„Mélységesen felháborító, hogy a Demokrata Párt politikai nyomásgyakorlással próbálja ellehetetleníteni az RMDSZ kampányát” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke annak kapcsán, hogy Marosvásárhelyen eltávolították az RMDSZ kampányplakátjait. Ez Dorin Florea, Marosvásárhely demokrata párti polgármesterének utasítására történt. Kelemen emlékeztetett, hasonló esettel szembesültek már Kolozsváron is, ahol Emil Boc polgármester, a PD elnöke leparancsolta az RMDSZ kampányplakátjait. Az RMDSZ kampánystábja közleménye szerint tudomásuk van arról, hogy a polgármester azzal fenyegette meg a plakátoló helyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem enged a nyomásnak, nem távolítja el Marosvásárhelyről az összes RMDSZ-pannót. „Most többfrontos támadás indult az RMDSZ-szel szemben, akár titkosszolgálati elemekkel is meg kívánják akadályozni azt, hogy a szövetség eljuttassa üzenetét a választóihoz” – szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ az ügyvezető alelnöke. Jánosi Ferenc RMDSZ-es nagyernyei polgármester megakadályozta, hogy Tőkés László november 3-án a községben ebédeljen – olvasható Tőkés László közleményében. Eszerint a püspököt Komáromi István helyi református lelkipásztor várta volna ebédre a gyülekezeti terembe, ahol a presbiterekkel is találkozhatott volna. Az ebéd azonban elmaradt, mert Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester (aki egyben református főgondnok is) megfenyegette Komáromit: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt – áll a közleményben. Az ÚMSZ megkeresésére Jánosi Ferenc azt nyilatkozta, hogy templomban kampányolni kívánó politikust – sem Tőkés Lászlót, sem mást, nem hajlandó fogadni. /Lokodi Imre: Florea plakátháborút indít? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2007. november 5.
Elutasította az Országos Útügyi és Autópálya Társaság a Székelyföld feliratú pannó visszaállítását Háromszék határában. A döntést Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke felháborítónak tartja. „Durván áthágták hatáskörüket, hiszen a pannók tartalmának az ellenőrzése nem tartozik a társaság hatáskörébe” – nyilatkozta a tanácselnök, aki perelni is kész, ha Cristian Duicuval, az intézmény igazgatójával nem sikerül megegyezni a tábla visszaállításáról. Előzőleg Mircea Olarut, az útügyi hivatal Brassó megyei kirendeltségének igazgatóját lemondásra késztették, amiért jóváhagyta Kovászna megye önkormányzatának kérését a reklámpannó visszaállításáról. A Székelyföld feliratú táblát augusztusban avatták fel Kökös határában, Markó Béla RMDSZ-elnök jelenlétében. A pannót eltávolította az útügy azzal az indoklással, hogy túl közel áll az úttesthez. /I. J. : Demeter János pereli az útügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2007. november 5.
Kalotaszentkirály-Zentelkét választotta helyszínül a Kolozsvár Társaság a Kolozsvár reneszánsza elnevezésű rendezvénysorozat stratégiájának kidolgozására az elmúlt hétvégén. A tanácskozáson részt vettek a Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), az RMDSZ, a helyi önkormányzat, a kolozsvári helyi tanács, a Kolozs megyei tanács képviselői, az Amaryllis Társaság, a KMDSZ, valamint a kolozsvári egyetemisták képviselői. Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Intézetének részéről két tanulmányról beszélt: Kolozsvár városfejlesztésének stratégiájáról, valamint a multikulturális Kolozsvár fejlesztési stratégiájáról, amely szerves része az előbbinek. – A magyar reneszánsz, Mátyás uralkodásának ideje össznemzeti érték, Magyarország az emlékezést Kárpát-medencei ünneppé akarja emelni. A Kolozsvár Társaság kidolgozta stratégiáját arra, hogyan váljon Kolozsvár a rendezvénysorozat részévé – fejtette ki Kötő József, az EMKE elnöke. A találkozón tartották az Erdély reneszánsza Mátyás korában című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek finanszírozását a magyar kormány vállalta. Kötő javasolta azt is, hogy minden, magyarok lakta településen szervezzenek a reneszánsz évhez kapcsolódó előadásokat. Tervezik a Biblioteca Corvineana reprodukciós vándorkiállítást a budapesti Széchényi Könyvtár és az Amaryllis szervezésében. Egy emlékszoba berendezése is a tervek között szerepel Mátyás király szülőházában, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem katedrája pedig nemzetközi tudományos tanácskozást szervez ez alkalomból. Gaal György helytörténész és Somai József nyugdíjas közgazdász a helységnévtáblákról hiányzó magyar feliratokat nehezményezte. Somai javasolta azoknak az emléktábláknak az eltávolítását, amelyeknek a feliratai eltorzítják a valóságot. Ilyen például a Biasini épület falán található réztábla, a Baba Novac szobra talapzatán lévő szöveg, valamint a Mátyás király szülőházának felirata. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javasolta egy, a reneszánsz év népszerűsítését megcélzó, iskolásoknak szóló vetélkedő megszervezését. Kántor Lajos összefoglalójában elmondta: az erdélyi magyarság önépítési stratégiája is körvonalazódni látszik. /Dézsi Ildikó: Erdély és Kolozsvár reneszánsza. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2007. november 5.
