Hosszú szünet után Kézdivásárhelyen újraindult a táncház. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1997. december 8.
Az 1998. jan. 1-jével megalakuló kisebbségkutató intézet elnöke Csepeli György szociálpszichológus lesz, célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak, integrációs és kisebbségi politikájának tudományos megalapozása, a hazai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, az emberi jogok érvényesülésének vizsgálata. A kisebbségkutató intézet működtetésére létrehozandó közalapítvány 11 tagú kuratóriumát öt évre kérte fel a kormány. A kormány a jövő évi költségvetésben 50 millió forintot javasol elkülöníteni a közalapítvány és az intézet számára. /Népszabadság, dec. 8./
1997. december 9.
A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/
1997. december 9.
Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/
1997. december 9.
Remus Opris kormányfőtitkár "rajtaütésszerű" látogatást tett Csereháton. A lap szerint a látogatás "egyedüli célja az volt, hogy visszaköltöztessék a Szeplőtlen Szív görög katolikus rendhez tartozó apácákat a jelenleg is még vitatott tulajdonú csereháti ingatlanba". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1997. december 9.
Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az SZKT és a SZET közös ülésének előkészítése is. A szövetségi elnökkel történt konzultáció alapján az ÜE nyilatkozattervezetet javasol előterjeszteni az SZKT elé elfogadás végett a történelmi egyházakat ért jogsérelmek ügyében, valamint az anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét és a médiákban zajló nacionalista, magyarságellenes megnyilatkozásokat illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./
1997. december 9.
Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1997. december 9.
A román államfő sajtóirodája kedd este közölte: Emil Constantinescu államfő álláspontjának hivatalos közlésére és szükség esetén lemondásra szólította fel a román kormány három tagját, akik aláírtak egy nyilatkozatot, amely a monarchia helyreállítása mellett foglal állást. A sajtóiroda ismertette az államelnökség álláspontját, amely szerint minden állampolgárnak joga van véleményt nyilvánítani bármely kérdésben, de a kormány tagjai lemondtak véleménynyilvánítási joguk egy részéről, amikor felesküdtek az ország (köztársasági) alkotmányára. "Ezért az államfő felkérte a miniszterelnököt, kérje kötelezően Sorin Botez, Ion Caramitru és Dinu Gavrilescu minisztereket, nyilvánítsák ki hivatalosan álláspontjukat, és válasszanak a román kormány miniszteri funkciója és a véleményszabadság között" - jelzi az elnöki sajtóiroda közleménye.Sorin Botezt a múlt heti kormányátalakítás alkalmával nevezték ki tájékoztatási miniszterré, Ion Caramitru a művelődési, Dinu Gavrilescu a mezőgazdasági tárca irányítója a Ciorbea-kormányban. (20.37 – 091297)
1997. december 9.
Szakáts Mara nagyváradi szociológus tíz erdélyi megyében végzett felmérésének eredményeit ismertette N. O. /Neumann Ottó/, kiemelt címben jelezve: Tőkés püspök radikalizmusát sokan elvetik. A felmérés részletes kiértékelés még nem történt meg, a kutatásról készített gyorsjelentés szerint az erdélyi magyarok visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyar politizálásba. Tőkés László kitartását, bátorságát tisztelik, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. /Magyar Hírlap, dec. 9./
1997. december 10.
