Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 6.
Basescu elnök ukrajnai látogatása során felkereste az ukrajnai román közösséget, és Juscsenko elnökkel tárgyalt róluk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Cernauti lakossága 236 691 lelket számol, ebből 10 533-an vallották magukat románnak. Cernauti tartományban 42 román óvoda működik, Herba rajonban 30 román tannyelvű iskola, Cernauti-ban négy, az előbbiek 5166, az utóbbiak 640 tanulóval. Basescu ígéretet csikart ki arról, hogy az ottani román kisebbségnek legyen parlamenti képviselete; továbbá a cernauti-i konzulátusra diplomatát küld azzal a kizárólagos céllal, hogy a román kisebbség ügyeivel foglalkozzon. Ugyanazokban a napokban, amikor Basescu elnök Ukrajnában a román nemzeti kisebbség gondjaival is foglalkozott, Bukarestben egy párt a képviselőházban, a szenátusban és a külügyminiszternél feljelentette Frundát, amiért az Európai Tanácsban a kisebbségek ügyét képviselte. /Kilin Sándor: Mérce. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 6.
Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
Frunda György elmondta, hogyan készítette el a nemzet fogalmával kapcsolatos ET jelentését. A tervezetben felvezette, hogy kialakult két nemzetfelfogás, az egyik a francia típusú egy nemzet egy ország koncepció, a másik a német, mely szerint a nemzet részei átterjedhetnek országhatárokon túl is. Ő a modernebb felfogást javasolta, amely arról szól, hogy állam és állampolgár közt szerződés van, mindkettőnek van joga és kötelessége, de ez a szerződés nem zárhatja ki a multietnicitást. A négy ország, amely még nem írta alá a kisebbségi keretegyezményt – Franciaország, Törökország, Monaco és Belgium – nem örvendett Frunda jelentésének. Frunda kiemelte, hogy nemcsak a magyar kisebbség használhatja fel az áltaka készített ajánlás előírásait, hanem bármelyik kisebbség. A jelentés sürgeti a tagországokat, írják alá a négy legfontosabb nemzetközi egyezményt, amely kisebbségi jogokat orvosol. Ez a keretegyezmény, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, az önkormányzati európai charta és a 1998/43-as ajánlás a területi autonómiáról és a helyi különleges státusról. Az ajánlásban Frunda felkérte a tagországokat: ha szükséges, módosítsák az alkotmányt, ne nevezzék országukat nemzetállamnak, biztosítsák a nemzeti közösségeknek a kulturális jogokat, beleértve a kulturális autonómiát is. Frunda hangsúlyozta, kellenek olyan minimumstandardok, amelyek alapján megállapítható, milyen jogai kell legyenek a nemzeti közösségeknek. Azonban Európa még nem elég toleráns ennek elfogadásához. /Isán István Csongor: Frunda György: Európa még nem eléggé toleráns. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
A Frunda György ellen elindított nacionalista kampány meghaladásának feltétele a fogalmak és álláspontok tisztázása, írta Ágoston Hugó. A meghaladást egy olyan önszerveződő európai és regionális építmény jelenti, amelyben a kisebbség és a többség viszonylagossága általánossá válik. /Ágoston Hugó: A meghaladás esélye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
Bíró Béla szerint az RMDSZ-t etnikai érdekvédelmi szövetségből távlatilag olyan regionális pártalakulattá kellene változtatni, amely nem kizárólag magyar érdekeket képvisel, hanem azoknak a románoknak az érdekeit is, akik a társadalomban demokratikus módon szeretnének érvényesülni. A románokkal való helyi összefogásra alapozott stratégia eredményre vezethetne. /Bíró Béla: Kulturális határokon innen és túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
Az RMDSZ prioritáslistáján még mindig szerepel a kisebbségi törvény elfogadtatása, de a nyilatkozatokban egyre inkább háttérbe szorul, írta Farkas Réka. A ,,vitás kérdések” ismertek, a demokraták nem hajlandóak elfogadni a kulturális autonómiát, az autonómiatanácsok döntéshozó szerepét és vétójogát, magyarán a kisebbségi törvény lényegét. Az RMDSZ súlya egyre kisebbé válik a koalíción belül, lényegi kérdésekben senki nem kíváncsi véleményükre. Lesz-e kisebbségi törvény? Erre az RMDSZ-es politikusok sem tudnak egyértelmű választ adni. Markó Attila szerint, ha a tavaszi ülésszakon nem sikerül, tovább kell harcolniuk, Takács Csaba úgy véli, ez nem aktuális kérdés, 15 éve tárgyalással értek el sikereket, ezt kívánják folytatni. Az RMSZ népszerűsége nem csak a románok, de a magyarok körében is folyamatosan csökken. /Farkas Réka: Mi lesz veled, RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2006. február 6.
Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címen rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ húsvétkor induló Autonómia csatorna előzeteseként. – A kisebbségek problémájának megoldása az Európai Unió keretein belül nem csak a kisebbségek érdeke, hanem egész Európáé – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az előadók a téma nemzetközi szaktekintélyei voltak, illetve kisebbségi és többségi politikusok Olaszországból, Spanyolországból, Finnországból, Svájcból, az Európa Tanácstól, Magyarországról és a vele szomszédos országokból. A svájci Komlóssy József szerint a dél-tiroliaknak három fő tényező együttes hatásának eredményeként sikerült elérni céljukat: egységesen léptek fel, másik tényező az élni akarás, a jövőkép, a harmadik pedig azt, hogy „Bécs – függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon – mindenkor ott állt a dél-tiroli követelések mögött”. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta: az EU nem fogja megoldani a kisebbségek problémáit, viszont esélyt adhat ezek rendezésére, ha a közösségek tudnak élni a lehetőségekkel. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte, a konferencián elhangzottak alapján megfogalmazható tanulság az volt, hogy „a nemzetállamok kezdenek megszelídülni”, amihez nagymértékben a kisebbségek is hozzá tudnak járulni. Romániából többek között Varga Attila RMDSZ-képviselő, Tőkés László püspök és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szólalt fel. /Guther Ilona, Budapest: Szelíd nemzetállamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
A Népszabadság értesülése szerint a fagy miatt megrepedezett csőhálózatból került a szabadba – egyelőre ismeretlen mennyiségű – cián a nagybányai Transgoldnál. A Transgold vállalat és Máramaros megye vezetői ezt tagadták, ennek ellenére szabad szemmel is látható a jégcsapokba dermedt a folyadék, írta a lap helyszínen járt tudósítója. A csövek mentén vödrökben próbálják összegyűjteni a megfagyott ciános folyadékot. A fehér havon tisztán látható, ahogy a ciános, mérgező anyag széles medret vájt magának a vezetéktől a Zazar folyóig. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 6.
– A magyar–román határ mindkét oldalán készülni kell az európai uniós együttlétre – fogalmazott Markó Béla február 4-én Nyíregyházán. Az RMDSZ elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetők és a hat erdélyi testvérmegye – Szatmár, Máramaros, Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód – tanácselnökeinek találkozóján vett rész. Gazda László, a vendéglátó megye közgyűlésének elnöke bejelentette, hogy az uniós felkészülési tapasztalatok átadására vállalják fiatal szakemberek két hónapos felkészítő tréningjét. /Szabolcsi segítség az erdélyi megyék uniós felkészüléséhez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 6.
Az RMDSZ prioritáslistáján még mindig szerepel a kisebbségi törvény elfogadtatása, de a nyilatkozatokban egyre inkább háttérbe szorul, írta Farkas Réka. A ,,vitás kérdések” ismertek, a demokraták nem hajlandóak elfogadni a kulturális autonómiát, az autonómiatanácsok döntéshozó szerepét és vétójogát, magyarán a kisebbségi törvény lényegét. Az RMDSZ súlya egyre kisebbé válik a koalíción belül, lényegi kérdésekben senki nem kíváncsi véleményükre. Lesz-e kisebbségi törvény? Erre az RMDSZ-es politikusok sem tudnak egyértelmű választ adni. Markó Attila szerint, ha a tavaszi ülésszakon nem sikerül, tovább kell harcolniuk, Takács Csaba úgy véli, ez nem aktuális kérdés, 15 éve tárgyalással értek el sikereket, ezt kívánják folytatni. Az RMSZ népszerűsége nem csak a románok, de a magyarok körében is folyamatosan csökken. /Farkas Réka: Mi lesz veled, RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2006. február 6.
