Az Erdélyi Református Egyházkerület Tanügyi Bizottsága elemezte az alkotmány felekezeti oktatásra vonatkozó módosító paragrafusát, amelynek elfogadásáról október 19-én népszavazás dönt. Előrelépés, hogy az állami és magán oktatási szféra mellett megjelenítik a felekezeti oktatást is. Azonban ezt negatívan ellensúlyozza, hogy csupán az állami oktatás ingyenességéről van szó egy másik részen. A Tanügyi Bizottság ezért a felekezeti oktatás létjogosultságának e formában való alkotmányba iktatását elégtelennek tartja, és továbbra sem látja biztosítottnak a felekezeti oktatás kérdésének megnyugtató rendezését. /Látszólagos oktatási esélyegyenlőség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek valamennyi főesperesi hivatalnak címzett levelében azt ajánlotta, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatost körlevelelét lehetőleg okt. 12-én, minden szentmisén olvassák fel. "Az 1991-es Alkotmány messze az elvárásaink alatt maradt." A módosított Alkotmány "sem felel meg elvárásainknak. A régihez viszonyítva bekerült néhány olyan módosítás, amely mindenképpen előrelépést jelent." Fontos, hogy a felekezeti oktatás harmadik pillérként elismerést nyert a tanügyi rendszerben. A módosított Alkotmányban az anyanyelv- használati jogok is bővítést nyernek, és a tulajdonjogot is szavatolják. Ez azt fogja jelenteni, hogy az anyanyelv használat biztosítva lesz a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Az érsekség felszólít minden katolikus hívőt, hogy szavazzon igennel az Alkotmányra. /A Gyulafehérvári Érsekség körlevele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
A televízióban Puiu Hasotti liberális (PNL) politikus kijelentette, hogy "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye..." El lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területéről mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épületét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és főtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölő Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), írta Szabó Gyula . Az emlékművet Aradon kellene hagyni. Ha mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szoborműnek, végső soron az is megoldható egy "egyszerű" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az időközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. /Szabó Gyula: Legjobb román ötlet a "botránykő"-szoborra nézve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint Romániában a polgármesterek nem támadhatják meg a helyi tanácsok határozatait. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás működésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt. Funar rendszeresen megtámadta a közigazgatási bíróságokon a tanácsi határozatokat, amivel megbénította a helyi közigazgatás működését. 2002. májusa óta minden tanácsi határozatot megtámadott a közigazgatási bíróságon. /Borbély Tamás: Csökken a polgármester hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Magyar tanítóképző főiskolai csoport indult Temesváron. Az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működik a kihelyezett temesvári tagozat. A 23 magyar fős tanítóképző főiskolai csoport távoktatás keretében tanul. Tácsi László köszöntötte a hallgatókat, akik hetente egyszer járnak előadásokra. /Jantó-Petneházi István: Magyar tannyelvű tanítóképző főiskola Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 10./
2003. október 10.
Szabó Csaba újságíró megkérte egyik kollégáját, hogy egy cikk erejéig szálljon be az egyik szórványakcióba, időnként be kell segíti közmagyar ügyekben egymásnak. A pályatárs azt mondta, hogy őt nem érdekli semmi szórvány, semmi közmagyar ügy, azaz csak akkor érdekli, ha azért megfizetik. Ha mindenki azt mondaná, hogy közmagyar ügyekben nem dolgozunk ingyen, akkor szép csendesen leépülne az a fél-földalatti szórványmentő hálózat. Az is igaz viszont, hogy ezt a fél-földalatti hálózatot el kellene tartania a társadalomnak. Azokat, akik bizonyított módon tevékenykednek a szórvány, vagy a közösségépítés, kapcsolatfejlesztés terén. /Szabó Csaba: Ingyenmunka turul változatra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2003. október 10.
