A hét végén Marosvásárhelyen tartották a Körmöczi János Fizikusnapokat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya által szervezett kétnapos rendezvényen az előadások mellett kísérleteket is bemutattak. Csegzi Sándor alpolgármester, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke elégedetten nyugtázta, hogy idén is eljöttek a magyarországi és erdélyi fizikusok. Az 1990-ben megalakult az EMT egyik célja a szakmai fejlődés támogatása. Dr. Nagy László, az EMT alelnöke szerint a Bolyai Farkas Líceum példát mutat arra, hogy a középiskolai tanároknak hogyan kell a fizika tanításához, a kísérleti oktatáshoz viszonyulniuk. /Antalfi Imola: Körmöczi János Fizikusnapok – tizedszer. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) pár héttel ezelőtt tartotta a harmadik Linux-tábort. Az Apáczai Közalapítvány támogatta rendezvénynek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. A tábor fő célja az ingyenesen hozzáférhető, egyre népszerűbb Linux operációs rendszer megismertetése az iskolákban dolgozó rendszergazdákkal. Nagyon sokan jelentkeztek, de a szervezőknek csak 30 érdeklődő, elsősorban középiskolai tanár és rendszergazda fogadására volt lehetősége. /S. Z.: Linux-tábort szervezett az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 26-án, halálának 10. évfordulóján Fényi István–emléknapot tartottak Nagykárolyban és Kaplonyban. Nagykárolyban az emlékmise után a polgármesteri hivatal dísztermében Fényi István Üzenet odaátra című, most megjelent posztumusz verseskötetét mutatták be. Dr. Végh Balázs–Béla, az emléknap legfőbb szervezője elmondta: a kötet megjelenése nem csak egy–két ember érdeme. A valamikori tanítványsereg felsorakozott, hogy segítsen. A hátrahagyott versekből Németországból, Magyarországról, Nagykárolyból egyaránt érkeztek szövegek. Megkoszorúzták Fényi Istvánnak nagykárolyi sírját, ahol dr. Bura László irodalomtudós Fényi Istvánról, a katolikus költőről tartott előadást. A szülőfalu, Kaplony iskolaépületének a falán elhelyezett emléktáblán egy Fényi István idézet olvasható. Végül a nagykárolyi színházban Üzenet odaátra címmel irodalmi összeállítással adóztak a költő emlékének. /Boros Ernő: Tíz éve hunyt el Fényi István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 26-án tartották a Tatros forrásánál elnevezésű fesztivált Gyimesközéplokon. A polgármesteri hivatal érdemoklevéllel tüntette ki a községben az elmúlt évtizedekben hagyományőrző munkát végző kiemelkedő személyiségeket. Felléptek a meghívott Gyimes-völgyi, moldvai csángómagyar, csíkszeredai, valamint a magyarországi Zagyvarékasról érkezett műkedvelők. A szabadtéri rendezvény igazi népünnepély volt. /A Tatros forrásánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Az elmúlt hét végén tartották Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Ifjúsági Napokat. Közgazdászok adtak tanácsokat a pénzügyi lehetőségekről az érdeklődőknek. Figyelemre méltó volt a fotókiállítás, valamint a helyi születésű képzőművészek tárlata. /Bajna György: Gyergyói Ifjúsági Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2004. szeptember 27.
A múlt hét végén volt Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Borsos Gábor gyergyószentmiklósi képzőművész kiállításának megnyitója, egyben a frissen megjelent albumának bemutatója Az album a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 13. köteteként jelent meg, Márton Árpád előszavával és értékelésével. /A Borsos Gábor életműve a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Tamás Gáspár Miklós A Hét hetilap vendégeként érkezett Kolozsvárra, szept. 24-én találkozott az érdeklődőkkel. A moderátori szerepet Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka, A Hét szerkesztői vállalták. Tamás Gáspár Miklós kifejtette: a magyarországi magyarok azért szeretik jobban a románokat, mivel ők nem költöznek ki Magyarországra, ellentétben az erdélyi magyarok egy részével. /F. I.: Szamizdat pamfletek szerzője a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 28.
