Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 711 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 | 691-711
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. november 28.

Tizenkét magyar is szerepel a leggazdagabb románokat rangsoroló Capital Top 300-ban. Látványos változásokon ment át a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított, a 300 leggazdagabb romániai üzletembert rangsoroló toplista. 2006-ban mindössze két dollármilliárdosa volt az országnak, addig idén az első tíz helyezettnek van legalább egymilliárdos vagyona. A tavaly még 800 millió dolláros vagyonnal rendelkező Dinu Patriciu vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyről ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Tiriac 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tavalyi második helyről így is a harmadikra csúszott le. Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a 300-as listájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyű RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyű Euro GSM tulajdonosai, vagyonuk a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nőtt. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentősen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát működtető Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyona 53-54 millióról 81 millióra bővült Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levő cégek tőkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tőzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bővült. A következő három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. A Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedűs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedűsnek 32 millió dollárja van. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő Szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona. /Bálint B. Eszter: Már tízen dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

Idén, mióta Románia az Európai Unió tagja, 2288 egészségügyi alkalmazott döntött úgy, hogy külföldön vállal munkát, közülük 339 orvos, 1835 asszisztens és 54 más felsőfokú végzettségű egészségügyi dolgozó. Hargita megye is jelentős szakorvoshiánnyal küszködik, de ennek oka nem egyértelműen az elvándorlás. A romániai kórházak 43 százaléka nem rendelkezik elegendő szakorvossal. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter inkább azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az utóbbi időben egyre több magyarországi orvos és asszisztens jön Romániába dolgozni. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója elmondta: már ők is keresnek Magyarországon olyan orvosokat, akik idejönnének dolgozni. Elsősorban azokat hoznák haza, akik innen telepedtek ki. – Székelyudvarhely az egyetlen olyan városa Hargita megyének, ahol nem lehet szakorvoshiányról beszélni. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosvándorlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2007. november 28.

Saját diákjait és tanártársait súgta be Gálfy Zoltán professzor, nyugalmazott református teológiai tanár – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A „Könyvtáros” fedőnevű Gálfy a ‘70-es évek legelején, valamint egyik, 1987-es jelentésében hat teológiai hallgatóról – köztük Tőkés Lászlóról –, továbbá Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról szolgáltatott információkat a politikai rendőrségnek. „Ennél is fájdalmasabb, hogy 1989–2000 között Gálfy tovább tanított a kolozsvári teológián, másfelől a Református Egyház Zsinatának egyik legbefolyásosabb embere, dr. Csiha Kálmán püspök egyik jobbkeze volt. Utóbbi minőségében felbecsülhetetlen károkat okozott egyházunknak” – olvasható Tőkés László közleményében. Gálfy Zoltán ugyancsak sajtóközleményben reagált a református püspök által megfogalmazott vádakra. A nyugalmazott professzor állítása szerint – aki Tőkés László szekusdossziéjában a Könyvtáros fedőnéven szerepel – a Kolozsvári Protestáns Teológia ‘70-es években kinevezett rektorai, Dávid Gyula és Rab Károly minden évfolyamfelelőstől, így tőle is, rendszeresen jellemzést kértek a hallgatókról. Azt azonban nem tudja, hogy a begyűjtött jellemzéseket mire használták, mint ahogy azt sem, hogy ezeket kinek kellett továbbküldeniük. „Tőkés László 1970–1975 között volt a teológia hallgatója. Úgy tudom, hogy egy időben évfolyamfelelőse is voltam. Bármennyire próbálok visszaemlékezni, nem tudom, hogy mit írtam róla 32 évvel ezelőtt. És azt sem tudom, hogy ez a szöveg most hol van” – írta Gálfy Zoltán. „Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” – olvasható ugyanakkor a dokumentumban. A nyugalmazott professzor arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy jelentéseket írt volna a Szekuritáténak Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról. Tőkés László elmondta, Gálfy Zoltán professzor 1983-tól a Református Szemle főszerkesztője volt, véleménye szerint a professzort a Szekuritáté „tette oda”. Az ülésen felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos is, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg. Elmondta: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentettek róla. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor jelenleg Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos már elhaláloztak. /Gyergyai Csaba: Cáfol a „Könyvtáros”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