A Megerősítelek, sőt megsegítelek, és igazságom jobbjával támogatlak bibliai vers volt az üzenete az egykori barcaföldvári fogolytábor helyén álló emlékműnél tartott nyolcadik megemlékezésnek. Ungvári Barna András, a Sepsi Református Egyházmegye főjegyzője még hídvégi lelkipásztorsága idején járta ki nagy harcok árán az emlékhely létesítését, s azóta ő a fő szónoka a megemlékezéseknek. Utódja, Nagy János köszöntötte a megjelenteket. Szász Ferenc, Brassó-Újváros unitárius lelkipásztora a tömegsírok borzalmáról beszélt. Elmondta, várta, hogy a székely népet is megköveti valaki, de ez nem történt meg. Ungvári Barna András ezúttal a fogolytábor lelkipásztoraira emlékezett, azokra, akik ,,Isten segítségével fényt próbáltak vinni a sötétségbe”. Elsőként futásfalvi Bardocz Mózesre, Mezősámsond plébánosára, a fogolytábor első halottai fölött ő mondta el a vigasztalás igéjét. Másodszor Lőrinczi Árpádra, aki Hídvég és a szórványként hozzá tartozó Barcaföldvár református lelkipásztora volt. Ő volt az, aki 184 halottat temetett el, s sokszor veszélyes körülmények között feljegyezte adataikat. Kisvári Tamás alezredes, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséja köszönetet mondott a történelmi egyházaknak, hisz a második világháborúban elesett kétszázezer katona igen kevés hányadának állítottak emléket, s ahol igen, azt főleg az egyházak tették, mint Földváron is. /A földvári áldozatokra emlékeztünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
2007. november 5.
Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkban levő ‘56-os kopjánál gyertyagyújtással emlékeztek a Volt Politikai Foglyok Szövetsége helyi szervezetének felhívására. Jancsó Csaba a november 4-i szörnyűségekről szólt, közösen elmondták az Úr imáját, majd átvonultak az ‘56-os emlékparkba. /Albert Levente: Az ‘56-os kopjafánál emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
2007. november 5.
A Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács és az Országos Ifjúsági Hatóság szervezésében Temesváron november 2-án kezdődött meg a második Szórványkaraván, a zenés, szórakoztató vándorműsor. Eljöttek érdeklődők Újszentesről és Zsombolyáról is. A vendégelőadókat és a közönséget az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei közül ketten köszöntötték: Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke és Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter. A Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei operettbetétekkel és dalokkal szórakoztatták a nézőket, a kisbácsi hagyományőrző csoport szatmári és kalotaszegi néptáncokat mutatott be. A Szórványkaraván a következő napokon Arad, illetve Lugos közönséget szórakoztatta. /P. L. Zs. : A Szórványkaraván halad. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2007. november 5.
Parázs hangulatú, éjszakába nyúló vita jellemezte a Krónika-karaván keretében szervezett olvasótalálkozó székelykeresztúri állomását. Többen voltak kíváncsiak a nyolcéves Krónika elmúlt másfél esztendejének történéseire. Az RMDSZ és Tőkés László közötti megegyezés elmaradása miatt mindkét fél a másikat hibáztatta. A Krónika-karaván megbeszélést tartott Szentegyházán, Lövétén, Zetelakán is. Marosvásárhelyen Bakk Miklós politológus elmondta, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseleténél nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempont kell hogy meghatározó legyen. /Krónika-karaván: olvasótalálkozók parázs vitákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2007. november 5.
Egykori tagjaival, megható találkozáson ünnepelte fél évszázados létrejöttét Marosvásárhelyen az egykori Állami Székely Népi Együttes. Barabási István, a Maros Művészegyüttes igazgatóhelyettese kiemelte: az eltelt fél évszázad során az intézmény a népdal, a népviselet és a néptáncok megismertetésével folyamatosan a hagyományok tiszteletére nevelte közönségét. Demeter András államtitkár az együttes közösségépítő szerepét emelte ki. Az Állami Székely Népi Együttes egykori tagjait szólította színpadra Tófalvi Zoltán, akik közül néhányan szóltak is a közönséghez. /Király K. László: Székely együttes táncos fél évszázada. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2007. november 5.
