Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 489 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-489
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. november 28.

Nov. 29-én Árkoson tartja küldöttgyűlését és szakmai tanácskozását az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A konferencia témája az informatizált világ és anyanyelv. Előadást tart Prószéky Gábor programvezető matematikus, alkalmazott nyelvész, valamint Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, Demeter Éva és Sárosi Krisztina, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének munkatársai. Dr. Prószéky Gábor a számítógépes nyelvészeti kutatásokra és alkalmazásfejlesztésre szakosodott kutatócég, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsésztudományi Karán folytatott tanulmányait követően több elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatásban vett részt a hetvenes években, ösztöndíjasként előadásokat hallgatott a Stanford Egyetemen, majd kutatásokat végzett a Helsinki Egyetemen. Többek között az Európai Közösség gépi fordítással foglalkozó kutatásaiban vett részt. Munkásságát 1995-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Kalmár László-díjjal, 1997-ben pedig Kanadában a Worldcom a World Young Business Achiever-díjjal tüntette ki. /(en): Anyanyelvápolók közgyűlése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2002. november 28.

Az erdővidéki polgármesterek nov. 27-i találkozóján Barót, Vargyas, Bardoc, Nagyajta és a házigazda Bölön önkormányzati képviselőin kívül jelen volt Olosz Gergely alprefektus, Csanády András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa is. Elsőként a térségeket érintő szociális kérdésekről esett szó. A 2003-as költségvetés reálértékben valószínűleg kevesebb lesz az ideinél, de ha jól használják ki a pályázati lehetőségeket, további összegekre tehetnek szert. A birtoklevelek kiosztásával kapcsolatosan Olosz Gergely elmondta, majdnem mindenütt nyolcvan százalék körül kiadták a tulajdonosoknak. A megyében eddig mintegy hatvan közbirtokossági pályázatot iktattak, ebből Erdővidéken 11-et. /(hecser): Erdővidéki polgármesterek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2002. november 28.

Püspökválasztást is tartanak az aranyosszéki Kövenden nov. 30-án kezdődő unitárius zsinaton. A papokból és világi hívekből álló, több mint kétszáztagú testület két jelölt, Szabó Árpád jelenlegi püspök és Bálint-Benczédi Ferenc kolozsvári lelkész közül választ új elöljárót, valamint módosítja az egyház alaptörvényét. Bálint-Benczédi Ferenc azt szeretné, ha az unitárius egyház belső döntéseibe az eddiginél nagyobb beleszólást kapnának a hívek, és a különböző szakterületeken szakemberek döntenének, nem pedig egyedül a püspök. Szabó Árpád az építkezések időszakának nevezte az elmúlt időszakot; mint kifejtette, Erdélyben számos templom épült a rendszerváltás után. A püspök elégedetten nyilatkozott a nőszövetség és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenységéről. Az unitárius egyház alaptörvénye legutóbb 1996-ban módosult. Ekkor döntött úgy a zsinat, hogy a püspököt nem életfogytiglan választják, mint korábban, hanem hatéves időtartamra, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Szabó Árpád is ekkor került az unitárius egyház élére, a mostani újraválasztás esetén még hat évig tölthetné be ezt a tisztséget. Az unitárius zsinatnak tagja valamennyi lelkészi oklevéllel rendelkező lelkész, és ezzel egyenlő számú világi küldött. Jelenleg 106 lelkész szolgál Erdélyben, így a zsinat 212 tagot számlál, rajtuk kívül a zsinatnak hivatalból tagjai az unitárius egyház vezető tisztségviselői. Az unitárius hívek száma Erdély-szerte mintegy 65 ezerre tehető. A zsinaton felszentelik azt a 17 lelkészt is, akik az előző három évben végezték el teológiai tanulmányaikat. /Csinta Samu, Lukács János: Püspökválasztás előtt az unitárius egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/

2002. november 28.

