A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. július 5.
A moldvai magyarok júl. 5-én Karácsonykőn /Piatra Neamt/ tartották meg első szórványtalálkozójukat. A találkozó előtt tíz napon át református teológusok gyülekezet-összeíró missziót végeztek Moldva területén. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, majd Árus László moldvai szórványlelkész /aki a beszámolót is írta/ köszöntötte a megjelenteket. Sok helyről jöttek, szép volt a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1997. július 5.
A Csernátoni Tájmúzeumban egymást követik a táborok. Most például ott van a kézművescsoport, Szerencsről alkotócsapat, a Nyári Kaláka fiataljai nyolcvanan vannak, a kolozsvári Waldorf-osztályok mesterséget tanulnak, Magyarországról is több csoport érkezett. A romániai magyar néprajzosok is itt találkoznak. Nehéz felsorolni, mi mindennel foglalkoznak a csoportok Csernátonban: fafaragás, bútorkészítés, bútorfestés, agyagozás, nemezelés, szövés, bőrfeldolgozás, bogozás, néptánc, népi játékok, népszokások, népdaléneklés, restaurálás, turisztika... Haszmann Pál elmondta, hogy az ismerkedés, kapcsolatteremtés. Évenként 3500-4000 ember fordul meg a tájmúzeum parkjában. Megfelelő alkotóházat kellene építeni. /Sylvester Lajos: Tábor-tábor hátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. július 5.
A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1997. július 5.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1997. július 5.
Élete egyik legboldogabb pillanatát élte át dr. Garda Dezső képviselő, amikor jún. 26-án a képviselőházban elfogadták a közbirtokossági erdők visszaadásáról szóló törvényt. 1948-ban a kommunista hatalom egyszerűen megszüntette a közbirtokosságot. Garda Dezső régen harcolt a székely közbirtokosság visszaállításáért. A törvény a magán- és közbirtokossági erdőknél 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. A következő harcot az új erdőtörvénynél kell megvívni. /Gál Éva Emese: Visszaadják a közbirtokossági erőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5-6./
1997. július 4.
Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1997. július 4.
A marosfői találkozón született megállapodás értelmében a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlése július elejére volt esedékes. Sorozatos egyeztetések után a legjobb megoldásnak bizonyult az SZKT előtti napot kijelölni a MIT küldöttgyűlés lebonyolítására. Kali Zoltán MIT-elnök tájékoztatása szerint a MIT küldöttgyűlésére így 1997. júl. 11-én kerül sor Kolozsváron, a Fürdő /Pavlov/ utcai RMDSZ-székházban. A javasolt napirenden többek között szerepel a MIT alapszabályzatának elfogadása; a MIT működési szabályzatának módosítása; az ifjúság kongresszusi képviselete /TEKT-javaslat ismertetése/, az RMDSZ-kongresszust előkészítő alapszabályzat- és programbizottsággal való együttműködés kérdése; beszámoló az Európai Ifjúsági Szövetség /YEU/ képviselőivel lezajlott találkozóról; az új MIT-jelvény és -fejléc megvitatása és elfogadása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./
1997. július 4.
Kökény Mihály magyar népjóléti és Stefan Iosif Radulescu egészségügyi miniszter júl. 4-én Bukarestben együttműködési munkatervet írt alá, amely a márciusban Budapesten megkötött egészségügyi és orvostudományi megállapodás végrehajtását konkretizálja. Kökény Mihály a sajtóértekezleten kifejtette, hogy különböző szakterületeken rendszeres szakértőcserékre kerül majd sor. Vegyes bizottságot jelölnek ki a szakorvosi és szakgyógyszerészeti szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó feltételek vizsgálatára, miután az ekvivalencia-egyezmény erre a területre még nem terjed ki. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1997. július 4.
Verestóy Attila szenátor nyilatkozott a Har-Kov-bizottság létesítése ellen folyó harccal kapcsolatosan. A bizottság felállításába jún. 30-án beleegyezett a felsőház, de miután számos parasztpárti szenátor visszavonta a testület felállítását javasoló tervezetről, a kérdés függőben maradt. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy az állítólagos székelyföldi visszaéléseket az illetékes szakbizottság, a visszaélésekkel és panaszok vizsgálatával foglalkozó szenátusi állandó bizottságnak kell kivizsgálni, és nem egy külön ebből a célból létrehozott bizottság. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy az esetleges törvénytelenségek kivizsgálása a rendőrség dolga és kifejtette álláspontját, miszerint elfogadhatatlan, hogy Hargita és Kovászna megyéket úgynevezett bűnlajstrommal felruházva mutassák be az országnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1997. július 4.
Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./
1997. július 4.