Tíz évvel azt követően, hogy II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta, a vértanú püspök, Apor Vilmos segesvári szülőházán emléktáblát /Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész alkotása/ helyeztek el. A római katolikus templomban megtartott szentmisén november 4-én Jakubinyi György érsek hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos püspök vértanúsága örökké ragyogó példa, amely mindig időszerű. Az 1892-ben Segesváron született báró Apor Vilmost 1915-ben szentelték pappá Nagyváradon, 1941-ben foglalta el a győri püspöki széket. Szembeszállt az erőszakkal, segített az üldözötteknek. Vértanú halálát is az okozta, hogy a város elfoglalása után védte a püspöki vár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. A három nyelvű – magyar, román és német – templomi szentmisén Tófalvi Géza plébános hangsúlyozta, egy többnemzetiségű város lakosainak egyetértését, az egymás iránti tiszteletet jelképezi az emléktábla-avató ünnepség is. Jakubinyi György érsek Boldog Apor Vilmos vértanúságát és székelységét emelte ki. A szentmisét követően a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, Boldog Apor Vilmos püspök szülőházán leleplezték le az emléktáblát. /Antalfi Imola: Emléktábla-avatás Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2007. november 5.
Az egykori Székely Színházhoz hasonlóan a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes híre, neve, emléke is legendává nemesült a köztudatban, írta Bölöni Domokos. Az eltelt évtizedekben sorozatos átalakulásokon átment együttes tavaly volt ötvenéves, de idén ünneplik fennállásának fél évszázados jubileumát, új székházában, a kövesdombi Unirea mozi átépített termeiben. 1956 őszén Marosvásárhelyen, az akkori Maros Magyar Autonóm Tartomány székvárosában alakult meg Állami Székely Népi Együttes. Első bemutatójuk 1957 tavaszán volt. Nagyjából évente került sor egy úgynevezett „nagyműsor” bemutatására. A nagyműsorokkal 2-3 hetes országos turnékra mentek Erdély nagyobb városaiba. Háromnapos ünneplés, gazdag műsorok, színpompás viselet, magyar, román, cigány táncok követték egymást. Megemlékeztek az elhunytakra. Tófalvi Zoltán elmondta: olyan dokumentum került a kezébe, amely bizonyítja: a román hatóság azért hagyta jóvá az Állami Székely Népi Együttes megalakulását, mert így akarták kifogni a magyarországi 56-os események vitorláiból a forró szelet. /Bölöni Domokos: Kifogott szél vitorlái. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2007. november 5.
Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2007. november 5.
Fennállásának 675. évfordulóját ünnepelte november 4-én, vasárnap Mezőpanit. Erdély és a Maros-Mezőség második legnépesebb református gyülekezete. Az ünnepségre felállított faragott „kapu” szimbólumairól az alkotó, Borbély Attila beszélt. /(b): Isten hozott Mezőpanitba. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2007. november 5.
A román honatyáknak a hét főbűn alapján összeállított kartotékjait állította ki Márkos András képzőművész Gyergyószentmiklóson. A művész projektje a romániai honatyák közel ötszáz kartotékját tette közszemlére – amelyekhez a hét főbűn szolgált kiindulási pontként. A többnyire külföldön ismert nonkonformista művész nem először lepte meg közönségét: volt, amikor kakukktojásokat osztogatott egy modern művészeti tárlat résztvevőinek, máskor hajléktalanokat traktált étellel-itallal tíz napig, feladatul szabva nekik, hogy megfessék sátraikat. A kiállításon közel ötszáz, levélpapír méretű adatlapról a román parlamentben székelő honatyák tekintenek a látogatóra. Márkos a hét fő bűn – a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és restség – szerint próbál tükröt tartani a honatyáknak, nem sok sikerrel- Az előzetesen Bukarestben bemutatott képanyag tárlatnyitójára hasztalan hívta közös alkotásra és elmélkedésre a művész a honatyákat, egyikük sem jelent meg. /Jánossy Alíz: Bűnbocsátó cédulák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2007. november 5.
