Magyarországon megalakult a Magyar Gárda. Egy olyan országban, ahol a minden kormányhivatal, a kulturális intézmények, a sajtó legbefolyásosabb része 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül eltökélt harcot folytat a magyar nacionalizmus legenyhébb megnyilvánulásai ellen is. Amikor bizonyos vélemények, értékpreferenciák, érzelmek eleve tilalom alá esnek, az érintettek úgy fogják érezni, hogy a többiek kirekesztik őket a demokráciából. Így aztán nem marad egyéb lehetőség, mint hogy a rendszeren kívülről, próbálják megvédelmezni „üldözött” érdekeiket és értékeiket. Miért szabad a szlovákoknak, a románoknak vagy a szerbeknek nyíltan, gyakorta államhatalmi szinten is nacionalistának lenni, miközben Magyarországon a nemzeti önérzet másutt magától értetődő megnyilvánulásait is nacionalizmusnak illik nyilvánítani? /Bíró Béla: A hatalom igazsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2007. december 28.
Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási törvényt, amit megfontolásra – kifogásaival együtt – visszaküldött az Országgyűlésnek. „A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” – jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvényben alkalmaztak, nem érthet egyet. Sólyom László szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá hatástanulmány. A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítók addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők. Ha az Országgyűlés újra elfogadja az egészségbiztosítási törvényt, akkor Sólyom Lászlónak már nincs mérlegelési lehetősége. /Sólyom László kifogásai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Beszüntették december 27-én a munkát a csíkszeredai Hamerock Me-tall cég alkalmazottai, akik leginkább a tulajdonos, a hírhedtté vált Csibi István üzletember magatartásával és a gyárnál uralkodó körülményekkel elégedetlenek. A vállalat szakszervezete több pontból álló követeléslistát nyújtott be a cég vezetőségéhez, amely elsőként a kollektív munkaszerződésben rögzítettek megszegését rótta fel. Az alkalmazottak tömeges felmondással fenyegetőznek, ha nem teljesítik a követeléseiket. A dolgozók nem mernek beszélni, a félelem alapja az is lehet, hogy Csibi István hosszú hónapokig ült fogdában: a Neptun Impex tulajdonosát és más cégekben is érdekelt üzletembert 2004-ben ugyanis letartóztatták. Az ügyészség gyilkossági kísérlet, rablás és rablási kísérlet, valamint zsarolási ügyekben is vizsgálatot indított ellene. Csibi 2006. március 22-től szabadlábon védekezhet az ellene folyó bűnvádi eljárások ellen. /Horváth István: „Lázadás” Csibi cégénél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2007. december 28.
Sepsiszentgyörgyön hatszáz fogyatékkal élő, köztük sok fiatal él elszigetelten a közösségtől, távol az élet mindennapi történéseitől. Tizenkét sepsiszentgyörgyi fiatalnak sikerült kitörnie ebből a kiszorítottságból, elzártságból, a Keresztyén Diakónia Alapítvány Olt utcai nappali foglalkoztatójában és az ugyanitt működő védett munkahelyen töltik napjaikat. Egy esztendeje új törvény rendelkezik a fogyatékkal élők jogairól, valamint arról, hogy milyen kötelességeik vannak a munkáltatóknak a hátrányos helyzetűek alkalmazása terén. A sepsiszentgyörgyi Keresztyén Diakónia Alapítvány a törvény segítségével hozta létre a Boglárka védett munkahelyet. Két és fél esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, szintén a Diakóniánál, a fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató napközi otthon, melynek indulását hazai intézmények nem támogatták. Makkai Péter árkosi református lelkész, az alapítvány hátrányos helyzetűekért működtetett programjának vezetője rámutatott: hatszáz nyilvántartott felnőtt fogyatékos van Sepsiszentgyörgyön, de nem látják őket. Sok helyen szinte rejtegetik a sérült családtagot. A svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyolcvanszázalékos részfinanszírozással járult hozzá a napközi elindításához, ami fokozatosan csökkent, jelenleg húsz százalék. Most épül a Boglárka műhely mellett az új rész, lesz benne egészségügyi szoba, pihenőhelyiség, mosdó, öltöző és a két szárny között istentisztelet tartására is alkalmas közösségi terem. A németországi és holland alapítványon támogatásával épülő létesítmény s a benne majdan működő multifunkcionális központ és munkahely hiányt pótolna. /Fekete Réka: Élhetőbb világot a fogyatékkal élőknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2007. december 28.
