A sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplom százéves. Erre az alkalomra felújították a templomot. Dr. Jakubinyi György, Erdély érseke celebrálta a szentmisét. A sepsiszentgyörgyi római katolikus közösség 1860-ban még 800 tagot számlált, 1890-ben 1500-at, ma a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániához egy tizenötezres közösség tartozik. A központi templom mellé társultak a Csíki utcai (1987), az Állomás negyedben a Szent Benedek-plébánia, az Őrkő alatt a Kalkuttai Teréz anya rendjének kolostora és a templom (1988), Szépmezőn a Szent József Munkás-kápolna (1990), és épülőfélben van az ötödik sepsiszentgyörgyi római katolikus templom is. Csató Béla 1981-1990 között volt itt plébános, a diktatúra legszörnyűbb éveiben képes volt elérni az egyház fizikai és lelki térnyerését. /Sylvester Lajos: Új áldás Isten házára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2002. november 26.
Nov. 24-én Zabolán, a római katolikus templomban bemutatták Pozsony Ferencnek a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban frissen megjelent Zabola című kötetét. Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem történelemprofesszora, a könyv szerkesztője a sorozat határon túli településeiről készült köteteinek történetéről, illetve kiadási szempontjairól beszélt. Mint elmondta: a száz magyar faluról szóló sorozatot a magyar állam millenniumára adták ki, és a trianoni szerződéssel elcsatolt részekről csupán hat település: Deáki (Felvidék), Gát (Kárpátalja), Szilágynagyfalu (Partium), Laskó (Drávaszög), Alsóőr (Burgenland) és Zabola (Erdély) került be a sorozatba. A Zabola-kötetet Csáky Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történésze méltatta. Pozsony Ferenc hangsúlyozta: az embernek csak egy szülőfaluja van, és sok-sok kötelessége. Ezzel a könyvvel egyik kötelességének tett eleget. A rendezvény előtt Budapestről érkezett közel kétszáz kötet egytől egyig elkelt. /Bodor János: Könyvbemutató Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2002. november 27.
Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 26-án a képviselőház a párttörvény újratárgyalásakor arról döntött, hogy ezentúl 25 ezer taggal is lehet pártot alapítani. A jövőben elegendő lesz, ha csak 15 megyéből származnak a pártot alapítani óhajtók. Székely Ervin képviselő kifogásolta a törvénynek azt az előírását, miszerint a pártszékházakat tíz évig nem lehet eladni. /A képviselőház enyhítette a párttörvény előírásait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 26-án Ralu Filipet választották meg tegnap az Országos Audiovizuális Tanács (OAT, CNA) új elnökévé, alelnökévé pedig Gáspárik Attilát választották, aki az OAT első alelnöke lesz, hiszen korábban ez a tisztség nem létezett. Az új elnököt még jóvá kell hagynia tisztségében a parlamentnek is. Amíg ez megtörténik, az intézményt, akárcsak az elmúlt hónapokban, Gáspárik vezeti. /Ralu Filip az OAT új elnöke Gáspárik Attila alelnökként vezeti a tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Újabb román-magyar nyilatkozatháború: bár a Romániában elismert és védett termékek listáján nem szerepel, a román szeszipari vállalkozók országos szövetsége szerint a "palinca" ősi román ital. Vasile Puscas EU-főtárgyaló figyelmeztette a román gyártókat, hogy Magyarország azt szeretné, ha az EU magyar nemzeti termékként ismerné el a pálinkát. A pálinka ősi román eredetéről szóló bizonyítékokat még nem hozták nyilvánosságra. A Román Akadémia nyelvészeti intézete által kiadott román értelmező szótár szerint a regionális használatú román "palinca" szó a magyar pálinka szóból származik. Az Adevarul a palincát fenyegető "magyar veszély" komolyságának példájaként emlékeztetett, hogy a magyaroknak idén tavasszal sikerült - a lap szóhasználata szerint - "elcsaklizniuk" az olaszoktól a tokaji bort, mivel elérték, hogy a Veneto tartományban gyártott bort nem lehet majd Tokay márkanév alatt forgalmazni. - Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a pálinka márkanév alatt csak magyar termékeket lehessen értékesíteni, de az igaz, hogy az erdélyi területeken komoly hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek - nyilatkozta a NAPI Online-nak Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója. /S. M. L.: Pálinka, palinca? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Tőkés László püspök fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Tőkés László októberben panasszal fordult a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, valamint a Bukaresti 2. Kerületi Bírósághoz az RMDSZ-en belüli belső választások ügyében. Az SZSZFB meghozott határozata kitért az ügy érdemi elbírálása elől, és - gyakorlatilag - az állami igazságszolgáltatásra hárította a döntés jogát, amely végül elutasította a püspök panaszát. Tőkés László kifejtette, szeretné elérni, hogy nyolcvan év után, történelmében először, a romániai magyarság általános, közvetlen és titkos választások útján beleszólhasson saját sorsa alakításába, és maga választhassa meg hiteles képviselőit és vezetőit. /Tőkés László fellebbez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Az RMDSZ-en belüli különböző platformok program- és alapszabályzat-módosító javaslatainak bemutatása során a lap az Eckstein-Kovács Péter szenátor által vezetett Szabadelvű Kör indítványait mutatta be. A Szabadelvű Kör javasolja a platformok szerepének növelését, az ügyvezető elnökség hatáskörének növelését, különböző központokban történjen meg a döntéshozás. A programba egy családra vonatkozó fejezetet is be kellene iktatni. Szerintünk megmaradhat a tiszteletbeli elnöki cím. /Köllő Katalin: Maradhat a tiszteletbeli elnöki cím. A Szabadelvű Kör módosító indítványai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter utasítása ellenére a kormánypárt Fehér megyei szervezete újabb fellebbezést nyújtott be a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében. A páratlan értékű gyulafehérvári könyvtár visszaszolgáltatásáról 1999-ben bocsátott ki rendeletet az akkori román kormány; a határozatot az akkor ellenzékben lévő PSD az alkotmánybíróságon támadta meg. A PSD kormányra kerülése, illetve az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás ellenére is folytatta a pert, amelyet eddig elveszített. Adrian Nastase kormányfő hétvégi magyarországi látogatása előtt Gyulafehérvárra is ellátogat, ahol a helyi politikai élet szereplőivel, üzletemberekkel, egyházi képviselőkkel is találkozik. Komáromi Attila, a gyulafehérvári érsekség jogtanácsosa kijelentette: "Készek vagyunk strasbourgig vinni a Batthyaneum visszaszolgáltatásának ügyét". /Rostás Szabolcs: Folytatódó Batthyaneum-per. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: korszerűsíteni kell a román hadiipart, mivel hatalmas, ám ósdi fegyverkészlettel rendelkezik az ország. Kolozsvárra látogatott Pascu miniszter, akit útjára Mihail Popescu országos vezérkari főnök, Constantin Gheorghe, a légierők, valamint Eugen Baragau, a szárazföldi erők vezérkari főnöke is elkísért. Mihail Popescu kifejtette: 2007-re a hadsereg hivatásosai számának el kell érnie a 90 ezret, ezenkívül szükség van még 70 ezer műszaki katonai alkalmazottra és 15 ezer civilre is. A védelmi kiadások következő évi költségvetése 1,2 milliárd dollárra emelkedik az idei 1,06 milliárdról. A légierőről Constantin Gheorghe elmondta, az elkövetkező időszakban a IV. Erdélyi Hadtest NATO-kompatibilis légi támaszpontot épít ki Aranyosgyéresen, a Kolozs megyei település ugyanis "stratégiai elhelyezkedését tekintve ideális választásnak tűnik". /Lázár Lehel: Ósdi fegyverek a raktáron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 26-án Arad városi tanácsa elfogadta a Szabadság-szobor fölállítását a Tűzoltó téren. Bognár Levente alpolgármester leszögezte: "Ez a döntés elengedhetetlen kiindulópont a szoborcsoport visszaállítási folyamatában. Az RMDSZ három tanácsosának szavazatát csak partnerek bevonásával lehet érvényesíteni. Darida János RMDSZ-tanácsos szerint a szoborcsoport 2003. okt. 6-ig fölállítható. A szobrokat restaurálni kell, a talapzat kiegészítő elemeit fel kell kutatni és össze kell állítani. /Gujdár Gabriella: Október 6-ig köztérre kerülhet a Szabadság-szobor. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2002. november 27.
55 éves a bukaresti magyar napilap, a Romániai Magyar Szó /elődjét, az Előrét is beleszámítva/. Az évforduló alkalmából a lap bővített terjedelemben ünnepelt. Rengeteg a lapot dicsérő írást, emlékezést közöltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2002. november 27.
