Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 25.
Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2001. október 3.
Sem a magyar kormány, sem pedig más kormányzati szervek a törvény értelmében nem támogathatnak határon túli magyar politikai pártokat, és ugyanez vonatkozik a közalapítványokra is - jelentette ki okt. 2-án az MTI-nek Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Az elnök arra a sajtóhírre reagált, amely szerint a magyar kormánypárt különféle csatornákon finanszírozza egyes romániai magyar szervezetek platformjait, s ezzel megsérti a román politikai pártokról szóló jogszabályt. Kijelentette: valamennyi magyarországi, költségvetésből származó és a határon túlra irányuló támogatás elosztása és eljuttatása a nyilvánosság számára hozzáférhető és megismerhető módon történik. Szabó Tibor közölte: a határon túli magyar szervezetek finanszírozásának témájában elindított esetleges kormányellenes támadás, félreértelmezhető nyilatkozat vagy kommentár nem magyar érdeket szolgál, miként nem szolgálja a szomszédos országokkal való együttműködést sem, ezért káros. A Mediafax hírügynökség szerint okt. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott: véleménye szerint a magyar kormánypárt, a Fidesz valóban nyújt egyfajta politikai támogatást a Reform Tömörülésnek, arra viszont nincs semmiféle tárgyi bizonyíték, hogy az RMDSZ-platformot anyagi támogatásban is részesítenék. Úgy vélekedett: a politikai támogatás a "politikai szimpátiának, ideológiai közelségnek, és régi barátságoknak" köszönhető. - Arra kértük a Fideszt, hogy az RMDSZ egészével alakítson ki közeli kapcsolatot, azt viszont senkinek nem tilthatjuk meg, hogy az RMDSZ-en belüli, különböző csoportokkal rokonszenvezzen - tette hozzá Markó Béla. /Szabó Tibor: Nem támogat határon túli pártokat a magyar kormány". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 22.
Gheorghi Prisecaru, Suceava megyei kormánypárti képviselő, a magyar státustörvény alkalmazásának a felfüggesztésére kidolgozott román indítvány európa tanácsi előterjesztője a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta: Románia az Európa Tanács plénumán továbbra is azért harcol, hogy felfüggesszék a magyar státustörvény alkalmazását. Prisecaru szerint várható volt a Velencei Bizottság Románia számára kedvező döntése. A román képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy "egyes országok a kisebbségi kérdéssel visszaélve viszályt keltenek, és bizonyos európai térségek destabilizációját idézik elő, ahogyan az Délkelet-Európában is történt". /Románia továbbra is a státustörvény felfüggesztését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2001. november 1.
Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-képviselő okt. 30-án Predealon elgázolt a gyalogátkelőhelyen egy bukaresti nőt - jelentette a Mediafax hírügynökség. A brassói rendőrség sajtószóvivője, Emil Rada szerint a baleset során a képviselő a zebrán nem adott előnyt az átkelő gyalogosnak. A szabályosan közlekedő Elena Stoenica (61) medencecsonttörést, jobb válltörést és számos más sérülést szenvedett, előbb a brassói megyei kórházba utalták be, majd elvitték egy fővárosi kórházba. Ráduly Róbert nyilatkozata szerint a baleset nem a gyalogátkelőhelyen történt. A gépkocsija előtt hirtelen felbukkanó nő át akart rohanni az úttesten, s a képviselő nem tudta kikerülni az ütközést, mert szemből is jött egy gépkocsi. A baleset után Elena Stoenica kezdetben nem emlékezett semmire, majd megváltozatta nyilatkozatát, s később már azt mondta: gyalogátkelőhelyen gázolták el. /Zebrán gázolt a képviselő? Ráduly tagadja a vádat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2001. november 15.
Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő részt vesz nov. 16-án a bukaresti CEFTA-találkozón, megbeszélésükön valószínűleg a státustörvény is szóba kerül, jelentette ki nov. 14-i sajtótájékoztatóján Victor Micula, román külügyi szóvivő. A Mediafax jelentése szerint a román kormányfő Orbán Viktornak címzett levelében ismételten tudomására kívánja hozni a státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat, amelyek jogosságát - Nastase szerint - az EU újból megerősítette. - Magyarországnak el kell döntenie, hogy a státustörvény kérdésében az európai normákat kívánja követni, vagy Európa jövőjének etnikai megközelítését választja - jelentette ki Nastase. /Nastase-Orbán találkozó pénteken. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 16.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója nov. 15-én úgy nyilatkozott: egyetért Ioan Rus belügyminiszter kijelentéseivel, miszerint az RMDSZ és a magyar kormány ténykedése miatt az állam elveszítette tekintélyét és befolyását Hargita és Kovászna megyében. Timofte szerint valószínű, hogy a belügyminiszter a Román Hírszerző Szolgálattól származó adatokra alapozta bejelentését. Az említett megyék román kulturális és civil szervezetei közleményben tiltakoztak a Sapientia magánegyetem csíkszeredai épületében folyó állítólagos román- és európaellenes propaganda akciók miatt - adta hírül a Mediafax. A szervezetek képviselői felszólították az illetékes hatóságokat, hogy akadályozzák meg a hasonló rendezvényeket, mert, szerintük, a legutóbbi koszovói konfliktusok is egy hasonló, felsőfokú tanintézményből indultak. Ugyanakkor arra kérték a Tanügyminisztériumot, hogy folytasson alapos vizsgálatot a Sapientiánál, s ha indokolt, vonja vissza működési engedélyét vagy akadályoztassa meg az intézmény akkreditálását. Elítélték a Sapientiánál tartott Székelyföld konferenciát, amelyen hat magyarországi adjunktus azon véleményének adott hangot, miszerint a térség "független európai tartománnyá" alakulhatna. Tiltakoztak a Duna tévében közvetített, az ortodox egyház terjeszkedéséről és a térség elrománosításáról szóló adás miatt is. Románellenességgel vádolják a Sapientiát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2001. december 14.
Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. december 21.
Az RMDSZ nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a romániai magyar kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és ugyanakkor pozitívan hatna az általános reformokra, jelentette ki dec. 20-án Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Mediafaxnak adott nyilatkozatában azt követően, hogy megbeszélésre került sor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői között. A szenátor elmondta: a megfogalmazott javaslat "nem az egyik vagy a másik részről merült fel", hanem "mindkét részről megfogalmazódott gondolat". Az egyeztetésről Verestóy Attila elmondta: a találkozón az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, Frunda György szenátor volt még jelen, a kormánypártot Viorel Hrebenciuc képviselő és Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára képviselte. Tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás kiértékelése baráti beszélgetéssel folytatódott, amelynek során felmerült az a kérdés is, hogy többen akadályozni próbálják, mások meg elősegíteni szeretnék az újabb RMDSZ-SZDP-egyezmény megkötését. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a közeljövőben újabb kormányzati szerepet vállalna-e, Verestóy kifejtette: - Nem időszerű még ezt a kérdést tárgyalás témájává tenni. Jelen pillanatban számunkra a leghatásosabb eszköz a parlamenti együttműködés, amelyet az elkövetkezőkben sokkal több konkrétummal és biztos garanciákkal kell majd megtölteni. - Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ olyan javaslatot tett volna az SZDP-nek, miszerint belépne a kormányba. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti ülésén világosan körvonalazódott, hogy elvben a jelenlegi együttműködési formát kellene folytatni. Mindezt azonban csakis akkor, ha megfelelő feltételeket lehet kialakítani az együttműködéshez. Az egyeztetésről Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az RMDSZ olyan javaslattal állt elő, hogy kész kormányzati felelősséget vállalni a SZDP-kabinetben. Gusa értelmezése szerint ennek "az RMDSZ-javaslatnak" az lehet az oka, hogy a szövetség vezetőinek megítélése szerint 2001-ben a Nastase-kabinet elkötelezte magát a reform iránt. - Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a Szabadságnak elmondta: tudomása szerint az RMDSZ semmilyen vezető testülete nem tárgyalt hivatalosan ilyesmiről, Verestóy szenátornak valamiféle magánakciója lehet ez, a piac "tesztelésére" dobhatta be a hírt, hogy a reakciók függvényében bonyolíthassa saját tárgyalásait. - Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben valóban van egy olyan csoport, amelynek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon legyen, hiszen a koalícióban töltött négy évben már kipróbálhatták, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni az egyéni érdekeket. A romániai magyar közösség, akinek javára köttetett ez a szerződés, egyáltalán nem lát semmit az együttműködés hozadékából. Toró kijelentette: mindaddig, amíg az elemzést nem végzik el, nem lehet egyértelmű választ adni a hogyan továbbra. Az elmúlt egy esztendő azonban sajnos arra enged következtetni: a romániai magyarság semmit sem nyer azon, ha az RMDSZ kormányra lép az SZDP-vel. Verestóy szenátor nyilatkozatára reagálva Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ legalább annyira a hatalom szerelmese, mint a Szociáldemokrata Párt. Basescu szerint a két párt nem szolgálja az ország érdekeit. /P.A.M - Sz. K.: Kormánybalépését fontolgatja az RMDSZ? Markó cáfolja, hogy a szövetség ajánlatot tett volna az SZDP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2002. január 20.
Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2002. január 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 24-én döntött arról, hogy támogatja az RMDSZ és az SZDP között tervezett együttműködési megállapodás megkötését és elfogadta a megállapodás tervezetét, amelyről a hét végén tárgyalnak a kormánypárttal. Egyhangú döntés született. A tanácskozásról hiányzott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az elkövetkező napokban a két politikai alakulat véglegesíti az együttműködési megállapodásba foglalandó célkitűzéseket, és lehetséges, hogy már a jövő hét folyamán aláírják a dokumentumot. /Döntöttek az egyezmény felújításáról. Az RMDSZ és az SZDP már jövő héten aláírhatja az új megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2002. január 28.
Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. február 1.
2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 13.
Febr. 11-én került sor az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság első ülésére. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Attila képviselőházi, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetők, Borbély László ügyvezető alelnök, Frunda György SZKT-elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök volt jelen. A tanácskozáson az egyezményben foglaltak gyakorlatba ültetésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök a találkozót követően a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: megállapodtak abban, hogy febr. 28-ig véglegesítik az elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező, úgynevezett Lupu-törvény módosításával kapcsolatos tárgyalásokat. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a képviselőházi frakcióban megalakult Polgári Szárny egyik tagja kifejtette: természetesnek tartaná, ha a hetente sorra kerülő kiértékelő tárgyalásokon a "kilencek" is meghívást kapnának. /Sz. K.: Elemezték az RMDSZ–SZDP megállapodást. A Polgári Szárny is részt szeretne venni a kiértékeléseken. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2002. február 19.
Adrian Paunescu PSD-s szenátor a szenátus előtt bejelentette: önként jelentkezik tanúnak Szlobodan Milosevics perében. A szenátor elmondása szerint "mint egyszerű és lojális európai állampolgár, aki hozzá szeretne járulni az igazság kiderítéséhez" utazna Hágába és tenne vallomást Szlobodan Milosevics ártatlansága mellett. Paunescu az Európai Bizottság előtt már egyszer elmondott beszédét szeretné megismételni. Állítás szerint Antal József, egykori magyar miniszterelnök és Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter illegális fegyverkereskedésbe bonyolódott a horvát ellenállókkal, és Magyarország 24 ezer kalasnyikov típusú géppisztolyt és egyéb lőfegyvereket, illetve lövedékeket adott el a horvátoknak, hogy azok hatékonyabban bomlasszák Jugoszláviát. Paunescu felháborítónak nevezte az európai szervek Milosevics-ellenességét, és azt, hogy senki sem mer kiállni a háborús bűnökkel vádolt egykori vezető mellett. Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke, a szenátus tagja elismerőleg egyetértéséről biztosította a PSD-s szenátort /(Mediafax), átvette: Transindex, febr. 19./
2002. február 23.
Magárahagyott Erdély címmel egyszerű bizalmatlansági indítvány nyújt be jövő héten a Nagy-Románia Párt - jelentette be febr. 22-én Corneliu Vadim Tudor szenátor, a párt elnöke. Elmondta: az NRP-t a kormány árulása késztette erre a lépésre, amely — Tudor véleménye szerint — az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény felelőtlen felújításában kulminált. A szenátor biztos abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt is támogatja majd az indítványt, az RMDSZ-szel és a kormánypárttal szemben az utóbbi időben tanúsított magatartásuk legalábbis erre utal — vélekedett Tudor. - Itt az idő, hogy a határokon belüli és kívüli románság megtudja: az Iliescu–Nastase rezsim Románia történelmének egyik legszégyenteljesebb tettét hajtotta végre, amikor 1 millió szavazatért cserébe eladta Erdélyt az évszázados ellenségnek, a sovén magyaroknak — hangoztatta. A Nagy-Románia Párt elnöke kérni fogja Markó Béla szenátor kizárását a felsőházból, hiszen azáltal, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke átvette a magyar igazolványt, magyar állampolgárrá vált - mondotta. Vadim kijelentette: március 15-én, a magyarok nemzeti ünnepén Kolozsvárra utazik, ahol részt vesz a 10 éve polgármesterré választott Gheorghe Funar jubileumi ünnepségén. Markó Béla a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Tudor kezdeményezése finoman fogalmazva butaság, hiszen a magyar igazolvány nem egyenértékű a magyar állampolgársággal. /Markó szenátor kizárását kezdeményezi az NRP. Március 15-én Kolozsváron "ünnepel" C. V. Tudor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. március 19.