Várakozásokon felül teljesített mind az RMDSZ, mind a független jelölt a vasárnapi EP-választásokon. Szerencséről van szó, megismételhetetlen szerencséről, hangsúlyozta Bányai Péter politikai kommentátor. Ha a jövő évi parlamenti választásokig nem növekedik lényegesen az RMDSZ népszerűsége, akkor nem jut be a törvényhozásba. Basescu elnök ambíciózus terve: minél több hatalmat az elnöknek, a titkosszolgálatoknak. Ezért minél kevesebb a párt, annál jobb. /Sz. K. : „Nincs szó sikerről, csupán szerencséről, megismételhetetlen szerencséről” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

Heves vita közepette szavazták meg a Kolozsváron a tanácsülésen negyven új utca elnevezését. A város új villanegyedeiben lesz Bocskai István, Pákei Lajos, Mátyás Mátyás, János Zsigmond, Báthory István és Reményik Sándor nevét viselő utca is. Molnos Lajos városi tanácsos határozott fellépése következtében leszavazták azt az indítványt, miszerint Ion Lancranjanról, a Ceausescu beolvasztási politikáját szolgáló bérencről is utcát nevezzenek el. /N. -H. D. : Hat új magyar utcanévről döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

Székelykeresztúron az unitárius templomban ünnepi istentisztelet keretében felavatták az unitárius egyházközség Pécsi L. Dániel jelképtervező által készített címerét és zászlóját. A Dr. Molnár István Városi Múzeumban pedig vasárnaptól látogatható a budapesti Pécsi L. Dániel jelképtervező alkotásaiból válogatott kiállítás, mely több mint 75 erdélyi és más magyar település egyházi és világi címereit, zászlóit tartalmazza. A művész Dorogon született, de édesapja révén erdélyi gyökerei vannak. Pécsi L. Dániel üzemmérnöki diplomát szerzett, majd 1978-ban a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központba került. 1992-től kapcsolódott be a települések, egyházak és más intézmények címereinek tervezésébe, elkészítésébe, s 1996-tól csak ezzel foglalkozik. Az általa eddig készített címerek, zászlók száma eléri a kétszázat, eddig 170-et avattak fel. /László Miklós: Székelykeresztúr. Címer- és zászlóavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2007. november 28.

A gyergyóditrói Csibi Istvánt állítása szerint megverte, és megfélemlítette a Hargita Megyei Rendőrség két nyomozója, majd egy olyan nyilatkozat aláírására kényszerítette, amelyet hiányos román nyelvtudása miatt nem értett. A fiatalembert két nyomozó november 23-án több órán át hallgatta ki a csíkszeredai megyei rendőrségen, egy júniusban Kovászna megyében elkövetett motorlopási ügyben gyanúsították meg. Mint elmondta, a kihallgatás során a rendőrök bántalmazták, s ezen kijelentését törvényszéki orvosi bizonylattal is igazolni tudja. Dr. Rémán István törvényszéki orvos 7–9 nap között gyógyuló, a koponyán és testen ejtett sérüléseket állapított meg, amelyeket kemény tárggyal való ütlegelés és karmolás okozhatott. Két civilruhás nyomozó hallgatta ki, hazugnak és gazembernek nevezték. Megfenyegették, hogy kiviszik az erdőbe, agyonverik és otthagyják. A két rendőr verte, megrugdosta és gumibottal ütlegelte őt. Ekkor Csibi azt mondta, mindent bevall, csak tovább ne verjék. A rendőrök tollba mondták a vallomást, amit ő aláírt. A rendőrség illetékesei, Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő cáfolták a történteket. /Jánossy Alíz: Rendőri túlkapás? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

Kolozsváron negyedik alkalommal rendezték a magyar népzene- és néptánckedvelők országos találkozóját. A házigazdák a Szarkaláb, Zurboló és Ördögtérgye néptáncegyüttesek voltak. Az egynapos találkozó programjából nem maradt ki az aprók tánca sem. Voltak kézműves foglalkozások, táncoktatás, valamint az eseménydús esti gálaműsor. Az életkori paletta széles volt, mivel fiataloktól kezdve az életük delén járó középkorúakon át egészen a nyolcvanéves táncosokig mindenki megmutatta tudását. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Háromszék táncegyüttes Csávási Ballada című előadásával. /Tötszegi Orsolya: IV. Kolozsvári népzene- és néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. november 28.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a hónap végén a magyar színjátszás 215. évfordulóját is ünneplő színházi fesztivál idővel önálló rendezvénnyé nője ki magát” – jelentette ki Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Kolozsváron a november 30-án induló Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál szervezésének programjáról. A kolozsvári színházi fesztivál jelentőségét növeli négy olyan társulat részvétele, amely tagja az Kolozsvári Állami Magyar Színház ének, ugyanakkor bemutatkoznak Románia legjelentősebb társulatai is. Reméli, hogy a közeljövőben akár két- vagy háromévente rendezhetnek ilyen súlyú nemzetközi színházi fesztivált, hangsúlyozta Visky András dramaturg. /Nánó Csaba: Kolozsvári színházünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2007. november 28.

