Mezőfény peremén, a Fekete szőlő nevű határrészen 1740-ben kápolna épült. Ebben Havas Boldogasszony napján eddig is minden évben misét és kis ünnepséget rendeztek. Miután a közelmúltban az épület külsejét és tetőszerkezetét felújították, aug. 3-án, vasárnap hatalmas tömeg részvételével tartott ünnepi szentmisét Merli Rudolf németországi plébános, Mezőfény díszpolgára, aki a felújított épület újraszentelését is elvégezte. /(boros): Mezőfény: Felújították és újraszentelték a 263 éves kápolnát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./
2003. augusztus 6.
Borszék város önkormányzata a hagyományőrzés jegyében és annak emlékére, hogy 50 évvel ezelőtt emelték városi rangra, nagyméretű díszkaput állított az üdülőtelep bejáratához. Talán a Székelyföld egyik legnagyobb székelykapuja: szélessége 8,60 m, magassága pedig 4,50 m. Az egész kaput gazdag faragás ékesíti, a kontyfán a kapuállítás szimbolikus dátuma, 2003. aug. 20. A nagy kötött székely kapu szemöldökgerendája három nyelven köszönti a vendégeket, mindkét oldala hasonló motívumokkal és feliratozással van ellátva. A kiskapuk feletti kaputükrök, valamint a kapunyílók üresek, illetve nyitottak a világ felé. Az avatóünnepség aug. 9-én, a Borszéki Napok alkalmával lesz. /Farkas Aladár, Borszék: Kapuállítás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2003. augusztus 6.
A marosvásárhelyi Bolyai Kör azon fáradozik, hogy a két tudós hagyatéka, a városban és környékén fellelhető szellemi és tárgyi emlékek valóban a Világörökség részévé nyilváníttassanak, jelezte aug. 4-én a Bolyai Farkas Kollégium dísztermében Csegzi Sándor alpolgármester, a tavalyi sikeres Bolyai-év helyi főszervezője. Bemutatták Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas című nyolcszáz oldalas kötetet, mely Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója irányításával jelent meg, számos kutató dolgozatát gyűjtötte egybe. Ezzel valamit lerótt az utókor a Bolyai Farkassal szembeni adósságából, az ő sokoldalúságában is igen jelentős munkássága ugyanis mindeddig a megérdemeltnél szerényebb visszhangnak örvendett. A két Bolyai esetében az apa-fiú kapcsolat nagyon szoros volt, munkásságuk szervesen összeillett. Oláh Anna, a kötet főmunkatársa, a kollégium tanára is volt, megszállott Bolyai-kutatóvá vált, s ezt a munkáját Magyarországra áttelepedve is fáradhatatlanul folytatta. Oláh Anna Bolyai Farkas több mint ötezer oldalnyi, nagyon nehezen olvasható kéziratát leltározta fel. Bolyai Farkas polihisztor volt. A két nagy elme, Farkas és János külön-külön és közösen is sok olyasmit megoldott, amiről hagyatékuk teljes felmérése nélkül nem lehet tudomásunk. /N.M.K.: Bolyai világörökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2003. augusztus 6.
Július végén 74 éves korában távozott az élők sorából Jakab Lajos, a Kolozsvári Állami Magyar Opera nyugalmazott, örökös tagja. A Házsongárdi sírkertbe temették. Jakab Lajos több mint 100 szerepet tudott kívülről, rendkívüli emlékezőtehetsége volt, ismerte a többi művészek szerepeit, bármikor beugrott mások helyett is. A Nyugdíjas matiné és a Dalkedvelők kiváló Lalája az 1999-ben elhunyt Sebesi Imrétől vette át a nyugdíjasoknak tartott előadásokat. Az elhunyt volt, aki mesteri zongora számokkal, és kísérettel opera, operett, sláger dalok, magyar nóták és hallgatók zenéit adta elő az esteken. /Levey Ferenc: Jakab Lajos (1929-2003). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2003. augusztus 7.
