Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 628 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-628
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. december 28.

Winkler Gyula parlamenti képviselő, a kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a vele készült interjúban leszögezte, a most kialakuló kormány szakmai kritériumok alapján állt össze. Az RMDSZ küldöttségének sikerült néhány fontos dolgot bevinnie a programba. A kisebbségi fejezet tartalmazza a kisebbségi jogállás meghatározását, a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómia biztosítását. A kormányprogramba foglalták a restitúciós folyamat befejezését, az erdők, mezők, egyházi és magántulajdonban lévő ingatlanok, levéltárak visszaszolgáltatását, valamint a kárpótlási folyamat beindítását. /Gáspár-Barra Réka: Stabil parlamenti támogatás kellene. Képviselőből miniszter. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2004. december 28.

Újabb 500 millió forintos támogatást biztosít a kormány a Szülőföld-programcsomag gazdaságfejlesztési pilléréhez – jelentette be Kiss Péter, a magyar miniszterelnök hivatalát vezető miniszter. Ebből a pénzből, amelynek első fele már az idén, második része a jövő év első negyedévében áll rendelkezésre, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli mikro- és kisvállalkozások indítását és működésének bővítését támogatja. /További 500 millió forintos támogatás gazdaságfejlesztésre a határon túli magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 28.

Dec. 27-én ülésezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottsága, amelynek végeztével Tőkés László elnök, valamint Szilágyi Zsolt és Fodor Imre alelnökök tájékoztatták a sajtót. "Remény van az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködésre" – jelezték. "Az RMDSZ most zászlajára tűzte az autonómia kérdését, de félő, nehogy megint »megfeledkezzék« róla" – mondták. Az EMNT párbeszédet szeretne kezdeményezni minden olyan RMDSZ-platformmal, hazai és magyarországi párttal, amelytől támogatást remél az autonómia ügyének előrehaladásában. /Ö. I. B.: Összehívják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 28.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület részére különösen nagy jelentőségű a Kisebbségekért Díjjal való megajándékozás, írta Nagy-Tóth Ferenc. Az együtt érző közösségbe tartozás alkotóerejét, a közösséggel szembeni felelősségérzetet magában viseli az anyaországi, sokszorosan az elcsatolt területek magyarja, tette hozzá. /Nagy-Tóth Ferenc: Az ajándékozás öröme. (Kisebbségi díj átvétele alkalmából). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 28.

A december 5-ei népszavazás kudarca után Kossa Lajos, Aba nagyközség polgármestere felhívást intézett a magyarországi településekhez, hogy nyilvánítsák ki véleményüket arról, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, még akkor is, ha azt politikai határok tagolják. Az Országgyűlés ennek szellemében kezdje el a határokon túl élő magyarok jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását, és 2005. március 15-ig ünnepélyesen nyilvánítsa ki közös akaratát a törvény megalkotására vonatkozóan. /Kossa Lajos polgármester, Aba nagyközség (Fejér megye): Felhívás a magyarországi településekhez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 28.

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után kiderült, hogy "kopogtattunk, de be nem bocsáttattunk". A Mikulás sarlós-kalapácsos piros nyelvét is kiöltötte, írta dr. Demeter Andor. Szeretnék megköszönni mindazoknak, akik igent mondtak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek legközelebb, ha ismét tizenötmillió magyar miniszterelnökének nevezi magát, előtte, referendum formájában a határon kívülieket, az országát elözönleni készülő "sáskanépet" is kérdezze meg erről, ajánlotta a hozzászóló. /Dr. Demeter Andor, Marosvásárhely: Megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2004. december 28.

Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 28.

Az RMDSZ megalakulásának 15. évfordulójára emlékezett Marosvásárhelyen, dec. 27-én, a Kultúrpalotában az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Sebestyén Aba színművész jelezte, hogy az esten nemcsak az RMDSZ-re, hanem a hajdani Székely Színházra is emlékeznek. 1946. február 4-én jelent meg az a rendelet, amellyel megalapították a Székely Színházat, Tompa Miklóst nevezték ki igazgatónak. 1946. március 10-én nyitotta meg kapuit a Székely Színház Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettel. /-vagy-: 15 éves az RMDSZ. Jubileum a nosztalgia jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2004. december 28.