Soós Zoltán a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a Kultúrpalotában megnyílt a Dr. Bernády György-emlékszoba, melyet a néhai polgármester személyes tárgyaiból, bútoraiból, könyveiből rendeztek be. Ez a tárlat, amely a Maros Megyei Múzeum és a református egyház közötti együttműködés eredményeként született. Marosvásárhelyen a volt polgármester bútorait a helyi református egyház „rejtegette”, őrizte meg jobb korokra. A kiállításon láthatók a makettek, pontos másolatai azoknak a szobroknak, amelyek Marosvásárhelyen egykor álltak – ilyen a Kossuth- vagy a Bem-szobor –, illetve a megterveztettek, mint Petőfi szobra. Ezek is a hagyaték részét képezik. A kiállításra az egyházzal egy évre szóló szerződést kötöttek. Egy év lejárta után meghosszabbítják a szerződést. Az emlékszoba szomszédságában a korabeli szecessziós Vásárhelyt bemutató kiállítás nyílik. Budapesten felújították a Bodor-kút másolatát a Margitszigeten, melyet 1935-ben állítottak fel. Jó lenne, ha az eredetit Marosvásárhelyen újra felállítanák. Az eredeti 1911-ben bontották le. Ugyancsak fontos lenne, hogy Marosvásárhelyen felállítanák Bethlen Gábor szobrát, például a hős katona szobrának helyére. Végtére ő emelte királyi városi rangra Vásárhelyt és semmilyen emlékműve nincs a városban. /Nagy Botond: Új tárlatok a régi Vásárhelyről, avagy Bodor-kút és Bethlen- szobor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. november 28.

Újabb rangos elismerést kapott Bocskay Vince szovátai szobrászművész, a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma az ő munkásságát érdemesnek tartotta a kitüntetésre. A testület az idén tizenegy alkotónak ítélte oda a díjat, köztük több a határon túli. Bocskay Vince november 25-én, vasárnap a nagyváradi ünnepélyes díjátadáson vehette át az aranyozott ötvösmunkával is tetézett elismerést. Az 1987-ben létrehozott díjjal alkotóművészeket, kiemelkedő művészi teljesítményeket honorálnak. A Gubcsi Lajos elnökölte kuratórium döntése alapján 2007-es díjazottak Bocskay Vince mellett Bence Lajos költő (Lendva), a Dárdai István–Szalai Györgyi filmrendező páros, Ekler Dezső építész, ifj. Nagy Zoltán balettművész, Kárpáti Tamás festőművész, Magyar Zoltán néprajzkutató, Ránki Dezső zongoraművész, S. Benedek András (Kárpátaljáról Budapestre települt) és Vivi Dragan Vasile operatőr (Bukarest). A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat Bogdán Zsolt kolozsvári színművész kapta. A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat az idén Bánffy Miklós, Cs. Szabó László íróknak, Jékely Zoltán költőnek, Kaszás Attila és Visky Árpád színművészeknek ítélték oda. /Magyar Művészetért Díj Bocskay Vincének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. november 28.

A Kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta évértékelő közgyűlését november 24-én a Romániai Magyar Dalosszövetség. Marosvásárhelyről négy kórus képviseltette magát: a vártemplomi Psalmus Vegyes Kar, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi Halleluja kórus és az alsóvárosi református templom vegyes kara. A jelenlevőket Tóth Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke köszöntötte, majd a szövetség és a kórusok évi tevékenységéről tartott beszámolót. Utána ünnepélyes díjátadás következett. A szövetség tiszteletbeli elnökétől, Guttman Mihálytól Márkos Albert-díjat vehetett át Varga Péter szatmárnémeti karnagy, Seprődi János-díjat a kolozsvári Kulcsár Gabriella, Zsizsman Dezső-díjat Balázs Ágnes, a Farkas utcai református templom karnagya és orgonaművésze, és Jagamas János-díjat Szabadi Ildikó kolozsvári tanárnő. /Kelemen Mária, a Zeneművészeti Egyetem IV. éves hallgatója: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. november 28.