Szept. 27-én tartották Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központi tanévnyitóját. Megjelent és felszólalt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, kifejtve, hogy intézmény most már eléggé érett ahhoz, hogy több lábon álljon, és fokozatosan elkezdje a magyar költségvetésen kívüli források felkutatását. Közölte: a magyar költségvetés eddig közel 10 milliárd forintot fordított az EMTE-re, ez az összeg az egyetem költségeinek több mint 96 százalékát fedezi. Rámutatott: gondok merültek fel, gazdasági, gazdálkodási kérdések, oktatásszervezési és szakindítási viták, vetélkedések, olykor személyes konfliktusok kaptak nyilvánosságot. Többé nem fordulhat elő, hogy az EMTE olyan szakokat indít, amelyeknek elvégzésére magyar nyelven az állami egyetemen is lehetőség adódik, és hogy az EMTE különböző oktatási helyszínein párhuzamos szakok indulnak – mondta Bálint-Pataki. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a szövetség rendkívül sokat haladt hármas célkitűzése, a teljes körű anyanyelvi oktatás, az önálló oktatási intézményrendszer, valamint a versenyképes anyanyelvű oktatás megteremtése irányába. Hozzátette: a következő négy évben megvalósítható kulturális autonómia megteremtése. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: idén 25 százalékkal bővült az oktatók létszáma. Az egyetem akkreditálása érdekében még sokat kell tenni a professzori és docensi tanári kar erősítéséért, hiszen jelenleg mindössze kilenc professzor és 16 docens munkakönyves alkalmazott van az EMTÉ-n. A legnépszerűbb a társadalomkommunikáció, valamint a fotó, filmművészet és média szak, a legkevesebb jelentkezőt az agrárélelmiszer-gazdaságtudomány és a környezet-gazdaságtan szakon jegyezték. Kolozsváron még megoldatlan a bentlakások kérdése. Boros János kolozsvári alpolgármester közölte: a városháza együttműködést tervez kialakítani a kolozsvári felsőoktatási intézményekkel, főként a Műegyetemmel, de azon dolgoznak, hogy ennek a kapcsolatrendszernek az EMTE is részese legyen. Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: várhatóan két hét múlva stúdiót avatnak fel az alsóvárosi református templom mögött lévő épületben, amit eddig a minisztérium használt. Markó Béla szövetségi elnök ígéretet kapott arra, hogy a Sapientia Egyetemre előirányzott költségvetési támogatást az eredetileg tervezett egymilliárd 403 millió forintról legalább egymilliárd 800 millióra emelik. /Borbély Tamás: Sapientia-tanévnyitó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ A Sapientia EMTE a 2004–2005-ös tanévben 18 szakon folytatnak oktatási tevékenységet. Csíkszeredában 9 szakon, Marosvásárhelyen 7 szakon, Kolozsváron 2 szakon. A diáklétszám összesen 2190, /Csíkszeredában 1250, Marosvásárhelyen 840 és Kolozsváron 100./ Markó Béla a RMDSZ elnöke kiemelte: versenyképes anyanyelvű oktatásra van szükség. Az RMDSZ arról sem mond le, hogy önálló magyar állami egyeteme legyen az erdélyi magyarságnak. /Csomafáy Ferenc: Nem elég magyarul tanulni. Versenyképes oktatásra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 28.
Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) kedvező jogerős ítélet született abban a perben, amelyet a tanintézmény a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen indított amiatt, hogy a városháza megtagadta az intézmény nevét tartalmazó kétnyelvű (román és magyar) felirat elhelyezését az intézmény homlokzatára. /B. T.: Feliratügyben az EMTE győzött. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a vele készített interjúban leszögezte, ha a közös előválasztás elmulasztása oda vezet, hogy az RMDSZ kibukik a parlamentből, azért mindenképpen Markó Bélát terheli a felelősség. Tizenöt évvel a rendszerváltozás után a magyar társadalom megérett a politikai pluralizmusra. – A Magyar Polgári Szövetség elismeréshez a legnagyobb segítséget a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség adta. /Gazda Árpád: Szász Jenő: nem odázható sokáig az összmagyar megmérettetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének leköszönt elnöke, részt vesz az RMDSZ október 10-i előválasztásán. Szondy Zoltán veszélyesnek minősítette az önálló erdélyi magyar politizálásról való lemondást. „Az, hogy Szondy Zoltán részt vesz az RMDSZ előválasztáson, nem jelenti azt, hogy közös RMDSZ– MPSZ előválasztásokat szerveznénk” – hangsúlyozta Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit sajnálatosnak nevezte a Szondy jelölése által kialakult helyzetet. Szondy Zoltán 2000-ben RMDSZ-esként jutott mandátumhoz Csíkszereda helyi tanácsában. A csíkszeredai újságíró idén tavasszal a helyhatósági választásokon MPSZ-esként próbált szerencsét, akkor listavezető volt a szervezet csíkszeredai tanácsosi listáján. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán MPSZ-tagként indul az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő tisztázta a választáson indulásával kapcsolatos híreket. Markó Béla szept. 16-án, a bukaresti sajtóértekezleten, újságírói kérdésre azt válaszolta: “Pécsi Ferenc, a szatmári MPSZ elnöke például már jelezte azon döntését, hogy indul az RMDSZ választásokon.” Markó szept. 17-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén újra foglalkozott a kérdéssel, és megismételte, hogy “Pécsi bejelentette, jelölteti magát az előválasztásokon”. Pécsi ezután közölte a helyreigazítást. Emlékeztetett, hogy csak öt parlamenti képviselő (ezek között volt ő is) vállalta a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet benyújtását a román parlamentben. Azóta ez a kérdés napirenden van. Az RMDSZ is azért karolta fel az autonómiát, mert ez a törvénytervezet jelentékeny támogatásnak örvend a magyar választók körében. Pécsi emiatt akart megméretkezni egy újabb mandátumért, de csak abban az esetben, ha Szatmár megyében is megszervezik az urnás előválasztásokat. Az elektoros előválasztás, amely mellett az RMDSZ Szatmár megyei vezetősége döntött, kizárja a szavazásból azt a közel 7000 személyt, akik támogatták aláírásukkal az MPSZ-t. Ezért Pécsi nem fog részt venni az elektoros előválasztáson. A jövőben a Pro Civitas és a Vállalkozók Fóruma egyesületekben fog tevékenykedni. /Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő: Urnást igen, elektorost nem. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Az Erdély Ma hírportál három körkérdést intézett olvasóihoz az éppen aktuális romániai magyar közéleti kérdésekkel kapcsolatban. A hírportál szerkesztősége értékelte a válaszokat. Jelezték, a beérkezett válaszok mennyisége kevés volt. Az első kérdésre, hogy ki képviselné a legmegfelelőbben a romániai magyarságot elnökjelöltként, a szavazatok 44%-át Szilágyi Zsolt kapta, második a 24%-os Szász Jenő, 20%-kal pedig Eckstein-Kovács Péter végzett a harmadik helyen. A második kérdés: hány százalékot szerez Markó Béla a romániai elnökválasztáson? Az olvasók 68%-a 2%-os, azaz minimális támogatottságot jósolt, és csupán 7% reménykedik abban, hogy Markó Béla jobb eredményt fog elérni, mint annak idején Frunda György (8%).). A harmadik kérdés: a kettős állampolgárság növelné-e az erdélyi magyarok kivándorlásának mértékét? Az olvasók 21%-a még egy 5%-os “visszavándorlásra” is tippelt, mintha a “külső” állampolgárság védőernyőként garantálná az itthoni, nyugodtabb életet. Mindössze 29%-nyi voksol a kivándorlási kedv fellendülésére. /Nincs alapja a tömeges kivándorlással való riogatásnak. Szabad választáson Szilágyi Zsolt lehetne az RMDSZ államfőjelöltje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke soron kívüli találkozót kért az Országgyűlés elnökétől és a parlamenti pártok frakcióvezetőitől, mert szerinte a parlament alkotmánysértést követett el, amikor újabb