Októberben, Médiabefutó 2004 néven magyar tehetségkutató-versenyt rendeznek tíz romániai városban. A cél olyan fiatal tehetségek felkutatása, akik a jövő nagy romániai magyar sztárjai lehetnek. Zene, szavalás és színpadi jelenet, tánc és egyéb kategóriában keresik azokat akik a 11–21 éveseket, akik a színpadon, rádióban, televízió-műsorokban és az írott sajtóban is megállják a helyüket. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ, a rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány. /Sztárokat keres magának a romániai magyar média. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szept. 20–24. között a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület immár második alkalommal szervezte meg a Gyarmathy Zsigáné nevét viselő alkotótábort. A táborba hat településről vettek részt gyerekek, akik a kalotaszegi faragás alapjait sajátíthatták el, de a varrás illetve a bogozás rejtelmeibe is betekintést nyerhettek. Hatvan diák vett részt a táborban. /Alkotótábor az Ady Endre Iskolában. Fafaragás, varrás, bogozás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Szept. 23-26-a között a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ immár XII. alkalommal szervezte meg a műkedvelő színjátszók /MŰSZIT/ találkozóját. A helyi a Figura Stúdió Színház nyitott, a fellépők között volt a mákói Bokréta Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Diákszínpada, a Dicsőszentmártoni Népszínház és a bukaresti Petőfi Színkör. /A XII. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Okt. 1-jén Marosvásárhelyen, Bernády Házban Józsa Nemes Irén (1918-2003) marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból nyílik emlékkiállítás. A Nyárád mente festőjének tartott művész munkáiban a hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes, színes univerzumát, embereit, szokásait örökítette meg. /Józsa Nemes Irén- emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. szeptember 28.
A Magyarországgal szomszédos országokból érkező és ott letelepedni kívánók "vándorlása" nem tekinthető migrációnak, hanem áttelepülésnek – jelentette ki egy budapesti nemzetközi konferencián Tóth Pál Péter, a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke. Rámutatott: a Magyarországra érkező külföldiek döntő többsége magyar nemzetiségű, Magyarországot anyaországának tekinti. "Az, hogy csak a rendszerváltás óta százezernél többen települtek át, még mindig a »trianoni krízissel« magyarázható, az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán ugyanis határainkon túlra került több mint hárommillió magyar" – mondotta. 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak ott, 97 százalékuk a környező országokból érkezett. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, a tavaly a bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők száma pedig 104 ezer volt. 2003-ban további 40 ezren folyamodtak tartózkodási engedélyért. Az egykori Jugoszláviából a sorozás elől Magyarországra menekülők beilleszkedése jóval nehézkesebb. A letelepedési engedélyre jogosulttá váló vajdasági magyarok egyelőre nem kapnak családi pótlékot, sem egészségügyi ellátást. Közülük harmincan már tíz éve befogadó-állomásokon élnek. /Százezren felül a Magyarországra áttelepülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Meglepetés volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség helyhatósági választási kampányzáró nagygyűlésén megjelentek a Fidesz vezetői. Kövér László /Fidesz/ elmondta, hogy az elmúlt évtizedben az Ágoston András által vezetett VMDP-vel jobb viszonyban volt a Fidesz, de vészjóslóak az ottani folyamatok, ezért eleget tettek a meghívásnak. Ahol a magyarokat elűzéssel és halállal fenyegetik meg, ott meg kell próbálni a széttöredezett vajdasági magyarságot egy politikai szervezetbe összeterelni. Erdélyben is hasonló migrációs folyamatok mennek végbe, mint a Vajdaságban. Az RMDSZ sajnálatos módon nem a jó úton jár, az RMDSZ nyilvánvalóan a Magyar Szocialista Pártnak a szövetségesévé vált, úgy, ahogy a román Szociáldemokrata Párttal kitüntetett jó viszonyt ápol. A Magyar Polgári Szövetség az autonómiáért kiáll. Jellemző, hogy az RMDSZ csak azután tűzte zászlajára az autonómia kérdését, miután a Magyar Polgári Szövetség föllépett. /Nits Árpád: Barátság és nemzetpolitikai érdek. Beszélgetés Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Gyurcsány Ferencet, az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Gyurcsány a felkérést elfogadva azt mondta: az új kormány programja "egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült". Gyurcsány kormányprogramja Magyarország külpolitikai prioritásaival kapcsolatban kifejti: a szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldódtak a korábban kialakult feszültségek, Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. /Gyurcsány Ferenc a kijelölt magyar miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Amikor baloldali kormány van hatalmon Magyarországon, furcsamód mindig felbukkan egy-egy szélsőjobboldali, náci nézeteket valló csoport. Mint most Bácsfi Diána és elvbarátai. Méghozzá éppen az alkalmas időben. A koalíciós kormány fellélegezhet. A balliberális sajtó fotókat közöl a magát Szálasi reinkarnációjának hirdető hungarista nővezérről. Ilyenkor menetrendszerűen felszólítják Orbán Viktort, hogy tessék elhatárolódni, írta Fábián Tibor. /Fábián Tibor: Festett ellenség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 29.
