Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Leginkább a romákat és a homoszexuálisokat pellengérezik ki Romániában – derül ki a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanács felkérésére készült felmérésből. A tanács jogi személy, felhatalmazása van arra, hogy közvetlenül büntetéssel sújtsa azokat a személyeket vagy intézményeket, amelyek esetében visszaéléseket tapasztalt. /F. I.: Általános jelenség a diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: 2004-ben a tanácshoz küldött 269 beadványból 189-et oldottak meg eddig, de ezek közül csupán 31 esetben büntettek meg diszkriminációt elkövető személyeket. A médiában is gyakori a diszkrimináció: az Antena 1 televízióadó talk-showját vezető Marius Tuca két alkalommal részesült már büntetésben. Haller István, a Pro Europa Liga programigazgatója elmondta: az általuk jelzett 12 beadvány közül csak egy esetben került sor a diszkriminációt nemzetiségi alapon elkövető személy figyelmeztetésére; hat dossziét visszaküldött a CNCD, mert szerintük nem történt negatív megkülönböztetés. /V. K.: Marius Tucát kétszer részesítették megrovásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
A gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót és vele együtt a kábeltévé-előfizetőket ért diszkrimináció nem nyert megoldást: a televízió továbbra is olyan magas frekvenciára kényszerül, amelyen csak a legmodernebb TV-készülékekkel rendelkezők (az előfizetőknek mintegy 20%-a) foghatják adásait. A televízió tavaly nyár elején összegyűjtött négyezer, az Objektív Televízió adásait igénylő lakossági aláírást, s ezeket Csata Orsolya, a televízió igazgatónője kérvénye kíséretében továbbította Bukarestbe, az Országos Versenytanácshoz. A törvényben előírt 30 napos határidő helyett egy fél év elteltével jött meg a válasz a versenytanácstól, amelyben annak elnöke, Mihai Berinde azt állította: a kábeltévének 122 047 előfizetője van (?!), s ebből csak 500 (?!) kérte, hogy látni szeretné az Objektív Televíziót. Hogyan lehet a 20 ezer lakosú Gyergyószentmiklósnak 122 047 TV-előfizetője?! Hogyan lett a kérvényhez csatolt 4000 előfizető aláírásából 500? Az RMDSZ miért tűri el egy éve, hogy a többségben magyarok lakta kisváros lakosságát ily módon diszkriminálja egy kábeltévé-társaság, amikor szinte valamennyi Hargita megyei képviselőhöz és szenátorhoz, de magához Markó Béla szövetségi elnökhöz is fordult már Csata Orsolya, segítséget kérve? Gyergyószentmiklós lakosságának döntő többsége az RMDSZ-re szavazott a választásokon, joggal vár el tehát egy kis odafigyelést az RMDSZ vezetősége részéről. /Gál Éva Emese: Furcsa válasz diszkrimináltaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
Sajnálattal nyugtázta a román hatóságok 1989 előtti időszakot idéző eljárását egy magyar történelmi dokumentumfilm vetítése kapcsán, néhány héttel az európai csatlakozási tárgyalások lezárása után, írta Gál Kinga európai parlamenti képviselő. Az intézkedések a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a vegyes bizottság figyelmét az eseményekre. „Elfogadhatatlan az eljárássorozat, amelynek a civil szervezetek, a protestáns egyház intézményeinek tagjait és vezetőit vetették alá Erdély nagyobb városaiban”. „Rendőrségi eszközökkel megfélemlítették, kihallgatták és aránytalanul magas pénzbüntetéssel sújtották őket, csupán azért”, mert részt vettek a Magyarországon filmszínházakban, magyar köztelevízióban sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Diktatórikus módszerekkel (áramszünet, rendőrségi megfélemlítés) igyekeztek meggátolni a filmvetítést, például Marosvásárhelyen. A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is. /Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az EU-Románia Parlamenti Vegyes Bizottság alelnöke: Szólásszabadság helyzete Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
A kárpát-medencei magyarság helyzetének nyugat-európai megítélésében, úgy tűnik, némi változás állt be azzal, hogy az új EU-tag Magyarország kérésére az Európai Parlament bizottsága utazott a Vajdaságba a magyarokkal kapcsolatos atrocitások kivizsgálására. A helyszíni vizsgálódás ráébreszthette a szerb hatóságokat arra, hogy véget kell vetni a bűnözőkkel szembeni felelőtlen toleranciának. Magyarország mai kormányának alig hallható tiltakozásait senki nem vette komolyan, a diplomáciai felvetésekre pedig mindig az a válasz jött, hogy egyedi esetekről van szó. Közben napi rendszerességgel magyar fiatalokat vertek agyba-főbe szerte a Vajdaságban. Az öt fős tényfeltáró delegáció hatékonyságáról, eredményeiről megoszlanak a vélemények. Doris Pack német néppárti politikus az EP külügyi bizottsága előtti beszámolójában szőrmentén fogalmazott. Úgy vélte, a szerb központi hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban keresendőek. Ettől eltérően Becsey Zsolt, az EP fideszes képviselője úgy vélte: a látogatás nyomán a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az Európai Parlamentet érintően egyaránt. A képviselő jelezte: kérték, hogy Belgrád segítsen a vajdasági régiónak abban, hogy önmagát „érvényesíteni” tudja, egyebek között uniós segítséggel. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet.” Kasza egyértelműen az állami szerveket tette felelőssé a több mint száz etnikai alapú vajdasági incidens miatt, mégis úgy vélte, immár előrelépés az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, hogy a hatóságok kezdik komolyan venni a helyzetet. /Makkay József: Kisebbségvédelmi próbakő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritásként szerepel a román kormánynak a parlament által megszavazott programjában – mondta Borbély László, a közmunkákért és a területrendezésért felelős megbízott miniszter. A miniszter arra reagált, hogy Traian Basescu államfő megkérdőjelezte az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Továbbra is kormányprogramban rögzített prioritás az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke nem tudja pontosan, mi is az a kulturális autonómia. Példákat hozott: Gyergyószentmiklóson magyar az önkormányzat, a város választotta magának. Ebben a városban megszűnik a mozi, a színházat hidegben hagyják, és mindent megszavaznak, illetve megtesznek, hogy ellehetetlenítsék a színházban a munkát. Akkor ez már kulturális autonómia? – kérdezte. /Gáspárik Attila: Kultúrautonómia? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 3./
2005. február 3.
Az erdélyi magyar kultúra jövőjével kapcsolatban dr. Benedek Dezső, az amerikai egyesült államokbeli Georgia Állami Egyetem professzora nemcsak sötét jövőképet vázolt fel a Sapientia Egyetemen tartott előadásán, hanem kiutat is kínált: minőségi magyar oktatással erősödni lehet. Ezt viszont becsületes, lelkiismeretes oktatói, pedagógusi munkával lehet elérni az elemi szinttől az egyetemekig. /Mennyire életképes az erdélyi magyar kultúra? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
Petrozsényban összevont elemi osztállyá sorvadt az 1997-ben még középiskolai osztályokkal rendelkező magyar tannyelvű oktatás. A statisztikai adatok szerint több száz iskolaköteles magyar gyermek él Petrozsényban és bő tanári karra való pedagógus tanít különböző helyi iskolákban. Valami mégis hiányzik. Az az értékőrző közösségi erő, amely évtizedekkel ezelőtt párhuzamos magyar osztályokra való diákot toborzott össze. Most kezdeményezték a nemzedékek találkozójának megszervezését, melyet Barra Árpádné indított el. /(SK): Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
Sike Lajos, lap munkatársa inkriminált cikkében (Akkor ki az évembere? RMSZ, január 8.) nem vonta kétségbe, hogy a MVSZ-nek joga volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményét megkérdőjelezni, válaszolt András Imrének, a Magyarok Világszövetsége tisztségviselőjének. Az újraszámlálás l00 millió forintba került. Sike szerint a december 5-i népszavazás eredménye meggyőzhetné végre az MVSZ vezetését, hogy le kellene szállni a magas lóról, s világ (magyar) megváltó dolgok helyett inkább földi magyarmentő dolgokkal kellene foglalkozni. /Sike Lajos: Nem jogról, erkölcsről szóltam! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
A kilencvenes évek kezdete óta nagyon sok határon túli fiatal érkezik Budapestre. A Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület olyan kulturális központot kívánt létrehozni, ahol a vendégek és vendéglátók megfelelő körülmények között találkozhatnak. 2005 januárjában a Ferenciek terén lévő Kárpátia-udvarban nyílt meg a Háló Közösségi Központ. A megnyitón jelen volt dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is. /Háló Közösségi Központ Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Aldoboly református lelkipásztorának mindenkori feladata a Prázsmáron, Farkasvágón, Vámoshídon élő református székelymagyarság lelki gondozása, mert itt él az összesen 415 lelket számláló gyülekezet egyharmada. Győrbíró Sándor aldobolyi református lelkész, aki tizenkilenc esztendeje szolgálja ezt a gyülekezetet, jelezte, hogy a lélekszám apadása is gondot okoz. Az anyaegyház temploma Aldobolyban van. Tavaly megújult a templombelső felújítása, idén a templom külső része következik. Prázsmáron van az egyháznak saját telke és azon egy régebbi épület, amit imaház gyanánt használnak. Szeretnének Prázsmáron megalakítani-építeni egy ökumenikus magyar egyházi központot, hogy összefogja a Barcaság északi peremén élő magyar szórványt. A prázsmári imaház mellett ebben az évben megnyitják az egyházi könyvtárat. Negyven magyar római katolikus lélek is él Aldobolyban, többjük vegyes házasságban. /Kisgyörgy Zoltán: Misszió Sepsiszék peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2005. február 3.
