Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 651 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 631-651
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. április 4.

Háromszéken és Csíkszéken tart még a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kiválasztása. Nem indít jelöltet az MPP csíkszeredai szervezete az RMDSZ által szervezett előválasztáson – jelentette be Bíró Dénes, a nemrégiben megalakult helyi szervezet elnöke. „Az MPP jelöltjei részt fognak venni az önkormányzati választáson, de nem az RMDSZ által szervezett komédián” – hangoztatta Bíró, aki az előválasztások formáját bírálta, mivel az nem adja meg a lehetőséget a lakosságnak, hogy megyei tanácselnököt, alelnököt, polgármestert és alpolgármestert válasszon, csupán a tanácsosi listán szereplők helyezéseiről dönthetnek. Hasonlóképpen nyilatkozott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, az MSZP sepsiszéki elnöke is. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki területi szervezetének elnöke közleményben cáfolta az elhangzottakat. Hangsúlyozta, valamennyi polgár számára megadatott a lehetőség, hogy jelöltesse magát települése polgármesteri tisztségére, illetve megyei tanácselnök- vagy alelnökjelöltnek is. /Támadásba lendült az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

A Századvég-Forsense magyarországi politológiai intézet legfrissebb felmérése szerint elsöprő népszerűségre tett szert a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Fidesz. Orbán Viktor alakulata a biztos szavazó pártválasztók körében több mint kétharmados támogatottsággal rendelkezik, a kormányzó Magyar Szocialista Párt viszont továbbra is mélyponton áll. A közlemény szerint az összes megkérdezett harminc százaléka szavazna most a Fideszre, míg az MSZP-re mindössze 12 százalék. A két kisebbik önálló parlamenti párt erősorrendje nem mutat változást, az MDF három százalékon, az SZDSZ pedig két százalékon áll. A népszavazás után a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a kormány leváltását, és 34 százaléka volt azon a véleményen, hogy maradjon a kormány, addig most 45 százalékuk támogatja a kormányváltás gondolatát, és csupán 26 százalékuk szeretné, ha maradna a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet. Februárhoz képest 64-ről 68 százalékra nőtt a Fidesznek támogatottsága, míg az MSZP-é 26-ról 20 százalékra csökkent. /Mélyponton az MSZP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese nyitotta meg április 3-án a XV. jubileumi Tudományos Diákköri Konferenciát Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Az 1993-as TDK óta, amikor sikeres államvizsga-dolgozatokat mutattak be, sokat fejlődött ez a diákkezdeményzés, melyen idén 148 hallgatói dolgozat hangzik el. Dr. Módy István marosvásárhelyi származású, Los Angelesben dolgozó agykutató előadásában biztatta a hallgatóságot, hogy a külföldi egyetemeken tökéletesített tudás birtokában térjenek vissza szülőföldjükre. /(bodolai): A múltból a jelent és a jövőt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2008. április 4.

Csutak István Miért, hogyan tovább? /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18., 19./ című írásában megszólította a „nyájas olvasót” is, aki a szövegen átrágta magát. Szakács Nagy Magdolna olvasói levelében jelezte, lehangoló, de sajnos valós a megállítás: a teljesítményorientáltság és a jövőkép hiánya. A levél szerzője meglepődött, amikor azt olvasta, hogy ,,mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi léptékben az erőforrások fejlesztéspolitikai számbavételére. ” Csutak István és a kialakult vita valamit beindított. /Szakács Nagy Magdolna: Valami elkezdődött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2008. április 4.

