Marosvásárhelyen megnyílt Iszlai Irma festményeit és grafikáit, valamint Duha László fába vésett, népi hagyományokat bemutató kiállítása Iszlai Irma Felső-Maros mente helyeit, dombjait, virágait ábrázolja. Jelképesek a címek is: Messze még a tető, Egyedül – Isten közelében vagy bekerítve. Duha László az egészségügyből ment nyugdíjba. Népi ihletésű faragványait rendkívüli gondosság, aprólékos kimunkálás jellemzi. /Kajcsa Jenő, Marosvásárhely: Erdő-mező szerelmesei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/
2008. november 25.
November 28-án, pénteken ”Összevisszavilág” címmel kiállítás nyílik Gödri Alpár és Szomor Attila fényképeiből Szatmárnémetiben. /Fotókiállítás a kocsmában: összevisszavilág. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./
2008. november 25.
Kolozsváron a Szent Mihály-templomban november 22-én a templom Potyó István karnagy által irányított vokál-szimfonikus együttese lépett fel. Erdély zenei életéhez szorosan fűződő zeneszerzők művei is felcsendültek, így Ruzitska György (1789–1869) Laudate Dominum c. darabja. Ruzitska rövid ideig Kolozsvár Nemzeti Színházának karmestere volt. /Fekete Adél: Szent Cecília erdélyi muzsikusai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2008. november 25.
A szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönbe zárt és hivatásuk gyakorlásától eltiltott kárpátaljai református lelkipásztoroknak állított emlékművet november 23-án, vasárnap Beregszászon a kárpátaljai református egyház. Az életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi református Püspöki Hivatal kertjében. 1946-ban elhurcolta három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956-os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a szovjet hatóságok 1958-ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. /Mártír lelkészek emlékműve Beregszászon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/
2008. november 25.
Verebes István bejelentette, hogy ő nem akar tovább a média szemétdombján kapirgálni, megtért, beismerte tévedéseit és visszavonul. Valójában ez is csak egy reklámfogás, amit a könyvének népszerűsítésére használ a Napkelte „rettegett gonosz ura és szuszogója”. Verebes Ornél címmel könyvet írt a média mocskos világáról. A regény hőse fényképész, aki egyhangú életét éli, majd bekerül egy körülrajongott tévéshow-ba, és sikeres lesz. Végül a korábbinál is nyomasztóbb semmiben, a média világában találja magát. Mindezt már jobban és hitelesebben is megírták. Verebes, a hatvanéves színházi rendező és riporter kijelentette, ez a könyv a vezeklés azért, mert képernyőre ment és prostituálta magát. Elmondta, ő kiszáll ebből a közegből, a tévékből kivonult, színházat sem vállal, csak a Napkeltét. Gyanús, hogy a médiaszemélyiség azt a médiát illeti kritikával, amelyikben főszereplő volt. „A Napkelte nyálas, csöpögős bulvármocskát és a Heti Hetes igénytelen humorát nem lehet egy ember személyiségéről csak úgy lemosni” – írta Ilyés István. Az lenne érdekes, ha Verebes meghívná saját magát a Napkeltébe és a maga ízléstelen, bulvárriporter modorában állítaná falhoz Verebest, a regényírót, rákérdezve a könyv tálalásának, és Verebes megtérésének hamisságára. /Ilyés István: Verebes megtér? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2008. november 26.