Ma már háromszáznál is többen jártak Gyergyószentmiklósra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz szakának kihelyezett tagozatára. Sokáig nem volt szervezője a diákéletnek, azután idén ősszel az egyik színházi előadás közönségének kétharmadát főiskolások tették ki, és tárlatmegnyitón, könyvbemutatón is egyre több nem gyergyószentmiklósi fiatal arcot látni. Az Észak- Kelet Hargita Kistérségi Társulás településeit bemutató kiadvány térképét a főiskolán készítették. A főiskolás fiatalok munkája a gyilkostói idegenforgalmat elemző tanulmány, december folyamán jelenik meg a turisztikai minisztérium támogatásával. Csíki Attila és László Gellért a Csíky-kert alapos felmérését készítette el. Erőss Éva Noémi a Gyergyószentmiklósról készült térképekről írt dolgozatot. /Bajna György: Érződik a főiskola jelenléte Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2002. november 28.

A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2002. november 28.

Nov. 26-án Szatmárnémetiben szakmai tanácskozásra gyűltek össze a Máramaros és Szatmár megyei magyar tannyelvű óvodai csoportokkal foglalkozó óvónők. A két megye óvónői negyedik éve, évente egy-egy alkalommal találkoznak egymással. Az összejövetelen Máramarosból 10, Szatmár megyéből pedig 25 óvónő vett részt, jelen volt Kónya László főtanfelügyelő-helyettes és mindkét megye szaktanfelügyelője. /(anikó): Magyar óvónők szakmai tanácskozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./

2002. november 28.

Rákosfalvy Zoltán emlékezett a nemrég elhunyt Halász Anna bukaresti újságírónőre, akivel hetente találkozott. Halász Anna kikiáltotta, hogy ő magyar zsidó. "Harcosabb magyar kiállást sem költőinktől, íróinktól nem hallottam" - írta róla Rákosfalvy Zoltán. A tévében és a rádióban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas kijelentette: "én olyan szavakkal, mint nemzet és haza, nem tudok mit kezdeni." Halász Anna - bár Ő is megjárta a holokausztot - tudott. /Rákosfalvy Zoltán: Siratom Halász Annát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2002. november 28.

Gyalun 1826-ban új templom építésébe kezdett a református gyülekezet, s azt 49 év után sikerült befejezni. Ezt újította fel három évi munkával a mintegy 800 lelket számláló gyalui gyülekezet. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az a gyülekezet, amely templomot újít, arról tesz bizonyságot, hogy számára fontos az Istennel való kapcsolat - szögezte le Pap Géza püspök. /Somogyi Botond: Felújították a fél évszázadig épített református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. november 28.

Újabb Reményik-kötet került piacra, ezúttal a jóvoltából, Hátrahagyott versek /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A könyv nov. 6-i bemutatóján Kolozsváron Dávid Gyula felelevenítette a költő eddig napvilágot látott köteteinek történetét, amelyekből tudatosan kimaradtak a sötétebb, fájdalmas hangulatú versek. /Ö. I. B.: Reményik Sándor ismeretlen arca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. november 28.

Megjelent Tóth Gyula festőművészről szóló monográfia /Murádin Jenő: Tóth Gyula, Yoyo Only, Kolozsvár, 2002./. Szatmár festőjének nevezték, a háborúk és társadalmi változások kényszerében, bejárja a München-Párizs-Budapest háromszöget. /(Y): Szatmár festője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. november 28.

Az újonnan bejegyzett, Mátyás király szellemi örökségét kutató és felmutató Amaryllis Társaság folytatja az immár tízéves múltra visszatekintő hagyományőrző klub-tevékenységet. 1999-től a Corvin Klub mutatja be régi korok szokásait, érdekességeit, természetesen nem hiányzik a rendszeres tánctanítás sem. Szellemi irányító: Székely Sebestyén György, aki idén ezt a minőségét távolról, Firenzéből fogja gyakorolni (egyéves ösztöndíjat kapott). /László Bakk Anikó: Corvin Klub. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. november 28.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es kötete. Szerzői között a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, kutatói mellett intézmények irányítói, oktatásügyi, művelődésügyi szakemberek, politológusok, szociológusok vannak. A kiadvány szerkesztője Bodó Barna, akit a Bakk Miklós, Dávid Gyula, Kötő József, Somai József alkotta szerkesztőtanács segített. A kötetben jelen vannak az előző két évkönyvben is fellelhető rovatok. Az Évkönyv ezzel a harmadik megjelenésével lépést tett az intézményesülés felé. Az Évkönyv betekintést nyújt az elmúlt év eseményinek folyamataiba. Nemcsak hírek, adatok, hanem értékelések és értelmezések is helyet kapnak a kiadványban. A szerkesztők a 2001. évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását tekintik "az év eseményének". A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című fejezet a kötet legterjedelmesebb rovata. Ez a kötet is Kronológiák, dokumentumok rovattal zárul. /Veres Károly: Évkönyv az intézményesülés útján. Romániai Magyar Évkönyv 2002. = A Hét (Bukarest), nov. 28./

2002. november 29.

A Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartott parlamenti ülésen mondott beszédében Székely Ervin RMDSZ-képviselő leszögezte: a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás folyamatában Romániának el kell utasítania a nacionalizmust, a szélsőségességet és az intolerancia minden formáját. /Az RMDSZ kéri a szélsőséges tendenciák visszaszorítását. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2002. november 29.

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumának új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Arra fog törekedni: az Illyés Közalapítványt ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. Az alapítványnak idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 5 százalékkal csökkenteni akarja a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. /Pomogáts Béla az Illyés Közalapítványról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

2002. november 29.

A Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézet által elkészített legfrissebb felmérésből az derül ki, hogy az RMDSZ támogatottsága közel a felére csökkent a 2000-es választásokon elért eredményhez képest. Puskás Bálintot, az RMDSZ háromszéki szenátora emlékeztetett, a román média is elismeri, hogy itt valami hiba lehet, hiszen ugyanaz a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyarok 94 százaléka és a románok 5,8 százaléka szavazna az RMDSZ-re. Ez, akárhogy is nézzük, olyan 7 és 8 százalék közötti támogatottságot jelent. Ettől függetlenül figyelmeztető egy ilyen eredmény, utána kell nézni, miért van az, hogy a megkérdezettek csak 48 százaléka menne el szavazni, és akik elmennek, azok miért nem szavaznának az RMDSZ-re. Amikor egy közösség látja, hogy a vezetői egymás ellen acsarkodnak, biztosan negatívan reagál. Az RMDSZ következő kongresszusának egyik feladata az lesz, hogy ezen vitákat levezesse és a magyarságot meggyőzze arról, hogy politikai szinten csak egységesen lehet eredményt elérni. /Kiss Edit: Négyszázalékos támogatottság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 29./

2002. november 29.

Csendes tiltakozó akciót kezdenek Nagyváradon a katolikus egyház hívei az egykori püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása miatt. A hívek minden vasárnap délben a palota előtti parkban csendes imádkozással tiltakoznak. A Legfelsőbb Bíróság nov. 28-án jövő év május 14-re napolta el az ítélethirdetést a fél évszázaddal ezelőtt államosított püspöki palota ügyében. A hívek december elsején gyűlnek össze első alkalommal a parkban. A palotában van jelenleg a Körösvidéki Múzeum. A román kormány néhány évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak az épületet, de az nem tudja birtokba venni, mivel a múzeum pert indított a rendelet ellen. Első- és másodfokon már megszületett az egyház számára kedvező ítélet, most a Legfelsőbb Bíróságnál húzódik az ügy. /Tiltakozó akció a nagyváradi püspöki palota ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

2002. november 29.

Idén 13 ezer olyan kisdiák kap tanszersegélyt, aki magyar nyelven kezdte a tanulást az általános iskolában Romániában. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a gyerekek karácsonyra kapják meg a tanszersegélyt. Ezt a támogatási formát az Apáczai Közalapítvány hirdette meg. Az Iskolatáska elnevezésű program keretében a romániai, a jugoszláviai és az ukrajnai közoktatás magyar tanítási nyelvű osztályaiba járó elsőosztályos diákok kapnak támogatást. A meghívásos pályázat lebonyolítására Romániában az RMPSZ-t kérték fel. Tavaly közel 14,5 ezer magyarul tanuló romániai magyar elsős részesült a 2390 forint értékű támogatásban. Az idei pályázatot a román oktatási minisztérium tanév eleji becsült adatai alapján készítették el. Mintegy 11 ezer magyarul tanuló elsősre számítottak, de októberre kiderült, hogy a tényleges szám nagyobb: mintegy 13 ezer elsős kezdte az iskolát Romániában magyar nyelven. A készülő csomagokba idén az énekkönyv mellé tanszerek, taneszközök, típusfüzetek kerülnek. Burus-Siklódi Botond hangsúlyozta, hogy a tankönyv, akárcsak a tavalyi elsősök által kapott matematika munkafüzet, az RMPSZ tankönyvkiadója, az Ábel Kiadó által megjelentetett munka, amely a romániai tanterv szerint készült. /Tanszersegély magyarul tanuló elsősöknek. Karácsonyi ajándéknak szánják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. november 29.