Nemzetközi interkonfesszionális konferencia kezdődött november 27-én a Szatmári Római Katolikus Püspökségen, a Healing of Memories Romániában projekt keretében, a Szatmári Római Katolikus Püspökség és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésében. Az előadások 28-án Csengerben folytatódnak. A római katolikusok nevében Schönberger Jenő megyés püspök mondott köszöntőt, Mózes Árpád püspök az evangélikus-lutheránus egyház nevében, Cristian Stefan az ortodox egyház nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Csűry István mondott köszöntőt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről. /M. M. : Elkezdődött a háromnapos nemzetközi interkonfesszionális konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

2007. november 28.

Szent István király koronájának eredetiségét bizonyította be Ferencz Csaba egyetemi tanár, a Szent István-rend nagymestere a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány gyergyócsomafalvi közönségtalálkozóján. Az előadó cáfolta azt a feltételezést, miszerint a Szent Koronát két részből – egy bizánci és egy nyugat-európai mester munkájából – rakták volna össze utólag. A mérnökökből és különböző műszaki tudományokban jártas szakemberekből álló kutatócsoport a magyar állam felkérésére végzett műszaki vizsgálatot. „A Szent Koronának aszimmetrikus mind az alsó, mind a felső része, de a mérnöki számításokkal is igazolhatóan aranymetszésben készült műalkotás harmonikus és egységes egészet képez” – hangoztatta a kutató. Az 1000 körül élt mester a hüvelyket használta alapmértékegységnek, és ennek egész számú többszörösei adják a korona kerületi pántjának, illetve a boltíves tetőpántoknak a méreteit. „Az, hogy a méretegyezés kiterjed a legapróbb részletre is, bizonyítja, hogy a korona különböző részeit ugyanaz a mester szabta” – jelentette ki Ferencz Csaba, aki azt is cáfolta, hogy a ferde kereszt „szállítás közben sérülhetett meg”. A kutatócsoport nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a korona hátsó részén található, bizánci eredetű képek miként kerültek a koronára. Azt viszont kijelentik, hogy mindössze az a három kép idegen eredetű a koronán, a többit egységes egésznek tekintik. /Jánossy Alíz: A Szent Korona mérnökszemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2007. november 29.

A Központi Választási Iroda (BEC) november 28-án tette közzé a november 25-i európai parlamenti választások végleges eredményeit, kiszámolva azt is, hogy a nem bejutó pártokra leadott szavazatok visszaosztása után melyik párt hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ennek nyomán véglegessé vált, hogy az RMDSZ két képviselőt –Frunda Györgyöt és Sógor Csabát – küld a brüsszeli törvényhozásba. Az EP-választásokon több mint 5.300.000 szavazópolgár vett részt, azaz a választásra jogosultak 29,46 százaléka. Az általuk leadott voksok 95,38 százaléka, azaz 5.122.226 számít érvényesnek, 4,59 százalék, azaz 246. 555 szavazat érvénytelen. A kieső pártokra leadott szavazatok aránya összesen 17,81 százalék. A bejutó pártok listáira és a független jelöltre leadott érvényes szavazatok száma és megoszlása, illetve a szavazatok visszaosztása után számított EP-képviselői helyek száma: PD 13, PSD 10, PNL 6. PLD 3, RMDSZ 2 és Tőkés László, függetlenként. /Két RMDSZ-es EP-mandátum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 29.

A Tőkés Lászlóra leadott 175 769 szavazatból több mint 12 300 a Kárpátokon kívüli megyékből származik. A független jelölt tehát számos román szavazatot kapott. Iasi megyében, ahol a 2002-es népszámlálási adatok szerint összesen 310 magyar él, Tőkés püspök 1475 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig 334-et. Ugyanez a helyzet Neamt megyében is: bár itt is csak 307 magát magyarnak valló személyt tartanak nyilván, a püspökre leadott szavazatok száma 1048, az RMDSZ lista viszont csak 195-öt kapott. Ezer szavazat fölött tarolt Tőkés László Bákó megyében is, itt azonban a helyzet más: ebben a megyében ugyanis a magyarok száma 4317, ebből 1430-an a püspökre, 968-an pedig az RMDSZ-re szavaztak. Ezerhez közeli, pontosan 969 szavazatot kapott a független jelölt Suceava megyében, ahol szintén alacsony a magyarok aránya, alig 368 fő. Galati megyében, ahol az RMDSZ-nek szintén van szervezete, mi több Székely Csaba Levente személyében képviselője is, Tőkés 655 szavazatot, az RMDSZ pedig 524-et kapott, a magyarok száma 259./Románok is szavaztak Tőkésre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Mit kezdenek majd az RMDSZ vezetői a vetélytárs kampányában szorgoskodó embereikkel? Mivel is magyarázható, hogy a különböző magyar lakta vidékek szavazóinak ennyire eltérő a politikai beállítottságuk? A székelyföldi eredményt nem szabad kizárólag az ellenfél negatív kampányával magyarázni, vizsgálni kell a helyi RMDSZ-tisztségviselők elkötelezettségét, figyelmeztetett a lap főmunkatársa. „Kizárásuk nyilván kockázatos”, tette hozzá. Úgy tűnik, a kormányzati részvétel inkább visz, mint hoz, az eredmények alacsony hatásfokú kommunikációja miatt. A romániai magyar politizálás biztosan nem mentesül a külső befolyásoktól. Jó lenne időben tisztázni, ki kivel, ki ellen játszik. /Szűcs László: Ki kivel, ki ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 29.