Interaktív kiállítás-megnyitó volt december 15-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss Információs és Dokumentációs Központban: Incze István fotóművész és fia, Incze István Botond képzőművész közös tárlatnyitója. Incze István országos és nemzetközi tárlatok résztvevője. Incze István Botond festményei lelki tájakat ábrázolnak. /(b. gy.): A színek világába. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2004. december 28.

Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 28.

A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 28.

Nagyzerinden a frissen alakult helyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület bemutatkozott műsorával a karácsonyi istentiszteleten, most pedig szilveszteri mulatságra készül a helyi református egyház egykori iskolájának nemrég visszakapott épületében. /K. K.: Ifjúsági óévbúcsúztató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2004. december 28.

Székelyföld volt a vulkáni és lupényi magyar iskolák diákjai honismereti kirándulásának első úticélja. Az Apáczai Alapítvány támogatásának köszönhetően a két zsilvölgyi város magyar tagozatán tanuló 46 gyermek indult útnak. /CH. A.: Honismereti kirándulás Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2004. december 28.

A Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakő) egy évét értékelte Száfta Szende. A megye diáktanácsainak, középiskolásainak érdekeit képviselő szervezet munkáját anyagi gondok nehezítik. Nincs állandó székhelyük, a tagsággal való kapcsolattartást nehezíti, hogy a diákszervezetek többsége nem rendelkezik állandó internetkapcsolattal. Ennek ellenére a Kovakő elkészítette honlapját (www.kovako.makosz.ro). /(L.): A Kovakő egy éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2004. december 28.

Háromszék szülötte, Kicsi Sándor  Budapesten az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezetője volt sokáig. Nyolcvanöt éves korában, december 25-én meghalt Budapesten, a Péterffy Sándor utcai kórházban. /Domokos Géza: Búcsúszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2004. december 28.

Kupán Árpád nagyváradi történész Szabadkőművesek Nagyváradon /Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ című könyve alapos kutatómunka gyümölcse. Kupán Árpád a mai Románia területének 28 városában talált adatokat szabadkőműves páholyokra, Nagyváradon például három páholy is alakult. /Balla Tünde: Szabadkőművesek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 28.

Balázs János és Dobolyi István szerzőpáros A hajdani Brassó – Brasovul de odinioara című kétnyelvű könyvét bemutatták Brassóban. A könyv illusztrációinak zöme Dobolyi István tanár képeslap-gyűjteményének része. Folyamatban van a könyv CD-n való megjelentetése is. /A hajdani Brassó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 28.

Megjelent a 2005-ös nagyszalontai kalendárium. Az esztendő minden egyes hónapjához Nagyszalonta egy-egy jeles költőjének versét társították. Lajstromba szedve találni a legjelentősebb szalontai évfordulókat, a hajdúváros jeles szülöttei közül pedig az orvos, nyelvtudós, költő és természetbúvár Földi János, Lovassy László jogász-újságíró, Lovassy Andor író-publicista, Balogh Ernő orvosprofesszor és Kulin György csillagász életéről, munkásságáról közölnek rövid összefoglalót. /(Balla Tünde): Nagyszalontai kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2004. december 29.

Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Teodor Atanasiu, az új védelmi miniszter kifejtette: folytatni kívánja mindazt, amiről Románia eddig a NATO-val megállapodott. Az iraki misszió 2005 júniusában esedékes befejezése után Romániának javasolnia kell, hogy a gyalogsági kontingensek helyett kisszámú hírszerző és konfliktus-megelőző csapatokkal vegyen részt az iraki nemzetközi koalíció tevékenységében. A sorkötelezettséggel kapcsolatban közölte, 2007-ig a román hadsereg áttér a hivatásos rendszerre és többé nem lesz szükség a jelenlegi sorozási rendszerre. /Atanasiu: 2007-ig megszűnik a sorkötelezettség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kulturális, oktatás-ügyi és európai integrációs tevékenység koordinációjával megbízott államminiszter dec. 28-án megkapta a parlament szaktestületeinek támogatását. A szenátus és a képviselőház kulturális, oktatásügyi és európai integrációs bizottságai 57 "igen", 15 "nem" szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták államminiszteri kinevezését. Leszögezte, nem támogatja a piacgazdasági elvek alkalmazását a kultúra területén. "A kulturális értékeket, az alkotást meg kell védeni a szabadpiaci körülményektől", tette hozzá Markó Béla. A meghallgatáson Markó kifejtette, szükség van a kulturális autonómiák rendszerére, de az etnikai autonómiát nem tartotta kívánatosnak. Tervei között szerepel az egyetemi autonómáról szóló törvényes keret alkalmazása és szükségesnek tartja a felekezeti oktatás lehetővé tételét. A szakbizottságok elfogadták Borbély László (27 igen – 2 nem), Nagy Zsolt (32 igen – 8 tartózkodás) és Winkler Gyula (48 igen – 2 tartózkodás) miniszteri kinevezését is, ez utóbbi az ellenzék elismerését is kivívta. /Markó: Más szabályok érvényesülnek a kultúrában, mint a gazdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2004. december 29.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök miniszterelnök-helyettes elmondta: a miniszterelnök-helyettesi funkció felajánlása azt jelenti, hogy szükség van az RMDSZ minél súlyosabb jelenlétére a végrehajtó testületben. A különböző tisztségek vállalásával és betöltésével az RMDSZ programjának érvényesítéséről van szó. Az autonómiák különböző rendszerét kell Romániában kiépíteni. Az egyetemi autonómia is beletartozik a rendszerbe, mint ahogyan az egyházi autonómia, a kisebbségek kulturális autonómiája is, amelyet kisebbségi törvény segítségével kívánnak érvényesíteni. A közigazgatás terén a cél az nagyon erőteljes decentralizáció. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2004. december 29.

Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.):   György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2004. december 29.

Történelmi pillanatokat élünk, hangsúlyozta írásában Vekov Károly. „Olyan pártszövetség alakított kormányt, amely előtt felrémlett a lehetőség: folytatni lehet, sőt kell, a rendszerváltást.” Az erdélyi magyarságot érintő megoldatlan kérdések csak áprilisig lesznek/lehetnek. A magyar igények mellett ma egyértelműbben kellene kiállni. Hitet kell tenni a teljes rendszerváltás mellett. /Vekov Károly: Történelmi helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Nem a múltba néző, hanem előretekintő lesz a magyar külpolitika szomszédságpolitikai részét és a határon túli magyarok támogatását érintő felfogásmódja – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek adott interjújában Somogyi Ferenc külügyminiszter. Elmondta, hogy a baloldali-liberális magyar kormány nemzetegyesítést érintő módszereit és megközelítéseit már "európai távlatokon belül" képzeli el. A jövőre tízéves magyar-szlovák alapszerződésről szólva – az államközi dokumentum előkészítésében annak idején tevékenyen részt vevő – Somogyi Ferenc annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a dokumentum fontos szerepet töltött be a kétoldalú kapcsolatok rendezésében és fejlesztésében. /Jövőre tekintő szomszédságpolitika. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2004. december 29.

Nem valószínű, hogy a magyar kormányzat és parlament a kettős állampolgárság ügyében mindenkit kielégítő döntést hoz. Sebestyén Mihály ironikusan írta: „Elvégre úgy szép, ha széttartunk büszke gőggel. A forgács a tönkkel szemben hőbörög. Mintha nekünk tűz-víz kijárna a magyar állampolgárság.” Sebestyén Mihály szerint az állampolgárság csak cifraszűr. Kell beléje talpig ember, higgadt, okos pásztor. /Sebestyén Mihály: Nagy magyar duzzogó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2004. december 29.

A december 5-i magyarországi népszavazás kapcsán a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés levelet intézett a testvérmegye önkormányzatához, a Maros Megyei Tanács volt elnökéhez, Virág Györgyhöz, hangsúlyozva többek közt, hogy "sokunk számára nem volt kérdés, hogy feltétel nélküli és határozott IGEN-t mondjunk közös jövőnkre, mert tudjuk, hogy összetartozunk". Erre válaszolt Virág György és Lokodi Edit jelenlegi megyei tanácselnök. Megköszönték mindazoknak, akik elmentek véleményt nyilvánítani a kettős állampolgársággal kapcsolatban és leszögezték: magyar és magyar között nemzetpolitikai kérdésekben nem szabad haragnak élnie egyetlen pillanatig sem. /Dr. Szakács Imre elnök úr és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés részére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2004. december 29.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-628




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998