Katonás rendben álltak november 25-én Marosvásárhelyen az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei a kampányzáró rendezvényen. Az RMDSZ jelöltjei és Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János koncertje gyűjtött egybe a marosvásárhelyi sportcsarnokba több ezer embert. A képviselő- és szenátorjelölteket Nagy István műsorvezető tábornokként, ezredesként vagy őrnagyként szólította a színpadra. Elsőként Markó „tábornok” állt ki az ünneplő tömeg elé egy Erdély-térképpel, összehasonlítva a magyarság-szigeteket, írta a lap. Az RMDSZ elnöke szerint tévesen hitték azt a rendszerváltáskor, hogy hárommillióan vannak, kiderült, hogy feleannyi az erdélyi magyarság lélekszáma. Frunda György rámutatott: „Építettünk országos szinten, Európában. Visszaszereztük elkobzott erdeinket, iskoláinkat, építettünk új házakat, iskolákat, óvodákat. Több iskolánk van, mint a két világháború között” – hozzátéve „sokat tettünk, de nem eleget”. „Építenünk kell az autonómiát, de meg kell védenünk a magyar vállalkozót, alkalmazottat és önmagunkat” – mondta Frunda. Borbély László képviselőjelölt szerint „miénk itt a tér”, nem szabad másodrangúaknak lennünk. /Mihály László: Markó: hárommillió magyarként szavazzunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Szenátorként utolsó sajtóértekezletét tartotta Ion Iliescu, az PSD tiszteletbeli elnöke, aki a parlamenti választásokon már nem pályázik újabb mandátumra. Iliescu nem tartja életképesnek a nemzeti egységkormány gondolatát. Ő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) koalícióját véli a legjobb kombinációnak. Iliescu reméli, hogy Basescu elnök tiszteletben tartja a stabil kormányt biztosító parlamenti többséget” – mondta a PSD tiszteletbeli elnöke. Traian Basescut azzal vádolta, hogy megpróbál olyan hatásköröket is felvállalni, amelyekre az alkotmány nem jogosítja őt fel. /B. T. : Iliescu elbúcsúzott a szenátustól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Gyökeresen átalakult Románia gazdasági szempontból az elmúlt négy év alatt. A gazdasági mutatók javulásával nőttek a lakosság bevételei. A változás nem kerülte el a magyar többségű településeket sem, ahol hosszú évek után újra jelentős kormányzati befektetések érkeztek. A GDP 2000-ben alig volt negyvenmilliárd euró – idénre minden valószínűség szerint meghaladja a 130 milliárd eurót, vagyis több mint háromszorosára növekedett. A kivitel értéke közel hatszor nagyobb most, mint 2000-ben volt. Akkor Románia valamivel több, mint tízmilliárd euró értékben exportált, idén ez becslések szerint meghaladja a 35 milliárd eurót. Az elmúlt négy évben a közalkalmazottak bére nyolcvan százalékkal nőtt. Az átlagnyugdíj 211 lejről 514 lejre emelkedett négy év alatt. – Elkészült a Gyergyószentmiklós–Parajd, Bucsinon áthaladó útszakasz, illetve a Csíkszereda–Szováta–Balavásár-útvonal feljavítása. /Fejlődés, kormányzati segítséggel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt elmondta, a kampányban beszél arról is, hogy miniszterként mit csinál. Valahogy meg kellene értetni az emberekkel, mit nevezünk közösségnek, ez lenne az erdélyi magyar társadalom legnagyobb feladata, vallja. Tudatosítani kell az emberekben: érdemes elmenni szavazni, Marosvásárhelyen nem az a lényeg, hogy a városnak kevesebb mint fele magyar, hanem az, hogy ha a magyarok elmennek nyolcvan százalékban szavazni, akkor megnyerhetik a választást a városban. Nagy érvágás volt, ami 1990 márciusában történt, ezután több mint húszezer marosvásárhelyi magyar kitelepedett. /Lokodi Imre: „Szóba kell állni mindenkivel”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt nyílt levélben fordult Gergely Balázshoz, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete elnökéhez, amelyben kérte, hogy támogassa a november 30-án sorra kerülő törvényhozási választásokon. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke elmondta: nem tartozik a városi szervezet hatáskörébe az ilyen jellegű döntések meghozatala, ezeket a megyei elnökségnek kell jóváhagynia. Mint mondotta, elvileg semmiféle akadálya nincs annak, hogy támogatásukról biztosítsák Mátis Jenőt. /(P. A. M.): Az MPP támogatását kéri Mátis Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2008. november 26.