Dec. 10-én Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyben Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke vett részt. Az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet dec. 9-i szenátusbeli vitája és egyes cikkelyek megszavazása nyomán válságos helyzet alakult ki, mert az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai tevékenységét és veszélyeztetve látja a további koalíciós együttműködést. Az államelnökkel folytatott megbeszélés fő témája az oktatási törvény, valamint a Székelyudvarhelyen kialakult helyzet volt. Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek nyelvén egyetemek és fakultások létrehozását. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a következő napokban nyilvánosan is megfogalmazza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán kialakult nacionalista légkörre vonatkozóan, és egyetértett az RMDSZ vezetőivel abban, hogy minél előbb meg kell találni a konkrét megoldást az oktatási törvény megfelelő formában való elfogadására. Az RMDSZ vezetői az államelnöknek is kifejtették, hogy a koalíciós pártok vezetőitől is határozott fellépést várnak a magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások visszaverésében. - A Székelyudvarhelyen kialakult helyzet kapcsán az államfő egyetértett abban, hogy a csereháti intézmény eredeti rendeltetését - nevezetesen hogy az a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen - meg kell őrizni, és hogy az érintett felek közti egyeztetéssel ki kellene alakítani egy, az intézményt felügyelő közös igazgatótanácsot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
A dec. 10-i napilapok fő témája az RMDSZ dec. 9-i döntése, mely szerint a szövetség felfüggeszti miniszterei kormányon belüli politikai tevékenységét és szenátorai nem vesznek részt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet további vitáin. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszámolt a történtekről: miután a felsőház megszavazta, hogy a magyar diákok a román nyelvet csak az elemi osztályokban tanulhatják speciális tankönyvekből, az RMDSZ kihívta minisztereit a kormányülésről és politikai tevékenységüket felfüggesztette. Miután pedig a szenátorok leszavazták az egyetemi karok és felsőfokú intézmények alapítására vonatkozó lehetőséget, az RMDSZ szenátorai kivonultak az ülésről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1997. december 10.
A Szabadság tájékoztatott a székelyudvarhelyi ingatlan körül kialakult helyzet további fejleményeiről. Szász Jenő polgármester dec. 9-én reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületet csendőrök vették körül. Remus Opris a kormány főtitkára nem fogadta el a helyi tanács javaslatát, amelyik - a miniszterelnökhöz hasonlóan - indítványozta, hogy mindenki hagyja el az épületet. Felszólította a székelyudvarhelyieket, hogy távozzanak, de "az ultimátum nem szólt az apácáknak is". Az RMDSZ vezetői megoldást keresve érintkezésbe léptek Ciorbeaval, és más politikai vezetőkkel, és felhívták a figyelmet a helyzetben rejlő politikai kockázatokra. A Remus Oprissal folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. Az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla kijelentette, nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. Szerinte a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása, az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kiválása lehet. Verestóy Attila szenátor kijelentette: az RMDSZ vezetőinek csak dec. 8-án jutott tudomására, hogy a kormányfőtitkár Cserehátra indult. Ciorbea miniszterelnök azt javasolta Oprisnak, hogy mindenki hagyja el az épületet és pecsételjék le. A kormányfőtitkár azt válaszolta: hiába próbálkozik ezzel a megoldással, úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet - számolt be Verestóy szenátor. Eckstein-Kovács Péter, a székelyudvarhelyi önkormányzat ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, az apácák pedig nem. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester elmondta, tegnap az apácarend és az Aris Industries Rt. képviselői írásban kérte a helyi bíróságot, hogy vonja vissza döntését, és távolíttassák el az épületet lezáró pecséteket. A bíróság helyt adott a kérésnek. A Szabadság tájékoztat, hogy lapzártáig a csendőrség és a rendőrség visszavonult, az apácák pedig megkezdték az otthon berendezését. /Csendőrök Csereháton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1997. december 10.
Az ügyről tájékoztató marosvásárhelyi Népújság a dec. 9-i számában ismertette Szász Jenő polgármester álláspontját, miszerint "megszervezett forgatókönyv szerint történik minden. Bukarestben már előre elkészítették." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
1997. december 10.
Lőrinczi György szerint a kormány egy jogi folyamat közepette, hiszen folyik a csereháti per, fölfedte igazi arcát. A lap szerint az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform levélben szólította fel az RMDSZ vezető politikusait, hogy a jogi konfliktusnak politikai jelleget adó kormányfőtitkári közbeavatkozás nyomán "kezdeményezzék az RMDSZ koalíciós partnereinél a magas kormányzati hivatalához méltatlan magatartást tanúsított Opris úr haladéktalan fölmentését kormányfőtitkári tisztségéből". /Lőrinczi György: Szuronnyal hozott demokrácia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 10.