Válságos helyzetbe került kisgyermekes anyákon kíván segíteni a néhány hét múlva megnyíló otthon létesítésével a sepsiszentgyörgyi Talita Kumi Egyesület. Háromszéken nyolcszáz gyermeket hagytak el szüleik az utóbbi tizenhárom évben. A Talita Kumi Egyesület legújabb kezdeményezése azt a jelenséget igyekszik visszaszorítani, hogy a válságos helyzetbe került anyák lemondjanak gyermekükről. A városi tanács vállalta az ingatlan bérleti díjának kifizetését. A Talita Kumi vezetője, Vidor Alíz közölte, tíz anyának és gyermekének tudnak majd otthont biztosítani. Igyekeznek munkalehetőséget biztosítani az anyukáknak: a Máltai Szeretetszolgálat kötő- és varrógépet adományozott az intézménynek. Vidor Alíz hangsúlyozta, az új otthont helyi összefogásból hozták létre. Ügyvédek és orvosok egy-egy csoportja havonta juttatja el az egyesülethez anyagi támogatását, de többen mosógépet is adományoztak. /Farkas Réka: Helyi összefogásból jöhetett létre a hiánypótló intézmény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Gazdag programmal kezdték az új évadot a romániai magyar színházak, azonban a tervek megvalósítását az anyagi gondok gátolják. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője emlékeztetett arra, hogy a színház költségvetését nem a román művelődésügyi minisztérium, hanem a Maros megyei tanács és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosítja. A megyei hatóságok azonban még nem rendelkeznek a színházvezetéshez szükséges tapasztalattal, emellett a költségvetés egyötödének megfelelő, nemrégiben a helyi tanács által jóváhagyott támogatás folyósításával is gondok voltak. Magyarországi támogatások nélkül az utóbbi négy évben egyetlen darabot sem vihettek volna színre. A helyi költségvetés csak a fizetéseket és az épület állagának megőrzését képes biztosítani. "Nem tisztességes, hogy egy kéttagozatos - román és magyar - színház keretében a magyar társulat csak a magyarországi támogatásoknak köszönhetően létezhet, míg a román társulat költségeit teljes mértékben a helyi költségvetésből fedezik" - mondta a társulatvezető. A kolozsvári Magyar Opera legnagyobb gondját a nagymértékű kivándorlás jelenti, ami akár az intézmény megszűnésével is járhat. Simon Gábor igazgató szerint 1950-től kezdve több mint száz művész hagyta el a kolozsvári művészeti intézményeket. Ennek az a fő oka, hogy a művészek Kolozsváron rendkívül rosszul keresnek. A Csíki Játékszín éppen az anyagi gondok miatt főleg "befogadó" színházként működik, nincs annyi pénze, hogy csak önálló produkciókat készítsen. Így az idei évad három nagy előadásából egy, a három gyermekelőadásból pedig kettő vendégelőadás. A művészek bérét és a produkciós költségek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Emellett a színház vezetése infrastruktúra-fejlesztésre, illetve egy-egy produkcióra szóló pályázat útján próbál pénzeket előteremteni. A pályázatok többségét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyerték. A Tomcsa Sándor Színház fenntartója Székelyudvarhely önkormányzata, költségeinek fedezéséhez azonban más anyagi támogatókra is rászorul. Itt is elsősorban a magyarországi források jelentik a mentőövet. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára is kevés a megyei tanács által adott pénz. A magyarországi támogatásból fedezhető a vendégrendezők honoráriuma, a díszlet- és jelmezköltségekhez szükséges összegekhez különböző pályázatok útján jutnak. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is csak "vegetálni" tudna a helyi önkormányzat pénzéből. Az idei ötvenedik évfordulóra azonban a megyei tanács külön keretet szavazott meg az intézmény számára. Ebből a színház szeretné felújítani a stúdióját, felújítani és bővíteni tervezi néhány helyiségét, így az öltözőt is. /Garzó Ferenc: Romániai magyar színházak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./
2003. október 10.
Nagybányán elkészült a város neves szülötte, a középiskola névadója, Németh László mellszobra. A gimnázium által kiírt pályázatot megnyerve Kása Dávid szobrászművész kapott megbízást a mű elkészítésére. A szobor az iskola épületében fog állni. Kása Dávid a márványt választotta. Az alkotó várja, hogy elkészüljön a talapzat, s végre helyére kerüljön a műalkotás. /(déel): Elkészült Németh László szobra! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./
2003. október 10.