Április 2-án tartotta éves közgyűlését a Kolozsvár Társaság. Áttekintették a 2003-as indulás óta történteket, elhangzott a 2007-es év szakmai és pénzügyi beszámolója, a 2008. évi munkaprogram. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: szükség van annak közös újragondolására, hogy az induláskor elképzelt tervekből mit lehetett teljesíteni. A cél továbbra is Kolozsvár rehabilitálása, a város múltjának mentéséhez, illetve jelenéhez való hozzájárulás. Nem valósult meg a magyar–román párbeszéd elősegítése, továbbá az az elképzelés, hogy a hátrányos helyzetben levő kolozsváriaknak segítséget nyújtson a Kolozsvár Társaság. Sikeres volt az egyházakkal való kapcsolat, illetve az egyházak egymással való kapcsolatának építése. Kevéssé valósult meg a vállalkozói réteg bevonása a Kolozsvár Társaság munkájába. Tibád Zoltán ismertette a Kolozsvár Társaság talán legnagyobb projektjének, az 1956-os emlékszobor állításának helyzetét. A szobor elkészült, már csak a felállítás van hátra. / F. I. : Működésének elmúlt öt évét értékelte a Kolozsvár Társaság képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

A kérdőíves közvélemény-kutatás alapján Sike Lajos a legkedveltebb szerzője az Új Magyar Szó olvasóinak. Sike szerint azért kedvelik, mert nem a pestiek, hanem az erdélyi magyarok nyelvén és gondolkozása szerint ír. A kérdőívekre az olvasóknak csak öt százaléka válaszolt. Ennek alapján legnépszerűbb Sike Lajos, őt követi Ágoston Hugó, majd Bogdán Tibor és Székedi Ferenc. /Fröhlich Orsolya: Lebegtetés és köd nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2008. április 4.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Háromszék egyik legrangosabb iskolája. A gimnázium az 1990–1991-es tanévtől költözött jelenlegi helyére. Az intézmény oktatói-nevelői munkáját is anyagi támogatásban részesítő Mikes Kelemen Alapítvány finanszírozásában készült el 1993-ban a névadó Zágoni Mikes Kelemen szobra. A 136 férőhelyes kollégium a város más iskoláiban tanuló lányoknak is otthont nyújt, vakációban pedig turisztikai központként működik. A gimnáziumban ebben a tanévben 1300 diák tanul, elemi szinten 16 osztály, az 5–8-as ciklusban 18, gimnáziumi szinten pedig 16 osztályban zajlik a tevékenység. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a nyelvtanulásra. Az iskola valamennyi nyolcadik osztályt végzett tanulója tovább tanul. Osonó nevű diákszínjátszó körük már több országos első díjat szerzett, az erdélyi magyar színjátszás egyik legfontosabb utánpótlás-bázisaként emlegetik. Több mint 50 ezer kötettel rendelkező könyvtárukra is büszkék. Élénk nemzetközi kapcsolatrendszert is ápolnak, az iskola 34 hazai és külföldi testvériskolával tart kapcsolatot. Az iskola 1874-ben nyitotta meg kapuit, első igazgatója Málik József, a kor jeles pedagógusa, pedagógiai szakírója, lapszerkesztője volt. Az iskola az első világháború után felekezeti tulajdonba került, az 1948-as államosításig a református egyházhoz tartozott. Az államosítás után ismét állami elméleti líceum lett, majd 1983-tól ipari líceum. Az 1990–1991-es tanév végén a színmagyar gimnázium létrehozása érdekében zajló helyi tárgyalások eredményeként az iskola helyszínt változtatott, a régi székhely ma a román nyelvű Mihai Viteazul Főgimnáziumnak ad otthont. A Mikes Kelemen Gimnázium jelenlegi igazgatója Jancsó Árpád tanár. /Kovács Zsolt: A „vándorló” iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

Egy Nagyvárad központjában lévő kiállítóterem és egy alkotóház hiányzik leginkább a város képzőművészeinek – derült ki a Párbeszéd Nagyvárad jövőjéért című beszélgetéssorozaton, amelyen mintegy 40 váradi magyar és román képzőművész jelent meg, hogy Biró Rozália alpolgármesterrel és Pásztor Sándor RMDSZ-es tanácsossal tárgyaljon. /Fried Noémi Lujza: Kiállítóteret kérnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