akadályt gördített a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírása elé. „Az Országgyűlés alkotmánysértést követett el, amikor az MDF kérésére szeptember 20-án napirendre tűzte az üggyel versengő törvénytervezetet. A magyar parlament szeptember 13-án a több mint 200 ezer összegyűlt aláírás alapján elrendelte a kötelező ügydöntő népszavazást a külhoni magyarok állampolgárságával kapcsolatban, a 20-i döntéssel azonban akadályt gördített a népszavazás kiírása elé”. Szakértők szerint nem zárható ki, hogy a népszavazást épp az MDF által benyújtott törvénytervezetre hivatkozva nem írják majd ki, amely szintén a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzésével kapcsolatos. /MVSZ: alkotmányt sért a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szept. 27-én Kincses Előd ügyvéd, valamint Andrássy Árpád (a marosludasi RMDSZ szervezetének elnöke) sajtótájékoztatójukon kifogásolták az RMDSZ felső vezetésének tevékenységét Kincses Előd szerint a romániai magyar politizálásban erkölcsi és szakmai megújulásra van szükség: „Ebbe a balkáni politikai stílusba, amelyet elsősorban az SZDP és hűséges szövetségese, az RMDSZ csúcsvezetése képvisel, sehogyan sem illeszthetőek az általam képviselt elvek, értékek, a jogkövető magatartás, az igazságosság, a határozottság. Ezért bármennyire is hízelgő, hogy szenátori jelölést kaptam, – mivel nem tartanak becsületes állóurnás előválasztást -, úgy döntöttem, nem veszek részt az október 2-i gyűlésen.” /-demeter-: Kincses nem lesz jelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Több mint száz sepsiszentgyörgyi fiatal magyar értelmiségi írta alá a Pro Regio nevű kezdeményezést, amelyben kérik, hogy az RMDSZ és az MPSZ vezetői hagyják abba a politikai harcot, kezdjenek párbeszédet. A dokumentumot a kezdeményezők elküldték Markó Béla RMDSZ-elnöknek, és Szász Jenőnek, az MPSZ vezetőjének. Antal Árpád András, a felhívás egyik kezdeményezője elmondta, az aláírók támogatják Székelyföld autonómiáját. /Fiatal értelmiségiek felhívása RMDSZ–MPSZ párbeszédre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március mártírja, Cseresznyés Pál a Dunakanyarban megrendezett Magyar Sziget fesztiválon jelen volt, a szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnökeként. A mozgalom minden hónapban támogatja őt. Tavaly jelent meg Cseresznyés Pál önéletrajzi könyve /Március mártírja. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál kálváriája (1991. január 16-1996. december 24), a szerző magánkiadása, 2003/ Tófalvi Zoltán előszavával. Cseresznyés Pál a könyvet azzal kezdte, hogy mindenkinek megbocsát. Úgy érzi, hogy magyarnak lenni azt jelenti: szeresd a közösségedet, a nemzetedet és a hazádat. Cseresznyés Pálnak van még egy nótagyűjtése, remélhetőleg hamarosan napvilágot lát, 113 ritka nóta lekottázva. Azok az emberek, akik ezeket a nótákat tudták, már jórészt meghaltak. – A Történelem főutcája nevet viselő rendezvényeknek hamarosan Cseresznyés Pál is az egyik állandó tagja, szereplője lesz. Ő a HVIM-et is elkísérte Szegedre, amikor nemrég a délvidéki magyarellenes atrocitások ellen tartott tiltakozó nagygyűlést. /Fábián Tibor: Március mártírja. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szatmárnémetiben az utolsó pillanatban még két személy jelentkezett előválasztási megméretésre: Reha Endre református pap, képviselőjelölt, akinek programja: „Védelmezni és megóvni az RMDSZ-t a szétzilálástól” és Juhász Zsolt, a megyei tanács műszaki osztályának mérnöke a szenátusban kíván tevékenykedni. Összesen tehát 13-an vetélkednek Szatmár megyében az október 8-i előválasztási megméretésen, közülük 8-an a képviselői és 5-en a szenátori listán. /(Sike Lajos): Reha Endre református pap, képviselőjelölt programjából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Rendőrségi idézést kapott Nagy Mária és Fernengel Melinda Hildegard, a székelyudvarhelyi Német