Vacaroiu miniszterelnök Kínából Vietnamba látogatott júl. 8-án, ahol a konzuli és kulturális együttműködésről írt alá megállapodásokat, majd júl. 9-én Pakisztánba érkezett, a gazdasági együttműködésről tárgyalt Benazir Bhutto kormányfővel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ Pakisztánban a privatizálandó román vállalatok névsora iránt érdeklődtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1995. július 10.
Júl. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dumitru Cioflina vezérezredes, román vezérkari főnök, magyar partnere, Németh Sándort altábornagy meghívására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Cioflinát fogadja Keleti György honvédelmi miniszter is. /Magyar Hírlap, júl. 11./
1995. július 10.
A sepsiillyefalvi KIDA és LAM alapítványok ügyében júl. 10-én volt az újabb tárgyalás. A pénzügyőrség azt állította, hogy az alapítványok kereskedelmi tevékenységet fejtettek ki, az alapítványok ügyvédje azonban mindezt tételesen cáfolta. A tárgyaláson részt vett Franz Schule, a svájci állam képviselője. Az első részleges ítéletet júl. 17-re ígéri a Lidia Stambirt vezette bírói tanács. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1995. július 10.
Oroszország kész arra, hogy újból fegyvereket szállítson Romániának, nyilatkozta Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes júl. 10-én Moszkvában, miután hazatért Romániából. Szoszkovec bukaresti tárgyalásain szóba jött egy orosz-román bank alapításának terve is. Az orosz politikus hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsíti azt a szovjet haditechnikát, amellyel Románia rendelkezik. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: "Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be... Románia most újra Oroszországra tekint". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Új Magyarország, júl. 11./
1995. július 10.
Eredménytelen volt a júl. 8-i RMDSZ-Iliescu találkozó. Éppen a fogadás napján, júl. 8-án látott napvilágot Funarnak, az RNEP elnökének Iliescu elnökhöz írt levele, amelyben pontokba szedve azt bizonygatta, milyen veszélyek fenyegetik Romániát, ha aláírja a tanügyi törvényt, mert megengedhetetlen többletjogokat nyújt a magyarságnak. A levél végén Funar megállapítja, hogy az RMDSZ és az RNEP álláspontja egyaránt elutasító, így nyugodtan aláírhatja a törvényt. Iliescu elnök a vitában többször hivatkozott erre a Funar levélre, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találnak. A kétórás RMDSZ-Iliescu találkozón a sajtó mindvégig jelen lehetett. Az RMDSZ képviselői elítélték az anyanyelvi oktatás elsorvasztását jelentő cikkelyeket, az államfő pedig azt ismételgette, hogy a törvény meghaladja az európai normákat. Iliescu csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer megvizsgálja a törvényt. /Magyar Nemzet, júl. 10. - a tanácskozásról: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 570. sz./
1995. július 9.
Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./
1995. július 9.
Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.
1995. július 8.
Kormányhatározattal az Olt Szálloda után az Olt vendéglőt is a Csíkszeredában megalakított ortodox püspökségnek adományozták. Az egy éve átadott épülettel együtt a kormány másfél milliárd lej értékű vagyont vett el egy kereskedelmi társaságtól és átadta az ortodox egyháznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./
1995. július 8.
Az 1994 őszén megalakult Új Románia Párt júl. 7-8-án tartotta országos konvencióját Bukarestben, megválasztották az új vezetőséget, elfogadták a párt programját és alapszabályzatát. A párt elítéli a hatalomhajhászást, a korrupciót, az önszerveződő közösségekre épít, a valós helyi autonómia megteremtését sürgeti. A pártnak magyar tagjai is vannak. A párt tiszteletbeli elnöke Ovidiu Trasnea egyetemi tanár, ügyvezető elnöke Nicolae Loteanu egyetemi tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
1995. július 8.
Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./
1995. július 8.
Az Adevarul júl. 7-i száma szerint az RMDSZ képviselői Iliescu elnökkel való találkozójuk után "sztrájkőrséget" állítanak fel az elnök palota előtt, akciókat indítanak. Verestóy Attila szerint a cikk célja az, hogy az RMDSZ-t tegye felelőssé és akcióit valamilyen "hecc" színvonalára szállítsa le. /Népszabadság, júl. 8./
1995. július 8.
A tisztségében megerősített Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott az átszervezésekről. Kötő Józsefet javasolta az ügyvezető elnök helyettesének. A gazdasági főosztályt kibővítették szociális részleggel, a belső pénzügyi kérdések rendezése Birtalan József gazdasági igazgató feladata lesz, a később kijelölendő gazdasági alelnök pedig az RMDSZ falupolitikáját, a privatizációval kapcsolatos álláspontját dolgozza ki és a szervezet gazdasági stratégiájának kimunkálását fogja össze. A szociális részlegről elmondta, hogy "szociális alapok nélkül is sokat tehetünk", mozgósítani kell a karitatív intézményeket, a munkanélküliek segítését, az egyházak karitatív tevékenységét, a családgondozást, kiskorúak és öregek gondozását, védelmét, az emberi szolidaritást kell népszerűsíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9., 11./
1995. július 8.
