Minden magyar felelős minden magyarért! - jelszóval idén nyáron megalakult a Nemzetépítő Platform politikai kezdeményezés, amelynek legalább a programtervezete már napvilágot látott. Ennek értelmében pedig a nemzeti szolidaritás és a szakszerű politikai képviselet jegyében a Nemzetépítő Platform (rövidített nevén: NÉP) fő feladatának tartja egy olyan politikai irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a romániai magyar egyének korlátok nélküli állampolgári jogait, valamint ezek gyakorlása alapján a nemzeti közösség megmaradását, egészének, illetve egyes tagjainak anyagi, szellemi és számbeli gyarapodását olyképpen, hogy ősei földjén "mindenki itthon érezhesse magát". A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség, a polgári jogállamiság és a kereszténydemokrácia, az európai, illetve nemzeti hagyományok s végül a magántulajdon szentségének a szolgálata is. Az új platform elsődlegesen nem tagjai létszámára fekteti a hangsúlyt, hanem a tagok elkötelezettségére, vállalási készségére. Felépítése az RMDSZ területi struktúráját követi, vezetősége a területi elv és a demokratikus jogszabályok alapján jön létre egy ideiglenes választmány (Országos Tanács) formájában az alakuló ülésen. /Kisgyörgy Réka: Útban a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
1999. augusztus 18.
Kuszálik Péter folytatta rovatában dr. Borbély Zsolt Attila elleni kirohanásait, melyet kiterjesztette Borbély Zsolt baráti körére, így Toró T. Tiborra is. Kuszálik kivitelezhetetlennek tartja a magyarság összeírásának tervét, a kataszter elkészítését. Szerinte senkinek sincs joga az országban népszámlálást (vagy azzal felérő lakossági kikérdezést) csinálni. /Kuszálik Péter: A sárkány másik feje - Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"
1999. augusztus 18.
Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. augusztus 18.
Kedvezőtlenül alakultak a népesedési folyamatok Magyarországon 1999 első hat hónapjában. Június végén a magyarországi népesség lélekszáma 10 millió 065 ezer fő volt. Ez 48 ezer fővel kevesebb, mint a múlt évben június végén - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. A népesség természetes fogyása 5,3 ezreléket tett ki. Ez 21 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év első hat hónapjában mért 4,4 ezrelék. A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy 1999 első hat hónapjában 26.655 fővel csökkent Magyarország népessége. Ez a szám 4.529-cel magasabb, mint az 1998 első félévi csökkenés. /Tovább fogyó magyarság - számokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. augusztus 19.
A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának vezetősége ismertette annak az 56 személynek a névsorát, akik meghatározatlan idejű munkaszerződéssel a tévénél maradhatnak a jelenlegi 120-ból. Az 56 között maradna a ma még 11 tagú magyar szerkesztőségből 2, továbbá 1 magyar vezetőségi tag és 1 operatőr, a német nyelvű adásnál viszont senki. Ennyi emberrel nem lehetne műsort készíteni. Az átszervezést a Román Televízió Társaság szeptember 15-én kívánja életbe léptetni. A szakszervezet jogtanácsosa szerint a tervezett átszervezést bírósági úton megtámadják, és 99 százalékos eséllyel meg is tudják akadályozni. A magyar szerkesztőség azon dolgozik, hogy az RMDSZ és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter segítségével elérjék egy úgynevezett kisebbségi szerkesztőség felállítását, mert ez, a jelenlegi szabályozások szerint, legkevesebb 15 emberből állna. /3-4 emberrel magyar állami tévé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöksége Szovátán rendezett tanácskozásán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSZ Országos Kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet a szeptemberben tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztenek megvitatásra. Takács Csaba ügyvezető elnököt elmondta, hogy az elfogadott határozattervezetek döntenek az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesterek és tanácsosok jelölésére vonatkozóan is. Székelyföldön és a többségben magyarlakta településeken az előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. A tisztségviselőknek, függetlenül attól, újraindulnak-e vagy sem a választásokon, be kell számolniuk négy éves tevékenységükről. Azokon a településeken is, ahol a magyarság létszáma nem haladja meg a húsz százalékot ajánlatos az önálló polgármester-jelölt indítása. /Készülődés a helyhatósági választásokra El kell számolniuk helyi választottjainknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt országos elnöke Kiket fog képviselni az RMDSZ 2000-ben? címmel közleményt adott ki. A közlemény elítélte az RMDSZ-t, megállapítva: az RMDSZ nem az egyetlen alternatíva a romániai magyarság számára. Kiss Kálmán szerint politikai bűn a túlzottan mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia- délibáb is. "A Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt élve szociál-neoliberális ideológiájából fakadó lehetőségeivel, a jelenlegi ellenzéki demokratikus pártokkal olyan politikai kapcsolatok véglegesítésére törekszik, melyek szilárd garanciát biztosítanak választási kampányprogramunk megvalósíthatóságára. Politikai célkitűzéseink középpontjába a jelenlegi kormánypolitika által kilátástalanságba sodort egyének érdekeinek szolgálását helyezzük." /Vállalják a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Augusztus 11-15. között Homoródfürdőn rendezték meg az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) I. Műhelytáborát. Ennek keretében augusztus 14-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József államtitkár találkozott a Tanügyi Munkacsoport tagjaival. Az RMDSZ politikusai és a diákok megvitatták a közös feladatokat az új tanügyi törvény alkalmazását illetően, és megbeszélték a már most is működő pályázati rendszerek hatékonysága növelésének módozatait. /Diákok műhelytábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
1999. augusztus 19.
