Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta életművükért Gáll Ernő nyugalmazott filozófusnak és Fodor Sándor írónak. A kitüntetést febr. 12-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében nyújtotta át Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet. Szőcs Ferenc Budapest után a második helyre becsülte azt a Kolozsváron folyó értékteremtő munkát, mely az összmagyarság szellemi kincsesházát gyarapítja. /Kitüntetési ünnepség Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./
1998. május 17.
Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./
1998. szeptember 24.
Karácsonykor jelenik meg Erdélyben a Kolozsváron szerkesztett új magyar napilap, közölte Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. December 24-én megjelenhet a Keleti Újság önálló napilap. /Új magyar napilap Erdélyben. = Magyar Hírlap, szept. 24./
1998. október 16.
Kelemen Hunor művelődési államtitkár beszámolt tevékenységéről. Kifejtette, hogy munkájában "az RMDSZ programjában megfogalmazott alapelvek irányították és irányítják". Célja a civil társadalommal való aktív együttműködés, valamint a romániai magyar közösség javát szolgáló, a nemzeti identitás megőrzését és megerősítését segítő jogi keret megteremtése. Közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatban: Kolozsváron az Állami Magyar Színházban modern stúdiótermet alakítanak ki, Marosvásárhelyen sikerült tisztázni a Tompa Miklós Társulat vezetőjének hatáskörét és folytatni a beruházásokat, Nagyváradon az Állami Magyar Színház 200. évfordulójának megünneplésének anyagi hátterét a minisztérium biztosította. 1997-ben a Korunk, a Művelődés és A Hét részesült támogatásban, idén ezt a listát bővíteni tudták a Helikonnal. A könyvkiadók állami támogatása is eredményes, a legkülönbözőbb műfajokat támogatták. Bár nem tartozik közvetlenül a minisztérium hatáskörébe a műemlékvédelem területén is sikerült projekteket kidolgozni és megvalósítani, közéjük tartozik az erdélyi reneszánsz kastélyok, udvarházak felújítása. Az államtitkár sikernek könyvelte el, hogy augusztusban a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amellyel létrehozták a Kulturális Művelődési Alapot, művelődési intézetek és programok számára. Nem sikerült viszont megvalósítani az állami levéltárak civil ellenőrzés alá vonását, belügyminisztériumi ellenkezés miatt. Az államtitkár még kiemelte: "ebben az évben nagy hangsúlyt fektettünk a szórványvidékek támogatására, valamint olyan rendezvények szervezésére, segítésére, amelyek mindenekelőtt a fiatalok nemzeti identitásának erősítését szolgálják". /Kelemen Hunor művelődési államtitkár: Mit sikerült és mit nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1998. október 21.
Az okt. 22. és 25-e között zajló VIII. Könyvszalon keretében első alkalommal mutatkozik be magyarországi könyvkiadó Kolozsváron. A Balassi Könyvkiadó bemutatójára október 22-én kerül sor a Bánffy-palotában. A Szegényeknek palota című esszékötetet Egyed Péter egyetemi tanár és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője ismerteti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/
1999. március 1.
A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a https://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a https://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1999. március 20.