Máthé Éva is emlékezett lapja múltjára, az 55 évre. Járom városomat, írta Marosvásárhelyről. Tizenhét évnyi önként vállalt bukaresti száműzetés után városa kommunista vezetői nem akarták visszaengedni, meg akarták tiltani, hogy ott éljen, ahol született: Marosvásárhely zárt város, nem költözhet bele akárki. Marosvásárhely főterén "a hajdani Kossuth-szobor és Bodor-kút helyén az ortodox katedrális hirdeti (állítólag Erdélyben a legnagyobb): kinek áll feljebb. Előtte Avram Jankó ugratja lovát." Nincs olyan ismerőse, kinek családjából ne mentek volna néhányan külföldre. Marosvásárhely történetében először került kisebbségbe a magyarság. Vajon lesz ki imádkozzon a magyar egyházak templomaiban a huszonegyedik század végére? /Máthé Éva: Ötvenöt mínusz egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2002. november 27.
A napokban a Marosvásárhelyen működő alapítványok közül többnek a vezetője, képviselője felháborodottan panaszkodott: különféle rendezvényeik támogatására a városi tanács szakbizottsága által kedvezően elbírált támogatás összegét önkényes módon megnyirbálta a polgármester. Erről azonban csak a rendezvény megtartása után értesültek. Dorin Florea polgármester egy szociális munkát végző alapítvány nemzetközi részvétellel szervezett tanácskozásán a külföldi vendégek előtt kifejtette, egyelőre az infrastruktúrával, a város gazdasági fejlesztésével kapcsolatos sok egyéb dolgot kell megoldani Marosvásárhelyen, ami körülbelül öt évet vesz igénybe, s majd azt követően áldozhat szociális célokra és művelődésre a város. Ezért nem járul hozzá, hogy a tanács által a színház támogatására megszavazott pénzt átutalják. Fodor Imre alpolgármester elmondta, hogy a város idei költségvetésében a művelődési, egyházi, ifjúsági szervezetek rendezvényeire megítélt és a színháznak megszavazott összeg együttvéve 14,9 milliárd lejt tesz ki a város 820 milliárdos költségvetéséből. /(bodolai): Becsapták őket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./
2002. november 27.
1962-ben, 40 éve alakult meg a marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozata, ezt ünnepli a nov. 27-én tartandó gálaest. A jubileumi ünnepségre a marosvásárhelyi román nyelvű hivatásos színjátszásról monográfia jelenik meg 450 oldalon. /(lokodi): 40 éves a maros-vásárhelyi román hivatásos színjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./ Marosvásárhelyen 1962-ig csak magyar színház volt!
2002. november 27.
A Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon /Kolozsvár/ fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az intézmény holland támogatói is jelen voltak. A holland protestáns szervezet mindenkin segíteni próbál. Az óvodában valóban minden kétnyelvű. Mindenki anyanyelvét tiszteletben tartva szeretnének segíteni a gyermekeken. A hollandok remélik, hogy a romániai kormányzati szervek is felismerik a civil szféra fontosságát, és anyagilag is felelősséget vállalnak ezek tevékenységéért. Tíz év alatt ennek az óvodának csupán tavaly sikerült 600 eurót kapnia a helyhatóságtól. Az intézménynek csak az idei költségvetése 85 ezer euró. Hóka Hédi, az intézmény igazgatónője emlékezett: 1992-ben öt gyerekkel indult az óvoda. Jelenleg külön épülete van a Bethániának, ahol hatvan gyerekkel foglalkozik 32 alkalmazott, a terápiás szakemberekkel együtt. A gyerekekkel egyéni foglalkozásokat tartanak: beszédterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, pszichológia és ezenkívül van a csoportos foglalkozás. Többnyire szellemi fogyatékos és mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. Jelenleg három magyar és három román csoportunk van. A költségvetés nyolcvan százalékát holland támogatók biztosítják, hét százalék a szülői hozzájárulás, és a fennmaradó részt egyéb jövedelmekből állják. Létezik ugyan egy törvény, hogy az ebéd költségeihez hozzájárul a helyi tanács: tavaly 21 millió lejt kaptak egész évre. Idén még semmit sem kaptak. /Herédi Zsolt: Tízéves a Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Hollandok éltetik a reményt több sérült gyermek családjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át Gergely István csíksomlyói római katolikus c. esperesnek, az indoklás szerint a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért. Ez az elismerés valamennyiünknek szól, jegyezte meg Gergely István, aki szerepet vállalt a moldvai csángók taníttatásában. A legfrissebb Csibész-házat nov. 23-án szentelték fel Vicén, Szent István király nevét viseli az otthon. Ezzel a harmincat közelíti a Csibész-otthonok száma, a gondozottaké eléri a százhetvenet, a munkatársakkal együtt a Csibész-család tagjainak száma meghaladta a kétszázat. /Sarány István: Gergely István nagy családja. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./
2002. november 27.