A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./
1997. december 10.
Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 11.
Dec. 11-én a szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatban Szabó Károly szenátor fejtette ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./
1997. december 11.
Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/
1997. december 11.
A mai újságok újból kiemelt helyen foglalkoznak az RMDSZ-szel, ezúttal a szövetség vezetői és Emil Constantinescu elnök közötti találkozó kapcsán. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy "nem fog aláírni olyan oktatási törvényt, amely megcsonkítja az anyanyelvű oktatásra való jogot, elsősorban az anyanyelvű egyetem alapítására vonatkozó jog tekintetében". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1997. december 11.
A Szabadság Kónya-Hamar Sándor képviselőt kérdezte arról a december 10-i ülésről, melyen az RMDSZ parlamenti frakciói a tanügyi törvény szenátusi vitája által kiváltott válságot elemezték. Kónya szerint már csak a képviselőházi vita során van remény arra, hogy kedvező döntés szülessen a sürgősségi kormányrendelet szövegét illetően. Véleménye szerint "tudatosítani kell azt, hogy nemcsak a magyar kisebbség, hanem Románia érdekei forognak kockán". /Szabadság (Kolozsvár), dec.11./
1997. december 11.
A Romániai Magyar Szó részletes beszámolót közöl a december 8-i szenátusi vitáról, az "Oktatási vita – süketek párbeszéde" című cikkben. A lap is tájékoztat az RMDSZ vezetői és az államfő közötti megbeszélésről, azt emelve ki, hogy Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti és szenátusi események egybeesése, s hogy mindez azok malmára hajtja a vizet, akik meggátolnák az euroatlanti beilleszkedést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
A székelyudvarhelyi tanács dec. 9-én a lakosság kérésére úgy döntött, hogy nem mond le, noha korábban a tiltakozás ezen formáját helyezte kilátásba. A polgármesteri hivatal szóvivője cáfolta a kormányfőtitkár azon sajtónyilatkozatát, mely szerint Szász Jenő polgármester végül hozzájárult az apácarend beköltözéséhez a vitatott épületbe. Verestóy Attila szenátor Ciorbea miniszterelnökhöz fordult azzal kapcsolatban, hogy a kormány főtitkára Székelyudvarhelyen beavatkozott egy bírósági ügybe. A lap megemlíti, hogy Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke banális vitának nevezte az ügyet, és kijelentette, hogy támogatja Remus Opris eljárását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1997. december 11.
A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban - nyilatkozta dec. 11-én az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a román elnöknél járt RMDSZ-küldöttség megbeszélései után lezajlott parlamenti frakcióülésről szólva. Ami Emil Constantinescu elnöknek a kialakult helyzettel kapcsolatos megnyilatkozását, illetve ennek értékelését illeti, az RMDSZ-frakcióülésen bíráló észrevételek is megfogalmazódtak - derült ki Markó szavaiból. Az RMDSZ-politikusok ugyanis elvárták volna az államfőtől, hogy az elnöki sajtóközleményben is érintett konkrét kérdésekből kiindulva, de általánosságban is, vagyis az utóbbi időben a román politikai életben kialakult nacionalista, magyarellenes légkörrel kapcsolatban meg kellene szólalniuk az ország vezetőinek. - Az elnöki közlemény közvetetten utal ugyan erre, de azért ezt a fajta kitekintést, az ilyenfajta globális megközelítést nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla. Leszögezte: természetesen nem örülhettek annak, hogy az elnök maga is egyfajta elégtételt adott a történelem és a földrajz tanításának nyelvével kapcsolatban a nacionalistáknak, a kolozsvári egyetem szétválasztásával kapcsolatos álláspontja pedig már korábban ismeretes volt. - Amikor beléptünk a koalícióba - emlékeztetett Markó Béla - sokan fogalmaztak úgy, hogy ezzel történelmi helyzetet hoztunk létre, mert a lépés történelmileg valóban előzmény nélküli volt. A történelmi felelősséget kell érvényesíteni a kiválással, a bennmaradással, a koalícióban való maradás minőségével, s általában a szövetség további politizálásával kapcsolatban is - mutatott rá. Markó elmondta, hogy a tanácskozás célja a helyzetelemzés volt. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kifejtették a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményüket és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseiket. Ez a helyzetelemzés természetesen megelőzi az SZKT hétvégi ülésén sorra kerülő elemzést is - hangoztatta Markó. Nem törekedtek ugyan arra, hogy egyfajta közös álláspontot alakítsanak ki, de azért bizonyos konklúziók körvonalazódtak. "Többek között az, hogy szombatig sajnos még nem lesz egészen tiszta a helyzet. Bizonyos garanciát kaptunk ugyan az államelnökkel lezajlott találkozón és az utána kiadott elnöki sajtóközleményben arra vonatkozólag, hogy ez az oktatási törvény nem marad így, ahogy a keddi szenátusi ülésen kialakult. Arról folyt voltaképp a vita a frakcióülésen, hogy ez hogyan történik meg és mennyire tudunk maguktól a koalíciós pártoktól is garanciákat szerezni erre - fűzte hozzá. /MTI/
1997. december 11.