Belviszályokat hozott a 2007-es év a határon túli magyar szervezetek között. Erdélyben az EP-be való bekerülést is veszélybe sodorta a széthúzás, Felvidéken személyi fordulat történt, Kárpátalján folytatódik az ellenségeskedés. Egyedül a Vajdaságban kezdődött párbeszéd, ott is olyan fenyegető külső tényezők nyomására, mint a Koszovó elszakadásával járó menekülthullám. Vajdaságban a magyar politikai szervezetnek a közös magyar elnökjelölt személyében való megegyezése előrevetíti: jó eséllyel indul be a vajdasági magyarok politikai egységesülése. A délvidéki együttes fellépés nemcsak a szűkebb közösségnek tud és akar üzenni, hanem – amint azt Ágoston András VMDP-elnök külön is hangsúlyozta – bevallottan a többi egymással vetélkedő Kárpát-medencei testvérközösségnek is. Erdélyben a megosztottság eddig nem látott mértéket öltött. Az áprilisi, Basescu államfő elleni bizalmatlansági népszavazáson az RMDSZ az elnök ellen kampányolt, a referendumon résztvevő magyarok többsége ennek ellenére megszavazta a bizalmat a politikusnak. Miután mind Tőkés László, mind az RMDSZ két jelöltje is bejutott az Európai Parlamentbe, többen felvetették: itt lenne az ideje a párbeszéd újrakezdésének. Markó fél éve nem miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt lemondásra kényszerített miniszter pedig kénytelen volt hátat fordítani a politikának. Felvidéken pengeváltás volt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kongresszusán megerősödött Duray Miklós és a leváltott pártelnök, Bugár Béla között. A Révkomáromban március 31-én megtartott MKP-kongresszuson Csáky Pál minimális szavazatkülönbséggel legyőzte Bugárt. A Benes-dekrétumok napirendre kerülése, a megoldatlan Malina Hedvig-ügy és a minden korábbinál hűvösebb magyar-szlovák viszony hiteltelenítik az MKP elmúlt nyolc évének eredményeit. Kárpátalján a vetélkedő két magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közötti viszony barátságtalan maradt 2007-ben is. (FigyeloNet. hu) /Domokos B. András: Budapesti szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Újabb teremmel bővül a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó óvoda. A termet az intézmény költségvetéséből és a Pro Diaspora Alapítvány segítségével tették otthonosabbá, a fűtéshálózatot felújították. Jelenleg 33 gyerek tanul az óvodában, mondta Fari P. Ilona óvónő, hozzátéve: vannak tiszta román családból vagy vegyes házasságból származó gyerekek is. Fontosnak tekintik, hogy legyen Fehérváron magyar óvoda, ennek a magyar közösségre nézve is építő jellege van, így a szülők is gyakrabban találkoznak különböző rendezvények alkalmából. /Sz. B. : Van jövője az óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2007. december 28.
Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1949 címmel időszaki kiállítás látható Budapesten a Terror Házában, a felvidéki magyarság apokalipsziséről. A véget ért II. világháború szenvedésein túltett a szláv nemzetállamiság kiteljesítését, a magyarság felszámolását célzó benesi dekrétumok sora. Kitelepítések, kényszerű lakosságcsere, reszlovakizáció lett a németekkel együtt kollektív bűnösként kezelt őshonos magyarok sorsa. A hosszú ideig elhallgatott igazság ellenére Erdélyben is tudtak nemzettársaik balsorsáról. Nem a történelemkönyvekből, a felvidéki magyar írók műveiből. Hirtelenében három könyvet idézett fel a cikkíró, kettőt közülük a Kriterion adott ki. Egyik a Kossuth-díjas Dobos László Egy szál ingben című regénye, a másik Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című szociológiai érzékenységgel megírt önéletrajza, az első 1979-ben, a második 1984-ben jelent meg Bukarestben. A harmadikat, Duba Gyula Aszály című regényét a pozsonyi Madách Kiadó jelentette meg, de az előző kettőhöz hasonlóan azt is csíkszeredai könyvesboltban lehetett beszerezni. Kordokumentum mindhárom könyv. Pár részlet belőlük. Véget ért a háború, de szeptemberben a többségében magyar lakosságú faluban nem nyílt meg a magyar iskola. Még izmainkat is megtapogatták, mint hajdan a rabszolgavásáron – panaszolta a csehországi kényszerlakhelyre hurcolt asszony. Fasiszta népség, a Dunában lenne a helyük – átkozódott a szlovák sofőr a kitelepítésre ítéltek vonakodása láttán. Belebetegedett, idejekorán meghalt az életéről beszélő főszereplő édesapja, mert övéi mentése érdekében aláírt egy papírt: nem az, mint aminek született. Reszlovakizált akkori szóhasználattal élve. Fábry Zoltán felvidéki magyar író tömören fogalmazta meg a korszak lényegét: „Létünk, szavunk, nyelvünk tagadásba vétetett... ” A Terror Házában látható kiállítás alátámasztja mindezeket, kimondja, amit az írók annak idején nem vethettek papírra. Eduard Benes köztársasági elnök 1945. április 2. és október 27. között 98 dekrétumot bocsátott ki. Ezek közül 13 vonatkozott közvetlenül a németekre és magyarokra, de jó néhány tartalmazott közvetve olyan rendelkezéseket, melyek a két kisebbség kollektív bűnösként való elmarasztalásával függtek össze. Benes már 1945. februári rádióbeszédében nyíltan szólt szándékáról: „Elő kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének végleges megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz. ” A dekrétumok