Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 220 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-220
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. augusztus 25.

A Brassói Magyar Evangélikus Egyházmegye esperesének, Adorjáni Dezsőnek a meghívására Sepsiszentgyörgyre érkezett a bajorországi Rückheim lutheránus esperese mintegy félszáz személy kíséretében, egyházmegyei testvérkapcsolat felvétele ügyében. /Egyházmegyei testvérkapcsolat. Főtisztelendő Mózes Árpád Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

1999. augusztus 25.

Gyergyószentmiklóson, a Bucsin negyedben játszótérre volt szükség. Egy segélyszervezet sietett a segítségükre. A svájci Baselland Hilf tette lehetővé, hogy több gyergyói napközi otthont is felszereljenek. /"Legjobb befektetés a gyermek" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

1999. augusztus 26.

Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. augusztus 26.

Péntek János nyelvész, kolozsvári professzor pontosított. A Székelyföld /Csíkszereda/ 5. számában jelent meg egy vele készített interjú. Megjelenés előtt nem látta az írást, a nyersen közreadott interjúszövegben tartalmi elírás (vagy félreértés?) is szerepel, amely ellentétes azzal, amit mondott. Elfogadhatatlan, hogy a Románia történelme tankönyvek továbbra is a magyar ellenségképet forgalmazzák meg, és ez a szövegben pontosan fordítva jelent meg. A Romániai Magyar Szó július 23-i számában Kuszálik Péter Morfondírjában kifogásolta az interjúnak azt a részét, amelyben úgy szólt az anyanyelv- oktatás két évtizeddel ezelőtti reformjáról, hogy közben megfeledkezett Kuszálik édesanyjáról, akinek tankönyvírásban és egy tanári kézikönyv megírásában szerzőtársa volt. Nem volt szándékában, hogy saját érdemeit mások rovására felnagyítani. /Péntek János, Kolozsvár: Helyesbítés és pontosítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. augusztus 26.

Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. augusztus 26.

Három évvel ezelőtt volt Ippen a képzőművészek első táborozása. Az ott készült alkotásokat kiállították, a kolozsvári bemutatók immár hagyományossá váltak. Az idei tábor augusztus 20-án, az ippi általános iskolában rendezett kiállítással zárult. A munkák egy része az augusztus 29-én Zoványban megrendezett tárlatra kerül, a szilágysági képzőművészek közös kiállítására. Ekkor fogják bemutatni Major Miklós Szilágyzovány című falumonográfiáját. /Ipp Art III. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

1999. augusztus 26.

Szapáryfalván augusztus 20-22. között rendezték meg a Szapáryfalvi Napokat, a helyi fiatalok kitartó munkája eredményeképpen. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, majd a gyermekek vetélkedője következett, volt focimeccs, lovak szépségversenye. Az igazfalvi hagyományőrző csoport vendégszerepelt, a helybeliek Györffi Kálmán Az igazgató nyugdíjba megy című kétfelvonásos vígjátékot mutattak be. /(Király Zoltán): Falutalálkozó a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. augusztus 27.

Aug. 28-én és 29-én emlékeznek Adyra a kalotaszegi Nyárszón. A költő arcképével díszített kopjafát avatnak. A költőről dr. Egyed Emese értekezik, dr. Péntek János professzor pedig Ady kalotaszegi kötődéséről beszél. /Ady-emlékünnep Nyárszón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. augusztus 27.

Sokéves szünet után ismét magyar óvodai csoport indul a Zsombolyán. Az RMDSZ-székház közelében berendezett óvodában 12-13 gyerekkel kezdődik az új tanév. /Magyar óvoda Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. augusztus 27.

Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. augusztus 27.