A Madách Irodalmi Társaság szept. 26-án és 27-én tartotta tizenegyedik szimpóziumát. A Balassagyarmat melletti Szügy művelődési házában Andor Csaba elnök nyitotta meg a rendezvényt. Az elnök beszámolt a Társaság éves tevékenységéről, és közölte, az idén első ízben nem kaptak kormánytámogatást. Asztalos Lajos elemezte Neuschloss Károly Marcel, a chilei egyetem tanára által föltehetően az 1940-es, 1950-es években spanyolra ültetett Tragédia-változatot. A megjelentek Balassagyarmaton részt vettek a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Több előadás hangzott el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár) A Madách-kultusz kezdetei Erdélyben címmel. Másnap a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak és megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett emlékmúzeumot. A szimpózium munkálatai az épületben Madách Tanulmányi Nap címen folytatódtak. Az egyik előadó, Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy) Gnosztikus gondolatok a Tragédiában címen beszélt. /Asztalos Lajos: XI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén. Udvarhelyszék, Hargita megye /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve. Ez a Székelyföld falvainak jelenkori helyzetét bemutató, négykötetesre tervezett könyvsorozat harmadik kötete. A 2000 júniusa és 2002 májusa közötti egyszemélyes terepmunkán alapuló faluleírások 128 udvarhelyszéki településre kalauzolnak el. Sepsiszéki Nagy Balázs a 90-es évek második felében Orbán Balázs leírásának megismétlésére vállalkozott. Könyve az idők múlásával történeti kútfő értékű lesz. Ki tudja, lesz-e még valaki, aki ötven vagy száz év múlva ismét bejárja ezt a vidéket, a Székelyföldet, és mit talál. Mi jellemzi a kötetet? A személyes emberközelség, az élő kapcsolat a tájjal, a településsel, szellemi, gazdasági, polgári vezetőivel, a csordapásztortól a lelkipásztorig. A Sepsiszéki Nagy Balázs így vallott könyvéről, megírásának szükségszerűségéről: "Ez a könyv egy nemzetmentő stratégiának is részét kívánja képezni. Bajban van az erdélyi magyarság, szerintem az egész magyarság, és ahhoz, hogy jövőstratégiát közösen építsünk, szükség van ilyen munkákra. A IV., a marosszéki kötet befejezése után tervezek egy olyan tanulmányt készíteni, amelyet el fogok juttatni felelős magyar politikusokhoz. Vázolnám, mit tehetnénk a gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékek megmentéséért. Eszembe jut a Homoródmente, ahol olyan falvak vannak, amelyekben a lakosság átlagos életkora 60 év fölötti. Hogy lehetne megmenteni a magyar jövő számára?" A kötet külön értéke, hogy a faluleírások után a kötetben szereplő, Udvarhelyszékhez kötődő neves személyiségek rövid életrajzai, majd a tájszavak és a rövidítések magyarázatai, végül a magyar-román és román-magyar helységnévtár következik. /Bán Péter: Udvarhelyszék falvai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2003. október 11.
Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Fodor Imre rendőrségre bekísérésével kapcsolatban Frunda György RMDSZ-szenátor nyilatkozott az egyik kereskedelmi televíziónak. Szerinte Fodor Imre lelkesedését, jóhiszeműségét kihasználják azok az erők, melyek fő célja az RMDSZ, az erdélyi magyarság egységének a megbontása. Másrészt politikailag erkölcstelennek tartja azt, hogy az RMDSZ-színekben alpolgármesterré lett Fodor egy erdélyi magyar alternatív szervezet létrehozásán fáradozik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva nevetségesnek tartotta, hogy a román rendőrség és ügyészség azzal foglalkozik, hogy a marosvásárhelyi alpolgármester milyen plakátokat szállít magával, s elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást. Marosvásárhelyen egyébként okt. 13-án kerül sor a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének az alakuló ülésére, tájékoztatta a lapot Fodor Imre alpolgármester. /(Máthé Éva): Fodor Imrét bekísérték! "Jól összehangolt megfélemlítési akcióról van szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 9-én este Marosvásárhelyen egy rendőrjárőr őrizetbe vette Andrássy Árpádot, a marosludasi RMDSZ elnökét, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagját és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi aktivistáját, akik Marosvásárhely főterén a település Székely Tanácsának okt. 12-i alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak. Elmondásuk szerint a rendőrjárőr egyik tagja megjegyezte, hogy ez az a plakát, amiről a tegnap a főnök beszélt. Andrássy Árpádot és Márton Lajost több mint egy órán át tartották a rendőrségen, tőlük nyilatkozatot kértek, de ők kijelentették, hogy ezt csak ügyvédjük jelenlétében írják meg, egyébként alapvető emberi jogaikat sértőnek találják a velük szemben alkalmazott eljárást. Jogi képviseletükre Kerekes Károly jogászt, parlamenti képviselőt kérték fel. Miután nem voltak hajlandók nyilatkozatot adni, felvették adataikat és Iacob Vasile rendőrfelügyelő azzal bocsátotta el őket, hogy az eljárást az ügyészség folytatja - olvasható a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának sajtóközleményében. Ugyanezen a napon délelőtt Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere Erdőszentgyörgyön vált hasonló incidens alanyává. Markó Béla a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről szólva megállapította: nem jó megtéveszteni a magyarságot egy olyan kezdeményezéssel, amelynek hangzatos neve ellenére semmi köze az autonómiához, hanem az RMDSZ-szel szembeni alternatív politikai szervezet létrehozására irányul. /Újabb rendőri zaklatás az SZNT KT plakátjai kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2003. október 11.