Lucian Silaghi prefektus felháborodva fogadta, hogy aug. 19-én Kőröstárkányban felavatták a románok által 1919-ben meggyilkoltak névsorát megörökítő emlékművet. Neki prefektusként a nemzeti érdekeket kell védenie. A prefektus szerint a kivégzett tárkányi magyarok ellenálltak Mosoiu tábornok hadainak. Ezek az egyének Kun Béla bolsevik hadseregével szimpatizáltak, feldúlták a környező román falvakat, lelőttek egy román tisztet, ezért vált szükségessé a megtorlás. A tárkányiak nem hívták meg a Bihar megyei helyhatóság képviselőit, állította, mert szerinte Modok Gusztáv alprefektus nem a prefektúrát képviselte! /Albert Ferenc: Történelemórát tartott a prefektus. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1999. augusztus 19.
A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Aug. 15-én Sajószentandráson, ahol 1992-ben 103 magyar élt, az összlakosság 22 százaléka, falutalálkozót rendeztek. A településen nincs magyar nyelvű oktatás, saját lelkipásztoruk is alig egy éve van a szentandrásiaknak. /(Toók Katalin): Sziget az óceánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. augusztus 19.
Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 19.
A Határon Túli Magyarok Hivatala új székhelyén, az aug. 19-i átadás után, kötetlen beszélgetésen vett részt az intézményesített, úgynevezett magyar-magyar csúcsértekezlet több tagja, elsősorban a magyar határon kívül élő magyarság és a magyar kormány képviselői. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet egyik legfontosabb feladata, hogy rendszeres, intézményes és egyenrangú párbeszédet biztosítson Magyarország és a határon túli régiók között. Az ősz folyamán megtartják az alakuló üléseiket a szakbizottságok. Mind a hat szakbizottság megalakulás előtt áll. Az ősz folyamán meg szeretnék tartani a Magyar Állandó Értekezlet második ülését. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a Sulyok István Főiskola /Nagyvárad/ támogatását a magyar kormány fontos feladatának tekintette. Támogatást fog nyújtani a Partiumi Magyar Egyetemnek is. A romániai magyar történelmi egyházak alapítványt kívánnak bejegyezni annak érdekében, hogy alapítványi-egyházi magánegyetemet hozzanak létre. Ez a célkitűzés érthető. Az államtitkár kiemelte: a határon túli magyarság egy teljesen nyugat-orientált stratégiát valósított meg az elmúlt években. Békés eszközökkel, a demokrácia lehetőségeit kihasználva küzdött jogai érvényesítéséért. A nemzetközi közvélemény ezt úgy értékelte, hogy a határon túli magyarok és Magyarország a demokratikus elkötelezettség politikai erői közé sorolhatók. Nem véletlen, hogy a NATO elsők között hívta meg tagjai közé Magyarországot. - Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormánynak meg kell felelnie a nemzetpolitikai kihívásoknak, és a tárgyalóasztaloknál is a határon túli magyarság érdekeit képviselnie kell. /A magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak a NATO-csatlakozásért. Interjú Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
1999. augusztus 20.
Borbély Zsolt Attila újból leszögezte, hogy nem fog válaszolni Kuszálik Péter cikkeire, mert "aki magyar értelmiségi létére képes a romániai magyar sajtó hasábjain átvenni a román média gyalázatos rágalmát és lebesúgózza Magyar Szövetségünk első emberét, Tőkés Lászlót, az kizárja magát a jobb szalonokból." Ezért csak a Kuszálik állításait pontosítja. - Borbély Zsolt Attila sajnálja, hogy az újságíró-társadalom nagy mértékben kontraszelektált. Az RMDSZ sajtószervei pártszerűen működnek. /Borbély Zsolt Attila: A sajtóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1999. augusztus 20.
