A legtekintélyesebb belgrádi politikai napilap, a Politika olyan kicsengésű összeállítást közölt július 24-én, vasárnap, amely szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kívánatosnak tartaná békefenntartók vezénylését a Vajdaságba. A lap idézi a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot, amely szerint „a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve”. A lap Orbán nyilatkozata nyomán idézte Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt. A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel a rendőrség még mindig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el. A lap szerint Korhecz is egyetért a „kéksisakosok” jelenlétével. Páll Sándor szerint „fölöttébb értelmetlen” lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése. /Orbán Viktor „kéksisakosokat” küldene a Vajdaságba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2005. július 26.
Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2005. július 26.
Esztergom önkormányzata megvásárolta a vargyasi Daniel-kastélyt. Együtt sem tudták volna fenntartani a kastélyt és a visszakapott 30 hektárnyi földet – ezzel magyarázzák az ősi családi fészek eladását a vargyasi Daniel bárók örökösei. A patinás háromszéki kastélyt Esztergom üdülőtelep létesítése céljából vásárolta meg. A Münchenben élő báró Daniel Mihály elmondta, a műemléképület-együttes iránt több vásárló is érdeklődött, ráadásul az esztergomiaknál magasabb árat is ígértek, de mégis az utóbbiak mellett döntöttek, mert számukra „nem az adásvételi ár, hanem a vásárló volt a fontos”. Vargyas község polgármestere, Ilkei Ferenc szerint a Daniel-kastély jó kezekbe került. /Benkő Levente: Magyar kézben az örökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július 26.
Kelemen Kálmán indulatosan visszautasította Soós Gabriella Mi lesz az ifjúsági szabadidős területtel? /Népújság, júl. 19./ című írását, szerinte az tele van igaztalan állításokkal, gyalázkodó vádakkal, a tények elhallgatásával. Kelemen hangoztattam nem titkolták el terveiket. A hitelezők vártak a kamatmentesen felajánlott pénzükre, végül a nevükre kellett bejegyezni a telkeket garanciának. Készül a Soós Gabriella elnevezésű ifjúsági és szabadidőközpont. Elkészült a cserkészház építési terve. Kelemen Kálmán több mint 100 millió lejjel járult hozzá a családi költségvetéséből a Gabriella-központ közművesítéséhez. /Kelemen Kálmán, Kisgörgény: Mi is a valódi tényállás? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 26.
A több mint száztíz éves múltra visszatekintő műkedvelőcsoport, Szamosújvár kultúrházának magyar nyelvű operettegyüttese a múlt hét végén Désre látogatott, ahol nagy sikert ért el. Műsorukon szerepeltek az elmúlt évszázadok legsikerültebb darabjaiból válogatott énekszámok és táncbetétek. Az előadás rendezői Kiss Rozália és Inován György voltak, a zenekart Urszuly Kálmán irányította. /Erkedi Csaba: Szamosújvári műkedvelők Désen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július 26.
Évente egyszer – sátoros ünnepen kívül is – zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben azután református templomban Gecző András helybeli református lelkész hirdette az igét. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét. Ezért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emőke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerősítését. Nyárádszentannán a kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra /1907-1982/, aki 1928 szeptemberétől Nyárádszentanna kántortanítója lett; hű maradt egyházához és iskolájához élete végéig. – Tavaly Molnár Vince képeit mutatták be, idén Bandi Katalin üvegfestményeit. Ahol Gecző András lelkész felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítanak egy-egy templomot, Nyárádremetén, Nyárádandrásfalván, Nyárádszentannán kazetták készülnek, emlékművet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szőlős indul. Sok Gecző Andrásra lenne szükség. /B. D.: Mikor az Ige tetté lesz. Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 26.
A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 26.
Etédet ritkán keresik fel a rossz útviszonyok miatt. Fél évszázada Gagyi Éva elkerült Etédről, tanulni ment, majd Amerikába távozott. Azután 1998-ban hazatért szülőfalujába. Tanári végzettsége lévén, félkatedrát vállalt a helyi iskolában. Az értékes néprajzi múzeum-alapító édesapa, Gagyi László emlékét nem feledhette, de ő sem tétlenkedett. Erről az általa szerkesztett, 2001 őszén indított Etéd Község Lapja tanúskodhat a legmeggyőzőbben. Gagyi Éva készül a tengerentúlra. Gyermek, unoka várja, egy évre eltávozik. – Új népességre cserélődik Etéd lakossága, valamikor színtiszta székely település volt. /Bajna György: A belső parancs. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./
2005. július 26.
