Váratlanul a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta meg a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségét, amely egy, a D. A. Szövetség idején született korábbi megállapodás értelmében az RMDSZ-t illette volna meg. Szabó István eddigi elnök távozott posztjáról, a tisztújító ülésen pedig az RMDSZ Günthner Tibor tanácsost, ismert műépítészt jelölte Szabó utódjául. „Bízom benne: meglesz a haszna annak, hogy most nem ragaszkodtunk foggal-körömmel a megyei tanács elnöki posztjához, hanem átengedtük azt a PSD”-nek – mondta Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a tisztújítás után. Értesülések szerint a tanácselnöki posztért cserében a PSD megígérte az RMDSZ-nek, hogy a helyhatósági választásokon Ilyés Gyula polgármestert támogatja, akinek ellenjelöltje a liberális Radu Bud lesz. /Váratlan fordulat Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 27.
1990 tavasza óta áll Aradon, a Maros-parton Tóth Sándor kopjafája, s azóta minden december 23-án koszorúk kerülnek rá. 1989. december 22-én estefelé a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor saját kamionjával a szülővárosának polgárai által a romániai forradalom hírére összegyűjtött segélyeket hozta, s itt, a várhídtól néhány méternyire érték a halálos lövések a december 23-ra virradó éjszakán. Ő volt az aradi forradalom egyetlen külföldi áldozata. Emlékére állították a kopjafát a várhíd közelében, s nevezték el róla a sétánnyal párhuzamos utcát is. A hagyományos koszorúzáson jelen volt Tóth Sándor özvegye, a testvérváros, Hódmezővásárhely önkormányzatának küldöttsége, az aradi és Arad megyei önkormányzat képviselői és az aradi forradalmárok küldöttsége. Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozva: “Tóth Sándor hidat épített a két város, Arad és Hódmezővásárhely közé, áldozata pedig örök emlék marad számunkra”. Valentin Voicila, a 18 évvel ezelőtti aradi forradalom vezéralakja, aki 1989-ben ott volt Tóth Sándort temetésén, és azóta minden esztendőben jelen van a Maros-parti koszorúzáson, ezúttal a 2006-ban prózában írt poémáját olvasta fel Tóth Sándorról és a forradalom vértanúiról, akik embertársaik iránti szeretetből áldozták életüket. /-r –a: Koszorúzás Tóth Sándor kopjafájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2007. december 27.
A tervek szerint 2008. októberére kell elkészülnie a csíkszeredai plázának – jelentette be Ráduly Róbert polgármester. Az első székelyföldi bevásárló- és szórakoztatóközpontot az izraeli érdekeltségű Plaza Centers NV készíti, honlapjukon 2009 szerepel a befejezés dátumaként. Az izraeli cég a Hunyadi utcai egykori traktorgyár telephelyét vásárolta meg, ahol 34 ezer négyzetméteres területen 16 ezer négyzetméter összfelületet épít be üzletek, éttermek részére. A nagy nemzetközi üzletláncok közül a Profi – a Tulipán Áruházban – és a Penny Market – a távolságiautóbusz-pályaudvaron – van jelen, illetve május közepén nyílt meg a Lukoil-benzinkút mellett a székelyudvarhelyi érdekeltségű Merkúr kereskedelmi központ. Az izraeli Plaza Centers építette az első plázát a kelet-európai volt kommunista blokkban: 1996-ban az izraeli vállalkozás húzta fel a budapesti Duna Plázát. Az elmúlt tíz év alatt intenzív közép-kelet-európai terjeszkedés jellemezte a céget, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, valamint Görögországban több mint húsz nagy kereskedelmi és szórakoztató-központot nyitottak meg. Romániai belépésüket 2006 novemberében jelentették be, amikor is közölték, egymilliárd dolláros befektetéssel bevásárló- és szórakoztatóközpontot létesítenek Bukarestben Casa-Radio néven. /Bálint B. Eszter, Székely Zita: Készül a csíki pláza. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Pécskán a magyar ifjúsági szervezet az M-KIDSZ /Pécskai Magyar Kulturális Ifjúsági Demokrata Szervezet/ december 24-én bemutatta a nagy érdeklődéssel várt élő betlehemest. A fiatalok – Tóth Csaba közreműködésével és a római katolikus plébánia támogatásával – nagyméretű sátrat rendeztek be a Jézus születését idéző elemekkel, kívülre színes égők, fáklyák és egy feldíszített karácsonyfa is került. A betlehemi barlangot idéző sátor két oldalán angyalok és pásztorok álltak, bent Szűz Máriát és Szent Józsefet alakító fiatalok kaptak helyet. /(-i -s): Élő betlehemes Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2007. december 27.