Tavaly négy hónap alatt 18 ezer, többségükben moldovai állampolgár román állampolgársági kérvényét vették át a román hatóságok - jelentette ki a Krónikának Nicola Tibacu, az Állampolgársági Hivatal igazgatója. A két hónappal ezelőtt rendeleti úton módosított hazai állampolgársági törvény immár a román nyelvtudást is megköveteli az állampolgárságért folyamodóktól. A hivatal előtt július elsejétől kígyóznak ismét a sorok. Korábban, 2002. nov. 25. és 2003. júl. elseje között szünetelt az ügyfélfogadás. A hét hónapos szünet a kormánynak arra is elegendő volt, hogy rendeletileg módosítsa az állampolgársági törvényt. A május 29-i kormányülésen elfogadott 43-as sürgősségi kormányrendelet éppen a határon túliak állampolgársági igényének próbálta megfeleltetni a törvényt. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény 11. cikkelye is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. Noha a moldovai alkotmány a múlt hónapig tiltotta a kettős állampolgárságot, a besszarábiaiak tízezrei ostromolták a romániai hivatalokat. A könnyebb ügyintézés végett 2000 márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett adni a kérvényeket. Amint Nicola Tibacu, az állampolgársági hivatal igazgatója elmondta, ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor helyezte át sürgősségi kormányrendelettel a Nastase-kabinet a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe a hivatalt. A kormányrendelet most beiktatott cikkelye szerint: "Azok a volt román állampolgárok, és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének a költségeitől. A módosított törvény értelmében más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt átvevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. Az új rendelkezés értelmében már nem kell Romániába utazniuk az igénylőknek. Irataikat a chisinaui nagykövetség konzuli osztályán is beadhatják. Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt és Románia törvényeit." Az eskületétel után kapják meg a kérvényezők a fényképes "állampolgársági igazolványt". A kérvényezők ezzel az igazolvánnyal a törvény értelmében bármelyik román állampolgárral azonos jogokat élveznek. Egészségügyi ellátásában, esetleg nyugdíjban csak azok részesülhetnek, akik áttelepednek Romániába. A román útlevél adta utazási lehetőségek viszont elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Az igazgató asszony elmondása szerint ők azonnal folyamodhatnak román útlevélért, és ezzel az okmánnyal úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. Az állandó lakhelyüket Romániába áthelyező újdonsült román állampolgároknak azonban bizonyos korlátozásokkal kell szembenézniük. Ők négy éven át csak a hazautazásra használhatják a román útlevelet. A törvény néhány kivételt is felsorol. Ha szolgálati ügyben vagy a tanulmányok folytatása miatt kell utazniuk, esetleg gyógykezelés vagy egy súlyosan megbetegedett rokon meglátogatása az úti cél, ehhez a Belügyminisztérium különengedélyét kérhetik. Nicola Tibacu asszony nem kívánta elárulni, hogy 1990 óta hány moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot. /Gazda Árpád: Tudniuk kell románul az okmányért folyamodóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
Újból terítékre került a hírhedt Cserehát-ügy. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere cáfolta Bágyi Bencze Jakabot, az Udvarhelyi Híradó tudósítóját, aki az UH aug. 5-i lapszámábanaz írta, hogy az Aris Industrie Rt. tulajdonosa, Aristide Roibu egyszer már felajánlotta megvételre a várost képviselő polgármesternek a csereháti épületet, de Szász elutasította az ajánlatot. Szász Jenő ezzel szemben dátumokat sorolt fel. 1996. június 7-én a svájci Basel Hilft egyesület pénzéből eredetileg udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára épült csereháti iskolát Aristide Roibu a görög katolikus Szeplőtelen Szív apácarendnek adományozta. Szász Jenő frissen megválasztott polgármestert 1996. június 27-én iktatták be tisztségébe, így a felajánlás érdemben nem történhetett meg, mivel Roibu június hatodika után már nem gyakorolhatta a tulajdonosi jogokat (időközben az apácarend nevére telekkönyvezték az ingatlant), Szász pedig csak 27-ike után léphetett fel a város képviseletében. A 2000-ben hatalmon lévő Orbán-kormány arról biztosította Szász Jenőt, ha eléri, hogy a csereháti épület eladó legyen, a megvásárláshoz szükséges pénz átutalják számára. Az apácarend hallani sem akart a