Csökkenő tendenciát mutat a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma: magyar tagozaton 248 gimnáziumi osztályt indítanak és 112 szakiskolai osztályt, ami az elmúlt évhez képest visszaesés. Országosan 239 ezer helyet biztosít a Tanügyminisztérium a kilencedik osztályba, ebből 10 080 hely magyar osztályban van. Idén először érvényes az a rendelet is, hogy osztályonként két-két roma nemzetiségű gyermeknek is biztosítanak helyet. /Darvas Beáta, Pásztor Krisztina: Kevesebb magyar gimis? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 3.
Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 3.
László V. Ferenc nevéről vallott írásában. Keresztlevele szerint László Ferenc Áron. Születési bizonyítványában Francisc az első keresztneve. A személyazonosságiba is ez került be. Felerősödött benne, hogy beilleszkedjen a román tudományos és sajtóéletbe, hogy Francisc László-ként is legyen valaki. Románul is jelentek meg Bartókról könyvei. Nemcsak a Korunkban, a budapesti Muzsikában és Magyar Zenében, olykor a kecskeméti Forrásban közöl tanulmányokat, hanem a bukaresti Muzicában is, nemcsak a Szabadságba ír publicisztikákat, hanem a Tribunába is. Így három szerzői neve is van. Amit magyarul (és japánul) közölt, annak aláírása László Ferenc, amit az indoeurópai nyelveken (németül, angolul és franciául), azok alatt természetesen az ő szórendjükhöz (és a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatához) igazodó Ferenc László áll, románul pedig Francisc László. Negyedik szerzői nevét, a László V. Ferencet azért használja a Szabadságban meg-megjelenő cikkei alatt, mert amikor jelentkezett a közírásban, névrokona, László Ferenc sportújságíró már rég és sokat közölt a lapelődben, az Igazságban. Mint kezdőnek, meg kellett különböztetnie nevét az övétől. László V. Ferenc amikor megházasodott, szász feleségével úgy döntöttek, hogy kölcsönösen felveszik egymás családnevét. Így útlevele szerint Laszlo-Herbert Francisc-Aron (ékeztetek nélkül az „á”-n és az „ó”-n, mert a hatóságok számítógépe nem ismeri a magyar betűsort). László V. Ferenc nem pironkodik a sok név miatt. Az olyan rugalmasabbakra is szükség van, akik közvetítenek, vallja. /László V. Ferenc: Hogy hívnak? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 3.
Budapesten és Bukarestben egyaránt könyvfesztivált rendeznek a héten. Hetvenkilencedik alkalommal rendezik meg június 5. és 9. között az Ünnepi Könyvhetet Budapesten, harmadik alkalommal a Bookfestet a bukaresti Romexpo kiállítócsarnokában, június 4. és 8. között. A budapesti rendezvény, immár 7. alkalommal, a Gyermekkönyvnapok elnevezésű rendezvénnyel társul. A Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákon 142 pavilon áll majd, és 218 könyves cég mutatja be az összesen mintegy 400, újdonságként megjelenő kötetét. Tizennyolc határon túli magyar kiadó is jelen lesz a rendezvényen, köztük a csíkszeredai Pallas-Akadémia, Kolozsvárról a Kriterion, a Koinónia és a Polis Kiadó érkezik, Marosvásárhelyről pedig a Mentor. A bukaresti Bookfesten 160 kiadó lesz jelen könyvújdonságaival. Ez alkalommal újból a román fővárosba érkezik Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, továbbá Esterházy Péter, akinek a Harmonia caelestis című regénye megjelenik románul. /Könyvünnep két fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 3.
Május 31-én megnyílt Kolozsváron, Barabás Miklós Céh székhelyén a Napsugár című gyermeklap illusztrációiból készült kiállítás. Németh Júlia műkritikus, a céh alelnöke megjegyezte, a Napsugár 51 éves története alatt még nem fordult elő, hogy a folyóiratban megjelenő rajzokból készüljön kiállítás. A tárlatnyitójára a Szabadság és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében megrendezett gyermeknapi eseményhez igazodva, korábban került sor. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elmondta, kilenc képzőművész illusztrációi sorakoznak a falakon, az utóbbi 10–12 év munkáiból válogattak. /(köllő): Napsugár-illusztrációk a BMG-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 3.
Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye szervezésében június 3-án nyílik a Békesség Istentől – A székelyföldi reformáció évszázadai című kiállítás, amelyen részt vesz az ugyanezen a napon rendezett egyházmegyei közgyűlés több mint 120, a gyülekezeteket képviselő küldött is. /(Molnár Melinda): A székelyföldi reformáció évszázadai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./
2008. június 4.
Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 4.
Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 4.
Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2008. június 4.
Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./
2008. június 4.
Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Magasabb a Háromszéken leadott érvénytelen szavazatok száma az országos átlagnál. A megyei tanács-lista esetében a 88 653 voksból 11 552 érvénytelen, azaz 13,03 százalék, miközben az országos átlag 7,91 százalék. A végleges eredmények szerint a harminctagú megyei tanácsban tizenöt mandátumot kap az RMDSZ (az eddigi huszonöt helyett), s ráadásul övé az elnöki tisztség. Szavazatokban ez 36 061-et (46,77 százalék) jelent az RMDSZ-nek, és 37 648-at (46,18 százalék) Tamás Sándornak. Az MPP megyei tanács-listája 20 958 szavazatot kapott (27,18 százalék, ez kilenc mandátumot jelent), Kovács István 22 648-at (27,7 százalék). /Demeter J. Ildikó: Sok az érvénytelen szavazat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2008. június 4.
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ nem érte el az öt százalékos küszöböt /4,86 százalékot kapott, 124661 szavazatot/, így nem lesz képviselete a megyei tanácsban. Az RMDSZ-nek két településen egy-egy tanácsosi mandátumot sikerült szereznie, nyolcat viszont elveszített az előző évekhez képest. A Magyar Polgári Párt (MPP) összesen két településen van jelen a megyében, csupán 304 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-es besztercei városi tanácsosok száma is csökkent, eddig Gönczi Irénke és Ilyés István dolgozott a helyi tanácsban, a mostani választás eredményeképpen az RMDSZ-nek csak egy tanácsost, Ilyés Istvánt sikerült bejutatnia az önkormányzatba. Az RMDSZ-nek 31 helyi tanácsosi mandátuma van a megyében. Elvesztettek öt helyi tanácsosi tisztséget vidéken, egyet Besztercén, kettőt pedig Bethlenben. Ugyanakkor Rettegen és Mezőörményesen egy-egy RMDSZ-es helyi tanácsossal több képviseli majd a magyarságot. Az MPP csak Felőrben és Árpástón van jelen. Árpástón az MPP-re leadott szavazatok száma elég volt ahhoz, hogy az új magyar párt egy tanácsost juttasson be a helyi közigazgatásba. A kilenc RMDSZ-es polgármester közül egyetlen egy jutott tovább a második fordulóba: Árpástón Joó János. /D. I. : Beszterce-Naszód megye. Az RMDSZ hat tanácsosi helyet veszített. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
A végleges adatok szerint az Arad megyei önkormányzatban három hely jut az RMDSZ-nek, 17 a PD-L-nek, 6 a PNL-PNTCD-nek, 4 a PSD-nek és 2 a PC-nek. /Három hely az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2008. június 4.
Krassó-Szörény megyében a választók 0,5 százaléka, Resicabányán pedig 0,4 százaléka szavazott az RMDSZ-jelöltekre. Megyei viszonylatban a PD-L győzött. /Makay Botond: (Vég)eredménytelenség Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2008. június 4.