Kovács Jenő polgármester tárgyalt annak a nagyváradi cégnek a vezetőjével, amelyik augusztus 20-án rádióadást indított be Nagykárolyban, és abban állapodtak meg, hogy az itteni stúdió a románon kívül (a műsoridő felében) rövidesen magyar, illetve német nyelvű adást is fog sugározni. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy kereskedelmi adóról van szó. Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. /Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

1999. augusztus 27.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Caritas-szervezetének mezőgazdasági részlege Gyergyószentmiklóson működik. Az Agro-Caritas Transilvania Alapítvány 1993. március 3-án alakult meg Bálint Lajos érsek kezdeményezésére. Az elmúlt évek eredményeiről adott képet a Szabadság. A gépkörök mezőgazdasági információs és közvetítőirodák. György Károly állattenyésztési mérnök, a gyergyószentmiklósi gépkör alapítója és menedzsere elmondta, hogy bajor mintára próbáltak elindulni. Kis- és közepes gazdák szövetkezése a gépkör Bajorországban. A bajor mintát alkalmazni Erdélyben nem lehetett, mert itt az emberek a kollektív után nem akartak közösen dolgozni, minden családnak külön gép kellett, amit nem tudott kihasználni. A gyergyószentmiklósi gépkörnek 238 tagja van. Összegyűjtik a mezőgazdasági jegyeket (az úgynevezett kuponokat), vetőmagot, műtrágyát, vegyszereket vásárolnak, és önköltségi áron juttatják azokat a gazdáknak. Tanfolyamokat szerveznek, szakemberek előadásokat tartanak. Igény szerint használt mezőgazdasági gépeket, pótalkatrészeket hoznak be Németországból jutányos áron. 1997-ben PHARE-támogatással korszerűen felszerelték az irodát, az információs hálózatot fejlesztik. A Caritas mezőgazdasági részlegéhez tartozik a Szent Benedek Tanulmányi Ház. Szeptemberre befejezik a három előadótermet, nyolc vendégszobát fürdőszobával magába foglaló létesítményt, tájékoztatott Kastal László, a tanulmányi ház aligazgatója. - 1993-ban kezdődött a fiatal gazdák képzése. A képzés után hat hónapra Bajorországba, illetve Svájcba mennek mezőgazdasági gyakorlatra a fiatal gazdák. A külföldi gyakorlat idején ösztöndíjat kapnak. 1993-ban - hét fiatal gazda ment Bajorországba, 1998-ban már százhúsz. 1993-tól összesen négyszáz fiatal gazda volt kint gyakorlaton. A fiatal gazdák hazatérve hasznosítják a külföldön tanultakat. Baráti, üzleti kapcsolat alakul ki a fogadó gazdával. /Schuller Mária: A katolikus Caritas a gazdákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

1999. augusztus 28.

Az új oktatási törvény fordítását közölte a Romániai Magyar Szó júl. 8-i száma, eszerint a 8. szakasz értelmében minden helységben működtetnek román vagy adott esetben kisebbségi tannyelvű osztályokat. Ezt az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye is a pozitívumok között említette. Valójában a törvény szövegében a vagy helyett és szerepel, tehát továbbra is kötelező minden helységben román osztályokat indítani, mellettük lehetnek anyanyelvű osztályok is. /Borbély Zsolt Attila: Sajtóhiba? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28. - Erdélyi krónikás rovat/

1999. augusztus 28.