nyomán következtek a gyakorlati intézkedések. Hogyan kell a magyarokkal bánni? – kérdi szalagcímében az egyik ‘45-ös újság. Megadja a választ is: csak délután 3 és 6 között vásárolhatnak, este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatják el lakóházaikat, ha egy cseh jelentkezik, a magyart ki kell tenni munkahelyéről. Emellett tilos a magyar nyelvű körmenet, a magyar nyelvű istentisztelet, az üzletekben nem szolgálhatnak ki magyarul senkit. Tetézik mindezt a kitelepítések. Hallani a kiállításon a visszaemlékezők hangját. Panaszkodtunk a kísérő katonának – mondja egyikük –, olyan hideg van a vonaton, hogy megfagyunk. Nyomban jött a kegyetlen válasz: Ha megfagynak, hát el lesznek temetve. Csehországba hurcolt idős asszony sírva emlékezik szenvedéseire, terhes volt, nem bírta a nehéz fizikai munkát, durva káromkodás járt neki fizetségül az elégedetlenkedő gazdától: szakramenszki kurvi magyarszki... Korabeli újságok, fényképek, felhívások, hirdetések, használati tárgyak, munkaeszközök, ruhaviseletek láthatók a kiállításon. Magyar szenvedéstörténet a kiállítás. A szlovákok hallani sem akarnak a Benes-dekrétumok visszavonásáról, a magyar iskolákban növelik a szlovák nyelvű órák számát, a révkomáromi múzeum nevéből törölték a magyar kultúra kifejezést, a schengeni határok megnyitása után a zajártalomra való hivatkozással betonakadályokkal állják útját a magyar gépjárműveknek az egyik településen. A magyarellenesség nemcsak a Vadim- és Funar-féle ultranacionalisták jellemzője, a mindenkori román politikusok nemzetiségi kérdésekben szívesen működnek együtt a szlovákokkal. /Borbély László: Felvidéki magyar sorstragédia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 28.
Kikapcsolódást ígérnek szilveszterre az erdélyi társulatok, a kolozsvári Magyar Opera kínálatában kabaréműsorok, operett-összeállítások, vígjátékok szerepelnek. Spiró György Prah című vígjátékát mutatja be december 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat. A színmű ősbemutatóját 2007 áprilisában tartották Budapesten. Az előadást László Csaba rendezte. Hagyományt folytat szilveszteri előadásával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: az újabb operett-műsorban Kálmán Imre Csárdáskirálynő című művének néhány jelenete kap helyet. A szilveszter este kezdődő előadást a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával közreműködve mutatják be. A váradiak Nemlaha György átdolgozásában láthatják az operettet. Operett-összeállítással készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata is. A december 31-én kezdődő, Emlékszel még című műsorban a 125 éve született Kálmán Imre legnépszerűbb műveinek részletei csendülnek fel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szilveszter napján Michel André–Fényes Szabolcs–Szenes Iván Lulu című művét adja elő. A Czintos József által rendezett zenés vígjátékkal januárban és februárban turnéra indulnak a környező településekre. Zenés játékot állítanak színpadra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban is. A Bolondos ünnep szinte minden műsorszáma más-más stílust, más-más műfajt kínál. A rendezést a társulat egésze jegyzi. Két marosvásárhelyi humortársulat is műsorral készül szilveszterre. A Hahota Színtársulat Nyárádszeredában mutatta be a Kabaré Expressz című zenés szilveszteri előadását, amelyet december 28-29-én Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében megismételnek. A Maros Művészegyüttes előadótermében december utolsó napján az Arrivederci Róma, vagy Búcsú a gengszterektől című előadást láthatja a közönség. /Zenés játékkal az újévbe. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Az óévet búcsúztató est leginkább kedvelt kulturális és színházi élménye a szilveszteri kabaré. A három székelyföldi színház kínálata a következő. Klasszikus musicallel zárja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata: Masteroff-Kander-Ebb Kabaré című művét december 31-én mutatják be. Az udvarhelyi Kabarét Gajdos József rendező-koreográfus vitte színpadra, munkáját két fiatal, Kolozsváron végzett művész segítette: a díszleteket Csíki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte. Vígjátékkal készül a szilveszterre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Paul és Franz Schönthan–Kellér Dezső által szerzett A szabin nők elrablása című zenés bohózat próbáit már a múlt hónapban megkezdte a társulat Keresztes Attila rendező vezetésével. Száz év magyar operettjeiből kínál ízelítőt a Csíki Játékszín december Kállai István–Nemlaha György Mesék az operettről című darabjával. Csutka István, az előadás rendezője és koreográfusa, aki a darab ősbemutatójának rendezője is volt 2003-ban, a debreceni Csokonai Színházban. /Fény, zene, pezsgő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Gyergyószentmiklóson a helyi Domokos Pál Péter Dalkör női kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Szent Miklós Kamaraegyüttes adott koncertet immár hagyományosan karácsony másodnapján a gyergyószentmiklósi római katolikus templomban. A koncert bevételét a Szent István-templom továbbépítésére ajánlották fel. /Hálaadás dalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 28.