A csíkszeredai Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Péntek Jánosnak, a kiváló nyelvésznek, néprajzkutatónak, egyetemi tanárnak adományozza az idei Kriterion-koszorút. A kuratórium tagjai értékelték azt az eredményekben gazdag tevékenységet, amelyet a díjazott közel négy évtizede a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelv és kultúra tanszékén kifejt. Péntek János szerzője, társszerzője az 1980-as évektől megjelent általános iskolai anyanyelv tankönyveknek és tanári kézikönyveknek, számos olyan, a magyar nyelv különböző vonatkozásaival foglalkozó magas tudományos igényességű szakkönyvet írt és szerkesztett, amelyek ma már alapmunkának számítanak a szakkutatásokban. Szervezője, szakmai irányítója a nyelvművelő, nyelvápoló mozgalomnak, számos más társadalmi és közéleti szerepköre mellett az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének és az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, az Anyanyelvi Konferencia elnökségi tagja. Gazdag és átfogó néprajzkutatói munkásságát is számos kötet fémjelzi. Negyven évi szünet után, 1990-ben ő indította újra a kolozsvári egyetemen a néprajz szakot. A kuratórium tagjai a Kriterion-koszorú odaítélésekor kiemelték, hogy Péntek János továbbra is gazdagodó életműve a magyar nyelvészeti tudományok szerves része, és mindemellett az elmúlt évtizedek során a díjazott olyan iskolát és kutatói műhelyt teremtett, amely nyelvész szakemberek egymást követő nemzedékeit bocsátotta útjára. Az idei Kiterion-koszorút dec. 13-án adják át a csíkszeredai Kriterion Házban. /Kriterion-koszorú Péntek Jánosnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. november 29.

Nov. 24-én Monón tartották a II. Szamosháti Presbiteri Konferenciát szamosardói, sülelmedi, égerháti és természetesen monói presbiterek részvételével. Súlyos gond a fogyatkozás, például a Máramarosszigeti Református Egyházközség lélekszáma az 1992-es és 2002-es népszámlálás közötti időben a felére csökkent. /Szilágyi Adalbert-Béla: Presbiteri konferencia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 29./

2002. november 29.

November 24-én Gyergyóditróban a helyi Lovag Takó János cserkészcsapat cserkésztalálkozót szervezett, amelyen részt vettek Gyergyóújfalu és Borszék cserkészcsapatai is. A találkozónak a nyáron felavatott Idősek Klubja adott otthont. A ditrói Jézus Szíve nagy templom építőjéről, Lovag Takó Jánosról elnevezett cserkészcsapatnak ötven tagja van. /Gál Éva Emese: Búcsúünnep és cserkésztalálkozó Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2002. november 29.

A Honvéd Férfikar /Budapest/ nov. 28-án Kolozsváron, a Magyar Operában előadta Demény Attila: Szerelmes énekeit, az Opera zenekarával közösen pedig Tolcsvay László: Testamentom című művét. A 42 fős kórus repertoárja igen széleskörű, a gregoriántól a kortárs muzsikáig minden zenei stíluskorszakot felölel. /Kostyák Alpár: A budapesti Honvéd Férfikar Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. november 29.

Szép rendezvénnyel búcsúzott a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Tanítóképző utolsó középfokú, tanítónői és óvónői képesítést szerzett évfolyama. A tudományos ülésszakon a végzettjeik közül öten mutatták be tanáraik, a meghívottak és osztálytársaik előtt diplomadolgozatukat, majd kisebb szakcsoportokra osztva társaik következtek. Maros menti népviseletbe öltözve, babákon, illetve video-felvételeken mutatta be a jellegzetes erdélyi viseleteket, illetve népi táncokat Tavaszi Ibolya. Idén egy oktatási forma véget ér, a következő nemzedék már az érettségit követő főiskolai tanulmányok során nyerheti el a tanítói és óvónői képesítést. /(bodolai): Bizonyítottak a tanító- és óvónőjelöltek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2002. november 29.