Cegőtelkén, a mezőségi falucska református templomkertjében Vörösmarty-szobor áll. A mellszobrot egy éve állíttatta a falu nevét viselő Cegőtelki Művelődési Egyesület, emlékeztetőül és hálából a cserhalmi ütközet ódabeli megörökítéséért, amely a falucska közvetlen szomszédságában fekvő hajdani csatamezőn zajlott le 1068-ban. A júniusi tűző napon mintegy kétszázan tolongnak a cegőtelki református temető legmagasabb pontján. Cegőtelkiek és felvidékiek, akik mintegy harminc településről sereglettek egybe. A közelben egy kőből összerakott törött kard és pajzs emelkedik ki a földből 9 méteres magasságig. A szoborkompozíció, amely a cserhalmi ütközetnek állít emléket, Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész alkotása, a Cserhalmi Művelődési Egyesület és a Julianus Alapítvány állíttatta 1999-ben. /Beder Tibor: Lármafa-találkozó 2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július 26.
Immár többéves hagyománya van annak, hogy az Adorjáni nevet viselők leszármazottjai minden év augusztus első szombatján, idén 6-án Havadon találkoznak, ott, ahol az ősök éltek. Itt élt néhai Adorjáni Károly (1853-1919), aki Kisadorjánból vitt feleséget magának, Adorjáni Esztert. Házasságukból 24 gyerek született. Nem mind nőttek fel, de több mint tízen családot alapítottak. A leszármazottak (utódok) visszajárnak Havadra, emlékezni a szülőföldre és ismerkedni egymással, mert immár – Istennek hála – kétszáznál többen vannak. Idén megtekintik a névadó falvakat, a két Adorjánt. Nagyadorjánban megnézik a műemlék harangot, amelyet 1650-ben öntöttek. A havadi református templomban az igét Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök vagy ifj. Balogh Károly fogja hirdetni. Mindketten a család leszármazottai. /Id. Balogh Károly nyugalmazott lelkész: Adorjániak találkozója Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2005. július 26.
Július 9. és 16. között a Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium által Szurdokpüspökön szervezett anyanyelvi táborban tizenkét országból 151 gyermek vett részt. A tábor célja, hogy a különböző országokból, régiókból érkező 14 és 17 év közötti magyar fiatalok megismerhessék egymást, erősítsék identitásukat. /Püspöki Adél, Pál Noémi, Sárkány Emese: Szurdokpüspöki anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2005. július 26.
A Kézdivásárhelyhez tartozó kis településen, Kézdisárfalván Balázs Barna kezdeményezésére az iskolával szemben emlékkeresztet állítottak. Az életfával díszített, töviskoronát viselő Jézust ábrázoló keresztet a sárfalvi születésű, Magyarországon, Százhalombattán élő Szabó Ottó faragta, Szabó Gyula helybeli nyugdíjas tervező közreműködésével. /Iochom István: Emlékkeresztet avattak (Kézdisárfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2005. július 26.
Blájer Erzsébet Kanadában élő erdélyi írónő július 27-én a Pallas–Akadémia csíkszeredai könyvesboltjában dedikálja A Diadalív ködbe vész és Vándor Csillagok című könyveit. /Kanadából érkezett szerző dedikál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./
2005. július 27.
Tavaly a foglalkoztatottak aránya tekintetében a szolgáltatási ágazat először szárnyalta túl a mezőgazdaságot. Romániában júniusban mélyponton, 5,5 százalékon állt a munkanélküliség. /Több szolgáltató, mint gazdálkodó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
A határon túli magyarok ügyében Budapesten beindult politikai nagyüzem üzenete az, hogy a magyar kormány úgy érzi: lépéskényszerbe került a témában. 2004 december ötödike óta azonban minden eddiginél jobban elmélyültek a szocialista-liberális koalíció és a határon túli magyarok közötti ellentétek. A kettős állampolgárság ügyében egységfrontba tömörült Máért továbbra is kényelmetlen a kormány számára. Bejelentették: rendezési tervvel nem a Máérton keresztül keresik majd meg a külhoni magyar szervezeteket. Amíg a mostani kormány nem bízik eléggé a határon túli magyarokban, hiú ábránd volna elvárnia, hogy ők jobban bízzanak benne. /Balogh Levente: Nem bíznak bennünk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
2005. július 27.
Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium. Lampert Mónika belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. A belügyminiszter a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. /Újabb magyar segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
A Hivatalos Közlöny közölte, hogy létrehozták a kis- és középvállalatok és szövetkezetek négy területi hivatalát. Székhelyeik: Konstanca, Craiova, Iasi és Temesvár. Hargita, Kovászna és Brassó megye Iasihoz tartozik. Véletlen-e ez a területi elosztás, vagy egyenes folytatása azoknak az intézkedéseknek, melyek révén a Hargita és Kovászna megyei telefontudakozó székhelye például Bákóba került? A kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket valószínűleg nem tájékoztatták erről a minden túlzás nélkül állítható merényletről az erdélyi magyar gazdasági érdekek ellen. Tehát többek között a székelyföldi szövetkezeti mozgalom újjászervezését, amiért annyit küzdött az RMDSZ, és kiharcolta az erre vonatkozó törvény megalkotását és elfogadását, Iasi-ból fogják irányítani és ellenőrizni. Czédly József szerint ezt a durva jogsértést, bíróságon kell megtámadni. /Czédly József: Az RMDSZ vezérkarának figyelmébe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2005. július 27.
Borbély László miniszter szerint jó ütemben haladnak a házak újjáépítési munkálatai Temes megye árvíz sújtotta településein, de a károsultak az ellenkezőjét állítják. A tárcavezető kijelentette: az állam tartja az ígéretét, és ott, ahol június 20-án elkezdődött a rekonstrukció, augusztus 20-ig átadják a kulcsrakész lakásokat – a kivitelező cégeknek büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be a kéthónapos határidőt. “Jogos és érthető az emberek türelmetlensége, de emlékeztetőül mondom: az állam nem lett volna köteles újjáépíteni az összedőlt vagy megrongálódott házakat, legfeljebb segítenie kellett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy mégis új otthont teremt a szerencsétlenül jártaknak” – jelentette ki a miniszter. Borbély minden helységben, amelyet felkeresett, arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértők, valamint szolidárisak a moldvai árvízkárosultakkal. Az ország keleti megyéjében sokkal nagyobb a tragédia. Torontálkeresztesen sokan panaszkodtak, hogy a 4–10 millió lejes állami gyorssegélyt még mindig nem kapták meg. Sokan kifogásolták, hogy egyszobás házat kapnak, holott eddig négy-ötszobásban éltek. /Pataky Lehel Zsolt: Újjáépítés árvíz után. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2005. július 27.
„Sokan mondják, hogy szeretek telefonálni, ezt én is elismerem, de az esetek nagy többségében közügyeket szoktam intézni” – jelentette ki Borbély László területrendezési minisztert annak kapcsán, hogy a Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozta: 2001 és 2004 között az RMDSZ politikusa, aki ezalatt a képviselőház háznagya volt, összesen közel 700 millió lejjel „beszélte túl” hivatali maroktelefonján a havi ingyenes keretet. „A házbizottság tagjaként nem nekem kellett követnem a telefonszámláim alakulását. A képviselőház vezetőségi tagjai, így a háznagy telefonbeszélgetései időtartamának különben sincs megszabott felső határa” – magyarázta Borbély László. /Cseke Péter Tamás: Borbély: szeretek telefonálni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
Románia uniós csatlakozásának külpolitikai és hazai tényezőit próbálja azonosítani a Sepsiillyefalván zajló negyedik Transylvania nyári egyetem több mint 40 résztvevője. A Pro Europa Liga által szervezett rendezvény július 29-én ér véget. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke elmondta, elemzik, milyen kihívásokkal szembesül Románia az európai alkotmány franciaországi és hollandiai népszavazáson való elutasítása után, másrészt azonosítják az ország 2007-es, sikeres csatlakozásához szükséges reformokat. A Pro Europa Liga a regionalizálás híve. /Bíró Blanka: Ne maradjanak papíron a reformok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
Az az értelmiségi mag, amely a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek során telepedett meg vidéken, s vállalta a művelődési élet szervezését, mára már nyugdíjba ment. Kellene a frissítés, de helyüket jobbára ingázó fiatalok veszik át, akik nem mondanak le a városi élet kínálta lehetőségekről. Így szellemi vezetők nélkül marad a falvak egy része, de vannak helységek, ahol az ellenkező folyamat kezdődött el. Vannak hazatérő fiatalok, és vannak, akik helyben letelepedve vállalják a vidéki értelmiségi szerepét több-kevesebb lendülettel és sikerrel. A lap most induló sorozatában a megye vidéki szellemi életébe próbál betekinteni. Az első állomás Makfalva volt. /A hely szelleme-a szellem helye. Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2005. július 27.