Ritkán vesznek részt oly sokan egy kiállításmegnyitón, mint november 3-án Szatmárnémetiben a Képzőművészeti Múzeumban. Szatmári Ágnesről, Szatmárnémeti egyik legnagyobb alkotójáról van szó, aki nem csak festőművészként, de színházi jelmeztervezőként is népszerű volt. Szatmári Ágnes munkásságáról Banner Zoltán művészettörténész beszélt, aki szintén szatmárnémeti születésű, s ugyancsak Magyarországon él. Banner Zoltán tevékenységét, életművét Kereskényi Sándor méltatta. Szatmári Ágnes festményei egy hónapig tekinthetők meg. /Sikeres kiállításmegnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 5./
2007. november 6.
Az erdélyi magyar autonómiaigények továbbra sem szerepelnek a Gyurcsány- és a Tariceanu-kabinet tanácskozásának napirendjén. Nagyjából körvonalazódott a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik közös román–magyar kormányülés napirendi pontjainak jegyzéke. A romániai minisztériumok által benyújtott javaslatok nagy része a hétéves magyar–román operatív együttműködési program célkitűzéseit szem előtt tartva készült el, nyilatkozta Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára, az egyeztető küldöttség tagja. A hét végén lezajlott egyeztetésen elemezték a tárcáktól kapott javaslatok többségét, a jóváhagyott javaslatok pedig már bekerültek a közös kormányülés napirendi pontjai közé. Horváth Anna elmondta, a fejlesztési tárca javaslatai közül négyet fogadtak el az egyeztető felek. A két legfontosabb javaslat egyrészt a stratégiai együttműködési programok elsődleges hatásterveinek előkészítésére, pontosabban ezek közös finanszírozására vonatkozik, másrészt a közös fejlesztési pólusok kitűzése. A kormányülésen napirendre kerül a romániai szakminisztérium által javasolt távközlési együttműködési megállapodás is. A kormányfőtitkárság javasolt protokollum-tervezete a romániai Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között jönne létre, és amely a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi státusára vonatkozik. Az elfogadott javaslatok között van a TEN elnevezésű, a Budapest–Bukarest–Konstanca vasútvonalon zajló szállítás fejlesztésére vonatkozó megállapodás. Szerepel még a határ menti mellékutak korszerűsítésére létrehozandó közös munkacsoport, valamint a vasúti határátkelés egyszerűsítése. Nem került be viszont a Tánczos Barna szállításügyi államtitkár javaslata a dél-erdélyi autópályával kapcsolatban, amely szerint a két kabinet közösen határozna arról, hogy miként valósulna meg a sztráda magyarországi folytatása. Horváth Anna szerint nem született még megegyezés az oktatási, művelődésügyi és ifjúságpolitikai kérdésekben beterjesztett javaslatokról. Az államtitkár szerint a legfontosabb javaslat a határ menti együttműködési program. Előreláthatólag az autonómia kérdése sem szerepel majd a közös kormányülés napirendi pontjai között. A 2006 novemberében Budapesten rendezett második együttes kormányülésen a két kabinet tagjai tíz kétoldalú megállapodást írtak alá. A román és a magyar kormány vállalta, hogy együttműködik a Duna-medencére és a Tisza-vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztés, az építőipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése terén. Megállapodás született, hogy a két állam köztisztviselői közös szakmai képzésben részesülnek, és hogy Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket építenek. Arról is megállapodtak, hogy a román és a magyar tudományos akadémia történészekből álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, Románia és Magyarország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását. Tavalyi kormányközi megállapodás eredménye az is, hogy 2007. január elsejétől a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek a másik állam területére. Nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében, és az erdélyi autonómiaigények sem kerültek szóba. /Nagy B. István: Négycsillagos kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
Az RMDSZ európai parlamenti esélyeiről, az Új honfoglalás értelméről beszélt november 5-én Markó Béla elnök a Magyar Televízió Napkelte műsorában. Elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást végzett, eszerint az RMDSZ támogatottsága növekedőben van, de még nem elég. A szövetség népszerűségi mutatója 4,6%, a Tőkés Lászlóé 1% körül van. Szerinte azok, akik független jelöltet indítottak, azt akarják, hogy az RMDSZ ne jusson be az Európai Parlamentbe. A kérdésre, hogy érez-e egy esetleges bukás miatt felelősséget, az elnök kijelentette: mindannyian felelősek vagyunk: felelős, aki jelöltet állít, felelős, aki egy ellenjelöltet támogat és felelős az is, aki szavaz. Elmondta, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatig ajánlotta a közös listát, bár ő maga sok mindenben nem ért egyet Tőkés Lászlóval, azt mondta, az erdélyi magyarság bizonyos esetekben össze kell fogjon. Markó Béla kijelentette: Paradox helyzet alakult ki. Egyesek Magyarországról az RMDSZ-szel szemben állót támogatják, s ugyanakkor Romániában is éles támadások érik a szervezetet. Szerinte ha Tőkés László tényleg el akart volna menni Brüsszelbe, el kellett volna fogadnia az RMDSZ ajánlatát. Jelenleg az RMDSZ erős, ezért sikerült visszaszorítani az oktatási törvényben az anyanyelvű oktatást megszorító intézkedéseket. Markó kijelentette: „vannak, akik át akarják plántálni Erdélybe a magyarországi képletet, miközben nem veszik figyelembe, hogy Erdélyben mi más helyzetben élünk”. Arra a felvetésre, miszerint mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek van egy-egy csoportja Erdélyben, Markó elmondta, hogy az RMDSZ inkább a jobboldalhoz tartozik. Más kérdés az, hogy Magyarországon mindig az aktuális kormánnyal kell együttműködniük. /Mózes Edith: Erdélyi paradoxon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2007. november 6.
Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ EP-jelöltlistájának második helyezettje a vele készült interjúban rámutatott, megfelelő mozgósítás esetén az erdélyi magyarság az RMDSZ jelöltjeit és Tőkés László független jelöltet is bejuttathatja a brüsszeli fórumba. Abban is bízik, hogy a két fél közötti párbeszéd november 25-e után is folytatódik majd. A szenátor szerint Orbán Viktor rossz tanácsot fogadott meg, amikor úgy döntött, hogy beleavatkozik az erdélyi választási kampányba. Sógor Csaba saját magát bátornak és hitelesnek tartja. Szükség van munkára, összefogásra, fegyelemre. Erdélyben az utolsó, 2002. évi népszámlálás szerint 1 137 149 felnőtt korú magyar szavazó volt. Ez a szám azóta kis mértékben változhatott, de mindenképpen van 1,1 millió szavazójoggal rendelkező magyar. Sógor Csabának az RMDSZ színeiben gyakorlatilag egyházi elöljárója ellen kell kampányolnia. Azért vállalta ezt az áldatlan helyzetet, hogy legyen továbbra is párbeszéd és reform. Sógor Csaba nem fél Orbán Viktor kampányától. Orbán Viktor azt mondta, hiteles és bátor emberekre van szükség. Sógor Csaba ilyennek tartja magát. Ha valaki 1989 előtt kockára tette az életét, Tőkés László után, az éppen ő volt, illetve a családja. Nyílt levelet írtak az államelnöknek Tőkés László védelmében. Nagyapját elvitte a rendőrség, huszonnégy órán át nem is tudtak róla. Sógor sokszor ment szembe az RMDSZ-szel: az autonómia-törvénytervezet esetében, a csángókérdésben, egyetemügyben. Meg is büntette őt az RMDSZ azért, mert a Tőkés László püspökkel elment Brüsszelbe, az egyetem ügyét képviselni. Markó Béla elnök azt mondta, hogy ő tanult a hibáiból, Sógor úgy véli, hogy ezt komolyan gondolja. Sógor kijelentette, Orbán Viktor kampányolása „nekünk is segít”. /Tibori Szabó Zoltán: Ez a demokrácia: részt veszek, és beleszólok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
Veszélybe kerülhet az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete, ha egyes magyarországi politikai erők megosztó tevékenysége tovább folytatódik – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter november 5-én, Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón. Minden magyarországi pártnak érdeke kell, hogy legyen, hogy a romániai magyarok közvetlenül is képviseltessék magukat az Európai Unió parlamentjében, a független jelöltek pedig csak arra jók, hogy az RMDSZ-től elvegyék a szavazatokat a november 25-i uniós parlamenti választásokon – vélekedett a sajtótájékoztatón Markó Béla. A kancelláriaminiszter és az RMDSZ elnöke a november 14-én esedékes nagyszebeni magyar– román kormánytalálkozó tennivalóiról is tanácskozott. Markó Béla felhívta a figyelmet, hogy a két állam kölcsönösen támogatja egymás iskoláit. Ezt a támogatást – az ösztöndíjas kapcsolatokkal együtt – még intenzívebbé kell tenni – tette hozzá. A politikus fontos fejlesztendő területként említette a műemlékvédelmet és hangsúlyozta, hogy a hadisírokról szóló kormányközi megállapodást mihamarabb alá kell írni. A Szülőföld Alap jövőre várhatóan kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országban élő magyarságnak, létszámához képest kiemelten a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élőknek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ egyaránt arról beszélt újságírók előtt, hogy elfogadhatónak tartják a támogatás mértékét. Csáky Pál elmondta, hogy a szlovákiai és a romániai magyar közösség lemondott a források egy részéről Kárpátalja és Vajdaság javára. Markó Béla az erdélyi támogatási prioritások közé sorolta az anyanyelvi felsőoktatás és a szórványtámogatást. /Pesti prológus a szebeni közös kormányüléshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2007. november 6.