A kormány eldöntötte, hogy november 28. és december elseje között egy ingyen menettérti utazást kapnak a vasúton azok a 18 és 25 év közöttiek, akiknek haza kell menniük, hogy szavazhassanak a november 30-i parlamenti választásokon. A döntést a diákszervezetek nyomására hozták meg, mert körülbelül 450 ezer egyetemista nem ott tanul, ahová a személyije szól. A kedvezményt azok is igénybe vehetik, akik más településen folytatnak tevékenységet, vagy a választás napján, különböző okokból nem tartózkodnak lakóhelyükön. /Pataky Lehel Zsolt: Ingyen utazhatnak szavazni a 18–25 év közöttiek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. november 26.
November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 26.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, hogy a székelyföldi közösség nemcsak területi, hanem kulturális és személyi elvű autonómia elérésére törekszik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester arról szólt, hogy a Székelyföldnek etnikai súrlódásoktól mentes autonómiát kell kivívnia. A Székely Nemzeti Tanács átadták a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukennek, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséjának az autonómia-statútumot. Kuszálik Péter újból ironikusan írt az autonómia-tervekről /az autonómia egy olyan gumicsont, amivel bő másfél évtizede játszadoznak a karrierpolitikusok és az amatőrök/. Borbély Zsolt Attila "a 15 évvel ezelőtti neptuni titkos RMDSZ–PSD- tárgyalásokkal kezdődött folyamatról tartott előadást". Kuszálik megjegyezte, hol van már a PSD és Neptun? /Kuszálik Péter: Olvasom az újságban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
2008. november 26.
Ismeretlen tettesek leverték a marosvásárhelyi Teleki Téka épületén található kétnyelvű táblát – számolt be a történtekről Spielmann Mihály, a közgyűjtemény igazgatója. Corina Teodor, a megyei könyvtár igazgatónője mélységesen felháborodott amiatt, hogy a tábla felől érdeklődött az újság. Ez „belső ügy, nem tudom, miért kell vele foglalkozni. Amikor lesz valami közölnivalónk ezzel kapcsolatban, akkor küldünk a sajtónak egy értesítést” – mondta az igazgatónő. Arra a kérdésre, hogy értesítette-e a rendőrséget, az igazgatónő válasza ez volt: „Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy új feliratot helyezzünk el, szerintem ez a legfontosabb. ” A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője, Livia Popa a Krónikától értesült a történtekről. /Máthé Éva: Felirat nélkül a Teleki Téka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2008. november 26.
Hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség miatt az ügyészséghez és a képviselőházhoz fordult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), mert különféle hibákat talált Olosz Gergely RMDSZ-es kéviselőjelölt leadott vagyonbevallásában. A volt energiaügyi elnök nem sorolta fel minden tisztségét és érdekeltségét. Olosz 2007. május 29-e és június 14-e között egyszerre két országos intézmény – az energiaügyi hatóság és az urániumtársaság – vezetője is volt, azaz összeférhetetlen tisztségeket töltött be egy időben, ráadásul jelenleg is hasonló helyzetben van, mert képviselői mandátuma mellett adminisztrátora a Biolact Cooperativa Agricola cégnek, amelynek egyik alapítója volt. /Olosz Gergely nem vallott be mindent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 26.
Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Az Erdély.ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly visszhangot keltett. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul érdeklődését is felkeltette, Bihar megyei körútján Belényesbe látogatott. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?”– tették fel a kérdést. Krammer Teréz tanító, aki a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban már több valótlan kijelentéssel is védelmébe vette az elrománosító plébánost, azt mondta, hogy 50 százalék a románok aránya. Gaál Ernő nyugdíjas tanító viszont kijelentette, náluk nincs román a katolikusok között. A Duna Televízió az elmúlt fél évben többször is bemutatta a belényesi elrománosítást. Ez a plébános több mint 20 éve a magyar feliratoktól is megtisztította a templomot, többségében román nyelvű miséket vezetett be, a templom építési emléktábláját is eltüntette. Azt Erdélyi Napló évekkel ezelőtt részletesen feltárta az esetet, megírva, hogy kitagadással fenyegeti a magyargyűlölő pap a hívek azon csoportját, akik szerinte ellene lázonganak. Mindez nem késztette változtatásra a nagyváradi püspökséget. A belényesi magyar katolikusok maroknyi csapata 18 éve harcol egy magyar papért, de Tempfli József megyéspüspök továbbra is támogatja Ioan Ciobanut és egy hónappal ezelőtt ismételten védelmébe vette az elrománosító plébánost. Így fogalmazott a Duna Televíziónak: „Ma már Belényesben olyan a lakosságnak az összetétele, hogy a görög katolikus románok teszik ki a 70 százalékot és csak 30 százalék a magyar. ” Ez azonban nem igaz. Ciobanu korábban maga is elismerte, hogy több a magyar, mint a román. /Szakács Árpád: Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul. = Erdely. ma, nov. 26./ Előzmény: Elrománosítják a belényesi római katolikus magyarokat ― állította egy olvasói levél. /Belényesi Csángósors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. febr. 13./
2008. november 26.
A rendszerváltás utáni első parlamenti szavazásokon a romániai magyarság még a tömegesen urnák elé járuló románságot is legalább 10 százalékkal felülmúlta szavazási részvételével. Elég Hargita vagy Kovászna megye statisztikáira pillantani, ahol a választói kedv közelebb volt a száz százalékhoz, mint a nyolcvanhoz. Aki élt és mozgott, mindenki elment az RMDSZ-re szavazni. Az első igazi törés idén nyáron, a helyhatósági választásokon következett be, amikor sem az MPP által meghirdetett választás szabadsága, sem az RMDSZ által kitalált újabb és újabb szlogenek nem tudták kicsalogatni házaikból a magyar szavazókat. A székelyföldi szavazók tömegesen maradtak távol a szavazófülkéktől. Ugyanez történt már tavaly ősszel, az EP-választások idején is. Úgy tűnik, az erdélyi magyarság kiábrándult a hitegetésekből, a politikából, az egymást túllicitáló politikusokból. A kiábrándult szavazópolgárnak már nehéz mozgósító üzenetet közvetíteni. Nehéz, de nem lehetetlen. Még néhány nap van hátra a kampányból, hogy meggyőzzék a magyarságot: menjen el szavazni, és magyar jelöltre üsse a pecsétet, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. /Makkay József: Pótolható-e az eljátszott bizalom? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 26./
2008. november 26.
Nem okoztak nehézséget az egységes magyar nyelv és irodalom dolgozat tételei a 7–8. osztályos diákoknak. A dolgozatokat idén először a diákot tanító szakos tanár javítja, majd egy, a javítóbizottság által kijelölt szaktanár. Az egységes dolgozatjegyek átlaga képezi majd középiskolába jutáskor a jegy 50 százalékát. /Antal Erika, Székely Zita: Könnyen ment a vizsga. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő debreceni Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület november 22–23. között rendezte meg a „Határon túli magyar tehetséggondozó központok létrehozásának lehetőségei” elnevezésű konferenciáját, amelyet a Szülőföld Alap (www.szulofoldalap.hu) támogatott. A rendezvényre Ausztriából, Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Horvátországból és Szerbiából érkeztek a határon túli magyar szervezetek képviselői. A konferencián a magyarországi tehetséggondozás jeles képviselői, többek között dr. Balogh László (a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke) és dr. Mező Ferenc (a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület elnöke) tartott előadásokat, valamint számos határon túli magyar szervezet képviselője mutatkozott be. A jövőben (már 2008 októberétől beindult) közösen szervezett képzések, továbbképzések, szakkönyvek megjelentetése, közös pályázatok, oktató- és diákcsere lehetőségek, nemzetközi kutatásban való együttműködés valósul meg a konferencián résztvevő szervezetek együttműködésében. A konferencia erdélyi résztvevői – a kolozsvári Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület képviseletében Somai József és Cseke Mónika Zsófia, – a Centurion Egyesület részéről pedig Török Melinda Mária voltak. /Cseke Mónika Zsófia: Napirenden a tehetséggondozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2008. november 26.
