A magyar kormány 2005 végén előterjesztést készített a határon túli magyarok alkotmányjogi státuszáról. Az előterjesztés a magyar alkotmány módosítását feltételezi, melyhez kétharmados többség szükséges a magyar parlamentben. A sajtóban napvilágot látott hivatalos nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a javaslat szerint a státusz nem jelent jogviszonyt, legfeljebb egyoldalú, és törvényes garanciákat nélkülöző ígéreteket a Magyar Köztársaság részéről. Gondot okozhat, hogy a kormány javaslata szemben áll a hagyományos nemzetállami modellel. Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a megítélt határon túli támogatások folyósítása késik, hátrányokat okozva az érintetteknek az oktatás és a kultúra területén. Az első világháború utáni békeszerződéseket követően a magyar állam és a határain kívül maradt magyarok viszonyát mélyülő aszimmetria jellemezte. Ez a gyakorlatban azt vonta maga után, hogy a határon túli magyarok többszörös függősége folyamatosan erősödött. A második világháború utáni évtizedekben, a nyolcvanas évek második feléig a magyar állam egyre inkább nyilvánvalóvá tette érdektelenségét a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Erre adott válaszként a rendszerváltozás idején az alkotmányba bekerült a határon túli magyarokkal szemben „érzett felelősség”, amely alapján kialakult egy – az utóbbi években gyakran bírált – támogatási gyakorlat. Ezt a gyakorlatot valóban újra kell gondolni. (Budapest Analyses) /Elemzés a határon túli magyarok közjogi státuszáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Kolozsváron az evangélikusok Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelye szervezésében „A magyarság szerepe a közigazgatásban (esélyek és kihívások)” címmel tartottak vitaestet. A vita indítója, majd vezetője Adorjáni Dezső Zoltán püspök volt. Meghívott előadóként részt vett Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, valamint László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A választások után, a politikai megállapodás után sor került a különböző tisztségviselői állások elosztására. Ekkor derült ki, mutatott rá László Attila, hogy egyrészt kiseperték a magyarokat a különböző intézményekből, másrészt eltávoztak azok az emberek, akik a hiányt pótolhatták volna. A legtöbb állami intézményben még kapusként sincs jelen magyar, a számításba jöhető szakemberek pedig nem akarnak, vagy nem mernek szerepet vállalni. László Attila szerint tudatosítani kellene, hogy itt is lehet normálisan élni, lehet és kell szerepet vállalni. Boros János tudomása szerint a városháza 400–405 alkalmazottja közül név szerint körülbelül 25, de ténylegesen csupán 6 magyar van, közülük hárman nyugdíjba vonulnak. A decemberben meghirdetett állásokra egyetlen magyar sem jelentkezett, a fiatalok egyszerűen tájékozatlanok, érdektelenek, Budapestre orientálódnak. /(i): A magyarság szerepe a közigazgatásban. Vitaest a szakemberhiányról, a közömbösségről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Magyarországi munkavállalási engedélyt 2005-ben is román állampolgárok kaptak a legtöbben, majdnem 34 000-en. A Szlovákiából érkező mintegy 18 000 munkavállalónak csak regisztráltatnia kellett magát. Ukrajnából körülbelül 8300-an érkeztek, míg Szerbia-Montenegróból közel 1600 személy igényelt munkavállalási engedélyt Magyarországon. /Legtöbb vendégmunkás Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2006. február 3.
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának pár képviselője a Polgári Frakció kilenc tagja ellen tett feljelentést az ügyészségen. Az ügy előzménye: a tavaly december 20-i, rendes tanácsülés kudarcba fulladt az RMDSZ-frakció távozása után. Annak ellenére, hogy kvórum nélkül maradt a testület, a Polgári Frakció mégis döntött két kérdésben. A döntéseket a jegyző nem láttamozta, a hivatal ennek ellenére végrehajtotta a kifizetéseket. Marossy György tanácsos szerint, ha akkor nem fogadják el a két határozatot, a város 1300 tanügyi alkalmazottja maradt volna bér nélkül, illetve nem lehetett volna elkölteni az év végéig a különleges útalapból kapott pénzösszeget. Eddig a hivatal két alkalmazottja kapott rendőrségi idézést a kérdés tisztázására, a testület tagjai még nem. A Polgári Frakció nevében Marossy György bejelentette: a nyomozószervek rendelkezésére állnak, vállalva a következményeket. Ugyanakkor felszólítják Borbáth István RMDSZ-frakcióvezetőt, mondjon le tanácsosi tisztségéről. /Szász Emese: Eljárás a Polgári Frakció ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2006. február 3.