A nyárádmenti Szentgerice lakói szinte egyenlő arányban két protestáns felekezethez, a reformátushoz és az unitáriushoz tartoznak. Előbbi mintegy négyszáz egyháztagot, utóbbi valamivel több mint háromszázötvenet számlál. A két felekezet a színmagyar falu cigányságán is „testvériesen osztozik”. Az unitáriusok a települést Szentgerlicére keresztelték, ami később Szentgericére egyszerűsödött. „Miénk a múlt, a reformátusoké a jövő” – fogalmazott Balázs Sándor unitárius lelkész. Az unitárius gyülekezet öregedik, tavaly hat keresztelő és tizenkét temetés volt. Református kollégája, Rigmányi Benjámin nem küzd hasonló gondokkal. Sokan költöznek a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő faluba. Rigmányi büszkesége a nőegylet, tagjai mindenben segítenek. /Szucher Ervin: Összetartozó protestánsok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

Pomogáts Béla, a transzilván magyar irodalom és szellemi élet avatott ismerője szerint éppen a kisebbségi sorsban és különösen Erdélyben lehet érzékelni azt, hogy a könyvek milyen meghatározó módon viszik előre a nemzeti közösség ügyét. Erdélyben a könyvkiadás nem jó bizniszt, hanem szolgálatot jelent. Tőzsér József, a tizenötödik születésnapját ünneplő Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója már fiatalon a könyvek terjesztésében találta meg szolgálatát. A Tőzsér-posta – ahogyan Beke György elnevezte az egyszemélyes intézményt – több ezer erdélyi magyarnak küldött el több millió könyvet. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ma Erdély és a magyar szálláshely legjelentősebb könyvműhelyei közé tartozik. A legkiválóbb magyar költők, írók, történészek, társadalomtudósok, néprajzosok kiadója. /Ambrus Attila: Igevár a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2008. április 4.

Az 1945. január 14-én Simonyifalváról a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak tiszteletére emlékművet szeretnének állítani a helybeli a katolikus templom kertjében. Az emlékmű ünnepélyes felavatását júniusra tervezik. Április 6-ára a kezdeményezők megbeszélésre várják a Simonyi Imre Művelődési Házba a hozzátartozókat és az érdeklődőket. /Kiss Károly: Emlékművet a Simonyifalváról elhurcoltaknak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2008. április 4.

Április 3-án átadták Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumának új szárnyát, amely az egyetem fennállásnak 1959–1989 közötti időszakát mutatja be, korabeli fotók és egyéb dokumentumok alapján. Külön portrésorozat ábrázolja az egyetem kiemelkedő tudományos személyiségeit. Az egyetemi múzeum régebben berendezett termeiben régi írógépek és fotómasinák mellett külön pannók ábrázolják az 1872–1918-as időszak között működő Ferenc József Tudományegyetem történetét, az 1919–1948-as I. Ferdinánd Király Egyetemet, az 1945–1959-es időszakot felölelő Bolyai Egyetemet és a román egyetem Nagyszebenben töltött öt évét is. /S. B. Á. : Átadták az egyetemi múzeumot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 4.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület székelyudvarhelyi osztályának három fő tevékenységi területe a természetjárás, a honismeret és a természetvédelem. 2007-ben 20 gyalogtúrát szerveztek, felkerestek 30 települést, megtekintve azok néprajzi jellegzetességeit, műemlékeit és természeti ritkaságait. Folytatták az elkopott turistajelzések 2006-ban elkezdett felújítását. /M. L. F. : EKE – a természetjárók egyesülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

2008. április 4.

Pihenésre, nyugalomra alkalmas Székelyudvarhelyen a Jó Pásztor Papi és Idősek Otthonának külső-belső környezete. A 2002-től működő intézmény a Jó Pásztor Alapítvány megvalósítása, amelynek kuratóriuma Gyulafehérváron működik, és a mallersdorfi ferences nővérek személyzetét dicséri otthoniassága. Léstyán Ferenc atya 95. születésnapját nemrég ünnepelték, aki legújabb könyvén dolgozik. /Molnár Melinda: A Jó Pásztor biztonságos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

2008. április 4.