vásárról. A magyarországi kormányváltás után az udvarhelyi polgármester tájékoztatta a Cserehát-ügyről a magyar kormány- és államfőt, valamint az országgyűlési frakciókat. Előrelépés nem történt, csupán az építtető és a város közötti perekben érkeznek újabb és újabb fellebbezések. A ügy megoldását 2002-ben az RMDSZ és a kormánypárt egyezményében tűzték ki célként. Szász megállapította, az RMDSZ annak ellenére sem tudta megoldani a helyi közösség számára fontos kérdést, hogy Aristide Roibu ma már a PSD szenátoraként Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-es szenátor kollégája, akivel a politikai együttműködés jegyében megtárgyalhatta volna a Cserehát-ügyet. /Zilahi Imre: Csúsztatott az újságíró. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
Véget ért a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület által szervezett II. Torockói Diáktábor. Az újságíró és politológus diákoknak szervezett szakmai összejövetelt a Brassais Véndiákok Egyesülete által működtetett Tóbiás Ifjúsági Házban rendezték. Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának oktatója, a tábor főszervezője elmondta, hogy tavalyhoz képest előrelépésnek számít az előadások tematikai változatossága és a meghívottak sokszínűsége. A meghívott előadók között politológusok, szociológusok, jogászok, politikusok és újságírók voltak, akik a sajtó és a politika viszonyrendszerét, az erdélyi sajtó jobb és bal oldali polarizációját, illetve az RMDSZ és a sajtó viszonyát boncolgatták, többnyire a kérdések elméleti hátterére összpontosítva. /B. T., S. B. Á.: Véget ért a II. Torockói Diáktábor. Szakmai összejövetel politológusoknak, újságíróknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
A Magyar Ifjúsági Tanács tisztújítása során Sándor Krisztina lett az új elnök, aki elmondta, a MIT tulajdonképpen tagszervezetekből áll, nincs közvetlen tagsága. Ő az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagja 1994 óta, és annak alelnöki tisztségét töltötte be 2000. augusztusa óta. A MIT-ben a csúcsvezetői tisztségeket általában körforgásos alapon a tagszerzervezetek jelölik ki maguk közül. Az elmúlt időszakban az IKÉ-sek részéről Jakab István volt az elnök, azelőtt a MISZSZ-esek elnököltek. Közismert a MIT és a MIÉRT közötti áldatlan helyzet. Szívesen leül tárgyalni bárkivel, amennyiben van erre igény, közölt Sándor Krisztina. /Sándor Boglárka Ágnes: Új elnöke van a MIT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
A Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinata júl. 31-én, Pápán tartott évi rendes ülésén, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya aug. 1-jei ülésén megütközéssel értesült arról, hogy a szervezet 2002. augusztusában tartott, nagyváradi nagygyűlésén megejtett tisztújítás alkalmával, az ott alkalmazott választási taktikázások következtében a Magyarországon kívüli magyar reformátusok képviselői a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsának vezetőségéből teljességgel kiszorultak. Az igazságosság és a méltányosság szellemében kérik az Európai Területi Tanácsot, hogy az egyházakat sújtó vallási és etnikai diszkriminációt ne súlyosbítsák a kifogás tárgyává tett világszövetségi bánásmóddal. Indítványozzák a nagyváradi választáson történtek felülvizsgálatát, másfelől pedig szorgalmazzák kisebbségi egyházaink sajátos problémáinak a 2004-es, Accra-i Nagygyűlés napirendjére való felvételét, olvasható a nyilatkozatban. /Felülvizsgálatot kérnek a Magyar Református Egyházak és a Világszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2003. augusztus 7.
Nagyváradon aug. 5-én volt a felújított Ady Endre Múzeum megnyitója. Szervátiusz Tibor hatalmas Ady portréja fogadja a betérőt, a tárlókban Ady relikviák. Tóth János múzeumvezető előadása után Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszélt. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az örvendetes tényt nyugtázta, hogy immár magyar vonatkozású intézmények felújítását is támogatja az állam, hiszen Bihar megye lakosságának egyharmada magyar ajkú. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon. Megalakult az első Ady Társaság. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, ezen alapul a kiállítás anyaga. Bognár Cecil szekszárdi Ady-gyűjtő néhány újabb relikviát adományozott a nagyváradi múzeumnak. /(Balla Tünde): Az Ady-kultusz fennmaradt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2003. augusztus 7.