Markó Béla nem szokott butaságokat nyilatkozni. Most viszont azt tette, mondván, ha Tőkés László nem jelölteti magát, az általa kapott több mint három százaléknyi szavazat is az RMDSZ-nek jutott volna. Ha nincs a konkurencia, a veszély, hogy a romániai magyarság képviselet nélkül marad, még a tradicionális RMDSZ-szavazók sem mozdultak volna meg ekkora arányban. Magyarán: az egymagában versengő RMDSZ nem érte volna el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Amennyiben Tőkés László elfogadta volna a felkínált helyet a szövetség listáján, a szavazatok aránya sokkal kevésbé növekedett volna, a radikális Tőkés-pártiak ugyanis a kiegyezésben árulást láttak volna. Az érvényesülni képes ellenzék létrejöttével az RMDSZ a többség számára hitelképesebb lett. A Fidesz Szász Jenő minden törekvése ellenére sem került olyan pozícióba, hogy hatalmi tényezőként megvethesse a lábát a térségben. Az europarlamenti választások egyik nagy győztese kétségkívül Tőkés László püspök. Fennáll annak a lehetősége, hogy az uniós parlamentben zajló heves gazdasági, politikai viták rövid időn belül ledarálják a parlamenti politizálásra alkalmatlan püspököt. Az újságíró szeretné, ha személyében méltó képviselőre lelne az erdélyi magyarság. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Strasbourgi perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Mi lett volna ha…? – az ilyen latolgatások csupán az irodalommal szomszédos határterületen megengedettek. A kérdés kérdést szül. Mert – így a MPSZ, a SZNT és társai – mi lett volna ha az RMDSZ pénzosztói minőségében nem rendelkezik a véleményformáló szervek fölötti befolyásával? Ha nincs a párttámogatásokból finanszírozott országos hálózata? Az RMDSZ szerint a magyarság megosztottsága volt az oka annak, hogy csupán három és nem öt európai parlamenti képviselő került ki sorainkból. Annak megválaszolását viszont, hogy ki mennyivel járult hozzá a megosztottsághoz, szőnyeg alá söprik. Azzal pedig, hogy a romániai magyarok sikere a román választók urnáktól való tömeges távol maradásának is köszönhető, már egyik fél sem foglalkozik. Az RMDSZ sikerének hátterében azok a szórványvidéken működő alapszervezetek állnak, amelyek lankadatlan helytállásukkal szolgálják a helybeli magyarságot. Az újonnan fellépő alakulatok azt a reményt ébresztik, hogy lehetséges a szűk anyagi érdeken túli politizálás. Ezzel híveket lehet toborozni, amíg ki nem derül, hogy mára már minden politikacsinálás – gazdasági vállalkozás /Németh Júlia: Mi lett volna ha…? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Tőkés László legyőzi az RMDSZ-t, Corneliu Vadim Tudor és Gigi Becali pártjai pedig brüsszeli mandátumot kapnak – a hivatalos eredmények tükrében ezek a legfeltűnőbb tévedései az európai parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak. A magyarság körében egyetlen olyan közvélemény-kutatás készült, amelynek eredményei ismertekké váltak. Ez utóbbi felmérést Tőkés László független jelölt rendelte meg, adatait Szilágyi Zsolt kampányfőnök ismertette. Eszerint Tőkés biztosan vezeti a versenyt az erdélyi magyarok körében: 37,5 százalékuk a református püspökre, 29 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 33 százalékuk pedig határozatlan. A választás eredménye nem ez volt. Szilágyi Zsolt azzal magyarázta a tévedést, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás csak kilenc megyére terjedt ki. Veres Valér szociológus már a nyilvánosságra hozatalakor megkérdőjelezte ennek a felmérésnek a hitelességét. /Cseke Péter Tamás: „Berecsegett” a felmérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 29.