Színes falikárpitok, szőnyegek, függönyök, zászlók, hagyományos és különleges terekben kibontakozó kompozíciók alkotják a tizenkettedik alkalommal Marosvásárhelyen megrendezett Ariadné textilművészeti kiállítás anyagát. Az alkotói fantáziának semmi nem szab határt. Nagy Dalma marosvásárhelyi képzőművész, az Ariadné kiállítás ötletgazdája elmondta, meghívására ötven alkotó jelentkezett. Életre kelt hagyomány címmel április 6-án nyílik az erdélyi népi iparművészet lakástextiljeit bemutató kiállítás Marosvásárhelyen. A Kali Margit gyűjteményéből létrejött tárlaton Csíkszéktől a Mezőségig és Kalotaszegig számos régió népi textilmunkái – falvédők, párnahajak, varrottasok – tekinthetők meg. /Antal Erika: Gyapjúból szőtt képversek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. április 5.

Románia legnagyobb sikere a bukaresti NATO-csúcson az, hogy az Észak-atlanti Szövetség kiegészíti az amerikai rakétavédelmi rendszert, így Románia is védelem alá kerül – olvasható a román sajtóban. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lényegében kizárta saját lemondását, valamint az előre hozott választások lehetőségét is. A magyarországi kormányválságot értékelve Gyurcsány azt mondta: az országnak a koalíciós kormányzás lenne az érdeke, de az egypárti, kisebbségi szocialista kormány megalakulására van a legnagyobb esély. Hangsúlyozta: céljuk, hogy „egyensúlyi pályán tartsák a gazdaságot”. /Gyurcsány nem mond le, és előrehozott választás sem lesz. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2008. április 5.

Egyetért a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének vezetősége Eckstein-Kovács Péter szenátorral, aki a két párt közti megegyezést sürgette. Örülnek a szenátor ígéretének, mely szerint az RMDSZ nem folytat majd agresszív kampányt. Sajnálattal vették tudomásul, hogy László Attila megyei RMDSZ-elnök Eckstein szenátorral ellenkező magatartásról tett tanúbizonyságot a román sajtóban, mondta Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke. Kolozs megyében és Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya 18 százalék körüli, nem lehet gond a koalícióval járó megemelt 8 százalékos választási küszöb átlépése. Azokon a településeken viszont, ahol a magyarság számaránya lényegesen alacsonyabb, az MPP nem ragaszkodik saját jelölt indításához. /Sz. K. : RMDSZ–MPP koalíció? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

Elavult, manipulálásra lehetőséget adó módszernek nevezte az előválasztásokat Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint Gazda önmagával is vitatkozik, hiszen február elején még az előválasztásokért szállt síkra. Gazda Zoltán cáfolta azt a hírt, miszerint Szász Jenő MPP-elnök Antal Árpádot támogatná a polgármesteri szék elnyerésében. Antal Árpád elmondta, Szász Jenő március elején megkereste őt és egy RMDSZ―MPP választási szövetség létrehozását ajánlotta. /Farkas Réka: Megkezdődött a kampány? (RMDSZ–MPP-polémia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2008. április 5.

A sepsiszentgyörgyi előválasztások eredményeinek semmissé nyilvánítását és új előválasztások szervezését kéri az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformja. Nem fogadják el, hogy ,,félrevezetés és csalás útján kerüljenek egyesek az RMDSZ városi tanács jelöltnévsorára”. Március 30-án egyesek ,,durván megsértették az erkölcsi szabályokat, és ez megkérdőjelezi a kialakult névsort”. /Farkas Réka: Új előválasztást kér a KDM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2008. április 5.