Az Alapítvány a Fiatal Irodalomért és az E-MIL közös szervezésében került sor nov. 27-én Kolozsváron, a Bulgakov Café-ban Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ /kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége közös kiadása/ című verseskötetének bemutatására. Farkas Wellmann Évának ez az első verseskötete, bár a fiatal költőnek már több irodalmi lapban is jelentek meg versei, 2000-ben Látó Nívó-díjat, 2001-ben pedig Mikó András-díjat kapott. Farkas Wellmann Éva /sz. Marosvásárhely/ Kolozsváron él, angol nyelvet tanít, és a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkatársaként is tevékenykedik. /Köllő Katalin: Itten ma donna válasz(ol)t. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. november 29.

Nov. 27-én Kolozsváron megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) Kolozs megyei Szervezetének képzőművészeti tárlata az Apáczai Galériában. A harminc képzőművész alkotását bemutató kiállítást Wolf Rudolf igazgató és a szervező, Székely Géza grafikusművész-rajztanár ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A csoportosulás területi elnöke, Székely Géza grafikusművész, az Apáczai-líceum tanára. A hagyományosabb ábrázolástól az absztraktig, a grafikától a textilig, kerámiáig terjed a skála. Meghívottként a szervezet országos elnöke, a csíkszeredai Zsigmond Márton is jelen volt munkájával. /Németh Júlia: EMME kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. november 29.

Elekes Tibor lelkész a rendszerváltáskor érkezett Gidófalvára. Holland kapcsolatai révén azóta közművesítette az orvosi rendelőt, létrehozta az iskola játékparkját. Ő kezdeményezte a templom várkertjében fölállított emlékkopjafák elkészítését a Czetz János honvédtábornok, a kollektivizálás áldozatai, a honfoglalás és a millecentenárium tiszteletére. Sok munka vár még a tiszteletesre, így például a Teleház, a Czetz János-emlékszoba, valamint az 1848-49-es szabadság helyi hősei emlékművének megvalósítása. Emellett Gidófalvi Jantsó Pál színművész, az erdélyi színjátszás úttörője is a falu szülöttje; legalább egy emléktáblával tisztelegni kellene munkássága előtt. Gidófalva lakóinak zöme az RMDSZ tagja, mintegy százan fizetnek tagsági díjat. Azonban legalább öt éve nem volt RMDSZ-közgyűlés a faluban. A dunántúli Nagyvázsony Gidófalva testvérfaluja. Minden év nyarán Nagyvázsony önkormányzata meghívja Gidófalva tanulóit, tanárait, önkormányzati tisztviselőit. /Szabó Ferenc: Mi újság Gidófalván? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 29./

2002. november 29.

Halálának 35. évfordulóján Áprily Lajosra emlékeztek a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ tagjai. A Nagyiratosi Általános Iskola tanulói mutattak be verses összeállítást, majd dr. Brauch Magda méltatta Áprily irodalmi munkásságát. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2002. november 29.

Csiki László Budapesten, a Pallas-Akadémia Kiadó estjén bemutatta Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetét. Domokos Géza sokoldalú, életműve gazdag, hiszen volt lapszerkesztő, vezette a Kriterion Könyvkiadót, majd az RMDSZ elnöke volt, írói életműve szintén jelentős. Vezetése alatt a Kriterion: több mint 2500 könyvet adott ki, több mint 20 millió példányban. /Csiki László: Domokos Géza: Éveim, útjaim, arcaim. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2002. november 29.

A huszonnégy éves Iancu Laura magyarfalusi (félreeső moldvai csángó település) kislány hetedik osztályos tanulóként került a csíkszeredai József Attila Általános Iskolába, amikor még alig beszélte a magyar nyelvet. A székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen folytatja. A Johófiú Jankó című "magyarfalusi csángó népmeséket és más beszédeket" tartalmazó könyv összeállítója, ha kezdetben néprajzi szakkutatók irányításával dolgozott -, ma már az önállósulás felé tart. Iancu Laura verseit már kezdik közölni a lapok. /Ferencz Imre: Ajánlás versekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./ Iancu Laura Johófiú Jankó - Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjtése abból a vágyból is született, hogy Moldva "legdélibb csángómagyar településének", Magyarfalu népmeséi megmeneküljenek az elmúlástól. A könyv megjelenését támogatta a Kulturális Örökség Minisztériuma. /Dr. Balázs Lajos: Vágyak könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2002. november 30.