Demokrata Fórum két képviselője, akiket azzal vádolnak, hogy a helyhatósági választások idején hamisítást követtek el, amikor a Fórum nem létező Hargita megyei szervezete nevében választási listákat állítottak össze, illetve hagytak jóvá. Tőkés László királyhágómelléki református püspök levelet küldött az érintetteknek, melyben együttérzését fejezi ki, valamint megígérte, hogy nyomon követik a hatósági zaklatás eseményeit. /Rendőrségre idézték a Német Fórum képviselőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A marosvásárhelyi romák képviselőivel megszervezett találkozót követően, Dorin Florea polgármester kijelentette: a polgármesteri hivatal tulajdonát képező lakásokból mihamarabb ki kell költöztetni a roma családokat. – Az alpolgármesterek – Csegzi Sándor és Bárczi Győző – a helyhatósági választások után közel négy hónappal sem kapták meg a feladatok elosztására vonatkozó polgármesteri rendeletet. A Népújság érdeklődésére Dorin Florea elmondta: elvárja, hogy az elképzeléseit tartalmazó programokat támogassák az alpolgármesterek és az őket kijelölő pártok, azaz az RMDSZ. „Akkor jelölöm ki a feladatköreiket, amikor politikai szempontból állást foglalnak, párbeszédbe kezdenek velem.” Florea kifogásolta, hogy az alpolgármesterek sokat kirándulnak: Budapestről Kecskemétre, Szegedre. – Dorin Florea nem hajlandó tudomásul venni, hogy az ő hatásköre a helyi tanács helyhatósági politikájának meghatározása. /Antalfi Imola: Polgármesteri ötletek "romaügyben". Alpolgármesterek vakvágányon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Asztalos Ferenc képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a 2004–2005-ös tanévtől kezdve jogi személyiségként csak azok a tanintézmények működhetnek, ahol a tanulók létszáma eléri a 200-at. Ezek az iskolák rendelkezhetnek vezetőséggel, külön ügyvitellel, költségvetéssel. A többi vagy egy nagy iskola fiókintézete lesz, vagy több ilyen iskola összeáll egy nagy intézménnyé, vagy megszűnik. A szórványban, de általában az erdélyi magyar oktatási hálózatban számos kis létszámú iskola van és ahol megszűnik az iskola, ott a kisebbségi közösség is a megszűnés útjára lép. Ezért sikerült a törvénybe betenni, hogy sajátos esetekben minisztériumi jóváhagyással 200-as létszám alatti intézmények is tovább működhetnek, tájékoztatott Asztalos Ferenc. Az iskolák finanszírozásának alapja a fejkvóta lesz. A magyar iskolák diákjai számára nagyobb fejkvóta jár, mint amilyent az ugyanolyan román iskoláknak adnak, figyelembe véve a magyar nyelv és irodalom tanításából származó többletköltségeket. /Román Győző: Mit ér a tanár, és mit ér a bér? Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Marosvásárhelyen a 15-ös és 17-es iskolák egyesítésével összevonták a két hatodik osztályt, megszüntetve ezzel az intenzív angol oktatást, továbbá az informatika szakos osztályt is. Minderről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, ráadásul nincs annyi pad, ahol az összeterelt gyerekek elfértek volna. Szülők panaszukkal a tanfelügyelőség vezetőségéhez fordultak. A megbeszélésen nem volt jelen Albertini Zoltán, aki a magyar tagozatok munkájáért felel. A megbeszélésen a szülők szerint Somesan Stefan főtanfelügyelő becsmérlően szólt arról, hogy "csordában" jelentek meg, és azt hiszik, hogy a 90-es évek szellemében cselekedhetnek. A csendőrséggel is fenyegette őket, majd a törvényre hivatkozott, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy létszám alatti osztályt finanszírozzon a tanfelügyelőség. Később az iskola portása – valószínű felsőbb utasításra – szintén a csendőrséggel fenyegetőzött, Az újságíró kérdésére a főtanfelügyelő kijelentette, hogy egy csoport szülő tüntetni jött a tanfelügyelőségre. A főtanfelügyelő kijelentette, nem engedheti meg, hogy 16 tanulóért fizesse a tanárokat /magyar osztályról van szó/. Később kiderült, hogy román osztályok működhetnek 17 diákkal. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő szerint az ő segítségét nem kérte senki. Elmondta, hogy megyei szinten folyamatosan csökken a magyar gyerekek száma, s a 101 ezerből már a 30 ezret sem érik el. Mindez nem lehet mentség arra, hogy akár egy osztályközösséggel olyan módon járjanak el, ahogy azt a marosvásárhelyi volt 15-ös iskolában tették. /Bodolai Gyöngyi: A tanfelügyelőségen a csendőrséggel fenyegetőztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Dicsőszentmártonban négy éve várnak a magyar helységnévtáblára. Chindris Ovidiu alpolgármester kijelentette, nem tud arról, hogy megérkezett a magyar nyelvű tábla, de a város vezetőségének utasítására nem helyezték ki. A helyi unitárius egyház visszakapta a valamikori felekezeti iskola épületét, amelyben jelenleg a házasságkötő terem, a pénzügyi igazgatóság és a polgárőrök székelnek. Nagy Endre unitárius lelkész-esperes közölte, a helyi tanács fizet bérleti díjat, de a pénzügyi igazgatóság nem halandó erre. Kiderült, hogy a Constantin Brancusi Iskolaközpontban csak román tannyelvű szakiskolai osztályokat akarnak indítani. Az iskola vezetősége azt jelentette, hogy a beiratkozott 17 magyar diák román nyelven akar továbbtanulni. A területi RMDSZ-elnök közbenjárására az érintett 17 diák magyar szakosztályban tanulhat. /Simon Virág: Vendégoldal – Dicsőszentmárton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A Kovászna megyei román nyelvű napilap felháborodottan közölte, hogy egy munkahelyi ajánlás „Attila nyelvén” fogalmazódott meg. Ugyanabban a lapszámban állásajánló hirdetés jelent meg angolul. Angolul tehát lehet, csak magyarul nem! /Attila nyelvén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A mindössze 50 lelket számláló református közösségű Reszegén szept. 26-án, vasárnap történelmi jelentőségű eseményre került sor: felavatták a gyülekezet templomát. Az eseményen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki elismerően szólt a maroknyi közösség példás élni akarásáról. Az, hogy az 50 lelkes közösség templomépítésre vállalkozott, a csodák csodája. Balogh Sándor nyugalmazott nagykárolyi esperes szorgalmazta az építést, és nyugdíjba menetele után is fáradságot nem kímélve segített. Maga a templom – melyet Bara István és Eszter terveztek – nagyon szép kivitelezésű, az új keletű erdélyi építészet stílusát képviseli, a szó jó értelmében: népies, egyszerű, meghitt hangulatot sugárzó. /Fodor István: Vasárnap felavatták a reszegei református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A kül- és belföldi közvéleményt az 1980-as évek elején mélyen megrendítette Bözödújfalu elárasztása. Az 1988-as eredeti „szisztematizálási tervben” a három, Bözödújfaluban jelen levő felekezet mindegyike számára kijelöltek egy-egy erdőszentgyörgyi telket templomépítés céljára. Ezeket azonban Ceausescu később megvonta az egyházaktól. A politikai fordulatot követően az egyházak kérelmezésére a Maros Megyei Tanács újból kijelölte és átadta az érintett egyházaknak az eredetileg megállapított telkeket. Az elárasztott falu unitárius temploma helyett így – jelentős összegű állami kárpótlási jellegű finanszírozással és külföldi, illetőleg egyházi támogatással – felépült az impozáns új templom. Az erdőszentgyörgyi új unitárius templom összköltségéből több mint 3 milliárd lejt a román állam, 8 millió forintot a magyar kormány vállalt magára, de jelentős részt vállalt az unitárius egyház is. /Jakabffy Tamás: Az új templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Elmérgesedett a viszony a református püspökség és Nagy Gábor között Marosvásárhelyen. Nagy Gábort volt intézetvezető alapfokon munkaügyi pert nyert a püspökség ellen. Nagy Gábor menesztése után három hónappal sem volt hajlandó visszaszolgáltatni az intézmény személygépkocsiját. /Szucher Ervin: Testőrökkel a volt igazgató ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