Várhatón április végén új, országos terjesztésű magyar napilap indul Kolozsváron. Az új lapot tavaly nyár óta szervezik. Verestóy Attila szenátor, vállalkozó, akinek kiterjedt kábeltévés érdekeltségei vannak erdélyi városokban, elmondta, hogy minden erejével dolgozik a nap megalakításán, de nem árult el, kikkel tárgyal. A HVG szerint az új napilap mögött részben ugyanazok állnak, akik megszervezték Budapesten a Napi Gazdaság című napilapot. Először Keleti Újság lett volna a lap címe, a jelenlegi tervek szerint viszont Krónika lesz a neve. Kiadója egy Kolozsváron bejegyzendő cég lesz, melyben 90 %-os részesedésük lesz a magyarországi befektetőknek, a többi a Stanik István vezette nagyváradi Scripta Kft. szellemi apportja. Õ ugyanis hónapok óta dolgozik a lap koncepcióján, a piacfelmérésen. A főszerkesztő Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének docense lesz, a szerkesztőbizottság elnöke Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a felelős szerkesztő pedig Stanik István. - A felmérések azt mutatják, hogy 80 ezer magyar vásárol román nyelvű országos napilapot, ennek az olvasóközönségnek a felére számítanak. A kolozsvári Typo Holding nyomja majd az újságot. - Magyar kormánykörök azt az elképzelést tanulmányozzák, hogy valamelyik erdélyi megyei lapot kellene magyarországi segítséggel országos napilappá felerősíteni. /Riba István: Új romániai magyar napilap terve. Keleti Krónika. = Heti Világgazdaság (Kolozsvár), márc. 20./
1999. április 16.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége Kolozsváron a 40 évvel ezelőtt tragikusan elhunyt Szabédi László költőről, egyetemi tanárról. A kolozsvári Belvárosi Unitárius templomban Bálint Benczédi Ferenc lelkész mondott emlékező beszédet. Szabédi verseiből összeállítást adott elő Sebesi Karen Attila. Az ünnepség után a költő házsongárdi sírját koszorúzták meg. Ez alkalommal Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott emlékbeszédet. /Szabédi Lászlóra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1999. április 27.
Kétéves fennállását ünnepelte az Érmihályfalvi Figyelő. Érmihályfalván 1997 áprilisában Boros József tanár munkájának köszönhetően indult el a havilap. 1998 márciusától Sz. Sütő Éva lett a főszerkesztő, 1998 ősze óta pedig Zih Noémi vezetésével készül a lap. Az ünnepségen Cseke Péter, a Korunk főszerkesztője színvonalas kiadványnak mondta az Érmihályfalvi Figyelőt. /Rencz Csaba: Kétéves az Érmihályfalvi Figyelő. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. május 27.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)
1999. június 1.
A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./
1999. július 6.
Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./
1999. július 19.
Júl. 17-én Raván faluünnepet tartottak. Sokfelől jöttünk, és mégis egyek vagyunk, hangzott el Tőkés László püspök igehirdetésében a kis székely falu unitárius templomában. Korunk bálványai: az anyagiasság, az önzés, a gyűlölet, az isten- és emberellenesség. A világ zaja ezekkel nyomja el templomaink hívó harangszavát - hangoztatta a püspök. Adorjáni Levente unitárius pap húsz éven át pásztorolta a kis gyülekezetet. Lassan magnak se marad maholnap magyar a faluban. Hiszen a legfiatalabb férfilakos is ötvenöt éves - és csak egyetlenegy van belőle. Rava leghíresebb szülötte, Kedei Zoltán marosvásárhelyi festőművész, szólalt fel. Csete Árpád lelkész ismertette a találkozóra elkészült emlékkiadványt, amely egyház- és faluképet nyújt, eszmélésre, továbbgondolásra, cselekvésre késztető adattárat és történetet kínál, a "következtetést" az olvasóra bízva. A szerkesztés a Csete Árpád, a kivitelezés a Master Druck munkája. Júl. 18-án az istentiszteletet Szabó Árpád unitárius püspök végezte. /Bölöni Domokos: Rava a tizenkettedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
1999. július 20.
A Korunk (Kolozsvár) júniusi számát a színházaknak szentelte. Szakemberek és színészek vallomása olvasható a folyóiratban. Visky András A rejtőzködő színházról írt. Poszler György a világirodalom szerepét elemezte a rendezőképzésben. /Színész - történő színház. Korunk, június. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
1999. augusztus 24.
Aug. 27-én a Kolozsváron, a Korunk Kávéházban bemutatják Kibédi Varga Áron Noé könyvei /Komp-Press, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében. A Hollandiában élő irodalomtudós, költő kötete az irodalomtörténet-írás, irodalomelmélet aktuális problémáit tárgyaló tanulmányok mellett néhány erdélyi vonatkozású szöveget is tartalmaz. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1999. augusztus 26.
Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1999. október 10.