Tizenötödik alkalommal szerveztek karácsonyi ünnepséget és műsort a marosvásárhelyi Tálentum Alapítvány által foglalkoztatott gyermekek a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Dóczi Tamás, az alapítvány elnöke elmondta, az alapítvány létezése óta több mint 2000 gyerek lépte át a Vihar utcai központjuk kapuját. Sokuknak meghatározta az életét, pályaválasztását az itt eltöltött időszak. Örömmel foglalkoznak gyerekekkel, hiszen ők az élet legnagyobb ajándéka – mondta Dóczi. A tálentumosok betekintést nyújtottak az összegyűlt szülőknek, nagyszülőknek a mindennapi tevékenységükbe. Az óvodások gyerekjátékokat mutattak be, verseket, az alkalomhoz illő énekeket adtak elő. A Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina által vezetett színjátszó körösök saját maguk által kitalált, rendezett improvizációs játékkal álltak színpadra. / -vagy-: Tálentum- karácsony. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./
2007. december 27.
A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért (CSEN) idén negyedik alkalommal tartotta meg a nagycsaládos karácsonyi ünnepséget, amelynek keretében az egyesület harmadik születésnapját is megülték. – Tagjai vagyunk az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének – mondta Dánél Sándor, a CSEN elnöke a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében szentmisével kezdődött ünnepségen. A Corvina Könyvesház jóvoltából felajánlott könyvutalványokat a Xantus Géza képzőművész koordinálta rajzpályázat nyertesei vehették át, de a többi gyereknek is tartogatott ajándékcsomagokat az egyesület. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak műsorszáma, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes előadásában felcsendült dalok alatt fegyelmezetten ültek a több testvérrel együtt nevelkedő legkisebbek is, majd a családok színpadi játékába ők is bekapcsolódtak. /Antal Ildikó: Nagycsaládos ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./
2007. december 27.
Baróton nyílt kiállítás az olaszteleki ifj. Bene János munkáiból. A kovácsoltvasból készült, különleges formájú és mintázatú borosüveg- és gyertyatartók, kandallószerszámok, akár a kerítés és kapu, mindennapi használatot szolgálnak, mégis a ház vagy kert díszei. Az alig huszonhárom esztendős művész a kiállítás ideje alatt érkezett rendelésekből származó bevétel felét az Összefogás Alap számára ajánlotta fel. /Hecser László: A kemény vas szépsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2007. december 27.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola csíkszentimrei tagozatának tanulói, valamint a Zöld Fák fúvószenekar tagjai december 22-én a zsúfolásig telt kultúrotthonban nagysikerű hangversennyel mutatkoztak be. Az iskola növendékei bizonyságot adtak, hogy nem hiábavaló a velük való törődés, az értük hozott áldozat. (Egyébként félkézen megszámolható, hogy a megyében hány olyan kihelyezett tagozat működik, ahová rendszeresen kijárnak az iskolaközpont oktatói, tanárai, karmesterei). Komoly szakoktatás folyik Csíkszentimrén, melynek célja a fúvószenekar utánpótlásának nevelése. A koronát az estére a két és fél éve alakult, Köllő Ferenc karmester irányította Zöld Fák fúvószenekar tette fel. /Kristó Tibor: Karácsonyi ajándék szülőknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./
2007. december 27.
A csíkbánkfalvi Márton Ferenc Iskola értékes és szép ajándékot kapott dr. Miklós Levente csíkszeredai lakostól, aki Csíkbánkfalván született. Az iskolánk névadójának, Márton Ferenc festőnek, szobrásznak és grafikusnak egyik leghíresebb festménye, a Gátkötők ihlette Miklós Leventét, amikor cseresznyefából faragott ember nagyságú szobrot. Ez a szobor díszíti mostantól az iskolát. /Czikó Gergely, a csíkbánkfalvi Márton Ferenc Iskola igazgatója: Ajándék az iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./
2007. december 27.