Valamennyi romániai etnikumnak kötelessége tiszteletben tartani az ország alaptörvényét, magyar nemzetisége senkit sem jogosít fel az ország alkotmányának áthágására – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Daniel Buda képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szerinte a Demokrata Párt nem folytat magyarellenes retorikát. Nem tartja szélsőséges kijelentésnek a Ziua de Cluj című napilapnak a választások előtt adott nyilatkozatát, amelyben felszólította a romániai magyarokat: Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen költözzenek Magyarországra? – hangzott a kérdés. Daniel Buda azt kérte, legyen tisztességes az újságíró, és olvassa végig a nyilatkozatát. Azoknak a magyaroknak a távozásáról beszélt, akik nem akarják tiszteletben tartani az alkotmányt. Nagyon sok magyar barátja van, tette hozzá, kiválóan megértik egymást az RMDSZ-es Máté Andrással. Az új romániai honfoglalásra uszító Markó Bélára és Tőkés Lászlóra gondolt, akik túllépik az alkotmányos kereteket. Ha nem tetszik, menjenek másfelé. A román állam egységes, szuverén, nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozó módosítás nem lehetséges. /Rostás Szabolcs: Felhívás áttelepedésre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Az RMDSZ és ellenzéke közötti tárgyalások mihamarabbi elkezdését szorgalmazzák a Tőkés Lászlót támogató háromszéki szervezetek. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint egyik félnek sem szabad kényelmesen hátradőlnie, mivel a parlamenti választásokon nem biztos, hogy létrejön az alacsony román részvételnek köszönhető magyar siker. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szerint a hét végi voksolás az autonómia melletti elkötelezettségről szólt. /Kovács Zsolt: Tárgyalna a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Az eredmény megfelelő, sőt, jónak mondható – vonta meg a gyorsmérleget Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ elnök, hozzátéve: sikerült az RMDSZ-nek megőriznie vezető helyét a hazai pártok között. A megyében az RMDSZ 8360, Tőkés László pedig 2294 szavazatot kapott. Király jelezte, hamarosan minden szervezeti elnökkel leülnek elemezni a szavazási eredményeket. /(irházi): RMDSZ-mérleg Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2007. november 29.

Jövőre közel egymilliárd forinttal jut több a határon túli támogatásokra, mint az idén – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Ugyanakkor a Sapientia Tudományegyetem csak akkor kap elég pénzt, ha sikerül legalább három szakot akkreditálnia. Az újságíró közbevetésével, hogy az új támogatáspolitikával mindenki elégedetlen, Gémesi nem ért egyet. Szerinte az információ, az együttgondolkodás, az együttműködés hiánya az, ami azt a képzetet keltheti, hogy nem megfelelőek a pályázatok. A szakmai szempontokat kell figyelembe venni. A határon túli delegátusoknak kell felmérni a szükségleteket. Nem a budapesti kormány dönti el, mi a fontos, hanem az adott közösség, hangsúlyozta Gémesi. A magyarországi helyzet ellenére többletforrások szerepelnek 2008-ra 2007-hez képest. A nagy nemzeti programok területén jó kétszázmilliós többlet van. Kárpátalja és a Vajdaság vonatkozásában érvényesül egy teljesen új támogatás: a kapcsolattartási támogatás, ez meghaladja a hétszázmillió forintot, valamint a magyarországi kutatóintézeti támogatásban is lesz növekedés. Összességében egymilliárdnyi többlet áll rendelkezésre a teljes soron a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2007-es támogatásra a Szülőföld Alap-pénzekkel együtt 7,5-6 milliárd volt, ez 2008-ra nyolc és valamennyire ment föl, ebben nincsenek benne a minisztériumok. A tárcákkal együtt összejön mintegy tízmilliárd. Gémesi szerint le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy nagyon rövid idő alatt minőségi felsőoktatási intézményt lehet csinálni a semmiből. A legfontosabb cél megszerezni az akkreditációt a Sapientia Tudományegyetemen. A magyarországi támogatások, melyek most 98 százalékban fedezik az egyetem működését, össze lesznek kötve azzal, hogy hogyan teljesülnek az akkreditációs feltételek. Az akkreditáció utáni helyzetre készülve fel kell mérni a normatív finanszírozást, főleg a már diplomát kibocsátó szakokon, hogy meg tudják mondani: a magyarországi költségvetés mennyi szociológust, filozófust, mérnököt és orvost fog finanszírozni. Tavalyig folyó áron 12 milliárd forintot fektetett be a magyar állam a Sapientia Tudományegyetembe az Orbán-kormánytól napjainkig. Meg kell nézni, hogy mire van valós munkaerő-piaci igény, és azokat a szakokat kell fejleszteni. Arra törekednek, hogy megkérjenek néhány Romániában is működő céget, hogy küldjön oda olyan embereket a Sapientia kuratóriumába, hogy akik a gazdaság, a munkaerőpiac oldaláról vizsgálnák a képzést. /Simon Judit: Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai szakállamtitkára − Többletforrások 2008-ra. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 29./

2007. november 29.

