A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatának közleménye szerint jún. 22-én Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök fogadta a romániai elismert egyházak vezetőit. A találkozón a történelmi magyar egyházak részéről jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nevében Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Csiha Kálmán és Tőkés László református, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Részt vett a találkozón Gheorghe F. Anghelescu kultuszállamtitkár is. Az erdélyi protestáns egyházak püspökei ez alkalomból sokadszor írásbeli beadványban sürgették az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák helyreállítását és állami alapokból való finanszírozását, valamint a közel tíz éve halogatott vallásügyi törvény mihamarabbi elfogadását. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Lucian balázsfalvi görög katolikus érsek jogosan emelt kifogást a javadalmazás terén érvényesítendő, a népszámlálási adatokra támaszkodó arányossági elv alkalmazása ellen, rámutatva, hogy az 1992-es népszámlálás óta a felekezet híveinek száma jelentősen emelkedett. Mózes Árpád püspök csatlakozott hozzá, mivel a népszámlálás a magyar és szász evangélikusokat, valamint az evangéliumi keresztyén kisegyház híveit összekeverte. Tőkés László az arányossági elv mechanikus alkalmazását kifogásolta, mivel ez egyfelől beavatkozást jelent az egyes egyházak lelkészei számának a megállapítására vonatkozóan. A napirenden szerepelt még az előkészületben lévő vallásügyi törvény, az egyházi-felekezeti oktatás, valamint az elkobzott egyházi javak kérdése. Tőkés László püspök a román kormány politikai akaratát hiányolta a jogos egyházi követelések, illetve a kormány ígérgetéseinek megvalósítása tekintetében. Anghelescu államtitkár ezzel szemben minden téren előrelépésről beszélt, és a következőket helyezte kilátásba: egy-két héten belül a kultusztörvény végleges tervezete a kormány elé kerül; a kormány a közeljövőben mintegy kétszáz egyházi ingatlant készül visszaadni sürgősségi rendelettel, melyek közül 40-50 épület a történelmi magyar egyházakat illeti. A miniszterelnök a jogos egyházi követelésekkel és igényekkel szemben teljes nyitottságot és megértést tanúsított, de nem titkolta, hogy a különféle jogi nehézségek határt szabnak a kormány segítőkészségének. Azt is megígérte, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközben peres úton visszaszerzett nagyváradi székháza helyében más, hasonló értékű épület visszaadására fognak törekedni. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román kormány ismételten kötelezettséget vállalt az egyházi tulajdonok és a felekezeti oktatás problémáinak rendezésére. A jelenlévők kívánságára a kormányfő megígérte, hogy szeptember elején újra találkozni fog az egyházfőkkel. /Egyházi vezetők a kormányfőnél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./
1999. június 22.
Jelenleg 57 állami egyetem működik. Ami a magánegyetemeket illeti, nincs annyi egész Európában, mint Romániában, állapította meg cikkében dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár. Az állami egyetemek közül 8 első osztályú, ide tartozik a Babes-Bolyai Tudományegyetem is. - Elhamarkodott intézkedés volt az, hogy az előadásokon nem kötelező a jelenlét, egy nyugati intézkedést minden változás nélkül átültettek. Nyugaton a könyvtárak minden hallgatót el tudnak látni megfelelő könyvekkel. Romániában azonban a valutahiány miatt a modern kiadványokból jó, ha egy példány bekerül a könyvtárba. 1993-ban azzal próbálták javítani az elhamarkodott intézkedést, hogy az előadások anyagának sokszorosítását szorgalmazták. Jelenleg 40 hallgató közül 4-5 hallgató van jelen az órán. - Az életszínvonal csökkenésével korlátozni kezdték a terepgyakorlatok és a terepmunka idejét is. Erre kirívó példa a jelenlegi egyetemi év, amikor sem a terepgyakorlatra, sem a diplomamunkára szükséges összeg nem áll a hallgató rendelkezésére. A tudományos köri tevékenység minimálisra zsugorodott. Az egyetemi oktatás megfelelő kutatási háttér nélkül tömegoktatási intézménnyé silányul. /Dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár: Felsőoktatásunk buktatói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1999. június 22.
Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1999. június 22.
Budapest XV. kerülete Önkormányzatának Pedagógiai Központja idén is megszervezi augusztus 22-27-e között - immár harmadszor - 15 romániai történelemszakos tanár számára a szakmai továbbképzést. Az előadók között vannak: dr. Závodszky Géza, dr. Estók János, dr. Salamon Konrád, dr. Romsics Ignác (az ELTE professzorai). Az előadások az 1711 utáni korszakból merítik témájukat. Jelentkezni lehet a maroshévízi Kemény János Alapítványnál. /Komán János, a Kemény János Alapítvány elnöke: Történelemszakos tanárok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1999. június 22.
