Népszavaz" holnap Magyarország. Azt kell eldönteni, hogy megérdemelik-e, az anyaországtól erőszakkal és akaratunk ellenére, megkérdezésünk nélkül elszakított magyarok a magyar állampolgárságot, írta Molnos Lajos. Arról kell dönteni, hogy Magyarországtovábbra is csak ország akar-e lenni-maradni a "határon túliak" számára, vagy pedig újra anyaországgá óhajt válni. Az ország és az állampolgár "csap össze" a hazával és a nemzettel. A kérdés pontosan így kellene hangozzék: akarja-e Ön a hazát, a nemzetet? /Molnos Lajos: Másképpen nem tehetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
A kettős állampolgárság kérdésében politikusok, kommentátorok, újságcikkek kiszámolják, hogy mennyibe is kerül minden egyes magyar állampolgárnak ez a népszavazás, ezer áttelepülő nyugdíjas – például – mennyivel terhelné a társadalombiztosítást, és így tovább. „Erőtlenül és gyengén hallatszik a szavunk, mely szerint mi itt akarunk boldogulni, mi nem akarunk innen elmenni” – írta Baranyai Péter. „Félni semmiképp nem kell tőlünk.” /Baranyai Péter: Számtanlecke kisebbségieknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
Minden határon túl élő magyar lélegzet-visszafojtva figyeli a népszavazást. 2004. december 5-én derül ki ugyanis, hogy végérvényesen beteljesedik-e a trianoni vízió, vagy a magyar nemzet képes lesz az összefogásra. Nagyon sok orvos, tanár, mérnök és szakmunkás ment át, akiknek képzése egyetlen lejébe sem került a magyar államnak. A hazának egyik fele éppen a megtagadásunkra készül, olvasható a lapban. /(bodolai): Haza a mélyben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2004. december 4.
A kettős állampolgárságról az írott sajtóban, sugárzott médiában, nyilvános vitában sokan elmondták véleményüket. Boros Péter – Antall József belügyminisztere, majd utódja a kormányfői bársonyszékben – kijelentette, igent kell mondani, mert ez egyértelmű üzenet a világ magyarságának, hogy az anyaország magáénak érzi, felelősséget érez iránta, s ezt nyíltan vállalja is. /Kiss Károly: Üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 4.
Gazda József nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének, Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének és Magyarország kormányának. „Alulírott, a 800 000 »darab«, magyar igazolvánnyal rendelkező határon kívüliek s következésképpen a Magyarországra való áttelepülésre lesben állók egyike sokszor aggódva, máskor felháborodva olvasom-hallgatom az Önök meg nem szűnő riogatásait, figyelem a magyar társadalmat ellenünk hangoló arcátlan kampányukat.” – írta Gazda József. Ez a kormány nemzetellenes kampányával alkalmatlan Magyarország vezetésére, a magyarság képviseletére. A mindenkori magyar kormánynak a nemzet érdekét kell képviselnie, és nem ellene dolgoznia. /Gazda József határon kívüli magyar: Hány kiló magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 4.
A kettős állampolgárságról való népszavazás előtti vita a jelenlegi (csonka)magyar társadalom közgondolkodásának kuszaságát, alapvető ellentmondásait mutatta be a médiában. Az egy nemzethez tartozás alapvető emberi érték. Magyarország állampolgárai abból is vizsgáznak, egy kicsit fennkölten fogalmazva: él-e még a nemzeti géniusz, vagy a nemzet végleges felbomlásának útjára lépünk? /Ferencz Csaba: Nemzeti géniusz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 4.
Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 4.