Júl. 8-án Iliescu elnök fogadta az RMDSZ parlamenti csoportját az államfői rezidencián, a Cotroceni palotában. Jelen volt Liviu Maior tanügyminiszter és több elnöki tanácsadó, a sajtó és a tévé munkatársai szintén végig jelen lehettek. Két és fél órás feszült összecsapás történt. Az államfő kifogásolta az RMDSZ "kihívó" magatartását, hogy nem vettek részt a parlamenti vita végső szakaszában. Az RMDSZ részéről rámutattak, hogy ez volt a parlamenti tiltakozás végső formája, miután következetesen elutasították az RMDSZ érveit. A találkozó nem valószínűsítette egy kompromisszumos megoldás lehetőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. július 7.
Az író lánya, Marie-France Ionesco megtiltotta, hogy Ionesco-darabokat bemutassanak Romániában. Az országban elfojtják a demokráciát, ezzel indokolta a tiltást. /Magyar Hírlap, júl. 7./
1995. július 7.
Kolozsváron évszázadokig működött a tizedrendszer, mint a század szervezeti egysége, erről már 1564-ből vannak feljegyzések. Puskás Lajos kolozsvári latintanár 1939-ben kezdte megszervezni a tizedesintézményt, ehhez 1940-ben már 11 ezer családfő tartozott. 1941-ben megalakult a "Kolozsvári Tizes Szervezet", dr. Keledy Tibor akkori polgármester megbízásokat adott a "tizedesek" számára. Puskás Lajos könyvet adott ki erről, összefoglalva a tizedes feladatait: a múlt őrzése, szolgálat, a magyar család segítése. 1945 után félreállították, 1947. máj. 2-án elhurcolták a szamosújvári börtönbe, ahonnan 1947 októberében szabadult. Puskás Lajos ezután a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtárban dolgozott. Fiait, Attilát és Csabát bebörtönözték, 20, illetve 18 évre ítélték őket, de hamarabb szabadultak. Puskás Lajos 1982. ápr. 9-én halt meg. /Magyarország, júl. 9./
1995. július 7.
Értékes magyar pénzgyűjteményre bukkantak Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum egyik raktárhelyiségében: 16 ezer darab XVI. századi ezüstdénárra. A muzeológusok szerint a gyűjtemény részét képezték tömörarany tárgyak is, de ezeknek nyomuk veszett. Ezt a numizmatikai gyűjteményt 1911-ben küldték Budapestről az Erdélyi Múzeumba. Nem lehet tudni, mi lesz a kollekció sorsa, visszaszolgáltatják-e Magyarországnak. /Magyar Hírlap, júl. 7./
1995. július 7.
Egy bukaresti magántévében júl. 7-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Liviu Maior tanügyi miniszter vitatkozott a tanügyi törvényről. A miniszter ismételten az RMDSZ szemére vetette, hogy izgatja a romániai magyarságot, mert a törvény mértéken felül európai. /Magyar Nemzet, júl. 8./
1995. július 7.
Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1995. július 7.
Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter júl. 7-én levélben fordult román kollégájához, Liviu Maiorhoz, kifejezve aggodalmát az elfogadott tanügyi törvény miatt, arra kérte Maiort, hogy lépjen közbe a kialakult helyzet megváltoztatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Magyar Nemzet, júl. 8./
1995. július 7.
Takács Csaba kolozsvári sajtóértekezletén a tanügyi törvényt a romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte. /Új Magyarország, júl. 7./
1995. július 6.
Gyergyócsomafalva búcsúnapja jún. 29-e, ekkor avatták fel a művelődési ház előtt Borsos Miklós szobrászművész Flóra című szobrának bronzmásolatát. A márványszobor eredetije Tihanyban áll, a másolat Borsos Miklós özvegye és többek között a Borsos Miklós Alapítvány támogatásával készült el. Ez az első Erdélyben fölállított Borsos Miklós-szobor, amelyet Borbély Imre parlamenti képviselő leplezett le. Ugyanezen a napon az ünnepi szentmisét a falu szülötte, Baróti Csaba újmisés pap mondta, akit jún. 25-én szentelt fel Jukubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1995. július 6.
A három éve /újra/ létrehozott, főiskolai rangú Református Diakonisszaképző Intézet /Kolozsvár/ szárnyra bocsátotta az első végzett nemzedéket. Dr. Csiha Kálmán püspök búcsúztatta az 56 orvosi asszisztenst, Lőrinczy László intézményvezető mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1995. július 6.