A Magyar Néprajzi Társaság júl. 24-26-a között Csornán rendezte meg a XVIII. Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót. A rendezvényen nem első alkalommal vett részt hallgatóival Asztalos Enikő ny. tanár, aki tíz éve oktat, vezet néprajzi tanfolyamot a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Asztalos Enikő előadásában beszélt az önkéntes magyar néprajzgyűjtők képzéséről: tíz éve folyik ez a képzés a marosvásárhelyi Népfőiskolán. Ez az országban az egyetlen olyan, felnőtteknek szánt néprajzi tanfolyam, mely oklevelet nyújt. /Járay Fekete Katalin: Néprajzosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./
2003. augusztus 7.
Cegőtelke, Nagysármás, Mezőméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselőit látta vendégül aug. 2-án Magyarfráta lakossága a mezőségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával. A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Magyarfráta magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetből a vasárnapi találkozón jelesre vizsgáztak. A rendezvény a református templomban kezdődött, a cegőtelki és sármási fúvószenekar is fellépett. A templomból hosszú menet indult a Szent László-forrás felé. A kútnál a frátai gyerekek, mezőménesi és báldi lányok szerepeltek. A Magyarfrátához tartozó Berkenyesről érkezett Bogáti Sámuel elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dűlőfélben levő régi helyett új templomot épít. Frátán idén még működik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínűség szerint megszűnik a magyar oktatás. /Bodolai Gyöngyi: Mezőségi zarándoktalálkozó Magyarfrátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./
2003. augusztus 7.
A Litera Könyvkiadó történelmi, művelődéstörténeti, nyelvészeti, népismereti szempontból is jelentős munkát adott ki: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, szerzője: Jánosfalvi Sándor István unitárius pap. Ez a könyv az 1800-as évek első felének hangulatát idézi fel. Veres Péter muzeológus elmondta, hogy 1996-ban létesített egy családi vállalkozást, amelyben többféle munka zajlott: tervezés, rajzolás, könyvkiadás, névkártya- és reklámkészítés stb. Az ő egyszemélyes vállalkozása a Litera Könyvkiadó. Első terméke egy alkalmi verseket és énekeket tartalmazó füzet volt, olyan versek, amelyeket minden magyar embernek illik ismernie. A következő volt: Szent István király intelmei. Elindította a Pro memoria sorozatot. Ebben szerepelt Aponyi Albert trianoni beszédével együtt a státustörvény eredeti szövege. Hiánypótlónak számít Biró József Magyar művészet és erdélyi művészet című művének kiadása is, fontosnak tartotta a Wass Albert ártatlanságát bizonyító dokumentumok megjelentetését, valamint néhány jó mesét a gyermekek kezébe adni. A sorozatban eddig helyet kapott még Székelyudvarhely leírása (Szigethi Gyula Mihály) és a Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. /Komoróczy György: Litera. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2003. augusztus 8.
Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Kolozsvár egyik főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli. A Monostor negyedben a kolozsmonostori templom mellett lévő egykori Primaverii utca annak ellenére nevezik Ion Antonescunak, hogy már közel másfél éve sürgősségi kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszának ápolását Romániában, valamint közel egy éve tanácsi határozat is elrendelte, hogy az utca kapja vissza régi nevét. A napokban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szólította fel Vasile Soporan prefektust, változtassa meg az utca nevét. A román kormány tavaly március 13-án hozta meg a 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. A kormányrendelet szerint a háborús bűnös személyekről szervezeteket sem szabad elnevezni. Tavaly aug. 29-én Kolozsváron a tanácsosok döntöttek: átkeresztelik az Antonescu utcát régi, Primaverii nevére. Gheorghe Funar polgármesternek intézkednie kellett volna, azonban többször is arra hivatkozott, hogy a törvényeknek nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényt szerezni. Tavaly a polgármesteri hivatal folyosóján lévő Antonescu szobormakettet a rendőrség eltávolította, miután Funar többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megtenni. Az Antonescu-kultusz ápolása azonban nemcsak Kolozsváron okoz gondot. A rendszerváltás utáni években Marosvásárhely legszebb sétánya is a marsall nevét viselte. A város helyi tanácsa tavaly szeptemberben úgy döntött, átkereszteli ezt az utcát Vár sétányra. A tanács határozatának azonban mai napig sem sikerült érvényt szerezni, mert az Antonescu-kultusz ápolóinak helyi képviselői, a Hősök Kultuszának Egyesülete a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg. Az első fokú döntés kimondja, hogy noha a megyei utcanévadó bizottság véleménye csak konzultatív jellegű, a városi tanácsnak ki kellett volna kérnie a testület véleményét. A bírósági ítélet a névcserére vonatkozó tanácsi határozatot semmisnek nyilvánította. A kormány tavalyi sürgősségi rendelete, ha nem vonatkozik mindenütt a háborús bűnös Antonescu marsallra, annál inkább vonatkozik Wass Albert erdélyi íróra, akinek köztéri szobrait a román hatóságok szokatlan gyorsasággal eltávolították. /Borbély Tamás: Továbbra is marad az Antonescu utca. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Az RMDSZ politikusok támogatják a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői által sürgetett székelyföldi autonómiát is - derült ki a szövetség vezető politikusainak válaszaiból, akik csak abban az esetben értenek egyet a székelyföldi kezdeményezéssel, ha az összhangban áll a jogi normákkal. - Az RMDSZ most is az autonómia kiépítésén dolgozik - jelentette ki Markó Béla szenátor. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az autonómia ügyében eddig elkészített tervezetek "kissé messze állnak a jogi kodifikáció helyességétől". "Tisztelem az amatőrök lelkesedését, de egy ilyen tervezetnek összhangban kell lennie mind a romániai, mind az európai jogrenddel és normákkal, tehát mégiscsak jogi szakemberekre kellene bízni a dokumentum kidolgozását." Verestóy úgy fogalmazott: "A működő autonómiastruktúrák kiépítése pontosan az, amit most az RMDSZ végez, ezért csak ezt tekintem járható útnak." Frunda György szenátor nem bocsátkozott jóslatokba. "Amikor majd elkészül, és ismerni fogom a tervezetet, akkor tudom csak eldönteni, hogy azt támogatom-e vagy sem" - mondotta Frunda. Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy polgármestere/ az RMDSZ alternatív szervezetének nevezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét és helyesli azt a szándékot, hogy a Székely Nemzeti Tanács októberi 26-i megalakulását tervezik a kezdeményezők. Albert szerint a magyarság mindenekelőtt a földek, erdők, egyáltalán a javak visszaszolgáltatását, valamint az anyanyelv használatának a lehetőségét, tehát ugyanazoknak a célkitűzéseknek az érvényre jutását várja, amelyekért az RMDSZ harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak, mert a naponta megfogalmazott bírálatok dacára a szövetség nélkül nem érhetik el a jogorvoslatot" - idézte Albert Álmost a Mediafax. /Benkő Levente: A cél azonos, az utat kell megkeresni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