A töredékszavazatokkal Galac megye RMDSZ-szervezetének vezetője, dr. Székely Levente képviselői mandátumot kapott. Székely Levente állatorvost is meglepetésként érte a hír. Székely Levente 1990-től aktívan részt vesz a helyi RMDSZ munkájában. A legutóbbi népszámláláson 275-en vallották magukat magyarnak Galac városában, ennek ellenére, az RMDSZ képviselői listája 413, a szenátusi listája 495, Markó Béla elnökjelölt pedig 395 szavazatot kapott a városban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ tanácsosi listájára 1380-an voksoltak. A "plusz" voksok természetesen a román választóktól származnak. /Sz. K.: Kárpátokon túli magyar képviselő a bukaresti parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
A parlamenti választáson a nyolcéves gyakorlattal bíró Böndi Gyöngyike helyett dr. Bónis Istvánra szavaztak, ő lesz a jövőben Máramaros képviselője. A régi kisebbségi gondok nem rendeződtek. A Máramaros megyei magyarok Markó Béla államelnökjelöltre 12.915-en szavaztak, az RMDSZ szenátorjelöltjére 18.624-en, a képviselőjelöltre pedig 18.349-en. /Farkas E. Zoltán: Új időszak, új képviselet… régi gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
A romániai magyarok bebizonyították: továbbra is szükség van az erős parlamenti képviseletre, sorsdöntő pillanatokban az egység érzése erősebb, mint a megosztó kísérletek csábítása, értékelte a szavazás eredményét Markó Attila helyettes államtitkár. A Magyar Polgári Szövetség alig valamivel több mint tízezer szavazata kevesebb, mint ahány romániai magyar szavazott az SZDP-re vagy a liberális-demokrata DA pártszövetségre külön-külön. /Markó Attila: Köszönet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
A Háromszék részleteket közölt Duray Miklósnak, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének a Köztársaság téri, december elsejei kormányellenes tüntetés résztvevőihez intézett leveléből. „A nemzet akkor kerül veszélybe, ha belülről bomlasztják. Mert a nemzet szervezete ugyan képes védekezni a külső támadásokkal szemben, de megroskad a belső kórtól. Soha nem gondoltam volna, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon olyan véres vita alakulhat ki nemzeti közügyben, mint most az állampolgárság miatt. A magyar állampolgárság folytonossága belső jog szerint több mint ötven évvel ezelőtt, a kommunista puccs után szűnt meg, az akkori magyarországi parlament döntött így, ezért nem véletlen, hogy ma utódaik szeretnék megakadályozni helyreállítását. A nemzeti tudat elleni támadásaik ugyancsak régi gyökerűek. Leggyakoribb eszközük az érzelmek pénzre cserélése, a társadalom megosztása akár hazugság árán is, ám legújabban a lelkiismeret és az értelem szembeállításával próbálkoznak. Mert lássuk: szembeállították egymással a két, egy tőről fakadó érzelmet is, a hazafiasságot és a nemzeti érzést. Mert szerintük hazafi az, aki nemet mond a nemzetre.” „A határon túli magyarok azért vannak szülőföldjükön, mert szeretik szülőföldjüket, és a trianoni határok meghúzása ellenére ott maradtak, noha akkor több okuk lett volna az elhagyására, mint most. Vannak, akik azt terjesztik, hogy közülük több mint nyolcszázezren magyar állampolgársággal a zsebükben egyszerre felkerekednek, és vérszívó siserehadként ellepik Magyarországot. Sőt, mi több, mindannyian egyszerre felveszik a nyugdíjukat, a munkanélküli-segélyüket, a családi pótlékot, a szociális támogatást, a gyermeknevelési támogatást, mindegyikük ,,csak azért is” veseműtétet hajtat végre magán, és ugyanabban az időben igénybe veszik az összes utazási meg egyéb kedvezményt, sőt, még temetési hozzájárulást is. Ugyanis a több mint ötszázmilliárd forintot kitevő tehertétel és a húszezer forintos adóteher-növekedés csak ilyen feltételekkel lehet igaz.” „ Sokan a rendszerváltozás után kezdtek rádöbbenni, hogy magyarnak lenni többet jelent, mint magyarul beszélni vagy Magyarországon lakni, mert a magyar nemzet tagjai sokkal többen vannak, mint Magyarország lakossága. Ezt ma már egyre többen tudják. Ezért mondjunk nemet a nemre, hogy igen legyen belőle.” /A nemzet belső bomlasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 4.