Sike Lajos, a lap munkatársa szükségesnek tartotta, hogy újból visszatérjen a Szatmárnémetiben történt Bethlen Gábor szoboravatásra, amikor a Fidesz Budapest-belvárosi képviselőjének beszéde „valóságos csatatérré változtatta” a református templomot, mert „sok rosszat, durva hazugságot hordott össze az RMDSZ-ről”. Erre többen kivonultak a templomból. Az újságíró elismételte az ÚMSZ-ben többször leírt véleményt: ha Tőkés László az RMDSZ közös listáján indul, nagyot nőtt volna tekintélye. „Ehelyett a békétlenség szítása, a templomok politikai klubbá válása, a megosztás tapad nevéhez!” /Sike Lajos: Züllő templom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Előzmény: Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1.
2007. november 6.
Papp Z. Attila augusztus óta a Miniszterelnöki Hivatal /MeH/ székelyföldi származású felsőoktatási szakreferense, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi helyszínein fogja vizsgálja az egyetem akkreditálásához szükséges körülményeket. Hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Kolozsváron a Sapientia Egyetem a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Papp Z. Attila a megállapodást biztató első lépésnek tartja. Az egésznek akkor van értelme, ha az intézmények közös pályázatokban vesznek részt. Az aktív együttműködéshez közös és rendszeres projektek tömkelege szükséges. Ha ez megvalósul, akkor lehet beszélni közös felsőoktatási térségről. Az intézményközi együttműködés még nem igazán honosodott meg. A magyar állam évente Sapientia működtetésére folyósított támogatásának összege még nem végleges. Egyrészt a magyar költségvetési törvényben egymilliárd forint szerepel a MeH fejezeti keretében. Másrészt nemrégiben született a döntés, hogy a Sapientia EMTE-t bevették a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, és onnan garantáltan három vagy több évre évente kap még kétszázmillió forintot. Ezen kívül rendelkezésre állnak más pályázati források is – többek között a Szülőföld Alap. A Sapientia egyes vezetői nehezményezik, hogy a magyarországi finanszírozónak nincs átlátható stratégiája a Sapientia létéről. Papp Z. Attila kifejtette, a magyar kormányzat képviselői többször elmondták az egyetem vezetőinek, hogy a magyar költségvetésből a jelenlegi helyzetben is rendelkezésre fognak állni az egyetem mindennapi működéséhez szükséges források. Ez az összeg csökken. A finanszírozónak koncepciója van a támogatásra vonatkozóan. A jövő évtől áttérnek a normatív finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy hallgatói létszám alapján fogják a finanszírozási összeget meghatározni. Az egyetem vezetőségével egyeztetve fogják eldönteni, melyik szakokon hány helyet támogat majd a magyar állam. A finanszírozási koncepció jelenleg készül, melyet az egyetem vezetésével egyeztetnek. A finanszírozó az újonnan felálló kuratóriumba delegálni szeretne tagokat, jelenleg nincs képviselőjük. Jó lenne, ha a kuratóriumban az úgynevezett munkaadói oldal és a közoktatási szféra képviselői is megjelennének. Készítenek egy koncepciót Budapesten, és Papp Z. Attila feltételezi, hogy az egyetem is elő fog állni egy koncepcióval. A két verzióból fog megszületni a végleges forma. Papp Z. Attila emlékeztetett, tavaly a Magyar Kisebbségben (2006/1–2) megjelent a vitaindítója erről. Jelenleg annyi változás történt, hogy a finanszírozó szakmai, akkreditálással kapcsolatos elvárásokat fogalmaz meg az egyetemmel szemben. /Gergely Edit: Finanszírozói vizit az EMTE-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2007. november 6.
„Európa régiók közössége lesz, és mi egy régióba tartozunk, egy értékrendet vallunk” – mondta Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja azt követően, hogy hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá november 5-én a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Miután megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, minden adott, hogy létrejöjjön a Pozsonyi Akadémiai Bizottság is, és a most aláírt szerződés alapja lehet akár az akadémiák egyesítésének is. Albert Sándor, a révkomáromi egyetem rektora örvendetesnek tartja, hogy magyar nyelven írhatták alá a szerződést, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a közeljövőben sikerül majd tartalommal is megtölteni. Az új együttműködési megállapodás immár a kilencedik partnerségi kapcsolatot jelenti az Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára. A korábbi években hasonló megállapodás született többek között a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint az egri és a kecskeméti főiskolákkal. /Nánó Csaba: Sapientia–Selye János: közös EU-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2007. november 6.
Nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy az EP plénuma elé kerüljön az a nyilatkozat, amelyet az RMDSZ három európai parlamenti képviselője kezdeményezett, hogy szükség van Romániában a Bolyai magyar nyelvű állami egyetem újraalapítására. Az Európai Parlament hivatalos honlapja szerint csak 172 parlamenti képviselő támogatta aláírásával a nyilatkozatot, miközben 373 aláírásra lett volna szükség. A Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett nyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, „ítélje el a romániai hatóságok hozzáállását, és kezdeményezze a törvényes eljárások elindítását annak érdekében, hogy Romániában újraalapítsák a magyar nyelvű Bolyai állami egyetemet”. /Az EU-képviselők nem lelkesednek az önálló magyar egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2007. november 6.
A román nyelv elsajátításával foglalkozhatnak a nemzeti kisebbséghez tartozó nagycsoportos óvodások, ha a szenátus megszavazza a Konzervatív Párt (PC) tanügyi törvényt módosító javaslatát, amelyet november 5-én hallgatólagosan fogadott el a képviselőház. A PC tervezete az iskolai előkészítő évre előírt románnyelv-tanulás mellett azt is megszabja, hogy az elemi, általános és középiskolai oktatásban nemzetiségre való tekintet nélkül minden diák egységes tankönyvek és tanterv szerint tanulja a román nyelvet. Egy másik – hasonlóan elfogadott – PC-indítvány azt írja elő, hogy az országos bruttó átlagbérrel egyenértékű bérkiegészítést kapjanak mindazok a tanárok, akik román nyelvet és irodalmat oktatnak olyan településeken, ahol a románság kisebbséget alkot. A tervezeteket hallgatólagosan fogadta el a képviselőház, miután november 5-én lejárt a megvitatásukra megszabott határidő. Mindkét indítványt előzőleg elutasításra javasolta az alsóház oktatásügyi szakbizottsága. /Fall Sándor: Románnyelv-oktatás: egységes tanterv? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
Tartalmas politikai helyzetelemzést, illetve a romániai magyarság jövőképének felvázolását hallhatták azok, akik részt vettek a Krónika napilap által tartott Krónika-karaván keretében a következő állomáson, Székelyudvarhelyen. Tőkés László EP-képviselőjelölt, Szilágyi Zsolt kampányfőnök, Kolumbán Gábor és Bakk Miklós politológus, valamint Szász Jenő polgármester, az MPSZ elnöke volt jelen, az RMDSZ kampánystábja nem képviseltette magát a rendezvényen. Volt-e reális esély az RMDSZ és a független oldal közötti megegyezésre? Erre a kérdésre válaszolt Tőkés László: „Én még a szeptember 6-i kolozsvári megbeszélésre is bizakodóan indultam, bár akkor már érezhetőek voltak jelek, amelyek nem indokolták az optimizmusomat. ” „Szeretném ugyanakkor megcáfolni azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Szász Jenő akadályozott volna meg a megállapodás aláírásában. Az RMDSZ tudja: lejárató kampánnyal nekem szerezne voksokat, ezért igyekezett inkább bűnbakot találni. A november 25-i választások eredményétől függetlenül győztesnek tekintem magam, mivel a romániai magyar közélet megújítási folyamata, a hazai magyar rendszerváltoztatás mindenképpen folytatódik. ” Bakk Miklós álláspontja szerint a tárgyalások tétje az erdélyi magyar konszenzusos demokrácia kialakítása. „Több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt” – állapította meg a Tőkés László kampánystábja által delegált Csíki Sándor. Megállapításával az RMDSZ helyi vezetői is egyetértettek. /Krónika-karaván: Folytatódik a Krónika közönségtalálkozó-sorozata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
Az erdélyi magyar táncház-mozgalmat elindító kolozsvári Könczei családot besúgó ügynökök egy része Marius Tabacuról is írt jelentéseket. Ezt maga a kolozsvári filharmónia igazgatója közölte Könczei Csilla világhálós naplójában közzétett írásában. Tabacu szekuritátés megfigyelési dossziéjában a Könczei családról jelentéseket író Bíró Ferencen kívül más ügynökök is jelentettek. Marius Tabacu elmondta: 1983-tól kezdődően az 1989. december 22-i rendszerváltásig három vaskos kötetbe foglalt, több ezer oldalnyi jelentést írtak róla. Azért irányult Tabacura a Szekuritáté figyelme, mert 1980-ban beadványt intézett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához. „Azt sérelmeztem, hogy Ion Lancranjan Cuvint despre Transilvania című kötete sovén. Bár azelőtt is érezhető volt a nacionalista-kommunista vonulat, ez a Lancranjan-kiadvány volt az első, nyíltan nemzetiségellenes és magyarellenes megnyilvánulás, amely ellen tiltakoztam” – elevenítette fel Marius Tabacu. A Szőcs Géza költővel közösen megírt beadványt olyan kolozsvári értelmiségiek is aláírták, mint Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Gáll Ernő, Fodor Sándor és Kántor Lajos. Tabacu emlékei szerint az RKP KB soha nem válaszolt, de 1983-ban szekusok házkutatást tartottak, majd a Szekuritátén kihallgatások következtek. „Az akkori belügyminiszter belső körrendeletet adott ki, hogy a szeku különösen figyelje »a román nevű magyar irredentákat«. A dossziémban bukkantam rá erre a rendeletre, gondolom, ezért is figyeltek rám” – mondta Tabacu. – Tabacu szerint Bíró Ferenc nem azonos Xantus Gáborral. /Benkő Levente: Titokzatos zenebesúgó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. november 6.