Az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezetének választmánya júl. 4-i ülésén elemezte a "csereháti ügyben" az elmúlt hetekben történt eseményeket és az ezzel kapcsolatban megjelent nyilatkozatokat és sajtóközleményeket. Az ülés után a Választmány nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza: "Támogattuk és a jövőben is támogatjuk a Helyi Tanácsnak, a Polgármesteri Hivatalnak, az RMDSZ parlamenti képviseletének, az RMDSZ országos vezetőségének a ?csereháti ügy? megoldása érdekében tett erőfeszítéseit." Miután rámutat arra, hogy a Választmány elutasít minden olyan megoldási kísérletet, amely nem a törvényességen alapul és figyelmen kívül hagyja a romániai magyarság egészének érdekeit, a dokumentum leszögezi, hogy "a felmerült nézeteltérések megszüntetésében eredményre vezető eljárásnak a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását, a törvényesség betartását és a jogi úton történő rendezést tartjuk". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./
1997. július 4.
Júl. 4-én újabb békéltető megbeszélésre hívta meg a kormánykoalíció pártjainak vezetőit Emil Constantinescu államelnök, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt között viszály alakult ki. Diaconescu, a KNPP elnökének az előrehozott választásokról szóló nyilatkozatát Petre Roman, a DP elnöke komoly politikai ügynek minősítette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. július 4.
Pedagógia a keresztény világszemlélet tükrében címmel tanulmányi hétvégét szerveztek a Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyón/. Az 1970-es évektől kezdődően a vallásosok aránya növekszik. Magyarországon az emberek 65 %-a hisz Istenben, az egyházhoz a lakosság 15 %-a kötődik. Erdélyben a vallásosok aránya 75-80 %, az egyházhoz 25 %-uk kötődik. Ez a nagyobb fokú vallásosság jellemző a Magyarország határain túli magyarlakta vidékekre. /Ambrus Attila: Istenkereső magyarság. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 4./
1997. július 4.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./
1997. július 3.
Tomcsa Sándor /1897-1963/ írónak bronz mellszobrot szeretne állíttatni Székelyudvarhely. Erre a célra várnak adományokat, egyben pályázatot írtak ki a szobor elkészítésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./
1997. július 4.
Verestóy Attila szenátor kifejtette: elfogadhatatlan, hogy Hargita és Kovászna megyét bűnlajstrommal mutassák be az országnak. Verestóy nyilatkozott a jún. 30-i szenátusi szavazásról, amikor 58-an szavaztak a bizottság kiküldésére, 56-an ellene. Verestóy hangsúlyozta, hogy ez nem azonos a 65 szenátor kezdeményezésével. Ebben az esetben a visszaélések kivizsgálásáról van szó. Még folyik a vita arról, hogy mi is legyen ennek a bizottságnak a feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1997. július 3.
Kolozsváron 1996 novembere óta nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. A kolozsvári főtanfelügyelő ugyanis nem akarja elfogadni a magyar jelöltet. Béres András oktatásügyi államtitkár Csomafáy Ferenc kérdésére elmondta, hogy a főtanfelügyelőnek minősítési joga van, így beleszólhat a kinevezésbe. Reméli, hogy megoldódik a kinevezés kérdése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1997. július 3.
Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe.
Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./
1997. július 3.
Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./
1997. július 3.
A szenátus júl. 3-án újból elnapolta a székelyudvarhelyi, csereháti kisegítő iskola ügyének, illetve a Hargita és Kovászna megyei állítólagos törvénysértések kivizsgálására alakítandó bizottság létrehozásával kapcsolatos vitát. A jövő hétre halasztott esetleges vitáig újabb pártközi egyeztetések lesznek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./
1997. július 3.
Románia, Ukrajna és Moldova elnöke közös nyilatkozatot írt alá júl. 3-án az ukrajnai Izmailban a háromoldalú gazdasági együttműködés ügyében. Tárgyaltak a határ menti térségek közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A három elnök leszögezte: államaik célja az Európai Unióval való gazdasági együttműködés erősítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5-6./
1997. július 3.
A román külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy továbbra is elsőrendű céljának tekinti a NATO-ba jutást, az első körben. Az államelnökség júl. 1-jén kiadott közleménye hasonlóan utal arra az igényre, hogy amennyiben három országot jelölnek meg Madridban a csatlakozásra, Romániát a második körben konkrétan nevezzék meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1997. július 3.
A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1997. július 3.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozott az oktatási törvény módosításáról. Azért sürgették a módosítást, hogy az új tanévet már az új törvény alapján kezdhessék el, mondta. Románia földrajzának és történelmének magyar nyelvű oktatását már meg lehet kezdeni ősztől. Tankönyvgondok felmerülhetnek, tanárhiánnyal is számolni kell. Az önálló főiskolai-egyetemi intézmény létrehozása nem egyszerű, egyetlen aktussal nem lehet létrehozni intézményt a semmiből. A koalíció csúcsán voltak viták, de meg tudtak egyezni. "Más kérdés az, hogy a koalíción belül voltak próbálkozások, hogy megvétózzák, lelassítsák ezeknek a módosításoknak a megoldását. Biztos, hogy az alkalmazás során is ellenállás lesz sokhelyütt." A módosítások nem pénzügyi, hanem nyelvi kérdést jelentenek, hangsúlyozta Markó Béla. Sokkal nagyobb a hozadéka annak, ha egy kétmilliós közösség jogos igényeit kielégítik, mint a pénzügyileg kimutatható veszteség. Sajnos a szenátusi parasztpárti frakcióban kialakult egy csoport, amely éppen az oktatási bizottság elnökének, Pruteanu szenátornak a sürgetésére nyilatkozatot adott ki. Ez a csoport ellenzi a sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel szemben a miniszterelnök egyértelműen támogatta a módosításokat. Pruteanu szenátor viszont újabb változtatást akar, a módosítás módosítását. Ezt már nem tudja elfogadni az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1997. július 2.