A szentestén tartott istentisztelet alatt betörtek Szatmárnémetiben a Szamos negyedi református egyházközség parókiájára, ahonnan pénzt, illetve a lelkész iratait lopták el. Bogya Kiss Mária lelkész szerint ez már a hatodik rablási eset pályafutása során – a lelkészlakásba négyszer, a templomba pedig kétszer törtek be az utóbbi tizenhárom év alatt. A papilakból többnyire pénzt, illetve a család értékeit tulajdonították el, a templomból pedig a szintetizátort és a keresztelőkannát vitték el. A rendőrség egyetlen esetben sem bukkant a tettesek nyomára. Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese szerint az elmúlt négy-öt év során a város majdnem minden parókiájára betörtek, többnyire olyankor, amikor tudni lehetett, hogy a lelkész és családja a templomi istentiszteleten vesz részt. „Többször hatoltak be erőszakosan az esperesi hivatalba is, viszont itt nem tartunk pénzzé tehető értékeket, így általában csak az iratokat szórták szét” – magyarázta Sipos Miklós. /Babos Krisztina: Parókiát raboltak ki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Fél évszázad után előkerültek a nagyváradi római katolikus püspöki palota dísztermének festményei. A kommunizmus alatt eltüntetett falképeken a városalapító Szent László király életének jelenetei láthatók. A palota dísztermének restaurálása közben előtűnt mennyezeti falfestményeken Lászlót királlyá koronázzák, harcol a kun vitézzel, megalapítja a váradi egyházat, vizet fakaszt a sziklából, átveszi a keresztes hadak vezéri botját, és vadakat idéz meg éhező táborának. A dísztermet 1878-ban gróf Lipovniczky István püspök felkérésére Storno Ferenc jeles soproni festőművész díszítette. /Rejtett váradi freskók. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
A székelyudvarhelyi Impar Alapítvány adományt adott át a helyi Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárának. Ebből új ruházatot vásárolnak majd a székelyudvarhelyi nyugdíjasklub kórusának. A székelyudvarhelyi Daimler Moto Club tagjai a felsőboldogfalvi Autista Központot, a Budvár Szociális Központot, és néhány székelyudvarhelyi rászoruló családot ajándékoztak meg. Jótékonykodott a városi RMDSZ új vezetője is. Bíró Enikő édességgel és játékokkal teli csomagokat osztott szét a Csillagvár és Ficánka napközi otthonban. /Angyaljárás Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
„Nagyon szeretném, ha a határon túli előadások – amelyeket mi megfelelőnek ítélünk – rendszeresen, normális reklámmal, kommunikációval és információval tudnának megjelenni a Nemzeti Színházban – mondta a budapesti Nemzeti Színház frissen kinevezett főigazgatója, Alföldi Róbert. – Illetve azt is, hogy azok a magyar nyelvű alkotók, akik határon kívül dolgoznak, ne csak egy-egy kaland erejéig, eldugva legyenek láthatóak, úgy, hogy nincs előkészítve a fogadtatás, az ő színházi nyelvük megismertetése – hanem hosszabban dolgozzanak az intézményben”. A színész-rendező 2008. január 1-jétől június 30-ig a Nemzeti Színház leköszönő főigazgatójával, Jordán Tamással közösen tölti be posztját, majd július elsejétől egyedül igyekszik helytállni. Alföldi törekvése az, hogy valamiféle olyan kortárs színházi nyelvet alakítson ki, amely az embereket nem eltávolítja, hanem közelíti ehhez a műfajhoz. A Nemzeti Színháznak Alföldi szerint van anyagi lehetősége rá, hogy nagy nevű íróktól drámákat rendeljen, ezért nagyon örül annak, hogy Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György és Parti Nagy Lajos szándéknyilatkozatukat adták pályázatához. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Alföldis, határtalan Nemzeti. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 27.
Hadnagy Miklós, a Magyarország Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója rámutatott, az erdélyi kulturális élet kicsiben leképezi a magyarországit, ugyanolyan tendenciák érvényesülnek. Az Erdélyben működő kulturális intézmények szerves részei, néha kiegészítői a Magyarországon működőknek. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elismert szereplője a magyarországi és nemzetközi színjátszással foglalkozó eseményeknek, fesztiváloknak, mint például a POSZT, de a Romániában megrendezett fesztiváloknak is törzsszereplője. Eredményes évet zárt a sepsiszentgyörgyi kulturális központ, több mint száz esemény, 17 helyszínen. Jövőre folytatódik a Történetek Magyarországról sorozat is. /Erdős Zsófia: A kultúra mint piac. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 27.
Hám Jánost a szatmári római katolikus egyházmegye „második megalapítója”-ként, és Szatmárnémeti modern arculata kialakítójaként tartják számon. Iskolákat alapított, hatalmas méretű építkezéseket kezdeményezett, és különböző intézményeket hozott létre. A püspököt a „szegények atyjának” is nevezték, mivel kormányzásának első pillanatától felkarolta őket. Kórházat épített a város szegény betegeinek kezelésére. Vezetését az Istenes Szent Jánosról nevezett Irgalmas Rendi szerzetesekre bízta. Megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjét, akik kórházakban és iskolákban tevékenykedtek. Alapítványt hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, mely 35-40 szegény, de tehetséges ifjú tandíját fedezte. Az emlékezés keretében nyílt meg november 18-án, a Hám János-kiállítás a püspökség dísztermében. December 8-án az ünnepi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, és ő volt az ünnepi szónok is. December 27-én ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban, majd átadják a Hám János díjakat. Délután lesz a Szent Erzsébet-szobor alapkövének letétele. /Ünnepi megemlékezések boldogemlékű Hám János püspök halálának 150. évfordulója alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./
2007. december 27.