Szept. 28-án a képviselőház és a szenátus együttes ülést tartott. Az egyik napirendi pont a Legfelsőbb Védelmi Tanács 2003. évi tevékenységi jelentése volt. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor ismertette, aki kifogásolta a parlament korlátozott hozzáférését a tanács dokumentumaihoz, és szorgalmazta a betekintés lehetőségének megteremtését. /Együttes ülésen a szenátus és a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Arad megyében összesen hat személy nevezett be a parlamenti tisztségekért folyó küzdelembe. Képviselői mandátumra Király András György, az Arad megyei RMDSZ elnöke, civilben történelemtanár, Horváth Levente Ákos tanácsos, tanár-közgazdász, Nagy István tanár, valamint Pénzes Gyula György pályázik. Szenátorjelöltek Cziszter Kálmán építészmérnök, egykori RMDSZ elnök, valamint Bölöni György, az RMDSZ egyik ügyvezető elnöke. A jelöltek megmérettetésére okt. 9-én, a 300 tagú megyei jelöltállító közgyűlésen kerül sor. /Aradon hatan indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
A helyi tanácsoknak kell dönteni, kiírjanak-e a népszavazást Székelyföld autonóm területi-közigazgatási egységként való igényléséről. A vezetők többsége az érvényes törvénykezés és a lelkiismereti szempontok harapófogójában vergődik. Nincsenek kapaszkodók, nincs hivatkozási alap. Tetten érhető a nekibuzdulás, az óvatosság, a helyezkedő, „várjunk még, abból nem lehet baj” közösségi magatartása. /Csinta Samu: Úttörők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is. Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Márton Árpád képviselőtársaival, Kelemen Hunorral és Garda Dezsővel közösen nyújtotta be a levéltárakra vonatkozó törvénytervezetet. Végül a Nagy-Románia Párt nyomására visszautasították a tervezetet, így a levéltári törvény változtatásaira várni kell. Az állam kezében kívánja tartani továbbra is a levéltárak felügyeletét, számukra a hozzáférhetőség kevésbé fontos. A három RMDSZ-es honatya arra törekedett, hogy a levéltárakban lévő okmányok, dokumentumok elérhetőek, tanulmányozhatóak legyenek. A kormány tervezete átsiklik e fontos kérdések felett, és úgy rendelkezik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött dokumentumok végül is át kell hogy kerüljenek az állami levéltárakba. A levéltárosok képzésének át kellene kerülnie a civil szférába, hiszen jelenleg a képzés a rendőrakadémia keretében történik. /Flóra Gábor: Szövegében „új”, szellemében régi. Késik az új levéltári törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szept. 28-án tartott gyűlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyújtottak be. Demeter János tanácselnök kijelentette: az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a válasz nem több egyszerű időhúzási taktikánál. /RMDSZ: Módosítani kell a referendum-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke az államfőválasztáson való részvételt fontolgatja, "jó ötletnek" nevezte a sepsiszentgyörgyi MPSZ ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátette, "nincs kedve a választási kampányhoz". /Szász Jenő, független államfőjelölt? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-en belüli előválasztásokon a magyar nyelvet ismerők szavazhatnak, és indokolatlannak nevezte a Kovászna megyei Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetőjének kérését azzal kapcsolatban, hogy a románok is az urnákhoz járulhassanak. /Csak a magyarul tudók szavazhatnak az előválasztásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Öt határon túli magyar fiatal kezdte meg tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a magyar külügyminisztérium ösztöndíjával. "A külügyi tárca és a CEU közötti tavaly decemberi együttműködési megállapodás alapján évente öt határon túli magyar fiatal szakirányú posztgraduális képzéséhez összesen húszmillió forint értékben biztosít ösztöndíjat a Külügyminisztérium" – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az első öt határon túli magyar ösztöndíjas közül hárman Romániából érkeztek, egy-egy diák Szlovákiából és Ukrajnából. A fiatalok az egyetemen elsősorban Európa-politikai ismereteik mélyítésére kapnak lehetőséget. /Határon túliak tanulnak magyar külügyminisztériumi ösztöndíjjal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szept. 28-án átvette Schmuck Andortól, a Tisztelet Társaság elnökétől azokat a dokumentumokat, amelyek szerint 173 magyarországi önkormányzati testület támogatja, hogy a határon túl élő hetven évüket betöltött magyar nemzetiségűek könnyített eljárásban kaphassák meg második állampolgárságként a magyar állampolgárságot. Schmuck szerint ez 800 ezer állampolgár pozitív támogatását jelenti. Szólt arról is, hogy egyeztetett Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével, aki szerint ez az akció nem ellentétes a népszavazással. Hozzáfűzte: a határon túli szervezetek is pozitívan fogadták e kezdeményezést. Az elnök asszony elmondta: a kezdeményezésről tájékoztatja a parlamenti frakciókat, és állásfoglalásukat kéri. /Kettős állampolgárság – csak hetven éven felülieknek? Összeköthetik az MVSZ-referendumot a kórházprivatizációval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Megkezdte bemutatkozó erdélyi körútját Terényi János, az új bukaresti magyar nagykövet. Szept. 28-án először Gyulafehérvára látogatott, ahol Jakubinyi György érsekkel tárgyalt. Terényi szept. 29-én Kolozsváron megbeszélést tart az erdélyi magyar egyházfőkkel: Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső evangélikus, valamint Pap Géza és Tőkés László református püspökkel, majd az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Precedensértékű lesz Terényi János és Emil Boc kolozsvári polgármester találkozója, mert 12 éves „uralkodása” idején Gheorghe Funar s magyarellenes nézetei miatt megszakadtak a kapcsolatok a kincses város polgármesteri hivatala és Magyarország romániai diplomáciai képviseletei között. Rostás Szabolcs: Erdélyi körúton Terényi János nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány 11 milliárd lej értékű összeget különít el a mellékletében felsorolt egyházi létesítmények felújítási és javítási munkálatainak finanszírozására. A mellékletben felsorolt 47 egyházi létesítmény közül 24 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez, 12 az Erdélyi Református Egyházkerülethez, 3 a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, 8 a kolozsvári unitárius püspökséghez tartozik. /Tizenegy milliárd lejes támogatás a történelmi egyházak számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2004. szeptember 29.