A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójánál a jogtanácsos szerint több törvénybe ütköző vonzata is van a tervezett elbocsátásnak. A szakszervezet révén az elbocsátottak mindenképpen beperelik majd a román tévétársaságot. /Nincs átszervezési terv a televíziónál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ felhívja az egyetemi hallgatók, illetve felvételizők figyelmét az új román tanügyi törvény azon cikkelyére, mely szerint az egyetemek keretében kérésre magyar csoportokat lehet létrehozni. A magyar nyelvű műszaki oktatás újdonságnak számít Romániában, viszont azért, hogy ez beinduljon, tenni is kell valamit. Ezért az EMT felkérte az érdekelteket (diákokat, tanárokat, szülőket és diákszövetségeket), hogy használják ki ezt a lehetőséget, és az egyetemi év megnyitásakor nyújtsák be ezirányú kéréseiket. /Erkedi Csaba: Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Bihar megyében megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága, s kártérítést követel a magyar kormánytól a "horthysta megszállás idején elszenvedett károkért", írta a Transilvania Jurnal. Gheorghe Feder, a társaság elnöke reménykedik, hogy követeléseiket támogatni fogják a román törvényhozók. Feder becslése szerint a sérelmet szenvedett román állampolgárokat fejenként 300 ezer és egymillió forint közötti kártérítés illetné meg. /Megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
A Szent István-napi ünnepség hangulatát nagyban emelte két vendég képzőművész jelenléte Székelyszentistvánon. A püspökladányi vendégek a Barátos-kúriában mutatkoztak be: Györfy Lajos kisplasztikáival és Ferenczy Zsolt linómetszeteivel. Györfy Lajos nevéhez 60 köztéri szobor fűződik Magyarországon. Többségük történelmi figura, nagy személyiség. Ezeknek kisméretű változatát hozta el Székelyszentistvánra, amelyeket már 12 helyen mutattak be Történelmi arcképcsarnok címmel. /Királyszobrok Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Nyolcadik alkalommal szervezett honismereti tábort augusztus 9?16. között a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztály, ezúttal Ottományban. A résztvevők, akárcsak az előző években, takarítottak, állagmegőrzést végeztek, helytörténeti, honismereti előadásokat hallgattak. Ottományon augusztus 15-én emlékművet avattak az első és második világháború halottainak emlékére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság létrehozója és elnöke 1992 óta szervez ilyen táborokat. Fő célkitűzése az ifjúság nevelése, az identitástudat kialakítása, a műemlékek védelme és a környezetvédelem tudatosítása. A táborozók között levő három budapesti műegyetemi hallgató kutatásokat végzett Ottományban. A húszas évekkel kezdődően jelentek meg az itteni régészeti feltárásokról beszámoló publikációk. Az itteni bronzkori leletek ottományi kultúra néven vonultak be a régészeti szakirodalomba. A községről az első írásos feljegyzés 1263-tól maradt fent. A község református temploma magában foglalja a 13. századi román kori építmény egy részét. A közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban 790 ember él, közülük 742 magyar, 38 roma, 10 román, felekezeti megoszlás szerint 710 református és 59 római katolikus. - Az emlékműavatón a helybeliek mellett a környékről érkezettek sokasága is rész vett. Az avatásnál felolvasták a hősi halottak névsorát. Minden név elhangzását egy-egy harangkondulás kísérte, és az emlékműre egy-egy virágszálat helyeztek. /Péter I. Zoltán: Láthatták, hogy emlékezik a falu közössége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Az egyetemes magyar színjátszás kiemelkedő alakja Senkálszky Endre, aki október 2-án tölti nyolcvanötödik életévét. 1957-ben tüntették ki az érdemes művész címmel. 1992-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1995-ben az EMKE a Kemény János-életműdíjjal jutalmazta munkásságát, és szintén életműdíjat vehetett át 1998-ban Kisvárdán. Senkálszky 1939. szeptember elsejétől kezdve volt tagja a Kolozsvári Színháznak. Egyik példaképe báró Kemény János, aki 1945 után Tompa Miklóssal megalapította az első állandó magyar színházat Marosvásárhelyen, Székely Színház néven. Senkálszky 1945 után tanított Kolozsváron a Színművészeti Főiskolán, 1954-ben azután a főiskolát áthelyeztették Marosvásárhelyre. - Senkálszky megállapította, hogy jelenleg több ideig próbálnak egyes darabokat, mint amennyi ideig játsszák. Elpártolt a közönség egy része a színháztól. /"Hiszek az élő szóban" Beszélgetés Senkálszky Endre érdemes művésszel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Elhunyt id. Veress László /sz. Temesvár/, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera tagja, neves operettbonviván volt. Több mint 250 koncertelőadáson szerepelt áriákkal és népdalokkal. Hangját - magyar nótákkal - nagylemez őrzi. Élete utolsó percéig híven szolgálta közönségét és az erdélyi magyar művelődés ügyét. /Veress László 1929?1999. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1999. augusztus 20.