Tucatnyi felső-háromszéki besúgó álnevének jutott birtokába a Krónika napilap. Egy 1984. augusztus 28-i, kézdivásárhelyi keltezésű, egyetlen gépelt oldalnyi jegyzőkönyvről van szó, amelynek kíséretében az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett Aurel Agache, a helyi milícia gazdasági osztályának őrnagya tizenkét besúgó álnevét és dossziéját, valamint tizenhárom nyomozati iratcsomót adott át kollégáinak, Ioan Banciu főhadnagynak és Aurel Grama hadnagynak. Egyelőre talány, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik Agache őrnagynak embertársaikról jelentettek. Erről a dokumentumot a laphoz eljuttató Aurel Dionisie Agache, az elhunyt őrnagy nagyobbik fia sem tudott beszámolni. Szerinte ez aligha tudódik ki, miután 1989. december 22-én, a romániai rendszerváltozás kirobbanása napján a tömeg a városi milícia épületéből és lakásukból is kidobálta és megsemmisítette az iratokat, a Krónikának átadott irat pedig a lakásukban megmaradt egyetlen dokumentum. A jegyzék szerint a besúgók közül Dumitru, Lipinka és Vasile az akkori állami kereskedelmi vállalatról (ICS) jelentettek. Csernáton községért egy Koday Z. fedőnevű személy „felelt”, a Munka Szövetkezetről Tibi, a városgazdálkodási vállalatról Torok (Török?), az egykori kereskedelmi lerakatról (ICRA) Cojoaca, a kórházról pedig Jenő jelentett. A besúgók között szerepel Deák Sándor, Peri Ion, Orban és Andrei fedőnév is, ezekről nem derül ki, hogy milyen intézményekről kellett jelentéseket tenniük. /Bartos Lóránt, Benkő Levente: Ki fújt Agachénak? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

2007. november 29.

Cs. Gyimesi Éva töredékes megfigyelési dossziéjáról folyt a beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház által szervezett Emberi piramis: párhuzamos (egyetemi) történetek egy szekusdossziéban című rendezvényen. Cs. Gyimesi Éva közösségi lény, dossziéjában ezt dicsérően említették, később azonban közösségi tevékenységét a szemére vetették. Az irodalomtörténész kezdetben nem sejtette, hogy minden szinten figyelik, lehallgatják, sőt diákjai is besúgják. Az intézkedési terv szerint mivel Cs. Gyimesi Éva irredenta, soviniszta, nacionalista, államellenes tevékenységet folytat, meg kell figyelni. A megfigyelés 1975-ben kezdődött el. Elrendelték, hogy egy magnó legyen felszerelve az Ady teremben, ahol az irodalomtörténész órákat tart. „Kikérem magamnak, nem vagyok nacionalista, irredenta vagy sovén, ahogy a jelentésekben áll. De irodalmárként nem tekinthettem el attól, hogy van magyar történelem, egyes irodalmi szövegek értelmezéséhez fontos a történelmi kontextusról is beszélni” – magyarázta a meghívott. A 80-as években tiltakozni kezdett az ellen, hogy végzős hallgatóit rendre a Kárpátokon túlra vagy a Duna mellé helyezték. Ezért petíciókat írt 1982-től ‘85-ig. „1985-ben volt az első házkutatás, amikor elvitték egy könyvem kéziratát” – emlékezett Cs. Gyimesi. Egyszer a gazdasági rendőrség azt próbálta rábizonyítani az irodalomtörténészre, hogy vajat lopott a bácsi tejgyárból. Ugyanis a református egyháztól származó holland vajat juttatott az ismert ellenzéki Doinea Corneának. A megfigyelés különféle szinteken történt: a legalsó szinten az a technikus állt, aki beszerelte a magnót, esetleg a fordító. Azután jöttek a besúgók „A nyilvánosság volt az egyedüli eszköz annak megakadályozására, hogy elsüllyesszenek egy-egy embert. Az 50-es években el-eltűntek emberek, de a 80-as években ezt már nem lehetett csinálni: a román és a magyar Szabad Európa is támogatott, továbbá az Amnesty International is monitorizálta a helyzetünket. Épp azért gondoskodtunk róla, hogy lehetőleg mindent nyilvánosságra hozzunk” – mesélte a kor ellenzékével, Szőcs Gézával vagy például Doina Corneaval aktív kapcsolatot ápoló irodalomtörténész. /Emberi Piramis „Borzasztóan naiv emberke voltam”: Cs. Gyimesi Éva megfigyelési dossziéjáról. = Transindex. ro, nov. 28./