A napokban jelent meg az RMSZ mellékletének hasábjairól is ismert Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című, régen esedékes első verseskötete, az Előretolt Helyőrség Könyvek tizedik köteteként, a kolozsvári Erdélyi Híradó gondozásában. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1999. június 22.
Újabb magyar sajtótermék a Bereckben 1999. januárja óta megjelenő Berecki Harangszó "független közéleti lap", eddig minden hónapban napvilágot látott a berecki Művelődési Központ igazgatója, Balogh András főszerkesztésében. Hasábjain, ízléses elrendezésben, helyet kapnak a tájegység, illetve a megye életét tükröző tudósítások, vallásos és történelmi ünnepekre emlékeztető írások, népszerűsítő cikkek, emellett pedig, nem kis súllyal, a szépirodalom és a humor, többek között. - A Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti havilapja májusi száma a pünkösdi ünnepkör jelentőségét és jelképességét járta körül. - A Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület lapja, júniusi szám) Komjátszegi Sándor tanulmányát közölte a latin nyelvnek a magyar kultúrában elfoglalt szerepéről, a lapban olvasható Ramona Bancila és Fey László véleménye a multikulturális egyetemről. /"Lapvizsgáló", uborkaszezon kezdetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1999. június 22.
Daday János két esztendővel ezelőtt megjelent kötete /Barangolások a Bihar-hegységben/ hozzájárult a bihari hegyek nagy apostola, Czárán Gyula emlékének dokumentálásához. Daday János idén második, bővített kiadásban /Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain, Bihari Napló Kiadóvállalat, Nagyvárad/ napvilágot látott könyve bő terjedelmet szentelt a hegyjáró seprősi földbirtokos életének, munkásságának, feljegyzéseinek. /A természet barátja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./
1999. június 22.
Az év első négy hónapjában 20.553 fővel csökkent Magyarország népességének lélekszáma, ez 4.836-tal több, mint 1998 azonos időszakában - derül ki a Magyar Központi Statisztikai Hivatal jún. 21-i közleményéből. A népesség lélekszáma 10 millió 71 ezer fő volt idén április végén. /Fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
1999. június 23.
Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök ismertette a román fegyveres erők átalakításának és korszerűsítésének programját. A hadseregben a katonák létszáma 2000-re 112 ezer főre csökken. Jövőre a fegyveres erők költségvetése 710 millió dollár lesz. Degeratu tábornok elmondta, hogy a program megvalósításának 2003-ig terjedő első szakaszában a fegyveres erők szerkezeti átalakítására, a 2004-2007 közötti második szakaszában pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére helyezik fő hangsúlyt. /Csökken a hadsereg létszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1999. június 23.
Jún. 22-én Budapesten tárgyalt tartózkodó Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter Szabó János magyar honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy a román-magyar békefenntartó zászlóalj a jövő évben megkezdheti működését. Victor Babiuc budapesti látogatásával párhuzamosan a román és a magyar légierő együttműködésének kérdéseiről tárgyalt Bukarestben Talla István vezérőrnagy, a magyar légierő vezérkari főnöke, aki Gheorghe Bucse tábornoknak, a román légierő és légvédelem vezérkari főnökének meghívására látogatott Romániába. Talla tábornok megbeszéléseket folytatott Constantin Degeratu tábornokkal, a fegyveres erők vezérkari főnökével is. Román részről igen nagy érdeklődést mutattak a magyar felkészülés és a NATO-tagság tapasztalatai iránt. A megbeszélésen a román fél felvetette, hogy a kétoldalú együttműködés keretében adat- és információcsere valósuljon meg, ami a valós légtéri helyzetkép kölcsönös átadását jelentené. /Victor Babiuc és Szabó János találkozója: Jövőre közös békefenntartó alakulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1999. június 23.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa június 23-án Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését. A Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó- Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetéről. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg. Megállapíthatták a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevők elhatározták, hogy ezt a kérdést a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. A Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenő kisebbségellenes, idegengyűlölő, antiszemita megnyilatkozásokról nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenség káros voltára, felszólítva minden illetékes intézményt, hogy határozottan foglaljon állást ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetőtörvénykönyv nemzetiségellenes, uszítást tiltó és büntető paragrafusait. Egy másik nyilatkozat szerint a Kisebbségek Tanácsa támogatja mind a Helyhatósági Törvény, mind a Tanügyi Törvény módosítását. A Kisebbségvédelmi Hivatal ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottsága eddigi tevékenységét. Az ülésen javasolták a kisebbségi művelődési központ és a kisebbségi vállalkozókat tömörítő gazdasági egyesület létrehozását, továbbá a kisebbségi szervezetek vezetői közvetlen tanácskozásának intézményesítését. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplő Kisebbségkutató Intézet mihamarabbi létrehozását. /Bartunek István: Tájékoztató - Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal -Közönség- és sajtókapcsolatok főosztálya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 23-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselői aggodalmuknak adtak hangot a szélsőséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedő kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólították a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehető legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyezték: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelősségre kellene vonniuk a vétkes személyeket. /Tiltakozik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1999. június 23.