Makfalva pezsgő művelődési életével hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estek, előadások, kiállítások, képzőművészeti táborok voltak. Azonban kiöregedett a régi „gárda”. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. A lakosság öregszik. Az összetartás is kisebb lett manapság – állapította meg Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. Péterfi György, a helybeli Wesselényi Általános Iskola igazgatója rámutatott, az iskolai előadások nem hiányoznak, de a lendület mára megtört. Özvegy Fülöp Dénesné Suba Irén, akit férje nyomdokaiban ma is a művelődési élet lelkének tartanak, emlékezett a szép évek hangulatára. 1965-ben egyszerre jöttek tízen fiatal tanárok, felerészt helybeliek. Színjátszó kört szerveztek, együtt mentek kirándulni. 1968-tól kezdték szervezni az irodalmi színpadot. A kortárs erdélyi irodalom jeles képviselőit – Sütő András, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Huszár Sándor, Bajor Andor, Páll László, Horváth István – hívták meg Makfalvára. 1979-ben képzőművészeti tábort szerveztek, amely 1999-ben Nagy Pál tragikus halálának évfordulóján felvette a művész nevét. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet (az első egyesületek között a megyében), amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a községközpontban Dózsa György szobrát, Suba László alkotását. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. Nincs igény a hajdani művelődési életre – vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharmadára apadt (800 körül) a romáké viszont a 700 felé közeledik. Egyházi kórus nem működik. – A lelkész cserkészcsapatot szervezett. /Bodolai Gyöngyi: Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2005. július 27.
Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárjak fel Hunyad megyében, Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. A feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője, az ásatások vezetője. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenőrzése lehetett az itteni magyarok célja. Az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostól kevesebb, mint 50 kilométerre lévő Gyulafehérvár környékén alakult ki. A honfoglalás első nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok és az állati csontok. A 62 eddig feltárt sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Marian Tiplic reményei szerint a szászvárosi temető 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben. A Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es években véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volt szabad róla. Az ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában. /Chirmiciu András: Magyarok a nép és nemzet közötti időben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2005. július 27.
Aradon július 26-án „A Dél Fővárosa – Arad a századfordulón” című előadásra megtelt a minorita kultúrház. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte előadás házigazdája, Murvai Miklós röviden felvázolta, hogyan fejlődött a város az 1800-as évek elejétől egészen 1890-ig, amikor Arad nemcsak ipari és kulturális, hanem banki központtá vált. Ujj János helytörténész 1890-től 1920-ig mutatta be a város gazdasági, infrastrukturális, építészeti fejlődését. /(nagyálmos): Aradról – nemcsak lokálpatriótáknak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2005. július 27.
A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2005. július 27.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ és a Kovászna Megyei Művelődési Központ augusztus 5–13. között színjátszó tábort szervez a Sötétpatak-völgyében műkedvelő színjátszók számára. A tábor nyitott bármely más megyéből érkező csoport számára is. /Színjátszó tábor műkedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
Újra kiadták Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004, Kettős tükörben sorozat/ című tanulmányát. A kiadó Kettős tükörben sorozata igényes olvasnivalót kínál az irodalom barátainak. Szilágyi Domokos nem szabályos életrajzot, nem is szigorú irodalomkritikát írt. Főleg azért nem, mert elsősorban az emberről kívánt szólni, és csak másodsorban a költőről. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágyi Domokos Aranya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. július 27.
Megjelent Szombati Gille Ottó Mókuskerék (Kortársi pillanatképek) /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című legújabb könyve, Tolnay Tibor grafikáival. A kötetben megjelent írások zömét a szerző a Romániai Magyar Szó hasábjain jelentette meg. /Kortárs pillanatképek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