A marosvásárhelyi Rozmaring utcai menhelyen az ünnepek alatt 69 személy tartózkodott. A Máltai Szeretetszolgálat emberei hoztak ételeket. A helyi önkormányzat által fenntartott központ egy pályázatnak köszönhetően jövő év tavaszától bővülni fog. /Király K. László: Hajléktalanok ünnepei Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 27.
Magyarokról, székelyekről, anyanyelvről szólt Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott műsora. A felidézett versek – Tompa László, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos és mások – a szülőföldhöz való ragaszkodást, az anyanyelv iránti hűséget szólaltatták meg. Befejezésként Móricz Zsigmondot idézte, aki 1941-ben a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban járva a következőképpen szólt az ott összegyűlt diáksághoz: „Szeretettel üdvözöllek székelyek, kik több ezer éve itt éltek, ezen a tájon. Ne feledjétek, ti csak összekötő láncszem vagytok az eltelt ezredévek és a következő évezredek között. Vigyázzatok, ez a láncszem el ne szakadjon!” /Király K. László: Anyanyelves láncszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2007. december 27.
Tibori Szabó Zoltán most megjelent értekezése /Árnyékos oldal, Koinónia, Kolozsvár, 2007/ mindenekelőtt sajtótörténeti jellegű, és a holokauszt után visszatért maroknyi erdélyi zsidóság identitásválságának bemutatását szolgálja. A szerző nem élte át a történteket, évtizedek óta munkálkodik a kollektív emlékezet ébren tartásán. Munkájának előzménye a szerző korábbi munkái: Teleki Béla erdélyisége. NIS Kiadó. Kolozsvár, 1993; Élet és halál mezsgyéjén. Zsidók mentése és menekülése a magyar–román határon 1940-1944 között. Minerva, Kolozsvár, 2004; Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In: Tanulmányok a holokausztról. III. kötet, Randolph L. Braham (szerk.). Balassi Kiadó, Budapest, 2004; Az erdélyi zsidóság sorsa a II. világháború után. 1945-1948. In: Molnár Judit (szerk.), A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Balassi Kiadó, Budapest, 2005.; A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája 1–3. Park Kiadó, Budapest, 2007. (Szerk. : Randolph Braham és Tibori Szabó Zoltán). Az Egység (Új Út) című kolozsvári lap évfolyamai, mint leggazdagabb forrás mellett a szatmári Deportált Híradó, az „Ichud” és az Új Ifjúság lapszámait dolgozta fel, igénybe vette a levéltárak, valamint a kortanúkkal készített interjúk információanyagát is. A kolozsvári Erdély, Igazság (Erdélyi Szikra), Világosság, a brassói/sepsiszentgyörgyi Népi Egység, a nagyváradi Új Élet, a marosvásárhelyi Szabad Szó és más (nagybányai, szatmárnémeti, temesvári, máramarosi) magyar sajtóorgánumok, majd a korabeli román lapok képezik a további fejezetek kutatási forrásanyagát. A szerző felvázolta a magyar, ezen belül az erdélyi zsidóság történetének alakulását. Kitért a deportálásokban közreműködött zsidó vezetők felelősségére, a népbíróságok keretében véghez vitt jogi eljárásokra, ítéletekre. Tibori kitért a magyar református egyház szociális jellegű segítségére, személyesen Vásárhelyi János püspök pozitív szerepének kiemelésére is. Tibori Szabó Zoltán valósághűen dokumentálta az Antonescu-kormány felelősségét a romániai zsidóság jelentős részének elpusztításában. /Cs. Gyimesi Éva: Törlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Immár több mint tizedik törvénytervezetemet buktatták meg RMDSZ-es képviselőtársaim, írta Garda Dezső. Garda felkérte az RMDSZ frakció vezetőjét, hogy tegye meg a lépéseket a különböző pártokkal való egyeztetésre a törvénytervezet támogatása érdekében, és megkereste Borbély László minisztert, arra kérve, hogy legyen jelen mind a plénumbeli vitánál, mind pedig a végső szavazásnál. A végső szavazásnál Garda meggyőződhetett arról, hogy kollegái aknamunkája sikerrel járt. Azt azonban nem hitte volna, hogy négy RMDSZ-es képviselő nyíltan a törvénytervezete ellen szavazzon. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Borbély László miniszter jelenléte sem változtatta meg az RMDSZ-es honatyák magatartását. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 27. – 52. sz. /
2007. december 27.