Tordán a magyar tannyelvű szakiskolai osztályba (autószerelő szakra) csak hárman jelentkeztek, ez a tavaly beindult (a megyében egyetlen) magyar tannyelvű szakiskola. Legközelebb az Elektrotechnikai Líceum /Kolozsvár/ magyar tannyelvű szaklíceumi osztálya áll a beinduláshoz: csak öt nyolcadikos hiányzik. - Még van egy utolsó lehetőség: az augusztusi pót-képességvizsgát sikerrel letevő nyolcadikosok jöhetnek számításba. /Szabó Csaba: Sok hely üresen maradt a magyar szakiskolai és szaklíceumi osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1999. június 23.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöksége június 15-i ülésén elemezte az anyanyelvű oktatás helyzetét, ezen belül a meglévő oktatási hálózat szinten tartási, illetve bővítési lehetőségeit. A megyei szervezet oktatási bizottsága nyolc pontból álló munkatervet dolgozott ki, melyet Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnökét, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Arad megyei elnöke ismertetett. Egyre kevesebb gyermek jár magyar iskolába, fogynak a szakképzett pedagógusok, ezért ötéves időszakra történő felmérést készítenek. Vidéken több helyen ingyenes lakás várja a pedagógusokat, mégsem jönnek. Szorgalmazzák a szülői munkaközösségek megalakítását. /Anyanyelvű oktatásunk munkaterve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
1999. június 23.
Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 23.
Másodszor jelentkezett munkáival a marosvásárhelyi Népművészeti Klub. A Bolyai Farkas Líceum Paniti Bartha Sándor nevét viselő népismereti faragó önképzőköre állotta ki éves termését, mellettük pedig olyan alkotók szőtt és varrott, hímzett és alakos szőnyegei láthatók, mint Orbán Irén, Gazda Anna, Puskás Klára, a sepsiszentgyörgyi Õsz Pál Margit, a szovátai Lengyel Anna vagy az erdőszentgyörgyi Szekeres Margit. Bandi Dezső iparművész, a kör irányítója. A faragókörre tavaly ősszel 65-en jelentkeztek, harminchárman maradtak hűségesek hozzá, nyolcan közülük kereken nyolc éve járnak rendszeresen. - A megnyitón egy szép lány be is mutatta muzsikusi tudományát. Fülöp Zita érzékletesen adta elő A nagy török asszony című népballadát. Fülöp Zita a napos-holdas motívumokkal gazdagon díszített, önnön kezével faragott gitáron kísérte énekét. /Bölöni Domokos: Tanúként. Szerszámok muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. június 23.
Jún. 18-20-a között Nagyenyeden rendezték meg a Mustármag - Kairos (kegyelmi idő) nevű gyermektalálkozót, melyet Papp László plébános és elkötelezett kis csapata szervezett. Száz 8?12 éves gyermek és 25 pedagógus gyűlt össze az ország 12 településéről. A kis meghívottak azok a "kovász-gyermekcsoportok" voltak, melyek fogékonyaknak bizonyultak a közösségi hitélmény iránt, az enyedi evangelizációs program után pedig az otthoni közösség keresztény lelkiséget sugárzó magvai lesznek majd. A kísérő pedagógusok zöme Nagyenyeden végzett, s a Bethlen-kollégium szellemi öröksége mellett vitte magával a katolikus plébánián kialakított közös otthonban, illetve a Mustármag ifjúsági csoportban magába épített mély, keresztény hivatástudatot. Gitáros éneklés, evangéliumi tanítás, rajzos feladat, szabadtéri, közös ünneplés és szentmise volt a programban. A rohamosan morzsolódó szórványból, Vulkányból, Lónyáról vagy Csernakeresztúrról érkezők számára a találkozó legfőbb üzenete a biztatást nyújtó közösségi élmény volt. /Zsigmond Emese: Mustármag. Katolikus gyermektalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1999. június 23.