Dec. 11-én tanácskoztak Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben, az erdélyi magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és tanfelügyelők, az RMDSZ Oktatási Főosztályának szervezésében. Napirenden a korszerű anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójának vitája szerepelt. A résztvevők elfogadtak egy ütemtervet, amelynek alapján véglegesítődik az erdélyi magyar szakiskolai láncolat tervezete a romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai koordinációja segítségével. Ezt a tervezetet terjesztik elő az illetékes szakminisztérium kisebbségi államtitkárságán. A tanácskozáson jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, Murvai László, az oktatási szaktárca kisebbségi igazgatóságának vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./
1997. december 11.
Oláh István "Békét csináltak a kommandósokkal – Remus Opris magánakciója?" című cikkében úgy véli, hogy a csereháti eseményeket percnyi pontossággal időzítették. "A sajtó, az egész társaság, egy nagy műgonddal, menetrendszerűen megszerkesztett forgatókönyv szerint élt, mozgott és viselkedett Székelyudvarhelyen" – állapította meg a cikk szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/
1997. december 11.
A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/
1997. december 11.
George Pruteanu szenátor saját pártjának és az államfőnek az álláspontjával is szembeszállva dec. 11-én újabb kezdeményezéssel állt elő az "etnikai kritériumok alapján létrehozott" (értsd: magyar) egyetem elleni küzdelmében. A szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke a Rompreshez eljuttatott nyilatkozatában népszavazás kiírását követeli a kérdésben, mert szerinte a megoldás nem lehet "a szenátorok morális nyomás alá helyezése" (saját pártjuk vezetése és az államfő részéről). A szenátor ismét kifejtette apokaliptikus aggodalmait, miszerint az önálló magyar egyetem "föderalizálná és kétfejűvé tenné" a romániai oktatást. Pruteanu most, ugyanebben a nyilatkozatában konkrét eset említése nélkül - de félreérthetetlenül - "egész egyszerűen náci jellegűnek" minősítette "az ország egyes övezeteinek helyi hatóságai által tanúsított szégyentelen mentalitást". /MTI/
1997. december 11.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ dec. 11-én kiadott közleményében kéri Európa és a világ kormányait: szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségei betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítésére. A szövetség emellett azt szeretné, hogy a megszólítottak vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken jelentkező feszültségek csillapításáért. Az MVSZ elnöksége szerint az a tény, hogy két nappal ezelőtt karhatalmi erőket vonultattak fel Székelyudvarhelyen, a főként magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen, azt bizonyítja, hogy Romániában a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. Az MVSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a feszültség Székelyudvarhelyen a tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek "hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után" a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidaritásáról biztosítja Székelyudvarhely lakosságát, önkormányzatát, valamint polgármesterét, Szász Jenőt. Amennyiben a városban válságosra fordulna és etnikai konfliktushoz vezetne a helyzet, a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli - hangsúlyozzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14., MTI/