A hír, miszerint az állami magyar tévéadó a határon túli műsorok beszüntetését tervezi, több mint elgondolkodtató. Emellett az Illyés Közalapítvány által eddig odaítélt jelentős anyagi támogatás idén elmarad. Laborczi Géza, a közalapítvány titkára szerint indokolatlan az Illyés kuratóriumát vádolni a műsorok esetleges megszűnéséért; a Magyar Televíziónak alkotmány és médiatörvény diktálta kötelessége a "kinti" magyaroknak szóló műsorok fenntartása, függetlenül az alapítványi támogatástól. Ezek a műsorok számos erdélyi magyar számára (is) fontosak, kevésbé érthető tehát, hogy a Magyar Televízió rengeteg, olykor megkérdőjelezhető színvonalú műsora közül miért éppen ez a néhány esik áldozatul a költségvetés-csökkentésnek.A saját forrásaikat, infrastruktúrájukat önellátó módon megteremteni képtelen határon túli kulturális intézmények - irodalmi lapoktól a közművelődési szerveződésekig - szinte teljes mértékben alárendeltek az anyaországi politikai-kulturális helyzet- és állapotváltozásoknak. /Papp Attila Zsolt: A nadrágszíj állapotváltozásai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./ Megszűnés fenyegeti a Magyar Televízió határon túli témákkal foglalkozó műsorait. Döntés azonban még nem született, és az intézmény mindent megtesz műsorai megőrzése érdekében. A műsorok mintegy száz határon túli szakember számára biztosítanak munkát és megélhetést. A Magyar Televízió programjában jelenleg négy ilyen műsor is létezik, ezeket Erdélyben a kettes csatorna sugározza. Közülük a Héthatár volt a legnépszerűbb, a politikai magazin nézettsége azonban jelentősen csökkent azt követően, hogy szűk fél évvel ezelőtt vasárnap estéről hétfő délre tették át. Szintén magazinműsor a kedd esténként jelentkező Határátkelő és a vasárnap délben sugárzott Magyar Ház. Ezek mellett naponta kétszer jelentkezik a Kárpáti Krónika, ami amolyan határon túli híradónak számít. A műsorok szerkezetileg a Regionális Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség keretében működnek. A külföldi eseményekről a helyiek tudósítottak. A határon túli műsorokra fordított pénz kétharmadát az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki televíziós műhelyeknek utalták át. /Gazda Árpád: Lesz-e pénz a Kárpáti Krónikára? = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Az RMDSZ nemrég létrehozott EU-integrációs főosztályának élére Niculescu Tóni ügyvezető alelnököt nevezték ki, aki elmondta: EU-információs irodahálózatot alakítanának Erdélyben, ahol nemcsak az Európai Unióval (EU) kapcsolatos információkat lehet megtudni, hanem pályázatírással, valamint a pályázatok elkészítéséhez szükséges tanácsadók képzésével is foglalkoznak. A főosztály elsődleges feladatai közé tartozik a romániai magyar társadalom szakképzettségének felmérése. A főosztály két tevékenységi köre: információgyűjtés és szolgáltatás, valamint képzés. Olyan helységekben hoznak létre irodákat, ahol eddig nem léteztek ilyenek. Országszerte már létezik több mint húsz iroda, amelyet az EU bukaresti delegációja hozott létre. Például Kolozsváron kettő van, de Székelyföldön egyáltalán nem létezik ilyen szolgáltatás, és a szórványvidékről sem feledkeznek meg. A már létező irodák mellé nem terveznek újakat, csupán magyar nyelvű ismertető anyaggal látják el, illetve bővítik azokat. Az integrációt nem a főosztály végzi, a csatlakozás feladatait helyi szinten az önkormányzatok, a mikrorégiók, különböző szaktestületek, alapítványok oldják meg. A szakképzettség felmérésével azt szeretnék megtudni, hogy ki az, akinek a szakképzettsége megfelel az uniós követelményeknek. /Borbély Tamás: EU-s irodahálózatot hoztak létre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Az Egészségügyi Minisztérium aug. 6-i rendelete szerint a hónap első napjától (!) a külföldről csomagban érkező gyógyszereket kizárólag recept felmutatására adhatják ki a vám-postahivatalokban. A receptet a háziorvosnak kell kiállítania, hat hónapig érvényes. Szigorúan tilos az immunológiai gyógyszerek, a vér- és plazmakészítmények átadása a címzetteknek. Az intézkedés szükségességét a miniszter a kábítószerek behozatalának megfékezésével, a lakosság gyógyszeres kezelésének ellenőrzésével