Jún. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erőss Attila mutatta be új könyvét /1993 óta ez a nyolcadik kötete/. Remények bölcsője, álmok temetője /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című próza- és színműkötetét Simon Endre marosvásárhelyi képzőművész illusztrálta, Mészáros József lektorálta és szerkesztette. Erőss Attila így összegezte munkásságát: "Valamennyi írásomnak, és elsősorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat." /Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. június 23.
Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. június 23.
Börvelyben és Kaplonyban járt a Duna Televízió Balogh Júlia vezette forgatócsoportja. Négy olyan idős férfi visszaemlékezéseit vették filmszalagra, akik 1944 ősze, 1945 tavasza között a földvári haláltáborban raboskodtak.(Rácz Sándor, Kun Ferenc, Csaholczi Lajos börvelyi, illetve Fischer István kaplonyi volt földvári fogolyról van szó)A Duna Televízió forgatócsoportja által most velük felvett anyag egy, a földvári haláltáborról készülő 40-50 perces dokumentumfilm keretében lesz látható. /Dokumentumfilm készül a földvári haláltáborról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./
1999. június 24.
Emil Constantinescu államfő jún. 23-án az új nemzetbiztonsági stratégiáról a parlamentnek címzett üzenetében hangsúlyozta: Románia alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. Az üzenetet maga az elnök mondta el a parlament két házának együttes ülésén. Kiemelte, hogy most első alkalommal Románia biztonságát nem elsősorban katonai kérdésként kezelik, hanem folyamatként, mely felöleli a társadalom életének minden vetületét. Az elmúlt hat hónapban Romániának súlyos biztonsági kockázatokkal kellett szembenéznie minden, a nemzetbiztonsági stratégiát érintő területen - hangsúlyozta Constantinescu, példaként említve az év eleji bányászmegmozdulásokat, a román pénzügyi és bankrendszer, a lej összeomlásának veszélyét. Constantinescu Románia alapvető érdekei között a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének biztosítását, a demokratikus politikai rendszer megszilárdítását, valamint a határon túl élő románok nemzeti azonosságának megőrzését sorolta fel. Kockázatot jelenthet a térségbeli feszültségek és katonai konfliktusok kiterjedése, a belső gazdasági, pénzügyi és szociális nehézségek elhúzódása, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus, továbbá - az elnök szerint - a szeparatizmushoz, idegengyűlölethez, intoleranciához, az etnikai, vagy vallási konfliktushoz vezethető akciók. - Szabó Károly szerint összességében pozitívnak értékelhető a dokumentum. Újdonsága az állampolgári jogok szabad gyakorlásának a biztosítása. Mostanáig inkább az állam, mint az állampolgár biztonságára helyezték a hangsúlyt. Az alapelvek nem haladják túl az alkotmány, első cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ szempontjából a dokumentumból nagyon fontos alapelv rögzítése hiányzik, az, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényező. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követelésének előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. A nyilatkozat a Legfelső Védelmi Tanács és az elnöki hivatal munkája, és ezért nem kerül a parlament elé elfogadásra - mondta Szabó Károly. /Constantinescu államfő üzenete a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1999. június 24.
Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1999. június 24.
Jún. 24-én került sor Bukarestben az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletére. A jelenlegi politikai helyzet ismertetésén kívül Markó Béla kitért az országot sújtó árvizek kérdésére is. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint hiányzik a megfelelő törvényes keret, mely biztosítaná a természeti katasztrófák megelőzését és következményeiknek hatékony felszámolását. A szövetség elnöke ugyanakkor felhívást intézett a kormány és az érdekelt állami intézmények fele, hogy mielőbb dolgozzák ki a természeti katasztrófák megelőzésének országos stratégiáját, és terjesszék a parlament elé a katasztrófák következményeinek felszámolásáról szóló törvényt. Mint Pete István beszámolt róla, május 31-ig 190.000 hektár árvíz sújtotta mezőgazdasági területet tartottak nyilván, s ez a szám valószínűleg meg fog duplázódni a mostani, 23 megyét érintő esőzések és árvizek során. A Nemzetbiztonsági Stratégiával kapcsolatban Szabó Károly szenátor értékelte azt a szemléletváltást, hogy nem az állam, hanem az állampolgárok biztonsága szerepel az első helyen. Az RMDSZ szenátora hiányolta viszont azt, hogy kevés szó esik a kisebbségek pozitív hozzájárulásáról a nemzetbiztonsághoz, mert mint mondotta, nem a kisebbségek léte, vagy jogos követeléseik jelentenek veszélyt az államra, hanem éppen e követelmények állam általi visszautasítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),. jún. 24. -1500. sz./
1999. június 24.