A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945-1989) címmel rendeztek konferenciát Kolozsváron dec. 2-4. között. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja magyar és román történészeket, illetve szakértőket hívott meg a fórumra. A vitaindítókat többek között Stefano Bottoni, Francois Bocholier, a Központnak a témával kapcsolatos forráskiadványát szerkesztő Lucian Nastasa, Fülöp Mihály, Vincze Gábor, Marius Diaconescu tartják, a moderátorok között Csucsuja István, Dragos Petrescu, Ovidiu Pecican nevei szerepelnek. Salat Levente, a Forrásközpont igazgatója szerint a román-magyar kapcsolatok esetében államszinten javulásról lehet beszélni, azonban számolni kell az előítéletek tömeges jelenlétével. A konferencia célja a közgondolkodás árnyalása lenne. Camil Muresan akadémikus az előítéletek kialakulásának történetét vázolta megnyitó beszédében. Az 1918-1944. közötti időszak ebben a tekintetben talán a legszerencsétlenebb periódus volt, ezt akkor nem tudta ellensúlyozni a magyar és a román értelmiség egymásra figyelése. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, a „másikról" alkotott kép minduntalan változik a történelem során. /(Rostás-Péter Emese): Konferencia a román-magyar kapcsolatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
A temesvári püspökség és a Püspöki Levéltár szervezésében november 28–30. között első alkalommal került sor a római katolikus és görög katolikus egyházmegyék levéltárosainak országos találkozójára. Az értekezlet Roos Márton megyés püspök kezdeményezésére jött létre, a résztvevők a gyulafehérvári, a bukaresti, a iasi-i, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a lugosi, a kolozsvár-szamosújvári, a máramarosi, valamint a temesvári egyházmegyét képviselték. A rendezvény célja az egyes archívumok tevékenységének bemutatása, egy állandó konferencia létrehozása és a működési statútum kidolgozása volt. A tanácskozáson a javasolt témák mellett szó esett a levéltári értekezlet egyházmegyei szinten történő összehívásáról, a levéltári javak megfelelő kezeléséről, az állami levéltárral létrejött kapcsolat ápolásáról, továbbá a görög katolikus egyház hajdan elkobzott irattárának visszaszolgáltatása érdekében tett lépésekről. A temesvári Püspöki Levéltár tevékenységét dr. Franz von Klimstein mutatta be. /Sipos Enikő: Archiváriusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 4.
Dec. 2-án Nagyenyeden, a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Bartók Árpád nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin című kötetét. A könyv a szerző irodalmi életműve: egy kisregény, pár novella és vadásztörténet. /Dvorácsek Ágoston: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 4.
Ismeretlen tettesek dec. 3-án hajnalban bedöntötték az ördöngösfüzesi református templom bejáratát. Nem vittek el semmit. Mintegy két hónappal ezelőtt ugyancsak ismeretlen tettesek több, mint 10 millió lejes kárt okoztak a sírokat övező kerítés megrongálásával. /P. J. A.: Ördöngösfüzes. Megrongálták a templom bejáratát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
November végén a rangos kézdivásárhelyi képzőművész-házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin munkáiból nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galéria. Kosztándi Jenő festőművésznek tavaly, Kosztándi Katalin grafikusművésznek és akvarellistának a napokban jelent meg albuma a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem című sorozatában. Mindkét albumban a művészek munkásságát Jánó Mihály művészettörténész méltatta. /Gál Éva Emese: A Kosztándi házaspár a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
Dec. 3-án Kolozsváron bemutatták a Polis Könyvkiadó interjúkötet-sorozataként /Prospero Könyvek/ megjelent Köllő Katalin Orosz Lujza-kötetét. Orosz Lujza színésznő Kolozsváron, vele készült az életinterjú-kötet. /Kerekes Edit: "Életörömöt tanultam Lujzitól" Bemutatták Köllő Kata Orosz Lujza-kötetét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
A Művelődés Műhely kiadásában hézagpótló könyv került a könyvesboltokba, Fekete Albert Kolozsvári kertek című munkája. A szerző utalt az 1813. évre, amelyet mérföldkőnek tekint e kérdésben, ugyanis ekkor nyílt meg Budapesten a Városliget, a világ első nyilvános, bárki által látogatható közparkja. Kolozsvárnak történeti közkertjei a Sétatér, a Múzeumkert és a Botanikus kert. A könyv a román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszéke támogatásával jelent meg. /Ajtay Ferenc: Igényesen Kolozsvár kertjeiről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 6.