A Szabadság szeptember 24-i számában dr. Újvári Ferenc a magyar sorskérdést vetette fel az erdélyiek számára, azt, hogy áttörésre van szükség a magyar politikai elit házatáján. A paradigmaváltás bármely rendszerváltozás lényege: új, egészséges intézmények kiharcolását, kiépítését, működtetését és megerősítését kellene hogy jelentsen. Az erdélyi magyarság intézményei gyengék, a népesség fogy, és „politikusaink egy része nem vállalja az autonómia melletti kiállást, sőt a világos beszédet sem” – állapította meg dr. Neményi Ágnes szociológus. Románia gyenge demokratikus hagyományokkal rendelkező kelet-európai ország maradt, ahol a magyarság kiszolgáltatottsága állandósul(hat). Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége várja a paradigmaváltást, mind a magyar, mind a román politikai elit háza táján. Erről kellene nyíltan beszélni még az előválasztások előtt. /Dr. Neményi Ágnes szociológus: Paradigmaváltást a politikában! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Az 1995-ben megalakult sepsiszentgyörgyi Euro Center Amőba Oktatási Központ vezetője, Bereczki Kinga matematikatanár a felnőttoktatás Kovászna megyei úttörője. A központ elsődlegesen informatikai képzésre szakosodott. Általában öt-hatszázan vesznek részt egy három hónapos tanfolyamon. Kovászna, Hargita és Brassó megyében tevékenykednek. A számítógépes képzés mellé felsorakoztak a menedzsmentet és idegen nyelveket oktató programok. Jelenleg huszonnégy alkalmazottjuk van, hét állandó, a többiek bedolgozók. Az ECDL-minősítés az Európai Unió által elismert, a számítógépek kezelésére vonatkozó minősítés. A minősítés megszerzése kötelező a közigazgatásban és a szolgáltatásokban dolgozók számára. Kilencven százalékban magyar nyelven folyik náluk a képzés. A hallgatók mind magyarul, mind román nyelven letehetik a tanfolyam elvégzését igazoló szakvizsgát. Mire Romániában is beindult az ECDL-program, az Amőbánál már nagyon sok hallgató rendelkezett ECDL-bizonylattal. Saját tulajdonú, kétemeletes ingatlanban zajlik az oktatás, informatikai termekkel, konferenciateremmel. Az Amőba nemzetközi szabványok szerinti PITMAN-vizsgaközpont is. Országos szinten az első helyezést értek el a tavaly októberben Brassó-Pojánán megtartott konferencián a kb. 150 ECDL nemzetközi vizsgaközpont közül. Több száz Kovászna és Hargita megyei tanár és diák részesült náluk ingyenes képzésben informatikai tanfolyamokon, ahol ECDL-diplomát kaptak. /Czompó János: Székelyföldi felnőttképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szept. 17-25. között zajlott Budapesten a Bárka Színházban a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XVI. Fesztiválja, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Füst Milán Boldogtalanok című színművével szerepelt. A fesztivál szakmai zsűrijének döntése alapján a marosvásárhelyi társulat előadása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alkotóközösségi Fődíját (megosztva), a Hajónapló Műhely diákzsűrije döntése alapján B. Fülöp Erzsébet színészi alakításáért a RÉV 8 RT. díját érdemelte ki. /Vásárhelyiek budapesti fesztiváldíja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szept. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyen köszönti a 75. életévét töltő Szalman Lóránt karnagyot az Állami Filharmónia. Szalman Lóránt jelentős szerepet töltött be Marosvásárhely zenei életében, Ruha Istvánhoz, Terényi Edéhez, Csíky Boldizsárhoz hasonlóan. Kóruskarmesterként műkedvelőket toborzott és létrehozta az egykori Székely Népi Együttes kórusát, így vetve meg alapját a későbbi állami filharmónia kórusának. /(járay): Szalman Lóránt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Szeptember 28-án, hosszú betegség után elhunyt Ruha István érdemes és kiváló művész. Temetése október 2-án lesz Nagykárolyban, a református temetőben. /Elhunyt Ruha István hegedűművész. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Józsa Nemes Irén évtizedeken át Marosvásárhely közkedvelt alkotója volt. Szüntelenül szülőfaluja mesésen festői világát festette, joggal nevezték a Nyárádmente festőjének. A hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes univerzumát, embereit örökítette meg képein, a valóságot kissé átpoetizálva. 1939-es első kiállításától közel egy esztendeje bekövetkezett haláláig számos közös és egyéni tárlaton jelentkezett. Egy letűnt kor bűvöletében élt, amikor – mint mondta – „még büszkék voltak a székelyek”. /Nagy Miklós Kund: Józsa Nemes Irén emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