A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola hagyományos karácsonyi koncertje idén is felcsendült a csíksomlyói kegytemplomban. /Karácsonyi koncert Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2007. december 28.
Újabb csereháti peren van túl a város. A sok közül ez az a jogi eljárás, amelynek elején a székelyudvarhelyi tanács megtámadta az Aris Industrie-val kötött koncessziós szerződést, illetve kifogásolta az ajándékozási szerződést, amellyel a kongregációnak ajándékozták az épületet. Kincses Előd ügyvéd elmondta, azon kell gondolkodni, honnan tudják majd előteremteni a kártalanításhoz szükséges összeget. /Máthé László Ferenc: Cserehát: honnan lesz pénz? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 28./
2007. december 28.
Karácsony este Arad megyében, Kisperegen közös előadáson lépett fel a helybeli Asszonykórus, valamint a Rózsabimbó gyermek néptánccsoport. Az előadást bál követte, ahol Pap Attila és zenekara húzta a talpalávalót reggelig. /Karácsonyi előadás, bál Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2007. december 28.
Légy te is Angyal! – címmel rendeztek gyűjtési akciót karácsony küszöbén Szamosújváron. A kezdeményezés sikeres volt, 110 szegény sorsú nyugdíjasnak osztottak szeretetcsomagot. A szamosújvári aggmenházban a múlt hét végén ötven idős ember kapott csomagot. /Erkedi Csaba: Légy te is angyal! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Alapfokú idegenvezető-képzéssel egybekötött honismereti képzés-sorozatot szervez Nagybányám a Teleki Magyar Ház. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával zajló hétvégi tanfolyam keretében szakemberek tartanak előadásokat Nagybánya és Erdély történelméről, környezetéről, műemlékeiről, néprajzi, művészeti és vallási vonatkozásairól. Az elméleti előadásokat vetítések egészítik ki. A tanfolyamon a következő kurzusok hallgathatók: Történelem, Földrajz és környezetismeret, Egyháztörténet, Művészettörténet, Irodalom és kultúra, Néprajz és Gyakorlati idegenvezetés. /Honismereti tanfolyam – 2008. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./
2007. december 28.
Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikusművész Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában állította ki valósághű tájkép sorozatát. Németh Júlia műkritikus szerint Fazakas Tibor az általa kreált virtuális valóságból leszállt a földre, az általunk is jól ismert valós világba, amely gazdag ihletforrásul szolgál számára. /(-eth): Tájak Fazakas Tibor művészi feldolgozásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Lászlóffy Aladárnak ítélték a Napút-díjat, az elismerést december 27-én vette át a költő Budapesten. A díjat az idén alapította a Cédrus Művészeti Alapítvány, a Kossuth-díjas kolozsvári költő, író műfordító elsőként részesült az elismerésben. Szondi György, a Napút című folyóirat főszerkesztője, a díjat odaítélő háromtagú kuratórium elnöke elmondta: egyértelmű döntés volt részükről, hogy Lászlóffy Aladár kapja az elismerést, amelyet a folyóirat szellemiségének megfelelő és a laphoz kötődő alkotóknak adnak. Lászlóffy Aladár az indulás, 1999 óta a lap konzulense, tavaly óta pedig Innen nézek szerteszét címmel saját rovata van a folyóiratban. A Napút című lap a 2007-es év kilencedik számát az idén hetvenéves alkotónak szentelte. A folyóirat összeállításában verssel, tanulmánnyal, karcolattal harminckét alkotó köszönti az ünnepeltet. /A Napút díja Lászlóffy Aladárnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 29.