Diverziónak nevezte Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke azt a levelet, amelyben valaki az ő nevében a Szász Jenő által vezetett szervezet és annak vezetői ellen fogalmaz meg súlyos vádakat. A Szabadság szerkesztősége is megkapta a Csúzi István által aláírt Néhány gondolat az MPSZ mai arculatáról című írást, amelyben n durva hangnemben fogalmazott. Az elkövető tévesen írta le a nevét, hiszen Csuzinak és nem Csúzinak hívják. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a levél magyarországi választási kampány része, hiszen Fidesz-ellenes vádakat is tartalmaz. /B. T.: Diverzió az MPSZ körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Tíz román állampolgárból egy nem ismer egyetlen hazai írót sem, ugyanennyinek a házában pedig egyetlenegy könyv sincs. A romániai lakosság háromnegyede soha nem megy színházba, de moziba sem, derült ki közvélemény-kutatásból. Romániában Erdély és Bukarest állnak a legjobban a kulturális infrastruktúrát illetően. A lakosság 88 százaléka soha nem járt operában. A maradék 12 százalék jórészt Bukarestből és Erdélyből kerül ki. A válaszadók negyven százalék heti rendszerességgel eljár templomba. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának kutatói a székelyföldi kulturális intézményeknek a régió várható fejlesztésében betöltött szerepéről készítettek friss felmérést. „Meglepő eredménynek számít, hogy közel ezer ilyen intézmény működik a régióban” – mutatott rá Biró A. Zoltán intézményvezető. /(G. E.): Isán István Csongor: Nem imponál a kultúrbarométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2006. február 3.
A zömében fiatal, marosvásárhelyi történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület a színművészeti egyetemmel közösen olyan kerekasztal-sorozatot indított, amelynek célja megismerni a város és a szűkebb régió múltját. A Pálffy-házban február 1-jén Gagyi József kutató, a Sapientia tanára legújabb felfedezését, a budapesti Teleki László Alapítvány által őrzött kéziratot ismertette, az egykori Magyar Autonóm Tartomány kiadatlan monográfiáját. Az 1958-59-ben huszonegy szerző tanulmányából szerkesztett 225 oldalas kézirat „A Magyar Autonóm Tartomány a gazdasági fejlődés útján” címet viselte. Megjelenését Bukarestben leállították, a nyomdakész munkát bezúzták. A szerzők ellen hadjáratot indítottak, nacionalizmussal vádolták őket. /Antal Erika: Bezúzott monográfia az autonóm tartományról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Nincs igazuk a borúlátóknak, akik azt hirdetik, hogy nagyon megcsappan a könyvek iránti érdeklődés. Az igaz, kevesebb idő jut olvasásra. Elmúlt a hét szűk esztendő, szépirodalomból, szakkönyvekből bő a választék, már-már túlkínálat mutatkozik. Bárki bármilyen könyvhöz hozzájuthat, mégis viszonylag kevesen vásárolnak. Két katalógus áll a magyar érdeklődők rendelkezésére, egyiket az Erdélyi Magyar Könyvklub, másikat /Erdélyi Könyvek Katalógusa/ a Romániai Magyar Könyves Céh adja ki. Az Erdélyi Magyar Könyvklub idei első évnegyedi katalógusában bő a kínálat. Elsősorban magyarországi kiadók könyveit (de nem csak) ajánlják, postán, telefonon, faxon, e-mail-en, interneten is lehet rendelni. Az Erdélyi Könyvek Katalógusa, a múlt év végi marosvásárhelyi könyvvásárra készült igényes katalógus, kilenc erdélyi magyar könyvkiadó legújabb könyvtermését mutatja be. /Borbély László: Könyves kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2006. február 3.
Bónis István RMDSZ-képviselő a vidéket járva a kis Tisza-menti faluba, Veresmartra látogatott. Fidler Zsófia kántor elmondta, hogy a miséken megtelnek a padok. A római katolikus egyháznak nincs gyülekezeti épülete Veresmarton. Régebben volt, de körülbelül tíz éve összevonták a környező települések gyülekezeteit, mert nem volt elég katolikus. Jelenleg úgy 180 és 200 közé tehető Veresmarton a katolikusok száma. Nagybocskón 150-170-en vannak, ott sok az ukrán, sok a vegyes házasság. /Tamási Attila: Veresmarton jártunk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 3./
2006. február 3.
Szatmárnémetiben egy szülő reklamált a 6–os számú óvoda felújításával kapcsolatban. Az intézményben egy évvel ezelőtt létrejött magyar csoporttal szemben az óvoda vezetése diszkriminatívan járt el, ugyanis csak a román csoportok helyiségeinek a felújítását végezték el, a magyar csoport maradt a régi szőnyeggel és linóleummal, a kopott bútorokkal. Az óvoda igazgatónője, Ghetina Iuliana nem érzi magát hibásnak az ügyben, ráadásul nem az összes román csoport termeiben cserélték ki a régi és elkorhadt parkettákat és linóleumokat szalagparkettára, hanem az öt közül csak háromban. /Bodnár Gyöngyi: Ésszerűség vagy diszkrimináció? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 3./
2006. február 3.
Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést. A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2006. február 3.
A hét elején Gyulafehérváron zajlott le a római katolikus kántorok idei lelkigyakorlatos továbbképzője. Az Erdély minden tájékáról származó 80 kántornak Csiszér Albert brassói főesperes, valamint Farkas Áron szintén brassói főkántor tartott előadást. Megvitatták, hogy a széles körben elterjedt énekeskönyveket bővíteni kell. Elemezték a kántorok szerepét az egyházközségek és a társadalom életében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kántortalálkozó Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 3.
Torja turisztikai vonzerejének további növelése a legfontosabb távlati célkitűzése a helyi önkormányzatnak, ezt Daragus Attila alpolgármester nyilatkozatában megerősítette. A törekvésnek már van eredménye, hiszen Torja bejáratánál áll a világ legnagyobb székely kapuja, ez valószínűleg számos turistabuszt „állít meg” egy-két emlékfotó erejéig, de egyre jobb az út Bálványosfürdő felé is. A helyi turizmus fejlesztésének tervében természetesen Futásfalva is szerepel, a kis települést a torjai önkormányzat tájfaluvá kívánja alakítani. Tifán Lajos plébános kiváló munkát végez Futásfalván, rendbe rakta többek közt a főteret, és berendezett egy úgynevezett tájszobát is, ahová régiségeket gyűjtött a faluból. Ugyanitt egy rózsafüzér-kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Futásfalva lakosságának 70-80%-a idős nyugdíjasokból áll, jó pár év múlva egyre több vidéki háznak való épület lesz itt eladó. /Gyergyai Csaba: Tájfaluvá avatnák Futásfalvát. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./
2006. február 3.
Kommandó útikalauz /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ a falu természeti és épített környezetét mutatja be. Az 56 oldalas kiadványban külön fejezetet található a Kovászna-Kommandó túraútról, a kommandói és Kommandó-körüli sétákról. A környék részletes térképe sem hiányzik a füzetből, a térképeket Kisgyörgy Zoltán sepsiszentgyörgyi geológus készítette. /Dimény Árpád: Útikalauz Kommandóról. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./
2006. február 3.
Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 4.
Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 4.
Az UNICEF nyilvánosságra hozott felmérése szerint a Romániában édesanyjuk által évente elhagyott, öt éven aluli gyerekek száma megközelíti a kilencezret. Az elhagyott csecsemők többségét a szülészeten “felejtik”. Aradon a kórházban tavaly 24 csecsemőt hagyott magára az édesanyja, nem sokkal világra jötte után. Amíg nem sikerül megtalálni és rábírni a családot, hogy hazavigye a gyereket, vagy nevelőt találni melléje, a gyermek a kórházban marad. /Sinka Pál: Fő ok a szegénység és az iskolázatlanság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2006. február 4.
Február 3-án Csíkszeredán hivatalosan is átadták a megyei útlevélosztály új székhelyét. Constantin Strujan prefektus elmondta: nemsokára életbe léptetik a tolongást elkerülni hivatott sorszámos rendszert, és magyar nyelvű szórólapok is készülnek szükséges információkkal. Az avatóünnepség vendégei között volt dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, dr. Costica Silion tábornok, a Román Csendőrség parancsnoka is. /Kovács Attila: Útlevélosztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2006. február 4.
Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2006. február 4.
Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2006. február 4.
Olvasói levél szerint december 5-én 11 levelet küldött az illető különböző országokban élő barátainak, hogy kellemes ünnepeket kívánjon, azonban csupán ketten kapták meg a jókívánságokat. Hiba van valahol a postai szolgáltatásokban? Mondhatják, hogy torlódás volt az ünnepek miatt, de a nyáron sem kapta meg Németországban a barátnője a levelet. A jelenség nem egyedülálló, a baráti körben másnak is volt része hasonlóban. /Rozor Anna: Nyomtalan eltűnések a postán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 4.