Az RMDSZ az MPP által elvont szavazatokra hivatkozott, amikor magyarázta, hogy nem sikerült megszerezni a Szilágy megyei tanácselnöki tisztséget, hogy kisebbségbe szorult az RMDSZ-frakció a Maros Megyei Tanácsban, hogy kevesebb képviselőt juttatott be a szövetség az aradi önkormányzatba. Úgy tekintik, hogy az MPP olyan valamit vett el tőlük, aminek a jogos tulajdonosai lettek volna. Ezen a szemüvegen át a választó csak eszköznek látszik. /Gazdag Árpád: A magyar szemüveg. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
A sepsiszentgyörgyi tanács legnagyobb frakcióját képező Magyar Polgári Párt (MPP) Gazda Zoltánt, a tanácsosi lista vezetőjét, a párt megyei alelnökét jelölik alpolgármesternek. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt kijelentette: amennyiben a második fordulóban elnyeri a polgármesteri tisztséget, akkor az egység jegyében a másik alpolgármesteri tisztségre RMDSZ-es személyt szeretne. Sepsiszentgyörgyön a végleges választási eredmények szerint az MPP 9 tanácstagot juttatott be a városi tanácsba, az RMDSZ 8-at, a Román Pártok Szövetsége 3-at, bejutott Madalin Guruianu független jelölt is. Az alpolgármester megválasztásához a tanács kétharmados döntésére van szükség, ezért a két magyar szervezet egymás támogatása nélkül nem állíthat alpolgármestereket. /Kovács Zsolt: Alpolgármesteri ajánlatok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete hivatalos óvást nyújtott be a választási bizottsághoz a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok megszámlálásával kapcsolatos esetleges tévedésekre vonatkozóan. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hivatalos eredményhirdetés még nem volt, de tudomásukra jutott, hogy a szavazatok összesítése nyomán az RMDSZ-nek 19 szavazat hiányzik az 5%-os küszöb átlépéséhez. Az RMDSZ óvásunkban azt kéri, hogy Újszentesen, Óbében, Óbesenyőn és Temesrékáson ellenőrizzék és számlálják újra az érvénytelenített szavazatokat. Az RMDSZ-re Temes megyében több mint 11. 400 szavazatot adtak le, a küszöb teljesítéséhez hiányzó 19 szavazat kevesebb mint 1%-ot jelent. Négy évvel ezelőtt a temesvári tanácsba való bejutáshoz hiányzott 24 szavazat az RMDSZ-nek. Akkor is óvtak, de az óvást a választási iroda megalapozatlannak találta. /Pataki Zoltán: Megóvta a választások eredményét a temesi RMDSZ! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2008. június 4.
A marosvásárhelyi választási események megerősítik azt, hogy Romániában még semmi sem visszafordíthatatlan. Milyen hitelességi ül vissza székébe a város polgármestere, akit dokumentálható választási csalással, megbotránkoztató visszaélésekkel azonosít egy fél város? Milyen hitelességgel beszélhet demokráciáról egy olyan ország politikai elitje, ahol a politika köztudomásúlag évtizedekig a merevség és a korrupció megtestesülése volt? /Lokodi Imre: Vásárhely – folyt. köv. ? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 4.
Marosvásárhelyen eddig nem igazán jeleskedtek a hatóságok a kampánycsend alatt történt sorozatos törvénysértések miatt benyújtott óvások ügyében. Különösen súlyos az, ami az egyik televíziótársaság operatőrével történt, és ami bűnügyi eljárást vonna maga után. A kampánycsend megsértését filmező operatőr elmondása szerint a kameráját a törvénytelenséget jegyzőkönyvelő rendőrök szeme láttára a Salubriserv tulajdonosa, Sorin Terbea erőszakkal elvette, majd autójába vágta magát és elhajtott. . A rendőrparancsnok arra hivatkozik, hogy nincs tudomása rendőrségi csoport helyszínen tartózkodásáról. Június 3-án a Népújság érdeklődésére a rendőrparancsnok azt mondta: folynak a vizsgálatok, de többet nem árulhat el, mivel az ügyészséggel együtt dolgoznak az ügyön. Közben a főügyész azt nyilatkozta, hogy ők egyelőre csak felügyelik a nyomozást, de a bűnügyi eljárás megkezdését a rendőrség még nem kérte! Milyen jogállam az, amelyben ilyen esetek történhetnek? /Antalfi Imola: Az illetékes szervek időhúzására játszanak! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2008. június 4.
A lap munkatársa, Székedi Ferenc elítélte a Magyar Polgári Párt elnökét, aki a választáson elbukott, de „biztosította magát, hogy legalább az olyannyira utált pártlistán bekerüljön a megyei tanácsba. ” A választás számarányai arra utalnak, hogy „az MPP-elnök demokratikus lepelbe burkolt zsarolási potenciálja nagymértékben csökkent”, a megújuló, korszerűsödő RMDSZ önmagában is átlépte „a parlamenti küszöböt, és megfelelőképpen képviselni az erdélyi magyarság sokszínűségét. ” /Székedi Ferenc: Kudarc vagy győzelem? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 4.