Traian Basescu államelnökkel találkozott december 28-án a négy fő szakszervezeti konföderáció vezetője, hogy meggyőzzék arról, ne írja alá a 2008. évi állami költségvetési törvényt abban a formában, ahogyan azt a parlament megszavazta, hanem küldje vissza a törvényhozásnak a szakszervezetek által javasolt kiegészítések beiktatására. Basescu elnök megígérte, hogy elemezni fogja a követeléseket, majd január 3-án találkozni fognak a kormány és a szakszervezetek képviselői az államelnöki hivatal védnöksége alatt, hogy újratárgyalják a szakszervezetek módosító javaslatait. /Államelnök–szakszervezetek találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. december 29.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: 2007-ben a város évi költségvetése meghaladta a 90 millió lejt – a 2006-os 68,5 millióval szemben –, és a teljes költségvetés 1/3-át beruházásokra fordították. /Forró-Erős Gyöngyi: Mozgalmas évet zár Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2007. december 29.
Gálfalvi György több évtizedes szerkesztői munka után, 65. életévét betöltve vonult nyugdíjba az Igaz Szó, később a Látó szépirodalmi folyóirattól, melynek munkatársa, szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. Nagy terhet tett le a válláról, mondta, mert a szerkesztést mindig hivatásként élte meg. Rengeteg elképzelése van arról, hogy mit fog megírni. „Nem beszámolni, nem elszámolni, megírni. ” Egy könyvre gondol, amely valahol a regény és az emlékirat határán fog libegni. Úgy látja, hogy azt a teret, „amit ‘89 után megszereztünk, úgy érzem, fokozatosan veszítjük el, kezdünk kiszorulni. Mert ki akarnak szorítani. De nem szabad hagynunk magunkat. ” Intézményeket kell teremteni, vallja. Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutatót Marosvásárhely díszpolgárává választották Bolyai- kutatásaiért. 2007. szeptember 15-étől már nem tanít a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, így idejét teljes mértékben a Bolyai-hagyaték feltárására fordíthatja. 2007 legnagyobb megvalósításának a Bolyai-világtalálkozót tartja, a rendezvényre a világ minden tájáról hazajöttek volt diákok és tanárok, s ez is bizonyítja, hogy az alma mater ősi szelleme összekovácsolja az embereket. Ugyancsak a Bolyaiak szellemiségét hirdeti a Bolyai Alkotótábor is, amelyet Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezett. Weszely Tibor Bolyai Jánosról 2002-ben kiadott könyvét Star Gyula, a Vince Könyvkiadó szakszerkesztője közreműködésének köszönhetően Manfred Stern hallei matematikus-műfordító német nyelvre is átülteti. Weszely Tibor folytatja a Bolyai-kéziratok alapos tanulmányozását, hiszen a nagy matematikus magyar, latin és német nyelven 13. 000 oldalt hagyott hátra. Weszely Tibor 2008-ban Sándor Józseffel (a Babes-Bolyai Egyetem matematikaprofesszora) és Oláh Gál Róbert csíkszeredai történész-kutatóval hozzáfognak az általa Vályi Gyuláról – az egyetlen Marosvásárhelyen született tudós matematikusról – írott monográfia kibővítéséhez. A 2008-as év fordulópontot jelent a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem életében. Vezetőségváltásra kerül sor, dr. Béres András rektor mellett dr. Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője is leköszön tisztségéből. Kovács Levente az akkreditációs folyamatokhoz fontos dokumentumok kidolgozásában vett részt. Vezetésével újraindítottak egy rendező osztályt és a tavaly végzett rendezők sikeresen elhelyezkedtek. Kovács Levente rendező is, minden évben rendez Nagyváradon. Most életének ez a területe is lezárul. A Színművészeti Egyetem tovább fogja vezetni a rendező osztályt és ha több szakon beindul a mesterképzés, talán ott is lesznek feladatai. Fő feladata a doktori képzésben részt vevő doktorandusok útnak indítása lesz. A magyar nyelvű zenetanári szakon az első évfolyam most negyedéves. E szak beindítása jelentős megvalósításnak számít, hiszen az anyanyelvű zenei képzés negyven év alatt teljesen háttérbe szorult. A képzőművészeti oktatás terén látvány-, díszlet- és rendezvénytervezési szak indítását tervezik. Már elkészült az akkreditációhoz szükséges dokumentáció. Farkas Ernő nagyon szeret tanítani. Van három osztálya a Református Kollégiumban. Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár /a MOGYE Fogorvosi Karának dékán-helyettese, a szájsebészeti klinika vezetője, mellette az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályát irányítja/ elégedetlen, mert a jelenlegi vezetőség sem oldotta meg a szájsebészeti klinika helyzetét, nem megfelelő helyen, nem megfelelő épületben működik. Az egyetlen valós segítséget a megyei tanácstól kapták. Lokodi Edit elnök asszony teljesítette az ígéretét, és két korszerű fogászati röntgengép megvásárlását tette lehetővé. Az EME Orvostudományi Szakosztályának 1400 aktív tagja van, a szak- és területi csoportok eredményesen működnek. Korszerűsítették a székházat, sikerült emelni az Orvostudományi Értesítő színvonalát, amelyet nemzetközi bizottság szerkeszt. Pályázati lehetőséget teremtettek a könyvkiadásra, évente három fiatal kutatónak biztosítanak ösztöndíjat. /Bodolai Gyöngyi, Menyhárt Borbála, Nagy Botond, Vajda György: Óévbúcsúztató gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2007. december 29.
