunk biztosítása. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), ápr. 13./

1995. április 13.

Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./

1995. április 12.

A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön nyolcvan csendőrlakás épüljön. Kormányhatározat adta át erre a célra a volt "földstadiont". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1995. április 12.

Kilakoltatási per indult Vajdahunyadon a római katolikus plébánia, az RMDSZ és a Német Fórum ellen. Előzmény: 1948-ban a római katolikus iskolát államosították, majd az épület egy kisebb részébe 1990-ben beköltözött a plébánia és a két szervezet. Az épületben a Mérnökképző Kar működik és tanteremhiányra hivatkozva indítottak pert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1995. április 12.

Megjelent az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönyének idei első két száma, felelős szerkesztője Ajtay Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1995. április 12.

A Kiss Gy. Csaba vezetése alatt álló Közép-Európai Intézet elemző és feltáró munkát végez a térség történelmének, kultúrájának és szociológiai kérdéseinek körében. Kiadványaik nagyrészt egyetemi előadások, illetve tudományos konferenciák anyagait tartalmazzák. Ilyen egyetemi sorozat a Közép-európai Mitológiatörténet, ennek egyik darabja a román bárányos mítosz feldolgozása: a Lélek és titok című kötet, amely a román identitástudat problémáit vizsgálja. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

1995. április 12.

Márc. 5-én Csíkszeredában a rendőrök megállítottak egy autót is igazoltatták utasait. Péter Lukács és Csató Imre közölték, az autó papírjai nincsenek náluk, erre a rendőrök nekiestek a két fiatalembernek és összeverték őket, gumibottal és puskatussal, majd bevitték őket a rendőrségre, ahol tovább verték a két férfit. Törvényszéki orvoshoz fordultak és orvosi látleletet kaptak a verésről. Chicea Ioan ezredes, Csíkszereda rendőrparancsnoka Forró Miklós újságírónak erről azt mondta, hogy Csató Imre nekiment az igazoltató rendőröknek, akik ekkor avatkoztak közbe. A parancsnok szerint jogszerű volt az erőszak alkalmazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. április 12.

Szükség van az alapszerződésre, hangsúlyozta Smaranda Enache, nyugtalanító, hogy "öt év elteltével Románia nem írt alá egyetlen kétoldalú szerződést sem szomszédaival." A felhozott kifogások gyermetegek, tette hozzá. Iliescu bantusztanizálódás kifejezése elfogadhatatlan, hiszen a decentralizáció elutasítását jelenti, mely az egyesült Európa alapelvei közé tartozik. Az autonómia megvalósítása nem sérti az ország egységét, hiszen ez nem más, "mint a magyar kisebbség fennmaradásához szükséges biztosíték, olyan körülmények között, amikor Románia még nemzetállam." Elégedetlen az ellenzékkel. "Véleményem szerint tanúi vagyunk a Konvenció RNEP felé csúszásának." Létrejöhet "egy furcsa nacionalista ív, amely összekötné a szélsőbalt a szélsőjobbal." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. április 12.

A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./

1995. április 12.

Székelyudvarhelyen felavatták a 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak református tanulókat fogad be. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. április 12.

Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. április 12.

Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./

1995. április 12.

Az MSZP küldöttsége, élén Csintalan Sándorral ápr. 12-én Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban Csintalan Sándor kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. Az MSZP küldöttsége találkozott az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének vezetésével is. Csintalan Sándor elutasította azt a feltételezést, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelentkezése vagy találkozásuk az RMDSZ egysége ellen irányulna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Magyar Hírlap, ápr. 13./

1995. április 12.

Ápr. 12-én Gyulán találkozott dr. Túrós Lukács országos rendőrkapitány-helyettes és Costica Voicu vezérőrnagy, a román rendőrség vezetőjének helyettese, a megbeszélésen részt vettek a határ menti megyék rendőrkapitányai. Ez volt az első magas rangú kapcsolatfelvétel. A kábítószer-csempészet, a hamis valuta forgalmazása, a fegyver- és robbanóanyag-kereskedelem, a gépjármű-lopások, az illegális határátlépések és a feketemunka-vállalók elleni közös fellépés kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Népszabadság, ápr. 13./

1995. április 11.

Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1995. április 11.

Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./

1995. április 11.

A Romániai Magyar Szó márc. 25-26-i számában Szász János arról ír, hogy milyen üldözött volt a Ceausescu-rendszerben. Gödri Imre másképpen tudja: amikor Sütő András, Méliusz József, Kányádi Sándor nem közölhettek, akkor Szász Jánosnak egymás után jelentek meg könyvei, külföldön utazgatott, ösztöndíjjal fél évig alkotott az USÁ-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1995. április 11.

Miguel-Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Romániában van kisebbségi probléma. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

1995. április 11.

Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1995. április 10.

Nagy Benedek képviselő reagált két őt elmarasztaló olvasói levélre, Lőrincz Lászlót felszólítja, adja meg a címét, a kongresszus után válaszol, Kálmán Gyulával viszont, aki őt senkinek nevezte, már nem hajlandó polemizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Előzmény: 794, 803. sz. jegyzet.

1995. április 11.

A kormány sürgeti a terrorizmus elleni törvényt. A sajtó kedvezőtlenül fogadta ezt a kezdeményezést, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában, mert nem a terroristák, hanem az ellenzék felé tartalmaz majd megszigorító intézkedéseket. /Magyar Nemzet, ápr. 11./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-193




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998