A floridai Sarasotában működő Kossuth Klub elnöke, dr. Fésűs Andorné Lányi Erzsébet hosszú évek óta segíti a határon túli magyarság megmaradását, Munkásságáért Göncz Árpád a Köztársasági Elnök Aranyérmét ajándékozta számára. Elmondta, hogy a nyolcvanas években Budapesten megismerkedett Kovács Miklóssal, aki társaival együtt hátizsákban horda a könyveket Erdélybe. Ennek hatására ő is elkezdett Erdélybe járni, vitte a gyógyszert, élelmiszert. Kovács Miklós hű segítőtársa volt az erdélyiek támogatásában. Amikor Tőkés László elkezdte tiltakozó akcióját, dr. Fésűs Andornénak sikerült eljutni Temesvárra, sikerült beszélnie Tőkés Lászlóval és elhozta az üzenetét. Ugyancsak ő kezdett gyűjteni a rendszerváltozás után annak érdekében, hogy Nagyváradon megindulhasson a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, továbbá megszervezte a nagycsaládos erdélyi tanulók támogatását. /Erdély-járó mozgalom és "Floridai Áron". = /Új Magyarország, júl. 2./
1997. július 2.
A Minority Rights Group International igazgatója, Alan Philips júl. 2-án előadást tartotta Határon Túli Magyarok Hivatalában az MRG International tevékenységéről és bemutatta a kiadásukban megjelent World Directory of Minorities című kiadványt. A Minority Rights Group nemzetközi emberjogvédő szervezete, amely feladatának a hátrányos megkülönböztetést szenvedő kisebbségi csoportok helyzetének vizsgálatát tekinti. A kisebbségvédelem területén a legnevesebb nem kormányzati szervezet. Rendszeresen ad közre jelentéseket és tanulmányokat a világ különböző pontjain élő elnyomott csoportokról. - Az MRG kiadványa az Outsider /1997. májusi a 49. száma/, amely bemutatja kiadványaikat is. Beszámolót jelentettek meg a kurdokról, Közép-Ázsia konfliktusairól, a menekültek helyzetéről. Az MRG címe: MRG, 379 Brixton Road, London SW9 7DE.
1997. július 2.
A Hahota társulatot /Marosvásárhely/ Puskás Győző alapította 1985-ben. A társulat főleg kabaréjeleneteket adott elő. Szabadtéri előadásaikat 1988-ban betiltotta a Securitate. A Hahota 1991-ben Puskás Győző és Ölvedi Andrea kezdeményezésére újjászületett. Azóta a társulat 16 bemutatót tartott, több országos, nemzetközi versenyen is fellépett, több díjat kapott. 1995-ben és 1996-ban Marosszentgyörgyön a Mindent Tháliáért elnevezésű Marosmenti Nemhivatásos Színházak Fesztiválján első díjat nyertek. /Gyergyói Kisújság (Közéleti hetilap, Gyergyószentmiklós), júl. 2., IV. évf. 149. sz./
1997. július 2.
A Ciorbea-kormány új törvénytervezete tizennyolc új megyét kíván létrehozni. A tervezet Erdélyben történelmi igazságot állít helyre, a régi történelmi megyéket újraalakítják. /Magyar Nemzet, júl. 2./
1997. július 2.
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke hangsúlyozta, hogy a gyors privatizálás híve és beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről. Elmondta, hogy az ÁVA új igazgatótanácsa február 12-e óta irányítja a privatizálást és azóta ugyanannyi állami céget - melyeknek több mint a fele nagyvállalat volt - privatizált, mint az előző hatalom 3 év alatt. "stratégiai lépésként az ÁVA néhány üzleti és információs központot létesített, ahol a romániai magánosítási lehetőségeket, privatizációs kínálatunkat érvényesítjük" - tájékoztatott Dimitriu. Az ÁVA elnöke szerint a külföldi befektetők részéről teljes a nyitás Románia felé. Végül Dimitriu elmondta, hogy a biztos felszámolás vár azokra a cégekre, amelyeket nem sikerül privatizálni 18 hónap alatt, mivel jövő év májusában életbe lép néhány, az Európai Unióval között egyezmény, melyek következtében lehetetlenné válik a romániai termékek szubvencionálása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
