Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 590 találat lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | 571-590
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. november 26.

Murvai Lászlóval, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjével az élen egy héten át Pécs vendégei voltak az erdélyi magyar tanügyi vezetők, méghozzá ama továbbképzési program keretében, amelyet a két ország szakminisztériumai fogadtak el. A közös megállapodás értelmében az utaztatást a román oktatási tárca, a szállás és az előadások költségeit a magyar fél állta. Kónya László, Szatmár megye főtanfelügyelő-helyettese közölte, az előadások elsősorban az iskolaszervezés, -irányítás és a felmérési problémák témaköréhez csoportosultak, mindent az EU-s követelmények szerint tárgyalva. Az egy hetes tanácskozás külön erőssége, hogy több olyan iskolában jártak, ahol már gyakorlati eredményeken mutathatták be az előadásokban megfogalmazott kívánalmakat. /(Sike Lajos): Pécsett tanultak az erdélyi magyar tanügyi vezetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. november 26.

Az év reklámfotósa címet nyerte a világ legrangosabb fotós versenyén egy erdélyi magyar fiatal. A Los Angelesben meghirdetett International Photography Awards vetélkedőn Balázs Áron a nem profi (Non Professional) nevezők között Katalógus és szórólap kategóriában lett nyertes. A gyergyószentmiklósi születésű fiatalember a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója fotó-, videó-, számítógépes képfeldolgozás szakon. (Transindex) /Gyergyói fiatal nyert a világ legrangosabb fotós versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. november 26.

Székelyudvarhelyen a csereháti ügyben a város érdekeit Hajdú Gábor csíkszeredai ügyvéd képviseli. Hajdú Gábor pert nyert, és ennek következtében nem kell kifizetni az eddig felgyűlt hatszázmilló lejt, a perköltséget az Aris Industrie Kft.-nek; továbbá nem került sor az árverésre sem. Az Aris Industrie-nek döntő szerepe volt a csereháti lavina elindításában, mert a cég előbb felépíttette, aztán elajándékozta a görög katolikus kongregációnak a csereháti, eredetileg árvaháznak, gyerekotthonnak elképzelt épületet, most kéri az addigi perköltségek kifizetését. Az Aris tehát kérte a táblabíróság ítéletének végrehajtását, ami azt jelentette volna, hogy Udvarhelynek, mert veszített, hatszázmillió lejt kellett volna kifizetnie. /Oláh István: Cserehát-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. november 26.

Ady Endre születésnapján a költő egykori iskolájában, a jelenkori Zilahi Silvania Főgimnáziumban tartották meg a szilágysági középiskolások versmondó vetélkedőjét. Mindhárom zilahi magyar tagozatú iskola mellett részt vettek Szilágysomlyó, Szilágycseh, Kraszna és Sarmaság versenyzői. Immár évtizedes hagyománynak megfelelően ezúttal is érkeztek versmondók Balassagyarmatról, a Mikszáth Kálmán Vendéglátóipari Szakközépiskolából viszonozni a testvériskola, a zilahi főgimnázium tanulóinak ottani versenyen való részvételét. /Adyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. november 26.

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, hogy az új dévai unitárius templom felépülése után önálló egyházközség szervezését fontolgatják. Dévát Dél-Erdély szórvány központjává szeretnék fejleszteni, szórványgondozó lelkésszel. Zsil völgye külön lelki gondozást igényel, a dél-erdélyi szórványra több figyelmet szeretnének fordítani. /Ch. A.: Célunk a dél-erdélyi szórványközpont kialakítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2003. november 26.

Mintegy hétszázan vettek részt nov. 23-án Magyardécsén a kettős avatóünnepen, amelynek során felszentelték a felújított református templomot, és megnyitották az egyházi orvosi rendelőt. Magyardécse azon erdélyi települések közé tartozik, ahol a gyerekek - iskolába menet - istentiszteleten vesznek részt. Reggelente mintegy száz iskolatáskát lehet összeszámolni a templomban. /Sz. Cs.: Magyardécse. Kettős avatóünnep. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2003. november 26.