Aug. 28-án, születésének 90. évfordulója közelében a költő és író Horváth Istvánra, Magyarózd szülöttjére emlékeztek a szülőfaluban. Az emlékező gyülekezet állta körül a sziklatömböt, melybe Jékely Zoltán verssorait véste a kőfaragó: "Kire ficánkoló autó tiport,/ Nyugtasson a falud,/ Szegény Költő-Tiborc!" A református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Dr. Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Czirják Árpád kanonok, érseki helynök. Horváth Istvánra a Budapestről érkezett Pálfy G. István és Fábián Gyula író emlékezett. A költő lánya, Horváth Arany felolvasta a Horváth István Alapítvány szándéknyilatkozatát. Az ünnepség a Horváth István emlékháznál folytatódott, ahol Sütő András beszédében hangsúlyozta: "Látszólagosan az elmúlt esztendőkben a magyar irodalomnak egy egész hatalmas nagy szellemi vonulata hallgatott el, hallgattatták el, vagy hallgatnak róla, mintha nem lett volna. Ezek közé tartozik többek között Illyés Gyula, ide tartoznak mindazok, beleértve Veres Pétert, Sinka Istvánt, akik Horváth István szellemi családját, szellemi fénykörét alkották. Ez viszont csak átmeneti csöndesség és érdeklődés annak a világnak a részéről, amely fázik, hogyha népiséget hall, amely fél, ha nemzetről beszélnek, amely retteg, hogyha az kerül szóba, hogy a költőnek nem mindenekelőtt való feladata a lepkefogás a virágos mezőkön, hanem az, hogy a nemzete a lelkéből szakadt gondolatokat, vágyakat öntsön örök formába(...) Úgy halt meg Horváth István, valójában meggyilkoltan, mint nem egy magyar költő, gondoljunk Szabédi Lászlóra, a költő barátjára, aki ugyanolyan csalódottan halt meg vonatkerekek alatt, viszont a kéz, amely őt oda taszította, a parancs, amely belőle a lelket kikergette, az éppen ugyanannak a diktatúrának volt az ereje, amely Horváth Istvánt is üldözöttként találta élete utolsó esztendeiben. Az a Horváth István halhatatlan, aki az Én vándorlásomon indult, és akinél ennek a falunak, de talán Erdély falvainak is az ő könyvénél - A Magyarózdi toronyaljára gondolok - gyönyörűbb szellemi katedrálist senki nem állított. Ilyen gyönyörű szellemi katedrális építője előtt hajtom meg itt most fejemet magam is...". /Lokodi Imre: Átmeneti csöndességben. Magyarózdon, Horváth István tornácán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30., (M.J.): Horváth István emlékünnepség Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Horváth István /Magyarózd, 1909. okt. 9. - Kolozsvár, 1977. jan. 5./ emlékezetes munkája a Magyarózdi toronyalja /1971/ című falurajza. Rendőrautó gázolta halálra.

1999. augusztus 28.

Constantin Daicoviciu, a kolozsvári egyetem rektora, a kolozsvári Történeti Intézet igazgatója 1973 májusában halt meg. A halála előtti hónapban összehivatta a tudományos munkatársakat és kifejtette, hogy a dákoromán elmélet nem megalapozott. Nem fogadta el Ion Nesztor történész kollégájának állítását, hogy a dridu műveltség azonos az ősrománok műveltségével. A dridu műveltségnek ugyanis a későbbi fejlődési szakasza van Romániában, a korai szakasza Bulgáriában. Aki tehát elfogadja, hogy a dridu műveltség az ősromán, annak azt is el kell fogadnia, hogy a románok délről észak felé vándoroltak. A jelen levő román történészek óriási felhördüléssel fogadták Daicoviciu bejelentését, emlékezett vissza az akkori megbeszélésre dr. Ferenczi István régész, hozzátéve: fel kellene kutatni Daicoviciu akkori nyilatkozatát, végrendeletét. /Constantin Daicoviciu politikai-történettudományi végrendelete. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

1999. augusztus 28.

Másodízben tartották meg az úgynevezett nem kormányzati szervezetek megyei fórumát Zilahon. Az alapítványokról, egyesületekről, nem kormányzati szervekről nincs pontos kimutatás. A fórumon kiderült, hogy a nem kormányzati szervezetek nagyobb részét még mindig külföldi finanszírozók segítik: az Európa Unió, Világbank és különféle követségek. A Szilágyságban ezzel a lehetőséggel sem éltek a lehetőségek szintjén. Nagyobb hiba az, hogy az információs források szegények. Alapvető információk sincsenek, amiben a helyi média is hibás. A mostani fórumon Dialógus Csoport alakult, amely két fórum közötti időszakban negyedévenként foglalkozik helyi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek készítésével, segítséget nyújt pályázatok elnyerésére. /Civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./

1999. augusztus 28.

Megjelent Hadabás János és Dánielisz Endre 1848-1849 Sarkadon és Nagyszalontán című helytörténeti kötete, melyet Sarkad önkormányzata a testvérvárosi kapcsolat keretében jelentette meg. /Sarkad és Szalonta a 48-as szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1999. augusztus 28.