Horváth Csaba Fazekesvarsánd evangélikus-lutheránus lelkésze 2005. márciusáig az apateleki és a pankotai szórványgyülekezeteket szolgálta. Tíz hónapja került Arad megye második legnépesebb evangélikus gyülekezetéhez, párhuzamot vonhat a két szolgálat között. Van-e különbség a szórványszolgálat, illetve egy nagyobb létszámú gyülekezet lelki gondozása között? Mindkettőnek megvan a sajátossága. A fazekasvarsándi gyülekezet hozzávetőleg 600 lelket számlál, itt Horváth Csaba tevékenyebb gyülekezeti életnek a cselekvő részese. A szórványgyülekezet viszont eléggé elöregedett, egymástól és a templomtól is távol élő hívekből tevődik össze, fejtette ki. A nagyobb létszámú gyülekezetben többen távolodtak el az egyháztól. A lelkész az egyház-idegenség legfőbb okát az alkoholizmusban látja. A lelkész a gyermekek hitoktatására nagy hangsúlyt fektet. A parókián klubtevékenységet kíván beindítani. /Balta János: Visszaszerezni az elveszett nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2006. február 4.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének vezetője, Dvorácsek Ágoston, egyik tanítványa, Györke Zsuzsanna és Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár vett részt a tizenöt éves múltra visszatekintő Aranyosgyéresi Népfőiskola február elsejei rendezvényén. A református templomban népes közönség gyűlt össze. Az Áprily emlékek Nagyenyeden című felolvasást Dvorácsek Ágoston vetítettképes bemutatója követte. A XII-es Györke Zsuzsanna a torockószentgyörgyi népi gyógymódokról és babonákról saját gyűjtése alapján készült dolgozatát olvasta fel. A kérdésekre válaszolva Dvorácsek Ágoston ismertette a Bethlen Kollégium mai helyzetét és a jövő évi beiskolázási tervet. /Józsa Miklós: Nagyenyedi hangulat az Aranyosgyéresi Népfőiskolán. Bethlen Gábor emléke elevenen él a hallgatóság körében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 4.
Telt ház fogadta a kolozsvári Magyar Operában február 2-án a Kriza Ágnes emlékhangverseny előadóit. A hangversenyesttel a társulat a nagyszerű operaénekesre, a társulat egykori tagjára emlékezik. Az immár hagyományossá vált Kriza-díjat idén Szilágyi János, az Opera tagja kapta, s az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat Simon Gábor igazgató nyújtotta át. /Köllő Katalin: Kriza Ágnes Emlékhangverseny. Szilágyi János az idei díjazott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 4.
Megdöbbenéssel látta a Református falinaptár a 2006. esztendőre /Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda, Kolozsvár/ című nyomtatványon, hogy a hónap fejléce mellett ott díszeleg a hónapnak megfelelő csillagjegy is, írta Horváth Zoltán. Egyenesen népbutítással ér fel az efféle falinaptár. /Horváth Zoltán: Református falinaptár a 2006. esztendőre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 4.
Tizenkilencedik állomásához érkezett a háromszéki sajátosságként elkönyvelhető Megálló kortárs képzőművészeti kiállítás-sorozat. Február 3-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban Albert Levente és Péter Alpár mutatta be installációit, illetve utóbbi performanszát is. /(L.): Képaláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2006. február 4.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó két kiadványát: Kozma Mária A jóság síró vágya és Gaal György Kolozsvár vonzásában című kötetét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. Kozma Mária regénye először 1994-ben jelent meg. Balázs Imre József a kötetről elmondta, a regény arra a kérdésre próbál választ adni: hogyan lehet megírni a kommunizmus és a rendszerváltás regényét? Nincs általános válasz, sokan próbálkoznak vele. A szerző bevallotta a hallgatóságnak: úgy véli, a változás győztesei jórészt azok, akik korábban is „fennforogtak”. Gaal György érdeklődésének, munkásságának középpontjában Kolozsvár áll, a Kolozsvár vonzásában című, legújabban megjelent kötete húsz év alatt különféle alkalmakra íródott tanulmányok, művelődéstörténeti írások gyűjteménye. A szerző tollán át megszólalnak a kövek, kertek, épületek, utcák – fogalmazott a kötetet ismertető Cseke Péter. A méltató elmondta: úgy véli, Asztalos Lajos és Gaal György tevékenységének tulajdonítható, hogy a kolozsváriak tudatába, a nyelvhasználatba lassanként visszatérnek az egykori utca- és épületnevek. /F. I.: „A múlt nem mögöttünk, alattunk van; azon állunk”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Emlékeztető: Asztalos Lajos Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság – Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/
2006. február 6.
A Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 32 területi szervezete a Maros megyei kivételével jóváhagyta hét végi kongresszusán a Konzervatív Párttal (PC) való egyesülést. A fúziós folyamat körülményeiről és a határidőkről február 12-én, egy újabb kongresszuson döntenek Bukarestben. /Beszippantja a konzervatívokat a Román Nemzeti Egységpárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jóváhagyta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet vezetőtanácsának összetételét. A kormány a múlt év végén hozta létre az Intézetet, amely intézményi szempontból vizsgálja majd a kommunista rezsimet és a korszak hatalmi rendszerét, nyilvánosságra hozza az elnyomó struktúrákban dolgozó pártaktivisták, tisztek és bírák, illetve ügyészek nevét, továbbá felderíti az általuk elkövetett, javasolt vagy irányított visszaéléseket és bűncselekményeket. /Intézet a kommunizmus bűneinek vizsgálatára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