Gaál Gábor a kommunista diktatúra 1945 utáni első éveinek vezető marxista ideológusa volt, a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, akadémikus. 1950-ben bírálni kezdték megjelent könyvét, a bírálat egyre hevesebb lett. A támadó cikkeket eddigi elvtársai /Csehi Gyula, Sőni Pál, Robotos Imre/ írták, élükön a nagyhatalmú Salamon Ernővel, aki a Iosif Bogdan nevet vette fel. Sokan a bírálatok hatásának tudták be azt, hogy szívroham végzett vele 1954-ben. Gaál Gábor kanonizációja megindult, volt tanítványai több könyvet adtak ki, a méltatások során az egykori marxista vezető hős, mártír és áldozat lett. Tordai Zádor /Legyünk realisták!, Magvető, Budapest, 1977/, Tóth Sándor /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986. Balassi, Budapest, 1997/, Gáll Ernő /Számvetés, Komp-Press, Kolozsvár, 1995/ könyvei sorra tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. Tóth Sándor még azt is kifejtette, hogy életművének azt a részét, amely jelenleg "értelmezhetetlen", azt az életműtől el kell különíteni. /Tehát a "dogmatikus" szellemű tanulmányait./ Tapodi Zsuzsa helyesen állapította meg, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez Gaál Gábor szövegkorpuszának, életművének egyharmada, ezt akkor írta, amikor megvalósulni látszott az a rendszer, amiért harcolt, ekkor volt főszerkesztő, tanár. Ez tehát az életmű szerves része. /Tapodi Zsuzsa: A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-i utóélet kultikus vonulata. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10. - 19. sz./
1999. október 12.
Elhunyt dr. Módy Jenő professzor. Hosszú időn át írta tudományos ismeretterjesztő cikkeit, melyek a Korunkban, A Hétben és a többi lapban jelentek meg. A nekrológot író pályatárs vallott arról, milyen önzetlenül dolgozó tudós volt dr. Módy Jenő, szaklapokban és kongresszusokon hétszer szerepelt együtt a nevük, de még 38 tanulmánya van, amelyek az ő ellenőrzése alatt készültek. Vannak közöttünk, akikre büszkék lehetünk, állapította meg, közülük is elsők között Módy Jenőre, akinek tízezrek köszönhetik gyógyulásukat. /Rákosfalvy Zoltán: Elvesztettünk egy nagy tudóst és igaz magyar erdélyi embert. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Dr. Módy Jenő /Marosvásárhely, 1927. máj. 22. - Marosvásárhely, 1999. okt. / egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, kutatási területe a klinikai biokémia volt. 1990-ben jelent meg Kolozsváron A molekulák és az élet című könyve.
1999. október 16.
Nagy László az 1993-ban írt XII. osztályos, máig egyetlen irodalomtankönyvet nézte át, amely a romániai magyar irodalommal foglalkozik 1918-tól kezdve. Azon költők-írók közül, akik a "felszabadulás" előtt alkottak, 19 íróról külön fejezetben szól egy-két lecke (ezek közül 3 illegális kommunista, a mintegy 200 magyar anyanyelvű kommunista értelmiségi 1,5%-a; a maradék 16 a 150 000-re tehető magyar értelmiséginek kb. 0,01%-a). Közülük heten hosszú ideig szívvel-lélekkel szolgálták a rendszert. A könyv a sztálini idők bebörtönzöttei közül hét közéleti személyiséget említett, ezek közül öt kommunista. Az 1944 előtti éveket ismertető fejezetben a legtöbbet előforduló név Gaál Gáboré (tízszer), aki a Korunk főszerkesztője. Állítsuk ezt szembe Mikó Imre (ugyanazon időszakot tárgyaló) Huszonkét év című könyvével. Ennek végén, a névmutatóban Gaál Gábor neve egyáltalán nem található, míg például egy másik lapszerkesztő, Jakabffy Elemér neve 15-ször, a Brassói Lapok hangadó szerkesztője, Szele Béla 8-szor, Kacsó Sándor kétszer, Balogh Edgár szintén kétszer szerepel. /Nagy László: Számok és viták. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
1999. október 27.