Eredménytelen lett a dec. 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról. A szavazóhelyiségek bezárását követően közölt adatokból kiderült: a szavazati joggal rendelkezők kevesebb mint 40 százaléka jelent meg az urnáknál. A kettős állampolgárság ügyében a szavazók kevéssel több mint fele voksolt igennel, ez azonban a népszavazás érvényességéhez nem volt elegendő. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint biztosan felelős döntés született a kettős népszavazáson. Közölte: a népszavazás mindenképp érvényes, "legföljebb nem lesz eredményes, a szónak jogi értelmében". Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Pártpolitikai harcok prédájává vált ez a kérdés, és ebben nagyon nagy felelősségük van a kormánypártoknak. Kifejtette: az eredmény rendkívül rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, ennek csökkentésében óriási felelősség hárul az RMDSZ-re. Azt hangoztatta, hogy a következő időszakban tovább kell folytatni a kettős állampolgárságról szóló vitát, és meg kell próbálni egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Markó szerint ettől a pillanattól kezdve a kettős állampolgárság ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá. /Győzött a megosztottság a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kijelentette: ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény fantasztikus, s arra is enged következtetni, hogy ha nem lett volna kormányzati ellenkampány, akár 60 százalékos is lehetett volna a részvétel. Hozzátette: választási csalásnak minősül, hogy a kormány közpénzeket is felhasználva az igen szavazatok és a voksolás ellen folytatott kampányt. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél kiegyenlítettek az eredmények, ez valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. Gyurcsány Ferenc kormányfő: „A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak“. Hiller István, az MSZP elnöke: „Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatokra, a nacionalizmusra és a szociális populizmusra”. Szerinte a markáns többség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányítsák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint erkölcsi és politikai tény, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe. Arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támogatta a kettős állampolgárság ügyét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./
2004. december 6.
Érvénytelen volt a népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárság kedvezményes megadásáról a határon túli magyaroknak, mivel mintegy 40 százalékos részvétel mellett az igen szavazatok aránya csak néhány százalékkal volt több. Nem gyűlt össze az egyik válasz érvényességéhez szükséges kétmillió voks. A határon túli magyar vezetők kudarcnak minősítették a népszavazást, és a kormányoldalra hárították felelősséget. Markó Béla RMDSZ-elnök a Duna Televíziónak kifejtette: le kell vonni a tanulságokat. „A pártpolitikai érdekek miatt kudarcot vallott egy fontos nemzetpolitikai konszenzus, és ez a kormány felelőssége is. Az igen szavazatok többsége ugyan erkölcsi győzelem, de az érvénytelen szavazás rendkívül rossz hatással lesz az erdélyi magyarság lelkivilágára. Nagyon hamar tovább kell folytatni a vitát a kettős állampolgárságról” – jelentette ki Markó. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai bizottságának elnöke fontos eredménynek tartotta, hogy ha csak hajszálnyival is, az igen szavazatok voltak túlsúlyban, úgy vélte, az alacsony részvételi arány azt jelzi, hatott a kormány és a kormányoldal elbizonytalanító kampánya. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az eredmény megrázó. „A referendum arra azért jó volt, hogy ezek után ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell, és a kormányoldalnak megoldást kell nyújtania. Nem szoktam sokat dicsérni Romániát, de meg kell tennem, hiszen Bukarestben és bárhol máshol a világon népszavazás nélkül megoldották a kérdést.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a nemzet szenvedett vereséget most, így az ügy lezárult. A végleges eredményt az Országos Választási Bizottság (OVB) azt követően állapítja meg, hogy a külképviseletekről megérkeznek a szavazóurnák. /K. Cs.: Érvénytelen volt a referendum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
Renate Weber, a bukaresti Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke kijelentette: a kettős állampolgárság megadása annak az államnak az előjoga, amely ezt a státust meg kívánja adni külhoni nemzettársai számára, ez nem tartozik arra az országra, ahonnan az érintett személyek származnak. Románia egyébként elismeri a kettős állampolgárság intézményét. Ilyen körülmények között Romániának nincs semmilyen oka felróni a kettős állampolgárságot megadó másik államnak ezt az esetleges szándékát. Adrian Nastase azért kifogásolja a kettős állampolgárságot a romániai magyarok esetében, mert ez utóbbiak szerinte „etnikai elvű" meggondolásból részesülnének ebben. Weber szerint „mi, románok is etnikai alapon adjuk meg ezt a státust a moldovai állampolgároknak". /Renate Weber szerint: Az anyaország előjoga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 6.