Emil Boc kolozsvári polgármester bejelentette, indul a választáson, mivel az elmúlt négy évben elért eredményei feljogosítják a választópolgárok további bizalmára. Kolozsvár Románia gazdasági fővárosává válhat, jelentette ki. /Nagy-Hintós Diana: Emil Boc bejelentette indulását a polgármesteri tisztségért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

Román és magyar roma-kutatók, politikusok, roma közéleti személyiségek részvételével vitát rendeztek április 5-én Brüsszelben a romák európai integrációjának témakörében. Járóka Lívia néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő arról beszélt, hogy az Európai Uniónak elő kellene írnia a tagállamok számára azokat a minimális követelményeket, amelyek teljesítésére a romák kirekesztése elleni hatékony fellépéshez szükség lenne. A brüsszeli programsorozatot a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, a brüsszeli Román Tájékoztatási Központ, a Nyílt Társadalom Intézete, valamint több roma szervezet állította össze. /Rendezvénysorozat Brüsszelben a roma integrációról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2008. április 5.

Marosvásárhelyen a Kövesdomb felett, a Kishegyszőlőben magánterületen ismeretlen tettesek meggyaláztak két sírt. A két sírkövet ledöntötték. /(vajda): Feldúlt sírok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2008. április 5.

Avató rendezvényt tartott április 3-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalommal foglalkozó munkacsoportja, kabinetszobája korszerűsítésének befejezése és névcseréje alkalmából. A terem ezentúl Dézsi Lajos /1868-1932/ nevét viseli, aki egykor az egyetem régi magyar irodalomtörténeti professzoraként alkotott maradandót. Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem) főleg a hagyatékából ránk maradt Próbaelőadás című alkotása révén méltatta Dézsi Lajos, 1921–1932 között Szegeden is dolgozó professzor munkásságát. Dézsi Lajos fáradhatatlanul kutatott régi irodalmi emlékek után, forráskutatása világirodalmi értékeket is érintett. Munkái során mai ésszel elképzelhetetlenül sokat másolt. Az előadás után négy szakkiadványt mutattak be. Pozsony Ferenc az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban című kötetet (szerkesztette Balázs Mihály és Gábor Csilla) ismertette, amely a Kolozsvár 2006 konferencián elhangzott előadások bemutatása. A további bemutatott könyvek: Gábor Csilla Szöveghagyomány és íráskultúra a korai újkorban című munkája, Gábor Csilla: Doctrine – Virtue – Memory. Seventheenth-century Hungarian című kötete az erdélyi és anyaországi magyar tudományosságról (meditáció, fogalomtörténet, esettanulmányok, prédikáció) szól angolul Európához. Tóth Zsombor 12 tanulmányának ad helyet A történelmem terhe című antropológiai szemléletű könyve, amely szövegtörténet-írást, híres emberekről szóló történeteket és viszonylag kevésbé ismert írókról szóló munkákat tartalmaz. /Ö. I. B. : Teremavatás bölcsész módra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

Április 2-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán tanszéki szeminárium keretében bemutatták Ágoston Vilmos A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvét. Gyimesi Éva professzorasszony közreműködésével maga a szerző, az Erdélyből az anyaországba elszármazott író, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány nacionalizmussal és médiapolitikával foglalkozó kutatója nyújtott részletes ismertetést. /Ö. I. B. : Igazságkeresés mítoszrombolással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