Torda 60 ezer lakosából 5000 magyar nemzetiségű, ami a lakosság 8 százalékát teszi ki. Tordán a helyi Petőfi Társaság indította el az Aranyosszéki helytállás 2004-2005 elnevezésű népfőiskolát. A társaság 2004 novemberétől 2005 februárjáig hetente szervezett történelmi, földrajzi, irodalmi, etnográfiai és környezetvédelmi témájú előadásokat. Az népfőiskola január 28-i témája a népi- és természetgyógyászat volt. Meghívott előadó a közismert marosvásárhelyi terapeuta és szakíró, Bernád Ilona volt, aki bemutatta az Egészségünkért című kötetét, valamint sikeres amerikai útleírását, a Magyarok Amerikáját (társszerző Gazda József). Dumitru Ana, a Petőfi Társaság elnöke, nyugalmazott matematikatanár és a Szaniszló tanár házaspár az előadás végén emléklapokat osztott ki. /Csizmadia Mihály: Népfőiskolai előadások Tordán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2005. február 3.
A Dévára ingázó magyar diákoknak a Geszthy Ferenc Társaság 20 férőhelyes mikrobuszt vásárolt a vidéki gyermekek ingázásának könnyítésére. Jelenleg a Dévától alig 10 kilométerre fekvő Csernakeresztúrról reggel fél hétkor kell indulniuk a diákoknak, hogy idejében beérjenek az iskolába, és némelyiküknek már a buszmegállóig elég sokat kell gyalogolniuk. Sok magyar szülő ezért inkább a vidéki román iskolába járatja gyermekét. A Geszthy Ferenc Társaság 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy megteremtse az önálló magyar oktatási központot Hunyad megyében. /(GBR): Megérkezett az iskolabusz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
Kóka Rozália, a bukovinai székely származású magyarországi előadóművész az utóbbi évtizedben gyakori vendég Hunyad megyében. A napokban újra betoppant Dévára, a helyi Magyar Házban tartott előadást. A Dévára telepedett bukovinai székelyek leszármazottai közül már kevesen emlékeznek a régiek történeteire. Kóka Rozália emlékezéseiből kiderült, hogy a Hunyad megyébe (Vajdahunyadra, Dévára, Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra) telepedett bukovinai székelyek tarthatják magukat a legszerencsésebbeknek. A Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten bukovinai falvakból a háború idején menekülni kényszerülő székelyek sorsa sokkal keservesebben alakult. Előbb a Vajdaságból elmenekült szerbek házaiba telepítették őket, aztán a Dunántúlról elüldözött németek otthonaiban kellett meghúzódniuk. Kóka Rozália gondolatban végigvezette dévai hallgatóságát ősei útján, Madéfalvától Moldován át Bukovinába, az Al-Dunához, Erdélybe, Kanadába és Bácskába. /Gáspár-Barra Réka: Kóka Rozália dévai előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
Székelyudvarhelyen a Both Aranka vezette gyermektáncház tagjai úgy döntöttek, hogy február 3-án kosaras, illetve farsangi bált is rendeznek. Az alsósófalvi gyermekek előadásában farsangtemetés is szerepel. A 2000-ben alakult Kékiringó Alapítvány rendezvényén bármelyik gyermek részt vehet. /(bb): Gyermektáncház farsangtemetéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./
2005. február 3.