Solymár József A hős páncéljában /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című történelmi kisregénye a fiataloknak és a gyökereiket megismerni szándékozóknak segít. A könyvből Kemény Simon erdélyi nemesifjú önfeláldozásának története kerekedik ki, aki Hunyadi János elkötelezett híveként harcolt és esett el a törökkel szembeni háborúban. Hőstette 1442. március 25-én történt Gáld közelében, amikor a rettegett erdélyi vajda fejére vadászó Mezid bég által vezetett törököket a fiatal hős Hunyadi János páncéljába bújva cselezte ki, így mentve meg vezérét. Könyörtelenül megölték, végül azonban a csatát a muzulmánok vesztették el. Maga Mezid bég is elpusztult, és sok magyar fogoly szabadult fel. /Ö. I. B. : Kemény-lecke, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Mátray László színművész harmadik prózakötetét, Az agglegény visszatér című regényét (Marineasa Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a napokban mutatta be Koczka György Temesváron. Mátray László az emlékezés és a vallomás határán mozgó, sok tekintetben esszészerű regénnyel lepte meg az olvasót. /Szekernyés Irén: Az agglegénység lélekállapot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2007. december 28.
Egy évvel a kommunizmus hivatalos elítélése után a Tismaneanu-jelentésben foglalt 36 konkrét intézkedésből csak négyet léptettek életbe, derül ki a Hotnews internetes hírportál elemzéséből. A dokumentum elkészítésével megbízott kutatócsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu politológus szerint az intézkedéseket kormányrendeletek útján ültethetnék gyakorlatba. A Tismaneanu-jelentésben foglalt, ám még meg nem valósított intézkedések listája igen hosszúra nyúlik: a kommunista ellenes felkelések, az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események kutatásainak mielőbbi befejezése, a Belügyminisztérium levéltárának nyilvánossá tétele, a kommunizmus áldozataira való emlékezés napjának kijelölése, a hősök bukaresti emlékművének felállítása, a történelmi múzeumokban a kommunizmus rémtetteit bemutató részlegek létesítése. S ehhez még hozzá tehető a parlamentben megszervezendő állandó kiállítás, a kommunizmusról szóló tankönyv kibocsátása, az átvilágítási törvény mihamarabbi elfogadása, valamint olyan kutatócsoport létesítése, amely vállalná a romániai kommunizmus enciklopédiájának kidolgozását, a kommunizmus bűntetteinek az emberiség elleni bűntettekké nyilvánítását. Fontos lenne az 1948-ban, 1955-ben és 1968-ban érvényes büntetőjogi törvénykönyv alapján hozott ítéleteknek törvény általi megsemmisítése, a fizikai és pszichikai kínzásoknak, a kényszermunkára vonatkozó ítéleteknek törvénytelenné nyilvánítása, a Ceausescu által életbe léptetett, a politikai bűntettekre vonatkozó határozat érvénytelenítése, a kommunista rendszerben kiutasított személyek jogainak visszaállítása, illetve olyan jogszabály elfogadása, amelynek alapján a Román Kommunista Párt volt élvonalbeli aktivistái, a szekus vezetők, a rendőrség, az igazságügyi és belügyminisztériumi vezetők a lehető legkisebb nyugdíjban részesüljenek. A jelentésben említették Gheorghe Ursu kommunistaellenes disszidens naplójának felkutatását és közzétételét, a Szekuritáté valamint más intézmények irattárát tönkretevő személyek elleni bűnvádi eljárás elindítását, a Románia és a volt Német Szövetségi Köztársaság között a kivándorolt személyekre vonatkozó egyezségek titkosságának feloldását, a katonai törvényszékek, a volt rendőrségi nyilvántartási igazgatóságok, az igazságügyi minisztérium iratcsomói átadásának megsürgetését, a kommunizmust megelőző és követő időszak igazságainak feltárását, valamint tizenkét, negyven évnél fiatalabb, a kommunizmus feltárása iránt érdeklődő kutató ösztöndíj-rendszerének kialakítását. Az életbe léptetett intézkedések a következők: az elnöki hivatal honlapján román nyelven közzétették a jelentést, november 15-én a parlamentben megszervezték a „Ways to consider communism” elnevezésű, a kommunizmus bűntetteit elítélő nemzetközi konferenciát. Folytatják a román közszolgálati adó egyes adóján „A fájdalom emléknaplója” elnevezésű sorozatot. Feloldották valamennyi, a kommunista rezsimre vonatkozó levéltári anyag titkosságát, de az illetékesek közölték: az iratok nem titkosak, de amíg azokat nem dolgozták fel, nem hozhatók nyilvánosságra. /Csak négy intézkedést léptettek életbe a Tismaneanu-jelentésből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Az RMDSZ-ből kimaradt a középgeneráció, de megjelent egy harminc- és huszonéves korosztály, és lassan-lassan már csak az ő mércéjük lesz a fontos – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. Az államelnök olyan utat képvisel, amelyen Markó nem tudná követni, mert az egyfajta autoritárius rendszer, egyfajta „putyini út”. Korrupció nemcsak a csúcson van, hanem mindenütt. De erről nem beszélnek, inkább az egymás elleni politikai harc vagy lejáratás