Adrian Nastase román kormányfőt, aki a magyar miniszterelnök meghívására tett hivatalos látogatást, nov. 29-én Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Medgyessy Péter miniszterelnökkel délelőtt találkozott az Országházban. Ezt követően tartottak közös sajtótájékoztatót. A román küldöttséggel érkező Mircea Geoana külügyminiszter megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A két kormányfő elsősorban a kedvezménytörvény tervezett módosításáról egyeztetett. A nov. 26-i szlovák egyeztetés teljes csődje, főleg Mikulas Dzurinda miniszterelnök kategorikus nemje a kedvezménytörvényre az újságírókat is meglepte. Külföldi sajtókommentárok Dzurinda állásfoglalását diplomáciai botrányként is emlegetik. Dzurinda az elmúlt hetekben többször méltatlankodott, mondván, hogy a kedvezménytörvény ügye sok idejét és energiáját felemésztette. A szlovák elutasítást követően megszólalt Günter Verheugen EU- bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori, aki az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság mind a magyar, mind a szlovák kormányfővel érintkezésbe lépett, miután Szlovákia elutasította a kedvezménytörvény területén történő alkalmazását, és az EB szükség esetén kész segítséget nyújtani a probléma rendezésében. A román és a magyar kormányfő találkozóját követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase bejelentette: a kisebbségi kérdés nem egyedüli problémája a két országnak, ennek megoldása elsősorban azon országra tartozik, melynek területén a kisebbségek élnek, betartva az európai normákat. Örvendett, hogy a munkavállalási fejezet kikerült a kedvezménytörvényből, de maradtak még bizonyos kívánságok, melyeket kifejtett magyar partnerének. Medgyessy Péterrel abban állapodtak meg, hogy a következő héten a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést. Bejelentették: a két miniszterelnök nyilatkozatot írt alá a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a 21. században. Adrian Nastase átnyújtotta magyar partnerének az 56-osokról szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét, hogy ezzel is hangsúlyozza a közöttük lévő kölcsönös bizalmat. Medgyessy Péter miniszterelnök elmondotta: tárgyaltak integrációs, stratégiai partnerségi kérdésekről, a közös nyilatkozat kérdéséről, a határaikon belüli kisebbségek kérdéseiről, ennek keretében pedig a kedvezménytörvény módosításáról. Terítékre került még a Szabadság szobor ügye, a Gozsdu-örökség kérdése, magasfeszültségű távvezeték, gázvezeték és autópálya kérdése, közös vállalkozások létrehozása, víz- és környezetvédelem. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2002. november 30.

Nyugtalanít, s remélem félreértésen alapul a román miniszterelnök sajtóban megjelent nyilatkozata a kedvezménytörvényről - olvasható Dávid Ibolya, az MDF elnöke közleményében. Dávid Ibolya kérte, hogy Adrian Nastase mérlegelje a tavaly decemberben létrejött magyar-román egyetértési nyilatkozat jelentőségét. A román kormányfő magyarországi látogatása előtt, csütörtökön Gyulafehérváron azt mondta: Romániának továbbra is az a véleménye, hogy a kedvezménytörvényre nincs szükség, az távol áll az európai normáktól, és diszkriminációt alkalmaz a magyar kisebbség és a többségi lakosság között. - Akkor kerül veszélybe egy már-már nyugvópontra került kérdés - a hatályban lévő, határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvény - mikor e régió, Közép-Európa bizalmat kapott; bizalmat kapott az Európai Uniótól, illetve a NATO-tól a bővítési javaslatokkal - áll Dávid Ibolya közleményében. Mint írja, "történelmi forduló előtt állunk, és tragikus lenne, ha e jelentős folyamatot a bizalom megrendítése kísérné, vagy fenyegetné". - A Magyar Demokrata Fórum elnökeként azt kérem a román miniszterelnöktől, mérlegelje a nyilatkozat és a korábbi aláírása jelentőségét, olvasható a közleményben. /Kedvezménytörvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 30./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-489




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998