Kányádi Sándor a Duna Televízió Régiók című műsor dec. 3-i kiadásában mondta: Ha a népszavazáson nem az igen győz ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió ember, aki azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott a határon túliakra. Nem akadt. Megalázó volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A népszavazás alkalmával Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében: elutasította 3–4 millió testvére feléje nyújtott kezét. /Simó Erzsébet: Igen, de nem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 6.
- Erdélyben nekünk nagyon fáj az, hogy 84 év elszakítottság után a kettős állampolgárság még kérdés, és arról népszavazással kell dönteni – nyilatkozta Pap Géza református püspök. ,,A környékbeli országokban sokszor egy kormányrendelettel megoldották ezt” – tette hozzá. /Több az igen, de mégsem elég! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 6.
A Habsburg-birodalom szelleme fog lebegni Közép-Európa felett vasárnap, amikor a magyarok a határokon túli 3 millió testvérük magyar állampolgárságáról szavaznak – írta elemzésében a december 4-i The Times. A vezető konzervatív londoni napilap „A Habsburgok öröksége kísérti az EU-t” című budapesti tudósításában azt írta, hogy a kettős állampolgárság terve „éppen középen vágta ketté az országot”". Emellett feldühítette a szomszédokat, fölvetve azt a kilátást, hogy „magyarok fognak beözönleni az EU-ba”, amelyhez Magyarország alig hét hónapja csatlakozott. A jobboldali ellenzék pártjai, köztük a Fidesz azonban a tervben a trianoni csorba kiköszörülésének lehetőségét látják – áll az elemzésben. A The Times felidézte, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott a lapnak nemrégiben tett londoni látogatása során. A kettős állampolgárságról a magyar kormányfő a novemberi interjúban azt mondta: az a magyar társadalmi élet mellett át fogja formálni a külföldön élő magyar kisebbség életét is, a magyaroknak ugyanis „a románok és a szerbek azt fogják mondani: magyar állampolgárok vagytok, mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” /A The Times szerint: „A Habsburgok öröksége kísért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 6.