eszközéül szolgál a korrupció elleni küzdelem. Markó olyan társadalmat akar, amelyben érvényesül a sokszínűség és a testületi demokrácia, illetve nem az egyszemélyes vezetésen alapul. Sokan mondják, hogy megszűnt az RMDSZ monopóliuma, vetették fel az újságírók. Markó szerint Tőkés László személyesen nem alternatíva, és kíváncsi arra, hogy ő, vagy akik körülötte vannak, mit kínálnak mást. A másság csak a kritikában nyilvánul meg: hogy az RMDSZ túlságosan mérsékelt, talán nem kellene kormányon lennie, nem kellene román pártokkal együttműködnie... Markó szerint ez csak retorikai különbség, mert utána jön az államfőnél tett látogatás és a nagyon szoros együttműködés például a Demokrata Párttal. Markó a programban nem lát alternatívát. El kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal. Ennek érdekében fölajánlották, hogy alakítsanak ki egy politikai rendszert, amelyben ki-ki végzi a maga dolgát. Ezt a másik oldal visszautasította. A velük szemben állók csak konfrontációban tudnak gondolkozni, állapította meg Markó. Arra a kérdésre, hogy lesz-e közös lista, Markó válasza: „Nem tudom. ” Minél szélesebb konzultációval kell kialakítani a közös álláspontot. Hangsúlyozta: az RMDSZ megnyerte a választásokat, ez kétharmados támogatást jelent Erdélyben. A különböző csoportosulással párbeszédet kell folytatni. Frunda György azt mondta, hogy az RMDSZ mintha túlságosan jobbra tolódott volna. Markó szerint felvetődött, hogy erős nemzeti üzenetet kell-e közvetíteni, vagy pedig a modernizációs üzenetet, szociális problémákra helyezni a hangsúlyt. Ezt a kettőt nem szabad szembe állítani egymással. /Ágoston Hugó, Szőcs Levente: Lassan csak a fiatalok számítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2007. december 28.
Románia komoly veszteséget szenvedhet a közösségi alapok felhasználására való felkészületlensége miatt. Amennyiben 2007 történései nem voltak elegendőek az okos kiegyezéshez az RMDSZ és ellenzéke között a támogatási rendszer reformjáról, a választási együttműködés új kereteiről és a paritásos egyeztető testületek kialakításáról, akkor a 2008-as esztendő a kikényszerítés éve lehet. 2008 ugyanis választási év: előbb az önkormányzati választások, majd ősszel parlamenti választások lesznek. /Bakk Miklós: A szembenézés éve. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Január elsejétől 7,4 százalékkal, 541-ről 581,3 lejre nő a nyugdíjpont értéke, így eléri az átlagbér 35,7 százalékát. A 2008-ra előre jelzett átlagfizetés 1550 lej. A nyugdíjemelés mind az országos társadalombiztosítási rendszerben lévő, mind a mezőgazdasági nyugdíjasokat érinti, így összesen mintegy 5,5 millió személy kap jövő évtől nagyobb illetményt. A nyugdíjak összegét legutóbb novemberben emelték, akkor a nyugdíjpont értéke lényegesen nagyobb mértékben, 416-ról 541 lejre emelkedett, elérve ezzel a 2007-es 1443 lejes átlagbér 37,5 százalékát. A mostani nyugdíjemelést az idén elfogadott törvény teszi szükségessé, amelynek értelmében a nyugdíjpont értéke minden évben az átlagbér 37,5 százaléka kell hogy legyen. Januártól többen jogosultak fűtéspótlékra, miután egy októberi kormányrendelet értelmében nem csupán az 500, hanem a 615 lejes havibérrel rendelkező polgárok is kaphatnak támogatást. Az állam havi 155 lejes jövedelemig a távhőszámla 90, 155 és 210 lej között 80, 210 és 260 lej között pedig 70 százalékát vállalja át. 260 és 310 lej között 60 százalékos a támogatás, 310 és 355 között 50, 355 és 425 között pedig 40 százalékot fizet az államkassza. 425 és 480 lej között 30, 480 és 550 között 20, 550 és 615 lejes jövedelem között pedig 10 százalékos a támogatás. Ugyancsak jövedelemarányos támogatást kapnak azok, akik földgázt vagy szilárd tüzelőanyagot használnak otthonuk fűtésére. /Balogh Levente: Ismét növekednek a nyugdíjak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
A szeptemberben debütált kötelező magánnyugdíjpénztár rendszerhez eddig 2,9 millió romániai aktív lakos csatlakozott, így a „még szabadon maradt” 300 ezer fős ügyfélkörért az alapkezelők egyre nagyobb harcot kénytelenek vívni. Mircea Oancea, a Magánnyugdíj-pénztár Felügyelet /CSSPP/ elnöke úgy véli, a január közepéig hátralevő időszakban a második pillérhez még újabb 300–400 ezer munkavállaló csatlakozik, míg a sorsolásos eljárásba a törvény által kötelezett 25–35 év közötti korosztály kevesebb mint 5 százaléka fog bekerülni. A legtöbb ügyfele az ING-nek van. A holland nyugdíjpénztár december közepéig összesen 962 ezer szerződést tudott kötni, a munkavállalók száma alapján az alapkezelőnek 32,8 százalékos piacrészesedése van. A második helyen álló Allianz-Tiriacnak 754 ezer ügyfelet sikerült megnyernie, ez közel 25,7 százalékos piacrészesedést eredményezett. A harmadik a Generali 277 ezer fős ügyfélállományával, 9,4 százalékkal. /Domján Levente: Decemberi pillérpróba. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2007. december 28.