Az országból való kilépéshez szükséges iratok hiányára hivatkozva, Magyarországra tartó kiskorúakat szállítottak le a kürtösi határállomáson. A bukaresti Ady Endre Líceum diákcsoportját félnapos várakozás és magyarázkodás után engedték tovább a határőrök, mert a kísérő tanárnak nem volt erkölcsi bizonyítványa. Az okmány felmutatásának kötelezettsége nem szerepel a január végén érvénybe lépett, a határátkelésre vonatkozó új törvényt ismertető szórólapokon. Nem tudtak arról, hogy erkölcsi bizonyítvány kell, mondta el Bejan Ibolya tanárnő, az Ady Líceum igazgatója. A napokban többször is szállítottak le a vonatról Magyarországra igyekvő kiskorúakat a kürtösi határállomáson. A román határrendőrség indoklása minden esetben azonos volt: a fiatalok kísérői nem rendelkeztek a kilépéshez szükséges hivatalos iratokkal. /Puskel Péter: Papírkorlát a határon – diákkálvária Kürtösön. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 6.
Február 6-án tartotta éves közgyűlését Nagyváradon az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei szervezete (EKE). Dukrét Géza elnök köszöntötte a tagságot /idén 173 tagú a megyei EKE/. Többek között honismereti táborokban és székelyföldi körúton vettek részt. A tavalyi évet honismereti konferencia, továbbá emlékház- és emléktábla-avatók, könyvbemutatók színesítették. Dukrét az egyesület hivatalos bejegyzését tartotta a legfontosabbnak, mert jogi személyként könnyebben juthatnak majd támogatásokhoz és székházhoz. /Sükösd T. Krisztina: Változások előtt az EKE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./
2006. február 6.
Február 4-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi köztemetőben F. Diósszilágyi Ibolya tanárt, költőt, ifjúsági írót, irodalomtörténészt, a Buksi című nagysikerű, több kiadást megért ifjúsági regény szerzőjét. 88 éves korában távozott az élők sorából, nemrég még aktív közszereplője volt a bihari művelődési életnek, alkotott, könyveket adott ki, dedikált, író-olvasó találkozókon vett részt. F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a sajtóban, elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon. Legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, melyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve (Költő a Holnap városában /Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1994/). /Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./
2006. február 6.
Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2006. február 6.
Február 5-én Székelyudvarhely központjában Orbán Balázs születésének 177. évfordulójára emlékeztek. Orbán Balázs főtéri szobránál Finta Béla, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár (NYÖP) elnöke köszöntötte a megjelenteket, beszédet mondott Kedei Mózes unitárius esperes, valamint Róth András Lajos történész. A megemlékezést a Balázs Ferenc Kar műsora, valamint szavalatok színesítették. /Szász Emese: Orbán Balázsra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2006. február 6.
Február 4-én Marosvásárhelyen az Alexandru Ioan Cuza Gimnázium szervezett körzeti szavalóversenyt a harmadik osztályosoknak, melyet a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban tartottak. A szavalóversenyen nem csak marosvásárhelyi iskolások vettek részt. Öröm és élmény hallgatni őket, mondta Tövissy Éva magyartanár, a zsűri elnöke. A szavalóverseny megyei szakaszára az első helyezettek jutnak tovább. /(mezey): A vers mindig tud újat mondani. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2006. február 6.
Előadást és farsangi bált szervezett február 4-én a pécskai Búzavirág együttes a helyi művelődési házban. Az estet néptáncbemutatóval kezdte az Arad megyei szinten ismert együttes táncosainak apraja-nagyja. /S. P.: Fiatalok bálja Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 6.
A hét végén Nagyvarjas kultúrotthonában szervezték meg a helyi RMDSZ farsangi álarcosbálját. A fő szervező Pintér András elnök, Nagyiratos községi tanácsos volt. A jelmezes felvonulást bál követte, amelyen a Ciklon zenekar varázsolt jó hangulatot. /(Kovalik): Farsangi álarcosbál Nagyvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 6.