A Háromszék aug. 20-i számának címlapján a Szent Korona színes fényképe látható. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
1999. augusztus 20.
Aug. 19-én a Csíkszeredai Sör Rt. fennállásának, pontosabban a csíki sörgyártás megkezdésének jubileumi, negyed évszázados évfordulóját ünnepelték. Magyari Zoltán mérnök-vezérigazgató jelentős érdemeket vallhat magáénak a sikertörténetből: a Csíki Sör a román sörpiacon 17,26%-os részesedést tudhat a magáénak, s a sörtermelők rangsorában a 2. helyen áll. Az esztendő végére a Csíkszeredai Sör Rt. az ország legnagyobb sörtermelője lesz. /Gazdasági sikertörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
1999. augusztus 21.
Aug. 11-én elhunyt Livia Bacaru asszony /sz. Szamosborhíd, 1921. nov. 10./ jeles műfordító és bibliológus. Az Akadémia Könyvtárában, a Revista Bibliotecilor szerkesztőségében, az Állami Könyvtárban végzett eredményes kutatói-szerkesztői munkát. Könyv- és könyvtártudományi tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Livia Bacaru fordította románra Liviu Rebreanu ifjúkori, magyarul írott prózáit a kritikai kiadás függeléke számára. A klasszikus és kortárs magyar irodalom tolmácsolója volt. Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Jancsó Elemér, Csehi Gyula, Kemény János, Méliusz József, Lőrinczi László, Mester Zsolt, Méhes György művei az ő fordításában jutottak el a román olvasóhoz. Különösen büszke volt Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség című, általa tudományos szépprózaként értékelt kötetének a fordítására, amely Philobiblon transilvan címmel jelent meg a Kriterion égisze alatt. Bukarestben, a katolikus Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra. /Balogh József: Elment Livia Bacaru? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 21.
A moldvai csángóktól pontosan negyven éve vették el az utolsó magyar nyelvű iskolát. A helyzeten eddig nem javított az sem, hogy az RMDSZ kormánypárt. Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes nyári tábort szervez Maros megyében a csángó gyerekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. A táborozás idején írni, olvasni és magyarul énekelni tanulnak a csángó kisgyerekek. Az elmúlt kilenc évben Lészpedről, Pusztinából, Klézséről és Lujzikalagorból összesen 930 gyereket vittek Maros megyébe. /Csángó vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 21.
A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 21.
A kolozsvári Tinivár Kiadó által 1999-ben megjelentetett, Kész röhej című könyv, melyet dr. Bartha Zoltán szerkesztett. Az előszók, az érdekes nyelvismertetés után diákok által kimondott, megírt, csattanós történeteket, "jópofa" reklámszövegeket, átformált irodalmat és humoros kifejezéseket olvashatunk majdnem 200 oldalon át. /(Ilyés András-Zsolt): A diáknyelv humora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 21.
Zsigmond Győző Égitest és néphagyomány /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyve hiánypótló munka. A szerző összefoglalta és elemezte a romániai magyarságnak a világteremtéshez (a genezishez), a Földhöz, az éghez, a Naphoz, a Holdhoz, a csillagokhoz és a szivárványhoz kapcsolódó mai hiedelmeit és ismereteit. /Mihálykó Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 23.
Iosif Constantin Dragan professzor saját napilapjában, a temesvári Renasterea Banateana aug. 21-i számában "A román népet nem lehet többé elítélni" című írásában Ion Antonescu marsall rehabilitálását követelte. Dragan ezzel a marsall tervezett lugosi szoborállítását kívánta erkölcsileg megindokolni. Dragan szerint Románia átállását a szövetségesek oldalára a második világháború idején Antonescu marsall készítette elő, de Iuliu Maniu és Mihály király aljas módon letartóztatták és átadták őt az oroszoknak, majd később kivégeztették. A cikk az egekig magasztalta a háborús bűnös Ion Antonescut. Dragan Antonescu marsall perét "a román nemzet becsülete elleni merényletnek" nevezte és követelte, hogy országszerte állítsanak szobrokat emlékére. /(Pataki Zoltán): Dragan professzor Antonescu marsall rehabilitálását követeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