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat felkarolja az erdélyi hagyományos írásbeliséget és kultúrát. Szabó Zsolt, folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a legkeményebb diktatúra korszakában is voltak próbálkozásai az akkori és mai szerkesztőknek, hogy a lap sajátos arcélét kijelöljék. A Művelődés helytörténetből, művelődéstörténetből és a hagyományokból kíván bemutatni egy szeletet, amit érdemes beépíteni az aktuális kultúrába. Ez a nemzeti önazonosság kérdésével is összefügg. A Művelődés volt az egyetlen lap a diktatúra idején, amely feltételek nélkül az ősi, hagyományos, erdélyi szóbeli és írott magyar népi kultúrát karolta fel. - Most dolgoznak egy szász-magyar kapcsolatokat felelevenítő munkán, megkísérelik feldolgozni a magyar-cigány kapcsolatokat is. /Kisgyörgy Réka: A népművelés útjain = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1999. augusztus 28.

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola új szakigazgatója, a zenei oktatásért felelő, igazgató, Szalay Zoltán zeneszerző elismert pedagógus, zenei szakíró, koreográfus, népzene- és néptáncgyűjtő szeretne élénk zenei életet teremteni a városban. Havonta nyílt hangversenyeket rendeznek majd, ahol a zeneiskola diákjain, tanárjain kívül meghívott előadók, együttesek is fellépnek. Új hangszerszakok bevezetésével a zeneiskola profilja is szélesedik, továbbá Csíkmadarason indítanak kihelyezett tagozatot. A tanári kar is jelentősen bővült: hét friss diplomás szaktanár került a csíkszeredai zeneiskolába./A csíkszeredai művészeti iskola tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

1999. augusztus 28.

A második világháború Úz-völgyi csatájára emlékezők ismét összegyűltek a hősi halottak temetőjében. Sylvester Lajos találóan írhatta, hogy vesztes csaták győzedelmes serege gyűlt össze. Győzedelmes, mert legyőzték a félelmet, hagyományt teremtettek: "a hősi halottak leszármazottai mellett az egész Kárpát-medencéből erre sereglenek az emberek minden évben, emlékművel, filmmel, könyvvel, könnyel, emelkedett hangú bibliás, zsoltáros ünnepi beszédekkel hódolt a szülőföld egykori védelmezői emlékének, s hadtudományi munkákkal a nemzetközi köztudatba is beépíti az úzi s az egész Kárpát-karéj háborús eseményeit." /Sylvester Lajos: Fénynyaláb a völgy fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./ Sylvester Lajos könyve állított emléket ennek az emlékezésnek, továbbá az Úz-völgyi csatának: Úz-völgyi hegyomlás /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/

1999. augusztus 28.

Árkoson sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emlékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, további útjuk: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A következőkben Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg. Árkoson a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője elmondta, hogy látogatásuk célja az örmény-magyar, magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek összegyűjtése. /Puskás Attila: Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

1999. augusztus 28.

Egyed Péter legújabb prózakötetének /Hattyúsörét, Pallas-Akadémia Kiadó, 1999/ hangja visszafogottan lírai olykor nosztalgikus. Egyed Péter a harmadik Forrás-nemzedékhez tartozik, egyetemi tanár itthon és külföldön - miközben költő, prózaíró, kritikus, esszéíró. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1999. augusztus 30.

