|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. július 13.Funar, az RNEP elnöke újabb levelet írt Iliescu elnöknek, bejelentve, hogy a Iliescunak választani kell az RMDSZ és az államfői tisztség között. Funar őt tette felelőssé a "szélsőséges, románellenes, antidemokraikus és ultranacionalista etnikai párt", az RMDSZ megjelenéséért. /Magyar Hírlap, júl. 14./1995. július 13.Adrian Nastasénak elég volt megemlíteni, hogy a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja kész egymagában is irányítani az országot, hogy a renitenskedő szövetségesek felhagyjanak a vádaskodással és föltétlen hűségüket kifejezzék Iliescu és a kormánypárt iránt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke máris bejelentette: nagyon sajnálja, hogy utat engedett a 300 katonatiszt levelének, hiszen nagyra becsüli az elnököt. Az RNEP is elhatárolta magát elnökétől, Funartól. A pártok hűségük jutalmául újabb posztokat kaptak. Az RNEP újabb államtitkári álláshoz jut és Maros megye prefektusi posztját is ennek a pártnak az embere fogja betölteni. /Magyar Nemzet, júl. 14./1995. július 13.Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 13-i sajtótájékoztatóján kifejezte Iliescu elnök elégedettségét afölött, hogy "a román országgyűlési pártok egyetértésben, egyöntetűen visszautasítják az RMDSZ-nek a tanügyi törvényre vonatkozó alaptalan követeléseit". Iliescu szerint ez az álláspont annak a jele, hogy a román társadalom a normalizálódás felé halad. A szóvivő elmondta még, hogy Iliescu ezentúl nem vesz tudomást Gheorghe Funar, az RNEP elnökének személyes nézeteiről, csak azon álláspontot veszi figyelembe, amelyet az RNEP állandó irodája is elfogad. /Új Magyarország, júl. 14./1995. július 12.A Romániába befektetett külföldi tőke jún. 15-ig elérte ez 1370 millió dollárt, ez 99 millió dolláros növekedést jelent az év elejéhez képest. A legnagyobb befektető Dél-Korea /158 millió dollár/, Egyesült Államok /132 millió/, Németország /120 millió/, Olaszország /118 millió/ és Franciaország /109 millió dollár/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 12.Karolosz Papulisz görög külügyminiszter júl. 11-én érkezett Bukarestbe. Júl. 12-én kifejtette, hogy Románia nem maradhat ki az Európai Unióból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./1995. július 12.A határon túli magyarság életében, önszerveződésben megkerülhetetlen, mással nem pótolható szerepet játszanak az egyházak - foglalta össze a szlovákiai magyar katolikus és református egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésének legfőbb következtetését Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután júl. 12-én fogadta a Budapestre érkezett vendégeket, akiket ezután Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogadott. Közös sajtótájékoztatójukon Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy a 350 ezer szlovákiai magyar katolikusnak különösen fájdalmas, hogy nincs magyar püspökük. A nemrégiben Szlovákiába látogató II. János Pál pápa többször szólt a magyar hívekhez és a kisebbségekkel szembeni türelem gondolatát hirdette. /Magyar Nemzet, júl. 13./1995. július 13.Az Európa Parlament plenáris ülése júl. 13-án határozatban fejezte ki aggodalmát a Romániában elfogadott - nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó - oktatási törvény, valamint általában a nacionalista indulatok erősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt. Egyúttal felszólították a román kormányt és parlamentet e problémák orvoslására, illetve az Európai Unió /EU/ intézményeit a romániai fejlemények figyelemmel kísérésére. A határozat sajnálkozását fejezi ki a jún. 28-án elfogadott oktatási törvény miatt, amely korlátozza a kisebbségek jogait, példaként említve, hogy "olyan fontos tantárgyakat, mint a közgazdaságtan, műszaki ismeretek vagy a jog, ezután nem tanítanak a kisebbségi nyelveken", és az új törvény a nemzetiségi iskolák korlátozását célozza. A határozat felszólította a parlamentet, hogy "új törvény alkotásával hatálytalanítsák az előző rendelkezés diszkriminatív kitételeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16., Új Magyarország, júl. 15./1995. július 12.A román és szlovák kormány meg akarja akadályozni, hogy országukban a kisebbségben élő magyarok anyanyelvükön beszéljenek, írja a Die Welt júl. 12-i számában Boris Kalnoky, majd ismerteti a román tanügyi törvény előírásait. A szlovák nyelvhasználati törvény tervezete még ennél is több hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. A tervezet szerint a szlovákiai magyar hivatalnokoknak magyar nemzetiségű honfitársaikkal szlovákul kell beszélniük, s központi nyelvfelügyelőség fogja a törvény betartását ellenőrizni. Mindezek ellentétesek a magyar-szlovák alapszerződéssel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., Magyar Hírlap, júl. 13./1995. július 12.Románia aláírja a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A dokumentumot júl. 18-án Melescanu látja el kézjegyével Strasbourgban, júl. 18-án. /Magyar Hírlap, júl. 13./1995. július 12.Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./1995. július 12.A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott törvények agresszív nacionalista és európai integrációellenes jellegűek, foglalt össze a tapasztalatokat Borbély László képviselőházi titkár. Ilyen a tanügyi törvény, a privatizációt gyorsító törvény valójában lelassította a privatizációs folyamatot, lehetőséget ad a kormánynak, hogy megakadályozza az egészséges magánosítást. Az államosított házak törvénye gyakorlatilag új államosítást jelent, a Büntetőtörvénykönyv módosításával hangsúlyosabbak lettek az idegengyűlölő vonások /zászlóhasználat, himnusz, nemzetgyalázás, állami intézményekkel szembeni véleménynyilvánítás/. Előremutató volt az ügyvédek státusával, az orvosi hivatással kapcsolatos törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 12.A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./1995. július 12.A román külügyminisztérium szerint a magyar vízumkényszer bevezetése Romániával szemben ellenkezne az európai szellemmel, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 12-i sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a júl. 12-én Londonba utazó Melescanu külügyminiszter júl. 18-án Párizsban tanácskozik a francia és német külügyminiszterrel, hogy hármasban tanácskozzanak Románia európai integrációs problémáinak megoldásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Az Evenimentul Zilei és más román lapok tudni vélik, hogy a tervezett lépéssel Magyarország konzulátusokat akar nyitni Erdélyben. /Magyar Nemzet, júl. 13./1995. július 12.Az alapszerződésről, a vízumkényszer tervéről, a Kossuth Rádió hatósugarának tervezett csökkentéséről és az elfogadott tanügyi törvényről tárgyalt júl. 12-én Budapesten Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökével Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a két fél között nincs olyan nézetazonosság, amely a közeljövőben lehetővé tenné az alapszerződés aláírását. Az RMDSZ nem tudna egyetérteni a vízumkényszer bevezetésével, a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése pedig megfosztaná a romániai magyarság jó részét a műsor hallgatásától. /Magyar Nemzet, júl. 13./1995. július 12.Melescanu külügyminiszter júl. 12-én Londonba utazott, ahol Nicholas Soames védelmi miniszterrel a békepartnerségi kapcsolatokról és a román-brit védelmi együttműködésről tárgyalt, majd részt vett az alsóház ülésén, megbeszélést tartott Macolm Rifkind külügyminiszterrel. Melescanu bejelentette, hogy John Major miniszterelnök Romániába fog látogatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./1995. július 11.Sepsiszentgyörgy központjában a bank helyi fiókjának irodáit a kormány átadta az ortodox püspökségnek. Ez a felekezet négy méteres szobrot akar állítani a városban Adrei Saguna püspöknek és az ún. "elmagyarosított" görögkeletiek román nemzeti tudata megerősítését meghirdetett céljának tekinti. Kézdivásárhelyen új ortodox templomot kezdtek építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1995. július 11.Románia lakossága júl. 11-én 22 694 898 főt tett ki, százezerrel kevesebbet, mint három évvel korábban. A prognózisok szerint 2021-re 2,1 millióval csökken a lakosság száma. /Távirati stílusban. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./1995. július 11.Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke elmondta, hogy Budapesten, a Lehel utcában lehetőség nyílt egy RMDSZ-iroda kiutalására, a fővárosi önkormányzat jóvoltából, az RMDSZ-politikusok örömmel fogadták ezt a hírt. /Új Magyarország, júl. 12./1995. július 11.A Hét bukaresti hetilap négyhetes szünet után újra megjelent. A most utcára került 23-24-es számon a jún. 9-i dátum mellett zárójelben olvasható: tényleges megjelenés: júl. 7. Az elmaradt lapszámokat sorra kiadják, hetente kétszer jönnek ki ezekkel a számokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1995. július 10.Második kongresszusát tartotta a romániai cigány közösség, a Romák Országos Közössége, megalakították a Roma Kisebbség Kongresszusát, egy 42 tagból álló cigányparlamentet. Leszögezték, hogy a jövőben nem támogatják szavazataikkal se a magyarokat, se a németeket. A Romapárt elnöke, Gheorghe Raducanu - az egyetlen cigányképviselő - tiltakozott a most megalakult új szerveződés ellen, azzal vádolva a szövetséget, hogy pártja felszámolásán fáradozik. /Magyar Nemzet, júl. 11./1995. július 11.Horn Gyula miniszterelnök júl. 10-én a tévében megerősítette, hogy vízumkényszer bevezetését tervezik Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva kijelentette: a vízumkényszer esetleges bevezetése nagyon megnehezítené a romániai magyarok Magyarországra utazását. /Népszabadság, júl. 11./1995. július 11.A román külügyminisztériumi közleményt júl. 11-én azután hozták nyilvánosságra, hogy bejelentették, Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazik az alapszerződés ügyében. A közlemény szerint a tanügyi törvény európai szintű, miközben Magyarországon beolvasztják a kisebbségeket. A magyar külügyi szóvivő jelezte: a magyar fél nem reagál erre a közleményre, nem kíván a tárgyalás előtt sajtópolémiát folytatni. /Népszabadság, júl. 12./1995. július 11.Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 11-én Brassóban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlás Romániát zavaró 11. és 12. szakaszát ki kellene hagyni. /Új Magyarország, júl. 12./1995. július 11.Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon négy kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alakításának joga, végül a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. /Népszava, júl. 12./1995. július 10.Az ország idén 6,67 millió tonna kőolaj kitermelését tervezi /1994-es eredmény: 6,7 millió tonna/, emellett havi 800 ezer tonna kőolaj importtal számolnak. /Az első négy hónapban 4,8 millió tonnát importáltak/. Az importnövekedést a petrolkémiai iparral és a finomítókkal magyarázzák. Románia idei földgáztermelését 19,2 milliárd köbméterre tervezik /1994: 19,6 milliárd/, emellett 8 milliárd köbméter importját tartják szükségesnek, 1994-ben 4,6 milliárd volt az import. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 10.Júl. 10-én harminchárman vehették át Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium újságírói oklevelét. A Sulyok István Református Főiskola keretében működött a sajtókollégium. Kántor Lajos, a kollégium vezetője elmondta, hogy kellemes meglepetés volt ez a vizsga, a záróvizsga-dolgozatok színvonalasak voltak, ezek jelzik, hogy megtörtént a szemléletváltás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 10.Nagyváradon megkezdte működését az új nyomda, a Dialog Rt., ezzel az Erdélyi Napló előállítási ideje is lerövidül, nem kell más városok nyomdájába vinni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 10.A tanév végén értékes ajándékkal lepte meg a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanárait Györfi Dénes, a könyvtár igazgatója, a címe: A Bethlen Kollégium emlékkönyve. A könyv a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 370. évfordulójára készült, melyben a válogatást végző dr. Vita Zsigmond nagy teret szentelt az alapító fejedelemnek és a legnagyobb enyedi diáknak, Kőrösi Csoma Sándornak. Az emlékkönyv több kiadatlan vagy egykor kis példányszámban megjelent anyagot is közöl a Bethlen Dokumentációs Könyvtár anyagából. Krizbai Jenő igazgató az iskola 1990 utáni éveiről értekezett a könyvben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1995. július 10.Azért találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója Iliescu elnökkel, hogy kifejtse a tanügyi törvénnyel kapcsolatos tiltakozását, felelte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérdésére. Tiltakozó akciót kezdeményeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1995. július 10.A júl. 10-i román lapok egyaránt Iliescunak adnak igazat, szemben az RMDSZ-szel. Az Adevarul elégedetten állapította meg, hogy az államfő elutasította az RMDSZ szeparatista törekvéseit. A Jurnalul National etnikai zsarolással vádolja az RMDSZ-t, a Romania Libera szerint az RMDSZ Don Quijote-i harcot folytat azért, hogy a magyarok minél kevesebbet tanuljanak románul. /Magyar Hírlap, júl. 11./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||