Okt. 27-én tartották Kolozsváron a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány anyagi támogatásával a Román-magyar kulturális kapcsolatrendszer című konferenciasorozat második rendezvényét. Az Erdélyi irodalomkritika témájú értekezlet a Román Írószövetség lapjának, az Apostrofnak, illetve a Korunk kulturális folyóiratnak a támogatásával jött létre. Szilágyi Júlia irodalomkritikus és dr. Mircea Popa egyetemi tanár voltak az előadók. Szilágyi Júlia inkább párhuzamos monológnak, mint dialógusnak találta az erdélyi magyar és román irodalomnak a kapcsolatát. Mircea Popa szerint az erdélyi román kritika nemcsak a nemzeti irodalomra alapozódott, hanem a különböző etnikumok közötti párbeszédre is. Szilágyi Júlia megállapította: Mindenképpen nyitottnak kell lennünk, nincs miért önmagunkba zárkózva duzzognunk. /Erdei Róbert: Irodalmi kritika a román-magyar kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1999. november 11.
Nov. 13-án Kolozsváron Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Hoch Sándor, a Gloria Kiadó igazgatója mutatja be Papp Tibor: Neked határtalanul mindent lehet... című verseskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1999. december 13.
A Korunk folyóirat vetélkedőt szervezett erdélyi magyar középiskolás diákok számára. A vetélkedő két témája: A magyarság ezerszáz éve Európában és Az 1848-49-es szabadságharc európai visszhangja. Kántor Lajos főszerkesztő elmondta, hogy régi hagyomány felélesztéséről van szó, a folyóirat és az iskolák kapcsolatának szorosabbá tételéről. Rövid előadásában Kiss András ny. levéltáros Kolozsvár történelméből villantott fel jellemző mozzanatokat. /Diákvetélkedő a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1999. december 20.
Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1999. december 21.
Megjelent Izsák Sámuel kolozsvári professzor A múlt ösvényein (orvosművelődési írások) /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1999/ című könyve. A kötetbe foglalt írások nagy része szakfolyóiratok mellett a Korunk, A Hét, a Szabadság hasábjain jelent meg először. /Németh Júlia: A múlt ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2000. január 27.
A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat decemberi lapszámát Kolozsvárnak szentelte. A kincses városról olvashatunk vallomásokat mai és hajdan élő írók tollából. A folyóirat mellékletében /A város mellényzsebben/ fiatal szerzők írásai sorakoznak. A grafikai anyag a kolozsvári képzőművészeti főiskola diákjaitól származik /Kolozsvárról - Kolozsvárért. A Korunk decemberi lapszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2000. január folyamán
A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/
2000. február 22.
Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. március 4.
Márc. 3-án Kisebbség és kultúra címmel tartott tanácskozást a Korunk és az írószövetség román lapja, az Apostrof. Nicolae Balota és Kántor Lajos előadásaikban azt próbálták bebizonyítani, hogy a kultúrában nem létezik többség és kisebbség, a kultúra, bármilyen nyelven, az egyetemesség kifejezője és eszköze. Nicolae Balota elmondta, hogy miközben a különböző kultúrákban az egyetemesség dominál, addig a közép-kelet-európai mindennapokra a nacionalizmusok újjáéledése jellemző. Kántor Lajos szerint román-magyar viszonylatban csak nagyon szűk rétegek között élő a kulturális "kapocs", elsősorban azért, mert a kisebbségi kultúra nem jut el a többséghez. /A kultúrában nem létezik többség-kisebbség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 20.
Márc. 17-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében megalakult a legújabb irodalmi csoportosulás, a Baldóver Irodalmi Kör. Az ülésen a műfordításról volt szó. A fiatal költő-fordítók kifejtették: verset fordítani óriási felelősség, szükséges hozzá bizonyos fokú alázat a szerzővel, a szöveggel és az értelemmel szemben. /Sándor Boglárka: Beindult a Baldóver. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