Február 2-án hármas könyvbemutatóra került sor Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Házban. Az érdeklődők a Pallas–Akadémia Kiadó három új könyvével ismerkedhettek meg. Egyed Péter Madonnák porban című regényét Kozma Mária főszerkesztő, Gál Éva Emese Tizenegyedik parancsolat című verseskötetét és Lőrincz György Imázskészítők című publicisztikai gyűjteményét Orbán Kinga irodalmi szerkesztő méltatta. /Könyvbemutatók évadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
Buzogány Dénes összeállításában Katonasors /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel jelent meg a kényszermunka-szolgálatra kötelezett katonák visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. A szerző négyéves gyűjtőmunkájának eredménye a kötetbe rendezett visszaemlékezések sorozata. A kötet bemutatja a katonai kényszermunka-szolgálat történetét Romániában 1950 és 1961 között, ennek megszervezését és végrehajtását. A visszaemlékezésekben egykori munkaszolgálatosok keserű tapasztalatai elevenednek meg az embertelen bánásmódról, fűtetlen fabarakkokról, ehetetlen ételről, életveszélyes munkakörülményekről. Megtalálható a kötetben a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége megszervezésének kronológiája, bemutatják a szövetség által elért eredményeket, továbbá közlik a Hargita, Kovászna és Maros megyei tagok névsorát. /Kovács Attila: Munkaszolgálatos katonák történetei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
Wass Albert igazsága – A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv jelent meg a Szabad Tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában. A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkérték a magyarországi Raffay Ernő történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének, illetve antiszemitizmusának vádját. A kötet harmadik szerzője Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselőként hozzájuthatott a Securitate archívumában lévő Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt. Mit sem törődve a tényekkel, a főügyészség nemrégiben visszautasította a család nevében benyújtott perújrafelvételi kérelmet. /Bizonyíték Wass Albert ártatlanságáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
A 86. életévébe lépett homoródszentmártoni id. Kerekes Péter pár évvel ezelőtt fogott hozzá emlékeinek rövid leírásához. A könyv Sóvirág címmel napvilágot látott. /Ferencz Imre: Az emlékezés sóvirágai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 4.
„Célunk az volt, hogy az RMDSZ-nek ne csupán azokon a területeken legyenek képviselői, amelyek a nemzeti identitás megtartásához kötődnek, hanem olyan közérdekű funkciókat is töltsünk be, ahol szakembereink hozzájárulhatnak az egész ország számára fontos problémák megoldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Elégedett, hiszen megkapták a kereskedelmi, a területrendezési és a távközlési tárcát. Az RMDSZ szerette volna, ha minél több magyarlakta megyében lenne prefektusi és alprefektusi tisztsége, ezt szintén elérte. Elégedetlen a Hargita megyei magyarság, hogy nem lesz magyar prefektusa a megyének. De minden koalíció kompromisszummal jár – mondotta. A helyi önkormányzatok szintjén történő korábbi szövetségek újratárgyalásáról Markó kifejtette: elvben nem fogadhatja el, hogy a parlamenti választások eredményeinek függvényében újra kelljen gondolni a helyhatósági választások után kialakult helyzetet. A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte a helyi referendumot a területi autonómiát illetően. Markó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elvetették az ötletet, az alkotmány ugyanis nem enged meg ilyen jellegű referendumot. Úgy látja, hogy a kisebbségi törvény létrehozása fontosabb, ennek segítségével ugyanis megteremthetik a kulturális autonómia jogi feltételeit. /Markó: Nem csak a kisebbség gondjainak felvállalása volt a cél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Február 3-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta a European Center for Minority Issues (ECMI) küldöttségét. A megbeszélésen részt vettek a nemzeti kisebbségi törvény előkészítésével megbízott RMDSZ-es munkacsoport tagjai is: Márton Árpád, Varga Attila, Máté András Levente parlamenti képviselők, valamint Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (EKH) vezetője. Az ECMI és az EKH közös programjának célja szakmai háttér biztosítása a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezet kidolgozásában. /Kisebbségi törvény kidolgozása külföldi szakemberek bevonásával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Idén egy kicsit késik, de nem marad el a határon túli, magyarul tanuló gyerekeknek járó magyarországi oktatási támogatás. A magyar költségvetésben szerepel az e célra szánt összeg, március után válik hozzáférhetővé, az Iskola Alapítvány várhatóan még ebben a hónapban meghirdeti a pályázatokat – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a hét elején