1942 augusztusában az erdélyi írók marosvécsi találkozóján néhány író nyilatkozatot fogalmazott, amelyet a helikoni közösség elfogadott. Szövege az Erdélyi Helikonban megjelent 1942 őszén, az erdélyi magyar írók nyilatkozataként. A szöveg az erdélyi népek közti békesség, a kultúra és a humanizmus értékeinek védelmében írott valóságos himnusz. Elítéli a Budapestről Erdélybe ejtőernyőzött hivatalnokokat, intézményeket és kormányzati szerveket, szembefordul a náci ideológiával és hatalmi gyakorlatával. Az aláírók között volt Wass Albert. Szőcs Géza kiállt Wass Albert mellett, aki irodalmunk jelesei között van, akkor is, ha felfogásában és eszközeiben egy anakronisztikusabb, 19. századi eszményt látszik folytatni. A funtineli boszorkány című regénye a román nép iránti szimpátiának, a vele való mélységes együttérzésnek olyan dokumentuma, amelyet a jobb érzésű románok is elismernek. Szőcs Géza sérelmesnek tartja az egész magyar kultúra nevében, hogy valaki azért számítson mind a mai napig stigmatizáltnak, mert 60 évvel ezelőtt Bukarestben valaki kiagyalt egy azóta sem bizonyított vádat. Mások azt mondják, nem Wass Alberttel van baj, hanem azokkal, akik nevét a zászlójukra tűzték. Akkor azokkal tessék vitatkozni, hangsúlyozta Szőcs Géza. (Szőcs Géza: A százéves Wass Albert. Erdélyi Napló, 2008. március 5.) /(bölöni): Mit üzen a sírból? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2008. április 5.

A tordai Petőfi Kör idén is meghívta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjait az általa szervezett Aranyosszéki Népfőiskola előadására, ahol a meghívott diákok Nagyenyedi csillagok címen mutatták be legfrissebb „tanulmányaikat”. Az egyik diák gróf Mikó Imrét mutatta be, aki nemcsak diákja volt az iskolának, hanem főgondnoka is, a másik Szász Károly püspök sokoldalúságát hangsúlyozta, a harmadik Barabás Miklós festőművész életútját vázolta fel. Végül Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár Áprily Lajosról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston a Fenichel Sámuel Önképzőkör vezető tanára: Torda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 5.

Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont a 2008/2009-es tanévben az óvodai és elemi oktatás terén is több csoportot, illetve osztályt indít, tájékoztatott Ádámkó István, az iskola igazgatója. Összesen öt, három német és két magyar tannyelvű óvodai csoport tartozik jelenleg a Hám János Iskolaközponthoz. Jövőre további két csoportot, egy németet és egy magyart szeretnének még indítani. Annak ellenére, hogy a 2008/2009-es tanévben már nem egy, hanem két első osztály indul a tanintézményben, még mindig túljelentkezés van. Két kilencedik osztályt indítanak a jövő tanévben. /(gyöngyi): Két óvodai csoporttal és egy első osztállyal több indul jövőre a Hám János Iskolaközpontban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2008. április 5.

A szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum és az iskola szülői bizottsága közösen szervezi meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt a Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei művészeti líceumok végzős diákjai számára. A verseny május 30-án lesz. A verseny névadója, Germán Péter a líceum diákja volt. A kolozsvári konzervatórium elvégzése után a szatmárnémeti filharmónia együttesének tagja lett. Később a Baden Baden-i Filharmónia koncertmestere, ahol egy segélyalapítványt hozott létre. Szatmárnémetibe nagy tételben küldött partitúrákat, hegedűt, brácsákat és csellókat. Halála után a szatmárnémeti Művészeti Líceum nagyobb összeget örökölt, amiből a jövőben szeretnének emléket állítani a hegedűművésznek, s a nevével fémjelzett versenyeket megszervezni. /Első alkalommal rendezik meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2008. április 5.

A kolozsvári Helikon folyóirat ötszázadik számához érkezett. A Helikon az új irodalmi törekvéseknek úgy szándékozott teret biztosítani, hogy eközben a mindenkori magyar irodalom és kultúra értékei ugyancsak szem előtt tartassanak, írta Szilágyi István főszerkesztő. A Helikonnak mára sikerült a határok nélküli magyar irodalom kolozsvári műhelyévé válnia. (Szilágyi István: 500 bizony, Helikon, XIX. évfolyam, 2008. 6. (500.) szám – március 25.) /Lapozó. Ötszázadik számához ért a kolozsvári Helikon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 631-651




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998