Február 4-én ismét papszentelés színhelye volt a csíksomlyói kegytemplom, akárcsak 1994-től kezdve évente (a tavalyi esztendő kivételével), a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány két fiatal pappal gazdagodott rendjük. Két ferences testvért szenteltek pappá, a Székelyudvarhelyről származó Gegő Juliánuszt és a gyergyószentmiklósi Nagy Endrét. A két felszentelt tavaly tett örök fogadalmat, Szegeden végezték a teológiát. Gegő Julianusz Vajdahunyadon, Nagy Endre pedig Désen folytatja szolgálatát, immár papként. /Székely Judith: Kézföltételnek voltunk tanúi. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2006. február 6.
Február 6-án Szatmárnémetiben az Északi Színház pódiumtermében találkozott olvasóival az A Hét (Marosvásárhely) című hetilap két főmunkatársa, Parászka Boróka és Irsai Zsolt. Parászka Boróka elmondta, hogy mára elérték az 1500–as példányszámot – mintegy ötezres kellene ahhoz, hogy a lap teljesen önfenntartó legyen – egyik legnagyobb eredményüknek azt tartja, amit a sajtó nyelvének megújítása terén értek el. Kiadványuk nem ismeri a tabutémák fogalmát, sem az annyira divatos „magyar kilátástalanság” fogalmát. – Ameddig önkormányzataink működnek, – és nem is rosszul! – ameddig lehetőségünk – és nem is akármilyen! – van az önépítkezésre, addig az erdélyi magyarságnak semmi nincs oka a siránkozásra – szögezte le a lap felelős szerkesztője. – Soha nem voltunk kulturális szempontból ilyen jó helyzetben! – tette hozzá. Az eladott példányokon túl az interneten még legalább tízezren olvassák a hetilapot. Az előállítási költségeket sikerült nyertes pályázatokkal úgy biztosítani, hogy „nem kunyeráltak pénzt senkitől”, tehát megőrizték teljes függetlenségüket. /Báthory Éva: Piacképesnek megtartani az elit kultúrát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 6./
2006. február 6.
Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 6.
A szexuális kisebbségeknek szóló Swith című lapot mutatott be február 4-én Kolozsvár utcáin Ioan Dimitrie Bica, egy bevallottan homoszexuális egykori ortodox szerzetes. Andrei Pop, a Swith főszerkesztője szerint a meleg pároknak a heteroszexuálisokéhoz hasonló jogokat kellene biztosítani. /Homoszexuálisok lapja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 6.
Megjelent Kozma Mária Márványkáosz /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. Kábítószerfüggő, magányos kamaszokról és igaz emberi kapcsolatokban bízó fiatalokról szól a regény. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2006. február 6.
Három partiumi várost – Nagykárolyt, Szatmárnémetit és Tasnádot – keresett fel Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, aki a forradalom 50. évfordulójának rendezvénysorozata keretében tartott könyvbemutatókat: Parázsló szándék – emlékek és tények 1956-ból című könyve nagy sikert aratott. Nagykárolyban Mózes Árpád evangélikus püspök tett megrendítő vallomást: 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert akkoriban „bűnhődni kellett a gondolatért is, azért, hogy magyarok vagyunk”, azért, mert „ugyan nem tettek semmit, de ha tehettek volna, megtették volna”. „Azért szenvedtek, mert együttéreztek...”. „Azoknak, akik pribékjei voltak a rendszernek, a magyar nemzet szégyenpadján van a helyük, akárcsak azoknak, akik 2004. december 5-e előtt a NEM-re buzdítottak” – mondta Mózes Árpád, aki 2004-ig evangélikus püspök volt Kolozsváron. Szatmárnémetiben Bogya Kis Ferenc és Mária tiszteletes házaspár voltak a rendezvény házigazdái, akárcsak tíz nappal ezelőtt, Patrubány Miklós könyvbemutatóján. Külön színfoltot jelentettek a szatmári viseletbe öltözött legények és leányok, Fábián Elemér 56-os elítélt népi tánccsoportjának tagjai. Az előadást követő könyvdedikáció során Farkas Zoltán Ferenc elmondta, hogy kiskorúként, 16 évesen lett 1956-os elítélt, mert tagja volt az Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége egyik tasnádi sejtjének. Tasnádon is megjelentek az akkori Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége tagjai, Ruf Mihály, akit szintén kiskorúként börtönöztek be – Tasi Gyulával együtt, aki most Magyarországon él –, valamint Bikfalvy György, aki sejtvezető volt, és 15 évet kapott. Bűnük az volt, hogy az 1956-os forradalom eszméit vallották, terjesztették, és azt tervezték, hogy megakadályozzák a magyarországi ’56-os fiatalokat deportáló orosz vonatok áthaladását a romániai határon. /Könyvbemutatót tartott a tiszteletbeli MVSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 7.