A közigazgatásilag Miriszlóhoz tartozó Marosdécse mintegy fele vallja magát magyarnak (mintegy 280 tagja van a helyi református gyülekezetnek, és ezt kb. tucatnyi lélek gyarapítja Maroscseszvéről). A családfők már évek óta Magyarországon vagy Spanyolországban dolgoznak, és jövedelmüket hazajuttatják. A Marosvásárhelyen végzettek kilencven százaléka Magyarországon akarja elkezdeni orvosi pályafutását, miközben Erdélyben sok település küszködik krónikus orvoshiánnyal. A lelkész előző állomáshelyein, a Hunyad megyei Lozsádon mintegy 150, majd Tordatúron kb. 200, és most itt, Marosdécsén közel 300 lelkes közösségnek hirdetheti az Igét. Marosdécsén tíz év alatt negyvennel csökkent a reformátusok száma és mintegy felére esett vissza a román és magyar óvodásoké. /Szabó Csaba: Csendes Marosdécse. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2003. november 26.

Már elővételben elkelt az összes jegy a Háromszék Táncegyüttes Lúdas Matyi című néptánc-musicaljének előadásaira. Az együttes három előadást tervezett Szatmárnémetiben, végül négy teltházas előadást tartottak. Több iskola jegy nélkül maradt, számára legalább még három teltházas előadást lehetett volna tartani. A Háromszék Táncegyüttes négy előadását összesen 1500 diák nézte meg. /(cl): Nagy érdeklődés övezte a Lúdas Matyi-előadásokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./

2003. november 26.

A kurd kérdéssel foglalkozik a Korunk legújabb, novemberi száma. A zömében Törökország, Irak, Irán és Szíria területén élő, mintegy 25-30 milliónyi kurd népesség pontosan máig sem tisztázott eredettörténetéről, történelmükről és az említett négy országban kialakult, jobbára státustalan státusukról Majid Delary, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusa írt tanulmányt. Lakatos Artúr kolozsvári kutató A kurd kérdésről - Erdélyből című értekezésében elsősorban a téma társadalmi-politikai vonatkozásaira összpontosított. /(nj): "Nincs a teremtésben vesztes, csak ők" De valójában kik is a kurdok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2003. november 27.

A nemzeti kisebbségek jogainak védelme belekerült az EU alkotmány-tervezetébe. Ezt hivatalosan nov. 26-án jelentették be Rómában, amikor Kovács László magyar külügyminiszter felkereste itáliai kollégáját. /Kisebbségi jogok az EU-alkotmányban? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Románia 2007 januárjában az Európai Unió tagjává válhat még akkor is, ha 2005 előtt nem fejeződnének be a csatlakozási tárgyalások - jelentette ki nov. 26-án a kétnapos bukaresti látogatáson tartózkodó Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök. A bukaresti hatóságok mostanáig 20 tárgyalási fejezetet zártak le a jogharmonizációt célzó előírt 31-ből. A függőben maradt 11 fejezet között vannak a legérzékenyebbek, köztük a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, az igazságszolgáltatásra és a belügyekre vonatkozó. /Balkenende: csatlakozás 2007 januárjában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2003. november 27.

Szövetség a Székelyföldért címmel székelyföldi önkormányzati konferenciákra kerül sor a hét végén Csíkszeredában. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által szervezett rendezvényeken a Székelyföld sajátos problémáit kívánják előtérbe helyezni. Csíkszeredában Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően - többek között - Demeter János, a Kovászna Megyei tanács elnöke a Székelyföldi Kutató Intézetre vonatkozó tervekről számol be. Nov. 29- én Sepsiszentgyörgyön lesz országos önkormányzati konferenciára. Borbély László ügyvezető alelnök pedig az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között aláírt protokollumok önkormányzati megvalósításairól tart előadást. /Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2003. november 27.

Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Nov. 27-én döntenek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Egyetemen Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus között kirobbant konfliktus ügyében. Tőkés László püspök elképesztőnek és váratlannak nevezte az esetet. Arra a kérdésre, hogy szankcióként a vétkes fél menesztése is felmerülhet, Tőkés kijelentette: "remélem, ettől megkímélnek az érdekelt felek". Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a kolozsvári tanácskozáson, de egy etikai bizottság felállítását javasolja, amely dönthet a konfliktus ügyében. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy véli, az ügy nem tartozik a sajtóra. "Ez a Sapientia belügye" - nyilatkozta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, a botrány nem befolyásolja a Sapientiának nyújtandó támogatást, de "mindenképpen rossz fényt vet az intézményre". /Lepedus Péter: Egyházfők döntés előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Úgy tűnik, jövőre ismét egy időpontban tartják a két legnagyobb erdélyi nyári rendezvényt, a Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált, illetve a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A Félsziget szervezői egyezményszegéssel vádolták meg Ilyés Szabolcsot, a Tusványos szervezőjét. A Félszigetet szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) közleménye szerint az időpontokról még szeptemberben megegyezett a két főszervező, Szepessy Szabolcs és Ilyés Szabolcs, eszerint a 2004-es Félsziget fesztivált júl. 21-25. között, a Tusványost pedig júl. 25. és aug. 1. között tartják. Ilyés cáfolta, hogy szeptemberben megegyezés született volna a két fél között a nyári rendezvények végleges időpontjáról. /L. P.: Újra egyszerre a Félsziget és Tusványos. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Jánó Mihály művészettörténész és Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója Budapestre ment, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában felkeresték Hiller István tárcavezetőt, aki határozott ígéretet tett arra, hogy támogatja a jövő évben Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Osstinato Kárpát-medencei Összművészeti Fesztivált.A háromszékiek 25 millió forintnyi támogatást kértek, s a tanácselnök reményei szerint meg is kapják. A szeptember végi, október eleji fesztivált a Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 125. évfordulójára szervezendő rendezvények is gazdagítják. A miniszter támogatásáról biztosította a küldöttséget három, 48-as kötődésű háromszéki műemlék, a Lábas Ház, a bodvaji vashámor és a kézdivásárhelyi székely katonanevelde helyreállításában, ám kérte, mielőtt összegekről tárgyalnának, küldjék el az épületekkel kapcsolatos hasznosítási elképzeléseket. A Lábas Házban civil szervezetek székházát szeretnék berendezni, a vashámor környékén szabadtéri ipartörténeti emlékparkot alakítanának ki, a katonanevelde épületében művelődési központot szeretnének berendezni. Az erdélyi körútján tett szóbeli ígéretén túl Mádl Ferenc államfőt írásban is felkérték az Osstinato-fesztivál fővédnöki tisztségének elfogadására, s a levél átadását a tanácselnök a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. A küldöttség találkozott Szabó Vilmossal, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával is, aki ígéretet tett a januárban induló Székelyföldi Fejlesztési Intézet támogatására. /(sz.): Támogat a művelődési miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2003. november 27.

Király László költő hatvanéves, ebből az alkalommal köszöntötte Bogdán László. /Bogdán László: Király László hatvanéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2003. november 27.

Az Erdélyi Magyar Televízió beindítása ellen tiltakozott közleményében a Bocskai Szövetség. A szervezet attól fél, hogy a televíziót az RMDSZ önös politikai céljainak megvalósítására használná. A nyilatkozat aláírói keményen bírálták az RMDSZ vezetőségét, amelynek "az erdélyi magyarság csupán szavazóbázisa lehet". Ennek vezetési stílusa és a "másként gondolkodókhoz" való viszonyulása a diktatúrákra emlékeztet, áll a közleményben. /Tiltakozik a Bocskai Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Nov. 22-én tartotta küldöttgyűlését az RMGE Beszterce-Naszód megyei szervezete Bethlenben, a református parókián. A megyei egyesület működése az utóbbi években akadozott, utoljára 1998-ban tartottak tisztújítást. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az országos egyesület elnöke és Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője is jelen volt. Dr. Szántó Árpád, leköszönő elnök beszámolójából kitűnt: a megyei egyesület 15 gazdakört tart nyilván, de a megyei és a helyi szerveződések nincsenek jogi személyként bejegyezve. A szórvány sajátos helyzetében nem lehet önállóan szervezkedni, kizárni a román vagy más nemzetiségű gazdákat. Sebestyén Csaba elnök kifejtette: jogi formába kell önteni az egyesületet, hivatalosan be kell jegyeztetni mint szabad társulási formát. A magyarországi szaktárcával kötött megállapodás alapján a támogatások csak az RMGE közvetítésével juthatnak el a gazdákhoz. Az utóbbi időben a román gazdák is szervezkedni kezdtek: megalakult az UNAR és a LAPAR. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályzatot. Neve: a Besztere-Naszód megyei Magyar Gazdák Egyesülete lesz. Háromtagú ideiglenes megbízott elnökséget választottak: elnök Halász Ödön kertészmérnök, alelnök Móriczi Márton szentmátéi gazda, titkár Szabó Attila magyarnemegyei református lelkész. /Kresz Béla: Megújult a Beszterce-Naszód megyei RMGE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2003. november 27.