Jól halad a csíkszeredai Szent Ágoston-templom építkezése, közölte Pénzes József plébános. /Takács Éva: Az építkezés folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 26-án tartotta a Román Írószövetség temesvári fiókja hagyományos, évi díjkiosztó ünnepségét. A 2001-ben megjelent alkotásokat próza, dráma, kritika, esszé, fordítás és debüt kategóriákban díjazták. Ezúttal tizenkét díjat adtak át. Bárányi László Ildikót próza műfajban, Búcsú az összkomforttól című, két kisregényt tartalmazó könyvéért díjazták. Bárányi László Ildikó orvosnő, regényének szereplői valahol, valamilyen formában eléje kerültek orvosi praxisa során. /Nagyálmos Ildikó: Tizenkét díjat osztott ki az írószövetség. Elismerés Bárányi László Ildikónak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 22-én a Magyar Napok keretében egyházi kórustalálkozót tartottak Déván, a Nagyboldogasszony templomban. A kórusok közös szentmisén vettek részt. Fellépett a vajdahunyadi római katolikus templom vegyes kara, a dévai Szent Antal templom vegyes kara és a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Patrona Hungarorum Devaensis nevű kórusa. /Schreiber István: Dévai Magyar Napok. Egyházi kórustalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2002. november 27.
Megjelent Hepehupa /Zilah/, szilágysági művelődési folyóirat első évfolyamának negyedik száma. Ady-évforduló lévén, a tanulmányok, cikkek nagyrésze a költőre emlékezik. Fejér László főszerkesztő így ajánlotta ezt a számot: "Közhely: Ady Endre költészete nagy örökségünk. Szelleme mindmáig mégis közöttünk maradt, velünk van, érezzük és tapasztaljuk születésének 125. évfordulóján is. Jelen számunkban a Hepehupás vén Szilágy fiára és Zilah városának legnevezetesebb diákjára emlékezünk...". Adorján Ilona az idén hatvanéves zilahi képzőművész, Szabó Vilmos életét, munkásságát ismertette. /Gáspár Attila: Adyról, hitelesen a Hepehupában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2002. november 27.
Nov. 28-án Marosvásárhelyen bemutatják Dr. Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai című könyvét. Szervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./
2002. november 28.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon Nem született a kedvezménytörvényre vonatkozó megállapodás Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tárgyalásain - jelentették be a kormányfők nov. 26-i sajtótájékoztatójukon a Parlamentben. Mikulás Dzurinda leszögezte, hogy elviekben ellenzik a kedvezménytörvényt, még ha módosítják is, mivel az szerintük sérti Szlovákia szuveneritását és etnikai alapon diszkriminál. A találkozó másik témája a Magyarországon élő szlovák, illetve a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitásának erősítésére szolgáló egyezmények megvitatása volt. A szlovák kormányfő Medgyessyvel egyetértve fontosnak tartotta - intézményenként és nem egyénenként - a kisebbségi képzés támogatásának növelését. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán négy alapelvet tartottak szem előtt: a javított működőképességet, a másik fél észrevételeit, továbbá azt, hogy a határon túli magyarok számára elfogadható legyen, és az európai uniós normáknak is megfeleljen. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudtak ebben a kérdésben továbblépni, mivel a szlovák fél a kedvezménytörvény megszüntetését akarja, amit a magyar kormány nem tehet meg. A sajtó részéről Dzurindától azt kérdezték, egyeztetett-e a kedvezménytörvényről a román vezetőkkel, amire a szlovák miniszterelnök azt válaszolta, hogy konzultáltak, de nem koordináltak. A tervek szerint Medgyessy miniszterelnök hamarosan összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek központi témája ugyancsak a státustörvény, illetve a jogszabály módosításával kapcsolatban elhangzott szlovák álláspont lesz. /Nincs megállapodás a kedvezménytörvény ügyében. Medgyessy a MÁÉRT összehívását fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2002. november 28.