Budapesten tájékozódott erről a kérdésről is. /(-kas): Lesz oktatási támogatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Január elsején lépett életbe az a kormányrendelet, amely a szociális intézményrendszer átalakítását célozza meg. A rendelet értelmében minden szociális intézményt – kórházotthont, elhelyezési központot, öregotthont – a Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság révén a megyei tanácsok alárendeltségébe soroltak, és így valamennyinek megszűnt az önálló jogi státusa. A jogszabály az európai követelmények előírásainak kíván megfelelni, azonban az érintett intézményvezetők, a közvetlen érdekeltek nem feltétlenül a rendszer minőségi javítását, hanem ellenkezőleg, a helyzet romlását látják az átalakításban, különösen azért, mert ezután a megyei tanácstól függő intézményként folytathatják tevékenységüket. Ezentúl nem az intézményvezetők döntenek bizonyos ügyekben, például a beutalások esetében, hanem a megyei tanács keretében működő bizottság. Így speciális intézményben gondozzák majd a testi fogyatékosokat, a szellemi fogyatékos személyeket, a krónikus betegeket, a gyerekeket és az öregeket. Ez az új törvény ellentmond a decentralizálásnak, továbbá az EU azon elvének, amely a szubszidiaritás szükségességét szorgalmazza. /(bodolai – mezey – nagy a. – simon): Központosítás és átszervezés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
Továbbra is a magyarországi befektetők vezetik a külföldi beruházók listáját Hargita megyében. A megyében 930 olyan cég működik, amelyben magyarországi üzletemberek is érdekeltek. Magyarországot Ausztria, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok valamint Moldávia követi. 1991-2004 közötti időszakban 17.622 céget jegyeztek be a megyében. A nyilvántartások szerint a megyében működő cégek 85,27%-a hazai befektetésből jött létre. /(Daczó Dénes): A legtöbb külföldi befektető Magyarországról érkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2005. február 4.
György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Pécsi Ferenc /Szatmárnémeti/ volt RMDSZ-es parlamenti képviselő visszavonult a politikától, s napjait az általa évekkel korábban létrehozott két szervezet, a Vállalkozók Fóruma és a Kis-és Középvállalkozások Fejlesztési Alapítványa vezetésével, menedzselésével tölti. Most például a Mátészalkán február 18-án megtartandó Új lehetőségek a határon átívelő kapcsolatokban címet viselő régiós konferenciára készülnek. Pécsi Ferenc egész rendezvénysorozatot szervez idén a kis- és középvállalkozók EU-s felkészítésére. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy ki akar költözni Magyarországra (van, aki szerint lakása is készül Debrecenben), Pécsi Ferenc kitérő választ adott. /(Sike Lajos): Pécsi Ferenc: „egyelőre itt vagyok”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Sepsiszentgyörgyön a villanymotorgyár, az egyik legnagyobb létszámú gyár csődközelbe került. Ez a gyár a közép- és magas szintű végzettséggel rendelkező magyar műszaki elit egyik legjelentősebb gyűjtőhelye lett a Székelyföldön. Egyetemet végzett műszaki értelmiségiek százai költöztek Szentgyörgyre a hetvenes, de még inkább a nyolcvanas években, mert a gyár megélhetést jelentett. Fél évtizeddel ezelőtt magyarországi pénzügyi befektető érdeklődött a vásárlás feltételeiről, a Corvinus Rt., amelyet a magyar állam azért hozott létre, hogy növelje gazdasági súlyát a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben. A rossz menedzselés mellett az időközben szakmai befektetővé vált többségi tulajdonosok elengedték a gyár kezét. S ezáltal a még maradék ezres lélekszámú közösség fölött is ítéletet mondtak. /Ferencz Csaba: Kegyetlen kapitalizmus, avagy szülőföldprogram. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
A magyar pedagógusszövetség /MPSZ/ megyei szervezete megbeszélést tartott az elmúlt hét végén a Maros megyei magyar iskolahálózat igazgatói és aligazgatói részvételével. A fő témát – az oktatás minőségének javítása – Tőkés András, a szövetség megyei elnöke ismertette. Előzően Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy idén 600 gyermekkel kevesebb végzi a nyolcadik osztályt. Ez rányomja bélyegét a kilencedik osztályok számának alakulására is, amelyekből 17-tel lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. A 146-ból 40 magyar tannyelvű líceumi osztályt tervezett a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán szerint az elmúlt évben 800 gyermek „tűnt el”, azaz nem tanult tovább, bár kötelező a tízosztályos oktatás. Simon János tanfelügyelő vetette fel, hogy a kisérettségi nehezebb a magyar tagozaton tanuló diákok számára. Elhangzott a történelem és földrajz anyanyelven való oktatásának szükségessége. Szóvá tették, hogy a marosvásárhelyi iskolák összevonása alkalmával az RMDSZ nem állt ki az önálló magyar általános iskolák megszervezése mellett. /(bodolai): Látlelet és tennivalók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