Több fiatal muzsikus kivándorlását állíthatja meg a Székelyföldi Filharmónia létrehozása. Haáz Sándor megyei tanácsos, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője szerint a klasszikus zenét játszó muzsikusok azért hagyják el a régiót, mert nem találnak zenekart maguknak. A Hargita Megyei Tanács legutóbbi ülésén határozott a Székelyföldi Filharmónia létrehozásáról, amely a Hargita és Kovászna megyei, illetve a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi önkormányzatok közös finanszírozásával fog működni. Hargita megyében nincs filharmonikus zenekar, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen működnek viszont kamarazenekarok. A Székelyföldi Filharmónia keretében a két város, valamint Sepsiszentgyörgy kamarazenekarai közösen koncertezhetnének a három városban. A határozat szerint a Székelyföldi Filharmónia a Hargita Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik, viszont még nem tudni, melyik városban lesz a székhelye. /Kovács Attila: Székelyföldi Filharmónia alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2003. november 27.

A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2003. november 27.

Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium célja, hogy továbbtanulási lehetőséghez juttassa a gyimesi fiatalokat és hozzájáruljon a saját csángó értelmiségiek kineveléséhez. Az induló középiskolában kezdetben nem volt elegendő szakképzett pedagógus. Kitartó munkával a gyimesfelsőloki középiskola fokozatosan felnő a korigények szintjére. A tanulási feltételeket tekintve, máris megelőzte legtöbb iskolát, gazdagodik felszereltsége. Csángó és székely népviseletbe öltöztek a tanulók a Szent Erzsébet-ünnepségen. /Borbély László: Iskola a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2003. november 27.

Vidéki könyvtárakba látogatott el a lap munkatársa. Gyulakutának ritkaságszámba menően jól működő könyvtára van. A könyvtáros, Bernád Irén elmesélte, hogy 13.155 kötetük van. A tanács rendszeresen, nagy összegekkel támogatja a könyvbeszerzést. Megvették a 10 kötetes Világtörténelmet és a Magyarok Krónikáját is. A magyar nyelvű könyvek aránya 90%. 330-340 körüli a beiratkozottak száma. Ezek majd mindegyike rendszeres látogató. Erdőszentgyörgyön a könyvtárosnő éppen tanácsi teendőit látta el (egyébként majdnem mindegyik vidéki könyvtáros besegít a helybéli tanács munkájába). A könyvtárat nem volt hajlandó kinyitni, hidegre, felfordulásra panaszkodva. Makfalván rendkívül hideg a kis könyvtár, némileg tágasabb az olvasóterem. 8600 kötetük van, zömében régiek. A Megyei Könyvtár csak román nyelvű könyveket ad. Az idősebbek és a kisiskolások járnak be rendszeresen. A középgeneráció hiányzik. Balavásáron vannak látogatók, de új könyveik nincsenek, 9337 kötetük van. A tanácstól semmilyen támogatást nem kaptak. A falak dohosak, a könyvek lassan tönkremennek. Ákosfalván meleg van a könyvtárban, de agyonzsúfolt: a kicsi, sötét szobában 7.000 kötetet zsúfoltak össze. Zömében magyar irodalmi alkotások. A tanácstól semmit sem kapnak. /Nagy Botond: Penészvirágos Gutenberg-galaxis. Könyvtárszemle vidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2003. november 27.

A kommunista rendszerben az anyanyelvet mindinkább ellepték a románból átvett szavak, sőt, kifejezések. 1989 után sokan reménykedtek abban, hogy a nyelv megújulása kezdődik. Ehelyett az átvett román szavak, kifejezések megmaradtak, s melléjük a politikai, társadalmi változásokat követő újak kerültek, majd "elárasztott bennünket a magyarországi, idegen szavakat majmoló" nyelv, írta Asztalos Lajos. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági főosztálya Nem akarok somer lenni című programjával, az s alá kitett farokkal szembefordult az egész nyelv-ápoló, nyelvművelő, nyelvvédő mozgalommal. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős alelnöke, a bírálatra válaszolva, közölte: "Változnak az idők! Sajnos a mai magyar ifjúságot nem lehet kizárólag nemzeti jellegű retorikával megközelíteni. A fiatalok saját nyelvén kell beszéljünk, ha azt akarjuk, hogy betegyék a lábukat egy ifjúsági szervezet, vagy az RMDSZ irodájába (...) A fiatalok kornert rúgnak, nem szögletet, a primariara és nem a polgármesteri hivatalba mennek, a szüleik a somerpénzből élnek és nem a munkanélküli segélyből" Tehát nemzeti jellegű retorika az, ha igényes magyarsággal szólnak a fiatalokhoz. A fiatalok nyelve a pungamagyar? Az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős alelnöke nem hajlandó felvállalni az anyanyelv védelmét. Az RMDSZ annak idején a magyarság érdekvédelmi szövetségeként jött létre. Az RMDSZ-nek, érdekvédelmi szövetségként igenis kötelessége a nyelv védelme, hangsúlyozta a cikkíró. /Asztalos Lajos: "Nyelvművelés" Udéméré-módra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Bánffyhunyadon az RMDSZ-es tanácsosok tiltakozása ellenére a többség megszavazta a 2-es ortodox parókia által kért utcai kereszt felállítását a Budai Nagy Antal utcában. Tekintettel arra, hogy az utca lakosságának kilencven százaléka magyar, az RMDSZ-es város-atyák úgy érzik, a tanácsi döntés provokatív és sértő a bánffyhunyadi magyar kisebbség számára. /Valkai Krisztina: Ortodox kereszt a magyar utcában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron, az unitárius egyház Brassai utcai tanácstermében megnyílt a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila fotókiállítása, Az arany árnyékában címmel. A fotográfus képei a nagy vihart kavaró Verespatak-ügy látható oldalát formálják meg. Vedlett vakolat, málladozó stukkók, kiszáradt fa-elemek, vasak, hordók, gaz. A Magyarországon kiállított képanyag komoly szerepet játszott abban, hogy a Verespatak-ügy felkeltette a Greenpeace figyelmét. A megnyitón Pálfi Árpád is megszólalt, aki 1976-tól Verespatak unitárius lelkésze. Verespatak unitáriusai közül ma már csak a volt harangozó magyar. /Jakabffy Tamás: Egy fém árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 28.

Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében tartották meg nov. 27-én a parlament ünnepi ülését. A pártok felszólalói beszédeikben dec. 1-jének különböző aspektusaira fektették a hangsúlyt, míg a kormánypárt a történelmi esemény jelentőségét emelte ki. Ion Iliescu államfő aki a szeparatista törekvések ellen foglalt állást. Szerinte ezeknek "fő célja etnikai szempontból tiszta enklávék létrehozása", amit fölöslegesnek és veszélyesnek tart. Az államelnök szerint a módosított alkotmány a nemzeti kisebbségek számára az összes jogot biztosítja. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke beszédében Moldova Köztársaság és Románia egyesítése mellett érvelt. A liberális-demokrata szövetség tagjai különbözőképpen viszonyultak az ünnephez. Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 1-je ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, kijelentve: a magyarok sok ideig nem tudták, ünnepeljék-e ezt a napot, mivel nekik teljesen mást jelent, mint a román lakosságnak. Hozzátette: az RMDSZ mai álláspontja szerint kötelességünk mindenben azt keresni, ami összeköt, és nem, ami elválaszt, ezért a magyarok is ünneplik dec.1-jét. /P. M.: Parlamenti megemlékezés december 1-jéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2003. november 28.

Ion Iliescu nov. 27-én az RMDSZ képviselőivel konzultált a választási törvények módosításáról, a jövő évben esedékes helyhatósági, illetve parlamenti és elnökválasztások időpontjáról. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy az önkormányzati választásokra jövő év június 6-án kerüljön sor, és azt javasolja, hogy ezek egyfordulósak legyenek. A parlamenti választások esetén az RMDSZ-nek nem érdeke a listás módszer megváltoztatása. A szövetség nem emel kifogást a kormánypárt által javasolt dec. 12 (elnökválasztások első fordulója, és parlamenti választások), illetve dec. 19. ellen, de azt szeretné, hogy néhány héttel korábban, november végén kerüljön sor a választásokra, természetesen, amennyiben az Alkotmánybíróság jóváhagyja. Az RMDSZ nem támogatja viszont azt a javaslatot, hogy a parlamenti választások az elnökválasztások második fordulójával essenek egy időpontra. A tanácskozáson ismertették az államfővel az RMDSZ álláspontját a román politikai életben egyre nagyobb vihart kavaró kérdésekről. A választások időpontjával kapcsolatban nem vetődött fel reális alternatívaként az az Adrian Nastasétól származó javaslat, miszerint a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben előrehozott parlamenti választásokat rendezzenek. A tanácskozáson Markó Béla kérte Ion Iliescut, lépjen közbe annak érdekében, hogy a nacionalista retorika ne mérgezze meg a választási kampányt. Újságíróknak nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette: a nov. 25-i fórumot is azért hagyta el, mert elnézték, hogy C.V. Tudor fél órás kampánybeszédet tartson. A tanácskozáson nem esett szó arról, hogy a kormánypárt az RMDSZ-szel való konzultálás nélkül állított kisebbségügy államtitkárt. /Sz. K.: Választások: Iliescu-RMDSZ konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./


lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | 571-590




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998