A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és első lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP országos testületének február 6-i ülése után. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezető szervében, sértse Románia érdekeit, és lépéseivel megkérdőjelezze az alkotmányos előírásokat. Nemcsak Funar székét, hanem retorikáját is örökölte Emil Boc – jelentette ki Markó Béla a demokrata politikus azon kijelentésére válaszolva, miszerint az RMDSZ vagy lojális a koalícióhoz, vagy lépjen ki a kormányból. Az RMDSZ-t támadók sorába beállt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP elnöke is, aki úgy nyilatkozott: Románia nem tekinthető olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán. A kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely „szinte mérce Európában”. Markó a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Frunda György dicséretet érdemelne, mivel ő a „legeredményesebb romániai képviselő az Európa Tanácsban”, az RMDSZ pedig a DP-vel egyenjogú partner a kormánykoalícióban, tehát nem Boc határozza meg az RMDSZ helyét és szerepét a koalícióban. /Sz. K.: Kitessékelte az RMDSZ-t a kormányból Emil Boc. Markó: egyenjogú partnerek vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ „Mindenki elsősorban a saját érdekeit képviseli, a parlamentáris demokrácia alapszabályaihoz tartozik, hogy minden képviselő a saját lelkiismeret szerint dönt” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Eörsi Mátyás SZDSZ-es európa tanácsi képviselő. Elmondta azt is, hogy nyilván mindenkit befolyásolhat az, hogy milyen országból jön, de nem ez a jellemző: „nálam például többször előfordul, hogy egyetértek egy román liberálissal, mint egy magyar szocialistával, a frakcióm – a liberális frakció – álláspontjai közelebb állnak hozzám.” „Teljesen egyértelmű, hogy Frunda György szenátor elleni támadással magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatot gerjesztettek, ezt most egyre fokozzák, és sajnos ezúttal már a koalíciós partnerek is részt vesznek ebben” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: akik most Frunda György ellen hadakoznak, azok tulajdonképpen az európai eszmék ellen küzdenek. /Hátba támadta Emil Boc az RMDSZ-t, Markó nem kér kioktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 7.
Több mint másfél évtizeddel a rendszerváltás után elkezdődik a kommunizmus bűntetteinek vizsgálata. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jóváhagyta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet vezetőtanácsának összetételét. Az intézet hat évig működik majd a kormány alárendeltségében, a miniszterelnök irányításával, egy tizenegy civil társadalmi személyiségből álló tanács vezetésével. A testület tagja a Dennis John Deletant brit történész is. Deletant számos könyvet írt a román kommunista rendszerről. A BBC-nek nyilatkozva a történész elmondta, az intézetet vezető tanács első feladata annak meghatározása lesz, mit fed valójában a „kommunista bűntett” kifejezés. Másrészt meg kell határozni az elsődleges vizsgálati területeket. Deletant szerint a vizsgálatok egyik kiemelt témája lehet a Duna-Fekete-tenger csatorna építése. A miniszterelnök azt nyilatkozta, kizárólag tudományos intézetként működik majd. A csoport. Dennis Deletant viszont úgy véli, amennyiben a kutatások felelősséget állapítanak meg, az elkövetőket át kell adni az ügyészségnek. /Előállíthatják a kommunista megtorlókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 7.
Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