Az RMDSZ a legmagasabb szinten kíván jelen lenni a kormányban. Takács Csaba ügyvezető alelnök közölte, hogy a szövetség kormányzati részvételéért cserében miniszterelnök-helyettesi tisztséget kér, amelynek betöltésére legalkalmasabbnak Markó Bélát tekinti. A leendő tárcák várományosainak listáján egyelőre Winkler Gyula, Frunda György és Borbély László neve szerepel – tette hozzá. Az RMDSZ egyebek mellett az önálló állami magyar egyetem létrehozását, Kovászna megyében magyar prefektust, Kolozs megyében pedig magyar alprefektust követel. /Miniszterelnök-helyettest adna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
Nem sok dilemmát okoz az RMDSZ-nek a kormányzati szerepvállalás Nastaséék oldalán. Nem merül fel, mi a társadalompolitikai következménye annak, hogy az RMDSZ a romániai korrupcióért leginkább felelős párthoz köti jövőjét. A PSD-vel való együttműködés ára esetleg az lehet, hogy elmarad az ellenzékkel való kiegyezés. Ez a koalíció ismét a Verestóy- és Borbély-féle irányvonal megerősödését jelenti, amely gyorsan erodálja Markó Béla ama politikai tőkéjét, amelyet a sikeres kampánnyal, az RMDSZ parlamentbe juttatásával szerzett. /Bakk Miklós: Megfogalmazatlan dilemmák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
A Krónikának nyilatkozó Adrian Nastase szerint nem lesz akadályozó tényező a PSD és az RMDSZ között folytatandó koalíciós tárgyalásokon az a tény, hogy a magyar érdekvédelmi szövetség kiállt a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság mellett. Mint mondotta, a magyar státustörvény azon kitételeit, amelyeket a román kormány is racionálisnak talált, Bukarest végül elfogadta. Nastase, a kormánypárt, a PSD államfőjelöltje kijelentette, hogy a romániai magyarok kettős állampolgársága méltánytalanul megkülönböztetné őket Románia többi állampolgárától. /Cs. P. T.: Adrian Nastase: nem akadály, hogy az RMDSZ pártolja a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
A minap a magyarországi Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet vezetőjét egy évre kitiltották Szerbia-Montenegróból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország érdekeinek ártott. Az érintett szerint azzal, hogy egy boltban hangosan szóvá tette: nem is olyan rég a Vajdaságban még mindenütt tudtak magyarul az üzletekben, nem volt szükség tolmácsra. Ezért került vitába az akkor ott tartózkodó, a közelmúltban betelepített néhány szerb fiatallal. Az ország érdekeinek megsértését emlegették a közelmúltban a román határnál is, amikor nem engedték be Romániába, és nemkívánatos személynek nyilvánították Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet újságíróját. Korábban Eva Maria Barki jogászt, az ismert osztrák állampolgárságú polgárjogi harcost is persona non gratának minősítette a román kormányzat. Őt azért, mert a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarok ellen elkövetett jogsértéseket nehezményezte és hozta a világ tudomására. Jó lenne már felfigyelniük a közép- és kelet-európai posztkommunista kormányoknak, hogy a számukra példának tekintett Nyugatnak sehogy sem tetszik a hivatalostól eltérő vélemények drasztikus elfojtása, jegyezte meg Ujj János. /Ujj János: Tiltások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2004. december 6.
Az Új Kézfogás Közalapítvány elmúlt másfél évéről, a határon túli magyarság gazdasági egzisztenciateremtésének érdekében kifejtett tevékenységéről tartott dec. 3-án sajtótájékoztatót a Határon Túli Magyarok Hivatalában Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke és Lábody László kuratóriumi elnök. „A meghirdetett támogatási formákat a kuratórium tavaly szeptemberben már az EU követelményeknek való megfelelés jegyében dolgozta ki, és a támogatási rendszer EU harmonizációja idén augusztusban megtörtént – hangsúlyozta Lábody László. Az alapítvány 2003-ban 560 millió, 2004-ben 426 millió forinttal gazdálkodhatott. Több mint 660 versenyképes, nyereségtermelő vállalkozást támogattak, ami közel 14500 megtartott és 1000-nél is több új munkahelyet generált. Az új kezdeményezésnek számító, a Fiatal Kezdő Vállalkozókat segítő 65 millió forintos alapra több mint száz pályázat érkezett be. Egy másik programban, a kisvállalkozásokat támogató kölcsön esetében, ahol a visszafizetett összegek nem kerülnek vissza a közalapítványhoz, hanem újra befektetik az adott területen, Erdély esetében ez az alap – 500 millióról indult – most 700 millió forint körül van. A Kárpát-medencét behálózó összesen 33 Vállalkozásfejlesztési Központ több mint 80%-a elérte, sok esetben pedig jelentősen meg is haladta a teljesítménymutatók kritériumrendszerében megfogalmazott minimum értéket. A HTMH elnöke, Bálint-Pataki József elmondta, eredetileg szeptemberre tervezték a tájékoztatót, összefüggésben az ugyancsak szeptemberre tervezett Magyar Állandó Értekezlettel, de ez utóbbi csúszása miatt késett e beszámoló is. /Guther M. Ilona: Új feladat vár az Új Kézfogásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