Hargita megyében a születések száma enyhe növekedést mutatott 2007 első félévéhez képest, de a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, tájékoztatott dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. 2007 első felében 1660 születést jegyeztek a megyében, 2008 ugyanezen időszakában 1707-et. Az elhalálozások száma enyhe növekvő tendenciát mutatott /2007 első fele: 1711 elhalálozás, 2008 ugyanezen időszakában 1781/. Hargita megyében 2008 első félévében a természetes szaporulat még mindig negatív előjelű, –0,22 ezrelék. /Forró-Erős Gyöngyi: Tovább csökken a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
2008. november 26.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. november 26.
Elhunyt Kónya Ádám /Brassó. 1935. febr. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. nov. 25./ tudós, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Pótolhatatlan veszteség érte a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig, olvasható a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében. Kónya Ádám tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz–földtan szakán. Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta. /Búcsú Kónya Ádámtól. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. november 26.
Elhunyt Kónya Ádám tanár, aki a miénk, a magyaroké, egész életet átfogó magyar nemzetépítő munkássága predesztinálta őt. Kónya Ádám a székelymagyarság eredeztetésében is a maga útján járt, históriai tényekre alapozott meggyőződése vezette, nyelvészeti, néprajzi, etnobotanikai, történeti ismeretek alapján közelített a kérdéshez, emellett Kőrösi Csoma Sándor útjának-sorsának, Szentkatolnai Bálint Gábor életművének, II. Rákóczi Ferencnek és általában a kuruc korszaknak, majd Kossuth törökországi emigrációjának elkötelezett kutatója volt, Enciklopédikus tudása, páratlan műveltsége tettél élménnyé előadásait. Sylvester Lajos negyven éven át együtt munkálkodott vele. Kónya Ádám nem volt ,,könnyű ember". Az igazáért, az ügyekért kiálló, vitapartnereit néha meg is leckéztető, elkötelezett antikommunista. Halála előtt néhány nappal felháborodással tiltakozott a Háromszék napilap kilakoltatása ellen. Nem volt olyan helytörténeti, történeti, néprajzi, művészettörténeti, kultúrhistóriai, művelődéstörténeti téma, s nem volt olyan, a tudományokban, művészetekben, nemzetépítésben értéket teremtő személyiség, forradalmár, ellenálló, akiről Kónya Ádám egy papírfecnire felírt néhány eligazító szóból ne rögtönzött volna sodró ívű előadást, s a témát ne tudta volna írásban is kibontani. Sokan biztatták: közöljön többet. Remek előadásainak témáit bontsa ki könyvben, kiadványban is. Ezt nem tette, de ennek az ember teherbírásának végessége volt az akadálya. Sepsiszentgyörgyi otthonában a nagyszoba padlóján összevisszaságban voltak bizonyos oldalakra kinyitott könyvek, lapszámok, rajzok és fotók. Könyvek púposodtak széken, asztalon, kredencen, szekrények tetején. Tanítványai rajongtak érte. Meg nem jelent könyvei, tudományos értekezéseinek sokasága tanítványainak és hallgatóinak emlékeiben, tudásában él és gyarapszik tovább. /Sylvester Lajos: Nem várt szellemi napfogyatkozás: meghalt KÓNYA ÁDÁM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 26.