A választások első fordulójában az MPP beváltotta első ígéretét, sikerült győztes csapatot állítania a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban – jelentette sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. A huszonegy fős testületben a legtöbb mandátumot, kilenc helyet szereztek meg, és megvan alpolgármester-jelöltjük is, Gazda Zoltánt javasolják erre a tisztségre. Csinta Samu szeretne megegyezni az RMDSZ-szel, hogy ők állítsák a másik alpolgármestert, ez jó alapja lenne az egység újrateremtésének. Csinta Samu az MPP értékrendjébe nem illeszkedő gesztusként említette az RMDSZ-nek a Háromszék fejlécével megjelentetett kampányújságát. – Ez az RMDSZ-es újság, az emberek szembehazudását célzó gesztus volt – fejtette ki. Antal Árpád, az RMDSZ jelöltje azt állította, hogy nincs köze az RMDSZ-es laphoz. Csinta Samu, kihívta egy nyilvános vitára ellenfelét, Antal Árpádot. /Farkas Réka: Vitára hívja ellenfelét (Csinta Samu kampányban) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2008. június 4.
Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Autonómiatörekvéseik támogatását kérték a vajdasági magyarok képviselői Budapesten az Országgyűlés június 3-án tartott szakbizottsági ülésén, ahol a testület a szerbiai helyzet értékeléséről hallgatta meg a korábban választási koalícióba tömörült magyar szervezetek vezetőit. Az ülésen a bizottság formálisan nem nyilvánította ki támogatását, de a meghallgatást követően Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában. /Támogatást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
Ukrajna és Magyarország közjogi méltóságaihoz, valamint nemzetközi fórumokhoz fordul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az ukrán oktatási miniszter rendelete miatt, amely a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének az államnyelvre történő cserélését készíti elő. A KMKSZ elnöksége Ungváron vitatta meg az ukrán oktatási miniszter május 25-én kelt, az ukrán nyelv oktatásának javításáról szóló rendeletét, amellyel kapcsolatban nyilatkozatot fogadott el. Közleményében a magyar szervezet megállapította: az ukrán nyelvoktatás javítását célzó „ágazati program alapelve a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukrán nyelvre történő fokozatos lecserélése, amelyet egyes tantárgyak ukrán nyelven történő oktatásával, illetve más tantárgyak kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével kívánnak biztosítani”. A KMKSZ az ukrán oktatási miniszter intézkedését alkotmányellenesnek, a hatályos ukrán törvényekkel és Ukrajna által aláírt nemzetközi megállapodásokkal ellentétesnek tartja. /Nemzetközi fórumokhoz fordul a KMKSZ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2008. június 4.
Számbelileg Arad megye magyarsága egyre vékonyodik, azonban erősödik benne a bizonyítás vágya. Mennyi szépirodalmi, helytörténeti, társadalomtudományi vagy más jellegű könyv bemutatója volt az utóbbi időben helyi magyar szerzők tollából. Mindezek ellenére az aradi magyar szerzők elszigetelten dolgoznak, publikálnak. Az Írószövetség temesvári fiókjának van magyar tagozata, de ők sem vetik „vigyázó szemüket” Aradra. A Román Írószövetség aradi csoportja alig tud valamit a magyar pályatársakról. Akkor mutatnak érdeklődést, ha műveik magyar tolmácsolásáról van szó. Pár évvel ezelőtt biztatóan indult meg a kapcsolatfelvétel. A közös irodalmi antológia, a Ponton, amelyben Békés megyei magyar és román, illetve az aradi román és magyar tollforgatók is publikáltak, egyetlen megjelenés után kifulladt. /Puskel Péter: A napfénytaksától az elszigeteltségig. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2008. június 4.
Elkezdődött az óvodába való beiratkozás, azonban nincs elegendő hely a gyermekek fogadására, nagyobb városokban a helyek már az első órában megteltek. Megoldást a magánóvodák jelenthetnek, amelyek száma az elmúlt években megduplázódott, de így sem fedezik a szükségleteket. A minisztérium a helyhiányt úgy oldja meg, hogy iskolákban nem használt termeket, illetve olyan helyiségeket, amelyeket most bútorraktáraknak használnak, átalakítanak óvodákká. A magánóvoda drága: az egy gyerekre eső havi díj akár 600 lej is lehet. Románia az egyetlen olyan ország, amely semmilyen támogatást nem ad a magán oktatási intézményeknek. Kovászna megyében 168 állami óvoda működik, támogatásukban a helyi tanácsok vállalnak szerepet, jelezte Keresztes Ildikó, a megyei tanfelügyelőség referense szerint a megyében egyetlen magánóvoda sem működik. Hargita megyében 13 300 helyet biztosítanak az állami óvodák, idén 17 ezer gyermek óvodaköteles a megyében. /Fleischer Hilda: Kaszálnak a magánóvodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