Ma még senki sem tudja, hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy vasárnap részt vegyenek a helyi nemzeti tanácsok alakuló ülésén, első felvonásán ama civil kezdeményezésnek, amelyből a Székely Nemzeti Tanácsnak kellene kinőnie magát, írta Csinta Samu. Történelmi pillanatnak lehet nevezni. A gyűléseket népszerűsítő anyagok terjesztése során tapasztalható volt a megfélemlítés. Az okt. 12-i, vasárnapi gyűlések történelemformáló eseményeknek minősülnek. A székelyföldi autonómiatörekvések érvényesítését célzó SZNT ugyanis jó ügyet képvisel. /Csinta Samu: Az álmodás joga. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke közölte, a demokrata-liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSZ-re. "Ennek érdekében azonban az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon történő szétválasztásának gondolatát" - hangsúlyozta. /Rostás Szabolcs: Számít az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 10-én tartották az udvarhelyszéki RMDSZ küldöttgyűlését, melyen megfosztották Farkas Csabát alelnöki tisztségétől. A testület azzal indokolta döntését, hogy Farkas funkciója összeegyeztethetlen a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének ügyvivői tisztségével. Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök, a helyi szervezet megerősítette őt elnöki tisztségében. Verestóy Attila szenátor bűnösöknek nevezte azokat, akik azt tanácsolják a választóknak, szavazzanak nemmel a referendumon. /Zilahi Imre: Leváltották Farkas Csaba alelnököt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Megalapozatlannak tartja Varga Attila Szatmár megyei képviselő az Erdélyi Református Egyházkerület oktatásügyi bizottsága kételyeit az alkotmánymódosító törvénytervezet biztosította felekezeti oktatás kapcsán. Az RMDSZ álláspontja szerint az alkotmányos garancia teszi lehetővé majd, hogy az oktatási törvény többé ne kérdőjelezze meg a felekezeti oktatás létjogosultságát és fejlesztését. Az Erdélyi Református Egyházkerület oktatásügyi bizottságának közleménye szerint az alkotmánymódosító törvénytervezet csak látszólag teremti meg a három - állami, magán és felekezeti - oktatási forma esélyegyenlőségét, mivel kizárólag az állami oktatás finanszírozását tekinti állami feladatnak. Varga Attila a Szabadság kérdésére elmondta, hogy itt nem az oktatás ingyenességéről van szó, hanem arról, hogy akarnak-e az egyházak felekezeti oktatást vagy sem, hiszen a szövetség a felekezeti oktatásért mint különálló intézményi formáért küzdött. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye szerint az alkotmányos garancia teszi lehetővé majd, hogy az oktatási törvény többé ne kérdőjelezze meg a felekezeti oktatás létjogosultságát és fejlesztését. /(borbély): Megalapozatlan egyházi kételyek. Csak az új alkotmány alapján bővülhet a felekezeti oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Önkormányzati konferenciát szervezett okt. 9-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a Fehér megyei RMDSZ. A két napirendi pont az alkotmánymódosítás illetve az önkormányzati választások, pontosabban a jelöltállítás alapelvei voltak. Dr. Brendus Gyula és Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke kudarcnak ítélte az aradi Szabadság-szobor ügyét. Kiemelték: eljött az idő szakítópróbára bírni a kormánypárttal kötött protokollumot és kérni ennek felbontását. Az új alkotmány előnyeit és az "igen" szavazat szükségességét Varga Attila parlamenti képviselő ecsetelte. /Damó István Péter: Önkormányzati konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának magyar nyelven tanuló diákjainak évnyitójára Vincze Mária dékán-helyettes, tanszékvezető tanár meghívta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, Fazekas Károly egyetemi tanár, tartson előadást a fiataloknak. A közgazdasági karon 1014 magyar anyanyelvű diák tanul, közülük 600-an magyar nyelven. A közgazdasági karon 10 szakosodás lehetséges, a magyar vonalon három. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke köszöntötte az ifjakat, majd felsorolta azokat a lehetőségeket, melyeket a RMKT tud felajánlani a jövő közgazdászainak. A közgazdasági fakultás diákjai és tanárai az RMKT keretei között Felsőfokú Képzést Támogató Egyesületet (FKTE) alapítottak. Ez a fiatal szervezet a közgazdász társaság nevében tevékenyen működik. A magyar tagozaton 2004-ben végez az első diák generáció. /Csomafáy Ferenc: "A közgazdaság maga az élet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./Azelőtt csak románul folyt az egyetemen a közgazdászok képzése.
2003. október 11.
Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 10-én ünnepélyes keretek között felavatták Kolozsváron az Unitárius Kollégium új leánybentlakását, amely elsősorban teológus hallgatóknak nyújt otthont az egyetemi tanév ideje alatt. Dr. Szabó Árpád püspök elmondta: történelmi pillanatnak tartotta 2001. szept. 13-át, amikor a középiskolások bentlakása megépült, a teológiai hallgatók számára tervezettet pedig egyenesen álomnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a 36 egyetemista lánynak a bentlakást elősegítették. Jelen volt a fő támogató Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke, König Sándor is. /Szabó Csaba: Felavatták az unitárius lánybentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
1943. márciusában Besztercére telepítettek a Székelyföld különböző falvaiból 32 magyar családot. 1945-ben már szinte mindenkinek új háza volt Besztercén és családonként 10-10 hektár földje. 1945-ben a magukra maradt, csak magyarul tudó székelyek sorsa rosszra fordult. Sorra megfosztották őket földjeiktől. A kommunista időben lassan bontogatni kezdte az állam ezeket a házakat, és voltak olyanok, akik ebbe belepusztultak. A közösség mai napig megtartotta vallását, szokásait, és a 89-es fordulat után földjeiket is visszakapták. Legtöbbjük azonban eladta, mert elöregedett a földművességhez. A puszta föld lassan kezd benépesedni és már nemcsak hétvégén. Besztercén már 60 éve él egy kis székely közösség. /Bencze Anna: Feltámadt a székely vitéz-telep. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Ötvenedik születésnapját ünnepli a szatmári magyar színtársulat. Soós Angéla színésznő emlékezett legszebb éveire. Az első években valóságos társadalmi esemény volt egy-egy agyar előadás, találkozások, megbeszélések színtere. Az előadás pedig nem ért véget a színpadon, a színészeket a vendéglőben várták. Egy-egy darabból száz-százötven előadást is tartottak, persze a turnékkal együtt, mégis gyakran került ki a pénztár ablakára a "minden jegy elkelt" felirat. Pedig akkor hétszáz férőhely volt, több mint most. Kiváló rendezők dolgoztak itt, Harag György, Kovács Ferenc, Taub János, Tompa Miklós, Szabó József vagy Farkas István. Csodálatos díszletek, kosztümök, színpadképek születtek, volt, hogy a közönség külön megtapsolt egy-egy, különlegesen jól sikerült díszletet. Az akkori színtársulatból Szatmárnémetiben már csak ő és Diószeghy Iván van jelen. Kolozsváron Elekes Emma, Csíky András, Boér Ferenc, Krasznay Paula. Vándor András Magyarországra települt ki. Manapság általános jelenség, hogy a kiemelkedő tehetségek többsége már a pálya első néhány évében elmegy. /Báthory Éva: Ötvenéves a szatmári magyar színtársulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./