magyarázta. Beteg-szempontból a rendelet legérzékenyebb buktatója, hogy a háziorvos kizárólag azokat a gyógyszereket írhatja fel külföldi behozatalra, amelyek szerepelnek az országos hatóság listáján. Magyarán, egy Romániában forgalmazott gyógyszer, mondjuk svéd megfelelőjét, ha kint más néven fut (ami mindennapos gyakorlat), tilos behozni. Kérdés, mi történik azokkal a gyógyszercsomagokkal, amelyek az országos listán nem szereplő termékeket tartalmaznak, de már megérkeztek a postahivatalra. /Irházi János: Külföldi gyógyszercsomagok kiadása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Aug. 29-ére halasztották az Agache-ügyet vizsgáló két ügyész elleni per első tárgyalását, mert az alperesek nem jelentek meg a brassói táblabíróság előtt. Fábián Károlyt és Luppinger Attilát a 89-ben meglincselt milicista fia állíttatta bíróság elé, aki azzal vádolja az ügyészeket, hogy késleltették apja perének lefolyását. Agache harmadjára próbál vizsgálatot indítani a két ügyész ellen, akik 1997-ig foglalkoztak az üggyel. A Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett egykori milicista legnagyobb fia - saját bevallása szerint - annak eredményeként indított újra tárgyalást a két ügyész ellen, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságon második alkalommal is panaszt nyújtott be a román állam ellen, a hivatalos szervek ezt követően kezdtek "komolyan" foglalkozni az üggyel. /Bartos Lóránt: Újra célkeresztben Luppinger és Fábián. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Augusztus végén jár le Alföldi Lászlónak, a kolozsvári magyar főkonzulnak a romániai kinevezése. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a főkonzul tevékenységének elismeréseképpen ebből az alkalomból oklevelet nyújtott át a magyar diplomatának. Az EMKE elnöke, dr. Kötő József és Dáné Tibor, az egyesület főtitkára az átadási ünnepségen megköszönték Alföldi Lászlónak azt a szolgálatát, amit nagyköveti első beosztottként és főkonzulként végzett. Utódja Cseh Áron, jelenlegi konzul. /B. T.: Oklevelet kapott Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
A Kolozsvári Archeológiai Intézet szóvivője, Carmen Ciongradi elmondta: újrakezdik az ásatást Kolozsvár főterén. 100 millió lejjel finanszírozza a munkálatokat a szaktárca. A pénz egyhónapi munkálatokra elég: húsz munkást alkalmaznak, akiket négy archeológus irányít. /(Csomafáy Ferenc): Újra ásnak a Főtéren! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) új politikai alakulatként az RMDSZ alternatívája kíván lenni, jelentette ki Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke. Miután az SZNT Kezdeményező Testülete bejelentette, hogy októberben megalakul a Székely Nemzeti Tanács, Albert Álmos úgy fogalmazott, "nagyon jó az alapgondolat, amely köré ez a tisztán politikai alakulat szerveződik, és azt hiszem, minden rendben lesz, ha megtalálják az eszközöket is gondolataik gyakorlatba ültetéséhez". A 2004-es helyhatósági választások kapcsán Albert Álmos úgy véli, hogy az SZNT az RMDSZ-el párhuzamosan állít majd jelölteket. Albert Álmos kifejtette, a magyarság az elkobozott földek, erdők és egyéb javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználat lehetőségét várja, az RMDSZ pedig ezekért harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ-t naponta érő bírálatok ellenére a szövetség nélkül lehetetlen megoldani ezeket a problémákat, és tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak", fogalmazott Albert. /A Székely Nemzeti Tanács az RMDSZ alternatívája kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szegedi szervezete támogatja a határon túli magyarok jogos igényét a kettős állampolgárság bevezetésére. Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezd, ezzel figyelmeztetik a magyar kormányt, hogy alkotmányban foglalt kötelességének tegyen eleget és éljen a kínálkozó lehetőséggel, amelyet a Szerb-Montenegrói kormány ajánlott fel a délvidéki magyarok státuszának rendezésére a kettős állampolgárság megadásával. "Nem lehet tűrni azt a közönyt, amelyet a magyar kormány tanúsít a határon túli magyarokkal szemben." - fogalmaztak. /Minden magyar felelős minden magyarért. Aláírásgyűjtést kezdeményez az MDF. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Közösségünk tükre" elnevezéssel az RMDSZ Arad városi szervezete a város magyar közösségének feltérképezése céljából programot indított, amely egy kerületek és utcák szerinti felmérést foglal magában. A program megvalósításával átfogó kép alakulna ki Arad város magyar családjainak szociális helyzetéről, végzettségi szintjéről, a szülők elképzeléseiről a gyerekek tanulását, továbbtanulását illetően, nem utolsó sorban az RMDSZ-szel való kapcsolatukról, a felnőtt lakosság választásokon való részvételéről. A begyűjtött adatok alapján reális adatbázisra épülő szórvány- és oktatási stratégia dolgozható ki, megismerhetők a választási preferenciák, feltérképezhető az aradi magyarság szociális helyzete. Első lépésben, a Communitas Alapítványnál elnyert pályázat alapján, elvégezhető egy kerület felmérése, Pernyáva és a Konfekciógyár környéke. A munkacsoport létrehozásához elsősorban egyetemisták, pedagógusok, aktív nyugdíjasok segítségét kéri Lészay Ildikó programfelelős. /Lészay Ildikó programfelelős: "Közösségünk tükre". Felmérés az aradi magyarság helyzetéről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Aug. 9-én tartották a tíznapos bábos-tábor zárórendezvényét Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula /Kolozsvár/ bábművész foglalkozott a negyven résztvevővel. Bereczki Gyula az elmúlt négy évben egyedül, egyszemélyes bábszínházként játszik, járja Erdély településeit, az iskolákat és óvodákat. Örömmel várják őt a szórványtelepülések: Beszterce, Dés, Bethlen, Brassó vagy Máramarossziget. A sepsiszentgyörgyi bábszínház már nem megy el a 30-40 km-rel távolabbi Brassóba. Erdélyben tudomása szerint ő az egyetlen "magányos" vándorbábos. /(Dávid Lajos): Negyven kicsi vidám bábos. Véget ért a Teleki Magyar Ház bábos-tábora. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Soós Emőke Budapesten tanulta a bábszínészetet, ősztől a Sepsiszentgyörgyi Bábszínház tagja lesz. Budapesten pantomimet, hangképzést, táncot, színészmesterséget és bábszínészetet tanult. Az első évben pici etűdöket készítettek, s ezzel az etűdsorozattal mentek el Amerikába. Volt benne ökölbábjáték, árny- és tárgyjáték. Magyar állami ösztöndíja volt, meghívásokat kapott, mégis hazajött. Szeretne segíteni abban, hogy a városban életképes bábszínház legyen. /Barabás Blanka: Soós Emőke bábszínész: "Bízom benne, hogy érdemes volt hazajönnöm". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 8./
2003. augusztus 8.
Felújították a bukaresti, magyar tannyelvű, Ady Endre Líceumot, melynek keretén belül a 12 elemi és középiskolai osztályon kívül működik egy ugyancsak magyar tannyelvű napközi otthon (óvoda) is. Elsősorban a volt közoktatásügyi államtitkár, Kötő József közreműködése nyomán 1999 és 2001 között több mint 8 milliárd lej értékű beruházással helyrehozták a földrengések nyomán megroggyant iskolaépületet, elkészült az ingatlan teljes belső felújítása, beleértve a tantermek, laboratóriumok, tanári és igazgatói szobák bútorzatát is. Bukarest II. kerületi tanácsa majdnem 2 milliárd lej értékű alapot juttatott a munkálatok elvégzésére. Megoldásra vár az iskola pénzügyi önállóságának biztosítása. /Czédly József: Új tanévre készülőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2003. augusztus 8.
A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai nemrégiben fejezték be a Kőszegremetei Általános Iskola használaton kívüli és rossz állapotban levő épületszárnyának felújítását. Az épületrész felújítása 50 millió lejbe került - ez az összeg pályázati pénzekből származott -, a civil szervezet pedig a felújítás fejében több évig használhatja az épületet. A civil szervezet tagjai táborközpontot létesítenének a felújított részben, ahol bármilyen szervezett csoportot fogadhatnának majd. A felújított épületben elsőként román, magyar és roma nemzetiségű kisiskolások számára megrendezett multietnikus környezeti nevelési táborra került sor, mely a napokban ér véget. A Lázári Általános Iskola tanulói és az Erdődi Caritas napközisei táboroztak itt együtt, a szervezők pedig minden napra gondoskodtak valamiféle elfoglaltságról, melyeknek a keretein belül a gyerekek a természettel ismerkedhettek meg. /(cl): Táborozók Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./