Az Európai Unió 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította. Az év során a központi európai rendezvényeken kívül közös európai projektek és nemzeti szintű programok egyaránt zajlanak. Ebbe a programsorozatba kapcsolódik be a Kulturális Háromszög projekt, amelyért a magyarországi KultúrPont Iroda felel. A “kulturális háromszög” tagjai aradi, szabadkai (Vajdaság) és szegedi (Magyarország), művelődési intézmények (ezekről kapta a projekt a “háromszög” elnevezést). A projektben részt vesz az Aradi Bábszínház és Kamaraszínház, meg a Szabadkai Magyar Színház is. /Jámbor Gyula: 2008 – A kultúrák közötti párbeszéd európai éve. Háromszög-projekt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2007. december 29.
A magyar belpolitika 2007-es zaklatott évére gondolva aligha kerülhető meg Őszöd, ahol egy üdülőben 2006 nyarán, a választási győzelem után a frakció előtt elhangzott Gyurcsány Ferenc elhíresült beszéde, mely utólag szivárgott ki, és nem az ország nyilvánossága előtt hangzott el, így aztán az elismerés, miszerint hazudtunk… katarzist nem okozott, de óriási felbolydulást igen, s a politika 2006 őszén hosszú időre az utcára költözött, tüntetők szállták meg a Kossuth teret, a tévé ostromakor, majd október 23-án összecsaptak a rendőrökkel. 2007 is ennek jegyében formálódott. Az eseményeket szemlélve nem lehet kétségünk afelől, miért állította a közbiztonság és a rendőri erőszak skáláján a szép Magyarországot, mondjuk, Zimbabwevel egy sorba egy neves nemzetközi szervezet, írta Bogdán László. Ami, nyilvánvaló, túlzás – védekezett Takács Albert volt ombudsman, azóta igazságügyi és rendészeti miniszter. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság – nem kevés civil kurázsiról téve tanúbizonyságot – a nyilvánosság elé tárta a rendőrségi brutalitás számtalan áldozatát, eljárás is kezdődött az azonosító jelvényt nem viselő rendőrök ellen. Az ún. reformintézkedések nyomán a kormánypártok népszerűsége a mélybe zuhant, a válságot csak elmélyítette az egészségügy privatizációját célzó, számtalanszor módosított törvénytervezet. Közben Magyarország lassan a térség országai közötti ,,tegnapi” vezető helyét feladva mélyre süllyedt, nőtt az államadósság, az államháztartás hiánya, a gazdasági növekedés lassult, felpörgött az infláció. Korrupciós botrányok is tarkították az évet, elszaporodtak a terrorcselekmények, nőtt a feszültség, a szegénység, a létbizonytalanság, megállíthatatlannak látszik a legnagyobb magyar tragédia, a népességfogyás, a két részre szakadt országban egyre mélyülnek az árkok. /Bogdán László: Őszöd után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2007. december 29.