Meglepetésnek nevezte a kedvezménytörvény ügyében elfoglalt szlovák álláspont megmerevedését Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a román-magyar és a szlovák-magyar viszony között van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy nem egészen egy évvel ezelőtt román-magyar megállapodás született a kedvezménytörvényről, Szlovákia esetében viszont nem volt ilyen megállapodás. Markó egy héttel ezelőtt kifejtette, hogy az RMDSZ és a romániai magyarok számára "nem lenne jó, ha a szlovák álláspont Romániába is átszivárogna". Akkor azt hangsúlyozta, hogy megnyugtató választ kapott Adrian Nastase román miniszterelnöktől, amikor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülése után tájékoztatta őt az ott született döntésekről. /Markó: Megmerevedett szlovák álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2002. november 28.
Nov. 26-án Budapesten megalakult a Magyar- Román Üzleti Tanács magyar szekciója, amelynek célja a magyar nagyvállalatok romániai befektetéseinek elősegítése. Bartha Ferenc, a testület elnöke, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke elmondta, hogy alakuló ülésükön közös véleményt alakítottak ki és ezt írásban továbbítják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, akitől segítséget kérnek, hogy észrevételeiket Adrian Nastase román kormányfőnek egy héten belül esedékes látogatása alkalmával adja át. Az alapítók között van a Mol, a Richter, a Zalakerámia, a Pannon-plast, a Danubius, a Dunapack, a Pharmavit, a Transelektro, a Fotex, az OTP, az Egis, az Ikarus, az Édász és a Croesus Befektetési Alap. Major István, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője az üzleti tanács megalakulása alkalmával felhívta arra a figyelmet, hogy eddig nagy magyar vállalatnak nem sikerült beruháznia Romániában, ami véleménye szerint a románok részéről tapasztalható magyar averzióval és az üzleti feltételek szigorúságával is magyarázható. Bartha Ferenc elmondta: véleményük szerint Romániában a befektetési jogi környezet instabil, évente változik, túl nagy a bürokrácia, a korrupció. A magyar fél azt várja, hogy a jelenleg mintegy 3.200 magyar cég 200-250 millió dolláros romániai befektetése megduplázódik. A Romániába eddig érkezett külföldi működő tőke 4-5 milliárd dollár. Magyarország Románia 7. legnagyobb importőre, a román export évi 8-9 milliárd dollár értékű, ebből 1 milliárd Magyarországra irányul. /Megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar szekciója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./
2002. november 28.
A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/
2002. november 28.
Miután Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke egy interjúban azzal vádolta meg Romániát, hogy a szakadár Transznisztria "legfőbb kereskedelmi partnerévé vált", nov. 27-én Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, a prágai NATO-csúcs utáni helyzetben a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok javítása "kötelessége és küldetése" Romániának. Geoana hangsúlyozta, országa különös figyelemmel követi az EBESZ Minisztertanácsának portói ülését, amelyen a transznisztriai helyzet alakulását tárgyalják meg, és azt is, hogy teljesül-e a két államelnök, Ion Iliescu és Vladimir Voronin Bejrutban megkötött megállapodása. /Újabb nézeteltérés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/
2002. november 28.
Nov. 20-án Kerekes Károly képviselő részt vett az Athénben megrendezett Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlésen, amelynek napirendjén szerepelt a munkanélküliek újra beilleszkedésének kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, 2339. sz./
2002. november 28.
Immár a 14. ingatlanperét veszítette el a strasbourgi Emberjogi Bíróságon a román állam. A nov. 26-án kihirdetett öt ítélet egyike egy aradi magyar nyugdíjasnak szolgáltat igazságot a szüleitől örökölt központi ház visszaszerzéséért folytatott kilencéves pereskedés végén. Nem hétköznapi türelem és kitartás kell ahhoz, hogy valaki az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben - vonta le a következtetést az aradi N. Z. azt követően, hogy kedvező ítéletet mondtak ki számára Strasbourgban. N. Z. szerint a lakók fenyegetésébe halt bele a felesége is 1998-ban. E megélt tragédia következtében rótt ki 5000 eurós fájdalomdíjat is a strasbourgi bíróság a 400 eurós perköltség mellé. A pert nyert aradi nyugdíjas azt tanácsolta a hozzá hasonló helyzetben lévőknek, ne adják fel, járják végig a pereskedés útját. Strasbourghoz egyébként csak akkor fordulhatnak, ha a jogorvoslat valamennyi hazai lehetőségét kimerítették. /Gazda Árpád: Kitartás kell a győzelemhez. Újabb strasbourgi ítéletek születtek Románia ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/