Aug. 28-29-én immár negyedik alkalommal rendezték meg Kalotaszegen Ady Endre emlékének szentelt ünnepségsorozatot. A rendezvény Zilahon kezdődött, ahol az Ady-emlékházra elhelyezett emléktáblát avatták fel. Aug. 28-án Nyárszón a református templomban kezdődött ünnepség. A Pro Kalotaszeg Kulturális Alapítvány külföldi ügyvivője, Okos Márton, a Határon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét tolmácsolta. Ezt követte Egyed Emese irodalomkritikus és dr. Péntek János előadása Adyról. Aug. 29-én az istentisztelet után a templomkertben leleplezték és megkoszorúzták az Ady arcképével ellátott kopjafát. /Péntek Attila: Nyárszó ünneplőben. Ady tanítása Erdély megújhodásának szellemi ösztönzője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Nagyszalontán, a Csonka-toronyban berendezett Arany János Múzeum centenáriumának ünnepségén. Zub Imre, a múzeum jelenlegi igazgatója felidézte, hogy a múzeumot mint intézményt száz évvel ezelőtt, 1899. aug. 27-én avatták fel. A háromnapos rendezvény aug. 27-én kezdődött. Arany János Rózsa és Ibolya című művét láthatták az érdeklődők a kolozsvári Puck Bábszínház feldolgozásában. Aug. 28-án tudományos konferencián emlékeztek a város két híres szülöttjére, Arany Jánosra és fiára, Arany Lászlóra. A húszperces előadásokban Arany János és Arany László nagyszalontai és nagykőrösi életéről, az emlékmúzeum történetéről, a két költő irodalmi munkásságáról, irodalomelméleti és nyelvészeti kérdésekről, Arany János irodalmi lapjának, a Koszorúnak a megszűnéséről, valamint levelezéséről értesülhetett a közönség. Az előadók voltak: Németh G. Béla budapesti egyetemi tanár, Novák László Nagykőrösről, Zub Imre, az Emlékmúzeum igazgatója, Nyilasy Balázs budapesti egyetemi tanár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, Varga Pál debreceni egyetemi docens, Kecskés András budapesti egyetemi professzor, Szajbély Mihály szegedi professzor, Tóth Ferenc debreceni egyetemi tanár, Koronpay János, Új Imre, és Dávidházi Péter budapesti professzorok. Délután grafikakiállításon, könyvbemutatón és képtári megnyitón vehetett részt a közönség, majd bemutatták Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című könyvét. Ünnepélyesen megnyitották a Kölcsér Képtárat. Aug. 29-én ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták Arany János szobrát. A rendezvénysorozatot irodalmi műsor zárta. /Valkai Krisztina: Százéves a nagyszalontai Arany János Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Aug. 29-én a szovátai Teleki Oktatási Központ megálmodójának és volt igazgatójának, Bíró Istvánnak (1950-1999) állítottak kopjafát a központ előtt. A Bandi Dezső és 30 tanítványa által készített kopjafán ennyi áll: "Nélküled, de veled..." Bíró Istvánra Lászlóffy Pál, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke és Baconi Sándor református lelkész emlékezett. /(simon): "Nélküled, de veled..." Kopjafa-avatás Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./ Bíró István a Teleki Oktatási Központ lelke, építője, fáradhatatlan gazdagítója volt, autóbalesetben halt meg februárban.

1999. augusztus 30.

A budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola távoktatási rendszerű tagozata Székelyudvarhelyen a hat erdélyi regionális központ közül a negyediknek indult, 1994-ben. Informatikus mérnöki képzés folyik, a diplomát a budapesti főiskola bocsátja ki. Az udvarhelyi regionális központ honosíttatása folyamatban van. - Székelyudvarhelyen június vége óta működik az Internet-kávéház, tulajdonosa a budapesti Kocsis István. A négy modern számítógép az internetezéstől a nyomdai előkészítésig bármire lehetőséget nyújt. /Informatikus-képzés, Internet-kávéház. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok keretszervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) augusztus 19-22. között Székelyderzsen szervezte meg a XXIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát, 390 fiatal részvételével. /Erdélyi unitárius ifjúsági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Mindössze 15 fiatal jelentkezett a Babes-Bolyai Egyetem Szatmárnémetibe kihelyezett magyar pedagógiai főiskola-tagozatának felvételi vizsgájára. A hároméves oktatási forma első évfolyamára 36-an nyerhetnek felvételt. Remélik, hogy a helyek végül mégis betelnek, hiszen a frissen érettségizettek először az egyetemeken próbálkoznak. /(Sike Lajos): Kevés a jelentkező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1999. augusztus 30.

Negyedszer fogadhatta vendégeit a Balog István művészeti menedzser irányította nagyenyedi alkotótábor, ahol a hazai művészeken kívül tizennégy ország festői, grafikusai, szobrászai iparművészei és fotóművészei alkothattak zavartalanul két hétig. /Befejeződött a IV. Enyedi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-220




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998