Winkler Gyula EU-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke úgy vélte, a megyében jó évet zárhat az RMDSZ. Hunyad megyében nagymértékben sikerült megőrizni a magyar közösség egységét, a választáson a Hunyad megyei RMDSZ országosan a legjobb eredményt érte el. Winkler jónak értékelte az RMDSZ által tisztségbe helyezett Hunyad megyei tisztségviselők és intézményvezetők tevékenységét is. Amíg mindenhol fogyásról, elidegenedésről, széthúzásról beszélnek, a Zsil-völgyi Aninószán sikerült egy újabb RMDSZ-szervezetet is létrehozni – számolt be Winkler, a jövő év tervei közé tartozik további két szervezet megalapítása a megyében. /Gáspár-Barra Réka: Jó évet zár. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2007. december 28.
Idén ősszel Aradon egykori helyére visszakerült Szentháromság-szobor. A magyar önazonosság megtartását szolgálták a városban a magyar iskoláknak, egyházakmak, civilszervezeteknek és közösségi rendezvényeknek juttatott támogatások. Kiemelendő a Csiky Gergely Iskolacsoport érdekében a római katolikus egyházzal 49 évre megkötött szerződést, melynek nyomán lehetővé vált az épület új szárnyának építésére vonatkozó tanulmányok és tervek elkészítése. A bentlakás fürdőszobáinak modernizálási munkálatai beindultak. Szintén helyi költségvetési keretből járultak hozzá történelmi magyar egyházak templomjavítási költségeihez, összegezte az eredményeket Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Idén Arad épített öröksége címmel albumot adtak ki, amely műemlékeiket mutatja be. Az Aradi Magyar Majális megszervezése idén is sokaknak biztosította a közös szórakozást, az együttlét élményét. Az őszi hónapokban zajló sikeres magyar kamaraszínházi előadásokat is támogatták. A partner- és testvérvárosi kapcsolatok segítségével egy Interreg pályázat keretén belül a makói kórház regionális sürgősségi ellátási felkészítőjén 160 aradi egészségügyi alkalmazott részvételét biztosíthatták. Határ menti pályázat keretében folytatódott az Arad és Orosháza közötti kulturális cserekapcsolat. Péccsel kulturális és egyben szociális témájú közös pályázatban vettek részt. A jövő évtől kezdve Gyula és Hódmezővásárhely mellett Péccsel is testvérvárosi kapcsolatot fognak fenntartani. /Bognár Levente, Arad alpolgármestere: A magyar Arad 2007-ben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2007. december 28.
Megdöbbentőek Hargita megyei 2007 első félévére vonatkozó statisztikájában az abortuszokra vonatkozó számok: 1660 születés mellett 1292 abortuszt jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 1000 újszülöttre 778,31 terhesség-megszakítás jutott. A megye minden régiójában majdnem egyformán magas a terhesség-megszakítások száma. A furcsa az, hogy a megye három városában, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson családtervező kabinet is működik, de ezek létezése, tevékenységüknek eredménye nem tükröződik a statisztikákban. – A számokat elemezve megkérdőjelezhető ezeknek a kabineteknek a létjogosultsága – vélte dr. Bokor Márton, a megyei közegészségügyi hatóság orvosigazgatója. A roma asszonyok is egyre nagyobb számban választják az abortuszt a gyermek világrahozatala helyett. Dr. Hompoth György csíkszeredai szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a családok szintjén kezdődik a felelősség. Az abortusz nem veszélytelen beavatkozás, rengeteg szövődménnyel járhat. Dr. Hompoth György azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban évek óta szinte konstans az abortuszok száma. A 89-es változások után volt a nagy robbanás, amikor napjában tíz terhesség-megszakítást is végeztek. Azóta csökkent az abortuszok száma, de még mindig sokkal magasabb, mint a nyugat-európai országokban. /Forró-Erős Gyöngyi: A sok terhesség-megszakítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 28.
Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember hangsúlyozta, a román politika különböző üzleti körök kiszolgálójává vált, és mindezt egyesek olyan sportszerűtlenül művelik, hogy nincs az az eszköz, gazemberség, amelyet ne mernének bevetni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják. A 36 éves, Erdély Roman Abramovicsaként emlegetett vállalkozó szeretné, ha futballcsapata, a kincses városi CFR jövőre a Bajnokok Ligájában játszana. Pászkány kiemelkedően sikeres évet tudhat maga mögött két fő tevékenysége, az üzlet és a sport terén. Októberben megnyitotta a Trigránittal közösen létrehozott, Románia egyik legnagyobb ingatlanbefektetésének számító kolozsvári Polus Center bevásárlóközpontot, labdarúgócsapata pedig a 2007–2008-as szezon téli szünetében vezeti a pontvadászatot. A Polus megnyitása kapcsán emlékeztetett, tízéves értelmetlen harc áll mögötte. Ennek a bevásárlóközpontnak már 1998-ban meg kellett volna nyitnia kapuit. Mintegy 50 millió dolláros vagyonával Pászkány Románia hatodik leggazdagabb magyarja, és szerepel az ország legtehetősebb 300 embere között. Apja 1990 tavaszán telepedett le Németországban, ahová ősszel követte őt. Építkezési vállalkozást működtettek, húszról négyszáz főre duzzadt az alkalmazottak létszáma. Ezzel párhuzamosan nagykereskedelmi szinten beállt illatszerárusnak: kölcsönzött 13 ezer márkát, és behozott Romániába egy teherautó sprayt. Az emberek ki voltak éhezve erre, jól lehetett nyerni a dezodorokon. Pár hónap alatt megkereste az első millió márkát, a pénzt pedig újraforgatta. Aztán belekezdett az autóalkatrész-üzletbe. Romániában az övé olt az első, külföldi autók számára létesített nagy- és kiskereskedelmi hálózat. Miután megismerte Demján Sándort és a Trigránit csoportot, tevékenysége kiterjedt az ingatlanbefektetésekre is. Pászkány hat és fél év után, 1996-ban visszatért szülőföldjére, Kolozsvárra, honvágya volt. Futballba fektetett be, szereti a focit. Amikor a futballklubot átvette, mindössze pár hét választotta el a megszűnéstől. Az akkoriban ötezer fős befogadóképességű stadiont 15 és fél ezresre bővítette, jövő nyárra már akár 29 ezer szurkolót fogadhatnak. Pászkány kiábrándult a politikából, mindenütt korrupció van. Hónapokkal ezelőtt a román ügyészség zsarolás és bűnszervezet támogatása gyanújával eljárást indított Pászkány ellen, akkor ő többek között Traian Bãsescu államfőnél panaszolta be az üzleti szféra, a politika és az igazságszolgáltatás összefonódását, amely polipként hálózza be a közéletet. Bizonyos gazdasági körök pozícióba juttattak embereket, akik döntéseikkel hatást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra. Romániában az elmúlt 17 évben talán soha nem folyamodtak ennyire nyílt, durva eszközökhöz, mint most, soha nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritaté is kinevelte az új nemzedéket, amellyel a gazdaság jelentős szegmensét ellenőrzi. Pászkány Árpád szerint a romániai ma Kelet-Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Ezért az ország tíz-tizenkét nagyvárosában szeretne Polus-bevásárló-központot nyitni a következő években. Pászkány úgy látja, az RMDSZ alapvető problémája: nincs konkrét politikai színezet. Beállítottsága többnyire kemény bal, viszont azt mégse mondhatja el magáról a szervezet, hogy kommunista. De nem vállalhatja magára a jobboldaliságot sem. Az RMDSZ megérett a tisztújításra, miután egyedüli romániai párt, amelynek élén 14 éve ugyanazok a személyek állnak. Sokan kiábrándultak az RMDSZ-ből, és úgy érzik, nem tett túl sokat a magyarságért. Pászkány szerint Romániában már nincsenek valós kisebbségi problémák, nem tapossák el a magyarokat. Pászkány Árpád Zoltán /sz. Sepsiszentgyörgy, 1971. nov. 19./ középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Számos romániai és multinacionális cég tulajdonosa vagy részvényese, tevékenységének fő területe az ingatlanfejlesztés, autókereskedelem és futball. /Rostás Szabolcs: Erdély Abramovicsa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