November 5-én a Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrált Szent Imre-búcsús szentmisét követően Gelencén a nagyszámú tömeg a templom elé vonult, ahol Bereczi István helybeli plébános Fekete János mártír pap életét és hősi helytállását ismertette. Ezt követően Szakács Tibor polgármester és Bereczi István plébános leleplezte a Petrovits István szobrász által készített szobrot. /Iochom István: Gelencén felavatták a mártír pap szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2007. november 6.
Kovásznán a Vajnafalva református egyházközség november 4-én, vasárnap ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepi istentisztelet után felavatták a templomépítő lelkipásztor, Havadtőy Sándor emlékére állított kopjafát. Bukovinszky Cs. Miklós, a gyülekezet lelkésze kiemelte: az 1997-ben önállósult gyülekezet eddigi megvalósításai, a templom belső javítása, a parókia bővítése, a mostani kopjafaállítás mind azt jelzi, hogy az Isten segítette a gyülekezetet. Havadtőy Sándor lelkipásztor hetvenöt évvel ezelőtt, 1932-ben fejezte be a templom építését. Az ünnepségen közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat is. /Bodor János: Ünnepelt a vajnafalvi református gyülekezet (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2007. november 6.
A háromszéki magyarok világtalálkozója után Kovászna megye készül az Őszi Közművelődési Napok megrendezésére, most elsősorban a kisközösségek kulturális életének előmozdítása a céljuk. Ezúttal nem az intézmény, hanem azok a háromszéki, hagyományt vagy kultúrát képviselő egyesületek, csoportok szervezik meg, amelyekkel az elmúlt évek során sikeresen együttműködött a Kovászna Megyei Művelődési Központ. Idén elmaradnak a külföldi meghívottak, magyarázta Péter Orsolya, az intézmény szóvivője. November során mintegy harminc települést felkarolva, tíz erre felkért partner fogja bejárni a háromszéki falvakat, ahol néptáncot oktatnak, valamint gyermek-táncházakra, bábszínházakra, koncertekre, filmvetítésekre, guzsalyas játszóházakra is sor kerül. A program része az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) Sepsiszentgyörgyön havonta megrendezett, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő Rendhagyó történelemóra című előadássorozata is. A Tamási Áron Színház bábtagozata szintén összehangolja felső-háromszéki turnéját a közművelődési rendezvénnyel. /Illyés Judit: Háromszéken a világ szeme. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2007. november 6.
A KMDT (Kolozs Megyei Magyar Diáktanács) és az ÖFISZ (Önkéntes Fiatalok Szövetsége) szervezte a fiatalok ‘56-os megemlékezését. Október 23-án sokan összegyűltek Mátyás király szülőháza előtt. A Lidérc együttes forradalmi dalaival indult a program, amelyet középiskolások szavalatai követtek. A tér különböző pontján hangzott fel egy-egy szavalat, így a műsor érdekes volt és folyamatos. Fáklyaláng kíséretében a tömeg elvonult a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához, ahol újabb szavalat hangzott el, majd a Himnusz zárta az estet. Ez a megemlékezés része volt az 1956-os emlékhétnek, 21-én a Szabadság és szerelem című filmet tekinthették meg az érdeklődők, 25-én pedig Nagy Mihály jelenkori történész tartott előadást 1956 és ifjúság címmel. /Albert Emese: ‘56-ra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