A mintegy százezer emberrel dolgozó, 63 vállalatot foglalkoztató román fegyvergyártó ipart sorozatos sztrájkok rázták meg idén. A Brassó melletti IAR Ghimbav üzem francia szabadalom alapján Puma helikoptereket gyárt, 1994-ben 25 darabot rendelt ebből a típusból Szaud Arábia. Ezt követően azonban szélnek eresztették az adminisztratív gárdát. Legutóbb azonban Gheorghe Tinca hadügyminiszter Washingtonban aláírt egy szerződést, ennek értelmében ez a Brassó melletti cég az amerikai Bell Helicopter Textron vállalattal együtt 1999 és 2005 között összesen kétszáz Cobra helikoptert állít elő, fele-fele arányban, mindkét ország haderejének igénye szerint. Amíg a Puma védelmi jellegű volt, addig a Cobra kifejezetten támadó típusú gép. Az új román stratégia már újra valamiféle "középhatalmi státusról" szól, ez Lengyelország és Románia részére különleges politikai szerepet szán. A román vezetés körében idegességet váltott ki Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter Moldovába tett útja, illetve a Dnyeszter melletti orosz támaszpont létrehozásának bejelentése. /Ara-Kovács Attila: Katonadolgok Bukarestben. = Magyar Narancs, júl. 6./
1995. július 6.
Adrian Moruzzi brassói polgármestert jún. 29-én megverték a hűséges kormánypárti emberek, akik magukat Brassó-1989 December Szövetség tagjainak nevezik. Mindezt a rendőrök tétlenül szemlélték. Az utóbbi fél évben száznál több ellenzéki polgármestert váltottak le, Moruzzi azonban nem volt hajlandó félreállni, inkább pereskedik. Ellenállása miatt választották ezt a módot, hogy egy "forradalmi" szervezet tagjai akadályozták meg abban, hogy hivatalába menjen. A Brassó-1989 December Szövetség tagjai nagy kedvezményeket kapnak: prémiumot, szántókat, házhelyeket, üzlethelyiségeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1995. július 6.
Szász János Iliescu államelnökhöz írott újabb nyílt levelében a tanügyi törvény elfogadása ellen tiltakozott, felsorolva a törvény diszkriminatív részeit, hangsúlyozva az elnök felelősségét. Iliescu már 1990 januárjában szeparatizmusnak nevezte azt a törekvést, hogy a kisebbségeknek külön iskolái legyenek, ez ellen Szász János már akkor szót emelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Előző levele: 1285. sz. jegyzet. Megjegyzés: Iliescu elnök 1990. jan. 25-i tévébeszédében szólt a szeparatista törekvésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. jan. 27./
1995. július 5.
A parlament, a kormány határozatai bizonyos védelmi hálót teremtenek a hadiiparnak, illetve évről évre nagyobb összegeket juttatnak a katonai kutatásoknak: 1992-ben a költségvetésből erre a célra 2,7 milliárd lejt szántak, 1995-ben 18,6 milliárdot. Program született a hadiipar korszerűsítésére, nyugati együttműködéssel, írta Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, júl. 5./
1995. július 6.
Tőkés László püspök júl. 6-án nyilatkozatot tett közzé a magyar-román alapszerződés tárgyában, megállapítva, hogy az új oktatási törvény arculcsapását jelenti a kisebbségi jogoknak és demokráciának, ellentmond az európai emberjogi normáknak, valamint az ET vonatkozó előírásainak, amelynek teljesítését Románia magára vállalta. A jún. végén elfogadott, hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvény nyílt kihívást jelent a magyar-román alapszerződés ellen, olvasható a nyilatkozatban, egy ilyen törvény egyik legfőbb akadályát képezi az alapszerződés aláírásának. Tőkés László síkraszállt a román-romániai magyar párbeszéd folytatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./
1995. július 6.
Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke sajtóértekezletén azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kezében kompromittáló iratok vannak, és ezzel zsarolják az államelnököt. /Magyar Nemzet, júl. 6./
1995. július 6.
Liviu Maior tanügyi miniszter júl. 6-i rádiónyilatkozatában jónak ítélte meg a tanügyi törvényt, szerinte az nem alkotmányellenes, mert a nemzetközi dokumentumok alapján áll. /Új Magyarország, júl. 7,/
1995. július 5.
Júl. 1-jén magyarul is sugárzó Radiosonic nevű magánrádió kezdte el működését Kolozsváron. Igazgatója, szakmai irányítója és társtulajdonosa Gelu Carling, Török László /a Kalotaszeg című lap útnak indítója, majd a Glória Kiadó menedzsere/ szintén társtulajdonosként ügyvezető igazgató. A magyar nyelvű adás vezetője Sebesi Karen Attila színész-rádiós-tévés, helyettese Gál Mária /korábban a Szabadság napilap publicistája, majd az RMDSZ politikai főosztályának munkatársa/. A rádió egész nap sugároz, magyar nyelvű adása 4 órás /de. 9-11, este 21-23 óra között/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