A rendszerváltozás óta számtalan emlékművet, szobrot, emléktáblát, plakettet és emlékkopját avattak. Ennek ellenére nincs tér felsorolni Háromszék jeles szülötteinek névsorát, akikről még talán meg sem emlékeztek, írta Kisgyörgy Zoltán. Kisborosnyó magyar történelmi parkja a legjobb példa, hogy aki ebből az emlékállító munkából ki akarja venni a részét, helyi kezdeményezésre, helyi erőforrásokból is meg tudja valósítani. A cikkíró szerint két olyan személyiség halálának volt kerek évfordulója, akinek emléke előtt főt kellett volna hajtani. 110 esztendeje halt meg Kökösi Orbók Ferenc (1820–1897) unitárius költő, író, lelkész, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János gyűjtőtársa, és száz esztendeje annak, hogy elhunyt Málnás jeles szülötte, Bartók György (1845–1907), az Erdélyi Református Egyházkerület jeles püspöke, egyházi író, szerkesztő és tankönyvíró. A leendő évfordulók közül hármat említett a cikkíró: harminc esztendeje hunyt el Csomakőrös jeles szülötte, az író, Csoma-kutató egyetemi tanár, volt mikós diák, dr. Debreczi Sándor (1907–1978), a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című életregény szerzője. Hetven esztendeje temették el a vargyasi temetőbe Dobai István (1899–1938) unitárius lelkészt, aki a Tizenegyek néven ismert jeles erdélyi írói csoportosulás tagja volt. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a magyarországi Kulcson Köpec jeles szülötte, Kamenitczky Etelka, írói nevén Ádám Éva (1875–1958), A hadak útja – Az Olt partjától Piavéig című világháborús dokumentumkötet írója. Sok módja van az emlékezésnek. Egy példa erre: Gocz József figyelt fel arra, hogy semmilyen emléke nincs Sepsiszentgyörgyön egykori alma matere és a Sepsi Református Egyházmegye főgondnokának, Újvárossy Józsefnek (1838–1919). Gocz József saját költségén Hunyadi László neves szobrászművésszel elkészíttetett négy Újvárossy-plakettet, melyből egyet a Mikó-kollégium folyosóján, egyet a Sepsi Református Egyházmegye székhelyén, egyet pedig a kökösi református imaházaban helyeztek el, mert Újvárossy József Kökösben született. /Kisgyörgy Zoltán: Van-e még tartozásunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2007. december 29.
A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. december 29.
Karácsonyi szokások bemutatásával, néptánccal, verssel zárta az idei évet a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet. Műsorukra a dévai Magyar Házban került sor, ahol a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai verssel köszöntötték az egybegyűlteket. A szavalatokat követően a bukovinai székelység körében hagyományos karácsonyi katonajátékot mutatták be a színpadon. A hagyomány-elevenítést követően szatmári táncot járók alatt recseghetett a színpad, majd szeretetvendégségre került sor. A céljuk az volt, hogy ezt a szép bukovinai székely hagyományt felelevenítsék, népszerűsítsék, hogy a fiatalok is megismerjék a régi szokásokat, a gyökereiket, mondta Segesvári Erzsébet nyugdíjas tanító, a Hunyad megyei közéletben jelentős szerepet betöltő, fiatalon elhunyt fia emlékére alapított egylet alelnöke, aki magas kora ellenére rendkívül aktívan vállal szerepet ma is a dévai magyar közösségi élet megszervezésében. /Gáspár-Barra Réka: Néphagyományt elevenítettek fel Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2007. december 29.
Az Arad megyei ágyai iskolában 2007-ben Iskolai támogatás címmel futott pályázati programsorozat utolsó rendezvényeként a Nagyvárad Néptánc Együttes tagjai játszóház-foglalkozást folytattak a helybeli gyerekekkel, akik néptánc-oktatásban vettek részt. /(b): Nagyváradi néptáncosok Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2007. december 29.
Bartók György püspök emlékét egy darabig még családja éltette: teológiai tanár, majd filozófiaprofesszor fia, ifj. Bartók György, valamint püspökké választott veje, Ravasz László. Összegyűjtötték a temetésén mondott beszédeket, róla szóló megemlékezéseket (1909), kiadták prédikációit (1910, 1912). Aztán emléke feledésbe merült. Az 1845-ben Málnáson született Bartók György a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd a teológiát is elvégezte. A tübingeni egyetemen filozófiát és klasszikus nyelveket tanult, a doktorátust is megszerezte. Hazatérte után püspöki titkárként és a Református Kollégium vallástanáraként tapasztalatokat szerzett. Kolozsváron a tudományegyetem megszerezte magántanári habilitációját filozófiából, majd Kant filozófiájából hirdetett előadást és szemináriumot. 1876-ban Nagyenyeden lett lelkész, emellett 1876 júniusában megindította az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilapot. A kolozsvári tudományegyetem 1872-es megnyitása után felvetették a kolozsvári református teológia létesítését. A református egyházon belül két párt alakult ki, az egyik az enyedi teológiát, s ezzel a kollégium főiskolai jellegét védelmezte, a másik a teológiai akadémiát Kolozsváron állította volna fel, összekapcsolva az egyetemmel. Az enyediek vezére Kovács Ödön és Bartók György lett, a kolozsvári párté Szász Domokos és öccse, Béla, az egyetem filozófia professzora. Így a Bartók szerkesztette Szemle az enyedi párt szócsövének számított. Állandó vitában állt a Szász Domokos szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Protestáns Közlönnyel. Bartók lapjában tudományos közleményeket közölt. 1883 decemberében, a nyolcadik évfolyam lezárásával szüntette meg Bartók a végig egyedül szerkesztett lapot. 1885-ben Szász Domokos lett a püspök, így egyre kilátástalanabbá vált az enyedi teológiát védelmezők helyzete. 1895-ben megnyitotta kapuit a kolozsvári „teológiai fakultás”. 1898-ban Bartók György lett az egyház főjegyzője, majd Szász Domokos halála után őt választották az egyházkerület püspökének. Ekkor nyilvánult meg bölcsessége. Nem próbálja visszafele forgatni a történelem kerekét – mint párthíveinek többsége elvárta volna. Bartók György folytatta tudományos munkáját. Tájékozás az újabb teológia körében címmel Keresztes József és Kovács Ödön enyedi professzorokkal együtt összefoglalta a liberális teológia újdonságait. Két vallásoktatási tankönyvet szerkesztett, ezek az 1920-as évekig használatban maradtak. 1907. december 19-én hunyt el Kolozsváron. Ifj. Bartók György /Nagyenyed, 1882. aug. 3. – Budapest, 1970. nov. 26./ apja halála után teológiai tanár, majd kolozsvári, azután szegedi filozófia-professzor lett, majd ő volt az 1940-ben visszatérő kolozsvári egyetem első rektora /1940-1941/. /Gaal György: Bartók György, a tudós püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. december 29.