Csíkszeredában jún. 24-én leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát a Márton Áron Gimnázium előtt. Az egykori csíksomlyói gimnázium Csíkszeredába költöztetésének gondolata a néhai püspöktől származik. A szobor Bodó Levente szentegyházi képzőművész alkotása, és az Ausztriában élő Ambrus Zoltán és felesége adományából készült. /Szobor az Alma Maternak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 24.
Jún. 22-én két, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Erdéllyel, illetőleg a magyar- román kapcsolatokkal foglalkozó könyvet mutattak be Budapesten. Fábián Ernő: A megmaradás parancsolatai, esszé az erdélyiségről, mint politikai entitásról című könyvét Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára mutatta be, aki elmondta: a mű a magyarok kárpát-medencei jelenlététől a török időkön, majd Erdély aranykorán keresztül századunk közepéig elemzi az ottani magyarság politikai szerepvállalását. Hozzátette: a kiadó Pro Minoritate sorozatában megjelent könyv szerzőjének a román történetírás kihívásaival is meg kellett küzdenie. Németh Zsolt elmondása szerint Fábián Ernő könyvében választ keres arra is: lehet-e kisebbségi létben teljes életet élni. A másik, szintén az említett sorozatban megjelent, Borsi Kálmán Béla által írt: A békétlenség stádiumai, fejezet a magyar-román kapcsolatok történetéből című könyv a szerző e témában megjelent korábbi és új tanulmányait foglalja össze. Bárdi Nándor, a Teleki László Alapítvány munkatársának ismertetése szerint a szerző a románokkal való kapcsolatot nem a kultúrharc jegyében, hanem a másik nép történetének, hagyományainak és berendezkedésének ismeretében vizsgálja. /Erdélyiség, magyar-román kapcsolatok új könyvekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
Július hónapban jelenik meg Vincze Gábor tanulmánykötete /Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből, Status Kiadó, Csíkszereda/, melyben 350 oldalon az alábbi témákat mélyíti el: Határkérdés, kisebbségi kérdés. Tervezetek, javaslatok az "erdélyi kérdés" megoldására 1945-46-ban; Illúziók kora. Az "észak-erdélyi respublika" négy hónapja; A nemzeti kisebbségtől a "magyar nemzetiségű románok"-ig. Negyvenöt év romániai magyarságpolitikájának vázlata (1944-1989); Magyar vagyon román kézen. A második világháború utáni magyar-román vagyonjogi vita, különös tekintettel a magyar vállalatok, pénzintézetek kérdésére; Magyar föld román kézen. Az 1945-ös erdélyi földreform; A magyar szövetkezetek küzdelme önállóságuk megőrzéséért; A magyar tanügy helyzete 1944 és 1989 között; Fejezetek a Bolyai egyetem történetéből; A Magyar Népi Szövetség válsága; Csángósors a II. világháború után; Magyar egyházak a "népi demokrácia" éveiben.(1945-55); "Gúzsba kötve?" Gondolatok az 1945 utáni évek magyar nyelvű sajtónyilvánosságáról. A könyv egyik tanulmányt a Romániai Magyar Szó folytatásokban fogja közölni. Ebben a szerző arra tett kísérletet, hogy az eddig megismert magyarországi levéltári források, és romániai szakirodalom alapján felvázolja, mi is történt Észak-Erdélyben 1944 szeptemberétől 1945 márciusáig. /Illúziók kora. Az "észak-erdélyi respublika" négy hónapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
Déván Orbán Mária nemzetiségi tanfelügyelő javasolta olyan alapítvány létrehozását, melyet a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt Hunyad megyei alprefektus, a jeles közéleti ember, Segesvári Miklós emlékének szentelnek, s melynek fő célkitűzése a tanulóifjúság ösztönzése és segítése. Kiszely József mérnök ismertette az alapítvány célkitűzéseit, feladatait. Elfogadták az alapítvány elnevezését, megválasztották a tisztségviselőket: a Segesvári Miklós Pál Alapítvány elnöke Kiszely József, titkára Orbán Mária. /Segesvári Miklós Pál Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
A marosvásárhelyi bábszínház ötven éves, jelenleg nehéz helyzetben van. Tisztelettel hajtottak fejet Antal Pál, a színház nemrég elhunyt alapítója előtt, emléktáblát helyeztek el számára az épület falán. Antal Pálnak nincs utódja - sem a rendezőnek, sem a társulatvezetőnek. Rendezőt még lehet hívni. De aki célt ad a kis csapatnak s a valódi teljesítmény érdekében összetartja, azt kell mielőbb megtalálni! A bábszínház román tagozata 36 éves, ők is az útkeresés időszakában vannak. /Mi maradt az ötven évből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./