2007. november 29.

Mi pénzbe kerülhetett ez a választás nemcsak az RMDSZ-nek, de a független jelöltnek is. Legalább két-három kollégiumot lehetett volna építeni a kampányolásra költött pénzekből. Szatmárnémetiben mintegy kétezer vidéki magyar fiatal tanul. Ehhez viszonyítva van 250 kollégiumi szálláshely (A Kölcsey és a Hám János gimnáziumoknál). A reformátusok tizenöt éve építik a Rákóczi-kollégiumot, de még nem készült el. (A katolikusok másfél év alatt felhúzták az övéket, miközben legalább negyven-ötven más közösségi célt szolgáló intézménynek is új épületeket emeltek a megyében.) Sike Lajos újságíró szerint nem a hívek, az egyházvezetés szégyene, hogy sok vidéki református fiatal ingázik vagy egy közeli román iskolában tanul tovább. /Sike Lajos: A Rákócziért is! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 29.

,,Albert Álmosnak választania kell: vagy polgármesterként vagy területi elnökként folytatja tevékenységét, mert a két feladatot egyszerre nem tudja hatékonyan ellátni” – jelentette ki Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör, RMDSZ-platform elnöke. A választási RMDSZ-eredmények azt igazolják, hogy nem volt hatékony az alsó-háromszéki RMDSZ munkája, és ezért az elnöknek vállalnia kell a felelősséget. Dénes elmondta, februárban az aláírásgyűjtés során már megtapasztalták: Alsó-Háromszéken a megkeresettek egyharmada támogatta az RMDSZ-t, kétharmada Tőkést. Akkor hiába jelezték az elnökségnek, nem vették komolyan. /Farkas Réka: Albert Álmos mondjon le (Lázadás az RMDSZ-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2007. november 29.

A választás eredményeképpen látszott, hogy az RMDSZ magabiztosan uralta a szórványt, noha Hunyad kivételével a püspök tábora mindenütt a magyar szavazatok legalább 20%-át szerezte meg. Ellenben ott, ahol magyarság magasabb szinten – önálló egyetem, autonómia – fogalmazza meg elvárásait, az RMDSZ kudarcot vallott. Erre az RMDSZ ráérzett, s a kampányban sebtében elővette a területi autonómia, illetve a Bolyai Egyetem ügyét. Az RMDSZ 70 000-rel kevesebb szavazatot szereztek, mint amennyi támogató aláírást a jelöltállításhoz. Ellenben Tőkés püspök 30 000-rel többet szerzett, mint ahány aláírást. A püspök sikerét az RMDSZ szemmel láthatóan képtelen megemészteni. A belső ellenzék következetes kiszorítása elhibázott politika volt a szövetség részéről: az ellenzék reális problémákat karolt fel, reális támogatottság áll mögötte. A folytatás csakis közös ernyő alatt képzelhető el, írta a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Kiindulópont. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2007. november 29.

Márton Árpád parlamenti képviselő kampányszórólappá degradálta a Háromszéket, mondván, a Krónika lappal együtt durva lejárató kampányt folytatott. Véleményünk szerint mindkét tábor győzött. És ezt nem a saját kútfejünkből sütöttük ki, hanem tessék utánanézni, hogyan értékeli az eseményt a honi, a Kárpát-medencei és a nagyvilág írott és sugárzott sajtója. A közös listaállítást az RMDSZ-vezetés fúrta meg. A másik kapitális hiba a Tőkés Lászlónak a kampányban segítséget nyújtó Orbán Viktornak és társainak kiutasítási kísérlete volt, írta Sylvester LajosA hamis számvetések helyett le kell ülni, és együttesen kell dönteni a következő hazai és brüsszeli lépéseket. /Sylvester Lajos: Mítoszteremtés helyett ki-ki tépje meg a saját köntösét (Választások után). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 | 691-711




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998