Marosvásárhely testvérvárosáról, Bajáról érkezett a hír: szép sikere volt egy vásárhelyi vonatkozású rendezvénynek. A szülővárosa Pro Urbe-díjával kitüntetett keramikus, a Bajára áttelepült, de Marosvásárhelyhez továbbra is rendkívül ragaszkodó Papp József és a szintén keramikusként ismertté vált édesapja, a már hosszabb ideje elhunyt id. Papp József munkáiból közös kiállítást rendeztek. /Cseh Gabriella: A Baja Művészetéért Kulturális Egyesület első kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2007. december 29.
Harácsek Zoltán amatőr festőművész újabb festménykiállítása nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen-kastélyban. Dr. Csávossy György enyedi költő és borász a kiállított festményeket méltatta. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere örvendetesnek nevezte, hogy a városban legalább havonta egyszer rendezhető egy ilyen kiállítás. /Sz. B. : Váratott magára, de megérte. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2007. december 1.
Tordaszentlászló és környéke művelődési életének szervezője a 75 éves Boldizsár Zeyk Imre nyugalmazott tanár, közíró, népművelő. A Bolyai Tudományegyetemen végzett 1954-ben. A Mezőség közepébe, Buzába kapott igazgató-tanári kinevezést, később innen kérésre egy másik mezőségi nagyközségbe, Kolozsra került. Előbb a magyar tannyelvű iskola tanára, röviddel utána igazgatója, később pedig a román iskolával összevont magyar tagozat aligazgatója volt. Állandó harcba álltak a román tagozat pártaktivista igazgatójával, mert jobbak voltak az eredmények a magyar tagozaton, mint a románon. Boldizsár Zeyk Imre megszervezte a Szülők iskolája elnevezésű felnőttképzést. 1955 márciusában Kolozsvár rajoni magyar tannyelvű iskolák igazgatói tartották gyűlésüket, amikor bevonultak a román igazgatók, követelték, hogy román nyelven tartsák a gyűlést. Ezzel megszűntek a magyar nyelvű értekezletek. Végül 1961-ben visszatérhetett családjával szülőfalujába, Tordaszentlászlóra. Boldizsár Zeyk Imre akkor tapasztalhatta, hogy teljesen fellazultak a közösségformáló és megtartó közművelődési hagyományok, ezért nagy munkába kezdett. Újraalapította az 1940–1944 között elpusztított iskolai és falusi könyvtárakat mind Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán, mind pedig a hozzájuk tartozó öt román faluban. Újraindítottam megfelelő szakemberek bevonásával a kalotaszegi kézimunka oktatását. tanítványai bevonva elkezdte a kalotaszegi falvak szellemi és tárgyi néprajzának gyűjtését, a szellemi néprajzi anyag rögzítését, tárolását és feldolgozását valamint bemutatását. Boldizsár Zeyk Imre falumúzeumot hozott létre, 1995-től pedig azt Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeummá fejlesztette. A magyar iskolai hagyományoknak megfelelően visszaállította az Iskolaszéket, az iskola nem hivatalos, de hatékony szervét. /Buzás Pál: Születésnapi köszöntő. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. november-december/ Emlékeztető: A hatóságok is figyeltek rá:1992. március 19-én a rendőrség házkutatást tartott – névtelen feljelentés alapján – Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés – balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), 1992. márc. 20./