November 29-én lesz Yorick Stúdió ki új bemutatója, Gianina Carbunariu, a kortárs román drámaírás világhír felé menetelő szerzőjének Carbunariunak Stop the Tempo című darabját adja elő a marosvásárhelyi zsebszínház, Sebestyén Aba rendezésében, Demény Péter fordításában. Ez lesz a darab magyar nyelvű ősbemutatója. Nehézséget jelentettek a szövegben Marius Ianus kortárs költő erősen kritikus hangvételű versei. Másként hat, ha magyar színpadról szidják agyon az országot, mint ha bukaresti román színpadról tennék ugyanezt. Ezért a Bizottság együttesnél szövegeivel helyettesítették a Ianus-verseket. /Nagy Botond: Stop the Tempo. Premier a Yorick Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
2008. november 26.
Egy bukaresti cég vette meg a nagyváradi TVS helyi televízió stúdióját Teszári Zoltántól, az RDS tulajdonosától. „Januártól már semmi nem biztos. Új vezetőséggel, új tervekkel kezdünk, igaz új műsorszerkezetet egyelőre nem mutattak be nekünk” – nyilatkozta Szomoru Edina, a TVS magyar nyelvű műsorainak szerkesztője, akinek informálisan annyit jelentettek be: az új program nem megy majd a magyar nyelvű műsorok adásidejének a rovására. A stúdiónak az utóbbi időben már nem volt különálló magyar szerkesztősége, személyzete, az anyagokon a román kollégákkal együtt dolgozva naponta jelentkeztek magyar nyelvű híradóval, illetve hetente három alkalommal magyar adásokkal. /Totka László: Bizonytalan a TVS jövője. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Kortárs zeneszerzők darabjaiból összeállított hangverseny volt a kolozsvári Farkas utcai református templomban. Tudatosítani kell a zenekedvelő közönségben, hogy óriási tehetségű alkotók kortársai vagyunk – vezette be Selmeczi György karmester, zeneszerző a november 24-én tartott Kortársaim köszöntése című hangversenyt. A koncert egy sorozat részét alkotja, amely a Duna Televízió csatornáján is látható lesz. Az opera zenekara Herczenik Anna szólista közreműködésével Kocsis Zoltán, Kákonyi Árpád, Gyöngyösi Levente és Vajda János darabjait játszotta. Zongoristaként az egyik zeneszerző, Kákonyi Árpád is fellépett. Gyöngyösi Levente kolozsvári születésű zeneszerző, a Gólyakalifa opera megzenésítője ezúttal két Csokonai dalt hozott magával. Vajda János zeneszerző két operáját is játszotta eddig a kolozsvári társulat: a Mario és varázslót és a Leonce és Lénát. Vajda számára kellemes meglepetés volt a közönség lelkesedése. /Varga Melinda: Kortárs gyöngyszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 26.
Uray Péter rendezésében William Shakespeare Rómeó és Júliáját viszi színpadra a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínházi műhely. A darabban az M Stúdió hét művészén kívül két vendég is fellép: Júlia szerepét Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésznője játssza, Páriszét pedig a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa, a jelenleg színművészeti hallgató Györgyjakab András. /Farcádi Botond: Rómeó és Júlia az M Stúdió előadásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 26.
Hetedik alkalommal szervezték meg Csernakeresztúron a bukovinai székely mesemondó versenyt. Szabó Julianna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet elnöke immár 14 esztendeje kétévi rendszerességgel szervezi meg a mesemondó vetélkedőt. Idén lemaradtak a pályázati lehetőségekről. Végül néhány önzetlen támogató (AgroCompany, Corvin Kiadó) mellett a saját zsebükre szervezték meg a vetélkedőt. Az erőfeszítés azonban megérte. Az elődöntők után végül 16 kis mesemondó állt színpadra. /Gáspár Barra Réka: Mesemondás hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. november 27.
Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