Sokallják a bejelentett személyek számát egyes kolozsvári népszámláló biztosok. A Gheorghe Funar vezette bizottság már az első napon bírságolt. Hamis adat szolgáltatásának vélte, hogy egyesek olyan személyeket is nyilvántartásba akarnak vetetni a számlálóbiztosokkal, akik nem szerepelnek az épület házkönyvében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a népszámlálás nem arról szól, hogy ki hány személyre fizet közköltséget. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke túlbuzgóságnak nyilvánította a kolozsváriak eljárását, és bejelentette, kivizsgálja az ügyet.Jóformán el sem kezdődött a népszámlálás, Kolozsváron kilenc személyt máris megbírságoltak. Erről Vasile Gherman, a városi népszámláló bizottság titkára kijelentette, a megbírságoltak közül öten nem engedték be lakásukba a számlálóbiztost, négyen pedig hamis információkat diktáltak be a kérdőívekbe. Gheorghe Funar utasítására a városházán háromtagú bizottság alakult, mely a számlálóbiztosok által jelzett gyanús esetek kivizsgálásával foglalkozik. A kolozsvári népszámlálás vezetői kijelentették, törvényellenes lenne, ha megneveznék a megbírságolt személyeket, annyit azonban elárultak, hogy magyarok és románok egyaránt voltak közöttük. Vasile Gherman a sajtótájékoztatót követően a Krónikának nyilatkozva már finomította korábbi kijelentését. "Ezek egyelőre csak jelzések. Ki kell még szállnunk a helyszínre, hogy ellenőrizzük. Nem úgy kell értelmezni, hogy az érintettek máris megkapták a tízmillió lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet. Az eseteket még tárgyalja a bizottság" – magyarázta a titkár. Elmondta, a számlálóbiztosok abból következtettek a hamis adatok közlésére, hogy egyesek olyan személyeket akartak nyilvántartásba vetetni, akik nem szerepeltek a tömbház adminisztrátora által vezetett házkönyvben. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke, Codrea Pop a Mediafax hírügynökségnek kijelentette, vizsgálatot indítanak a kolozsvári bizottság által állítólag kirótt bírságok ügyében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, az RMDSZ külön elemezte a házkönyvben nem szereplő személyek esetét. Mint elmondta, sokan azért nem szerepelnek ebben a nyilvántartásban, hogy a családjuk kevesebb közköltséget fizessen. "De Romániában a népszámlálás nem arról szól, hogy ki fizet közköltséget – jelentette ki Takács. – Ennek azt kell kimutatnia például, hogy hány polgár rendelkezik kolozsvári állandó lakhellyel. A bediktált adatokat a törvény szerint semmi másra nem lehet felhasználni." Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, törvényesen jár el az a személy, aki nyilvántartásba veteti az állandó lakcíme szerint vele egy fedél alatt élő hozzátartozóját még akkor is, ha történetesen nem tartózkodik a városban vagy az országban. Ha a számlálóbiztosok ezt kifogásolják, törvénytelenséget követnek el. Az RMDSZ kéri, hogy az ilyen eseteket az érintettek a szövetség helyi irodájában is jelezzék. /Gazda Árpád, Lázár Lehel: Kivizsgálják a biztosok túlkapásait. Bírságolással indította a népszámlálást a Gheorghe Funar vezette kolozsvári bizottság. = Krónika (Kolozsvár), márc.
2002. április 18.
A kormány ápr. 30-ig benyújtja a Parlamentben az egyházi javak visszaszolgáltatásának tervezetét, nyilatkozta ápr. 17-én a Mediafaxnak Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy ezt Adrian Nastase kormányfő jelentette ki a szövetség képviselőivel folytatott megbeszélésen. Az RMDSZ delegációja, a református, római katolikus és unitárius egyházak püspökei ápr. 17-én az egyházi javak visszaszolgáltatásáról tárgyaltak a miniszterelnökkel. A magyar történelmi egyházakat Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, és Szabó Árpád unitárius püspök képviselte. Borbély László elmondta, a kormányfővel folytatott megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a bizonyos egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó, érvényben levő kormányrendeletek alapján két-három héten belül 8?10 épület visszakerüljön az egyházak tulajdonába. Ahol pedig a kommunizmus idején lerombolták a templomokat, a katolikus, az ortodox és az unitárius egyház támogatást kap a kormány segélyalapjából. A találkozón Jakubinyi György érsek fejtette ki az egyházak azon álláspontját, miszerint elkobzott javaik teljes és természetben történt visszaszolgáltatását várják, ragaszkodnak a restitutio in integrum elvéhez. Az elmúlt években a román kormányok már több rendeletet adtak ki néhány tucatnyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról. Az egyházi képviselők ismételten sürgették ezeknek a rendeleteknek a gyakorlati végrehajtását. Szabó Árpád püspök és Kovács Zoltán, Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka leszögezte: a kormányfővel tartott mostani találkozótól függetlenül az erdélyi magyar történelmi egyházak négytagú főpapi küldöttsége ápr. 20-án elutazik Strasbourgba, hogy az Európa Tanács illetékes fórumaival ismertessék: mi történt valójában az elmúlt 12 évben Romániában az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. /Zöld út az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására? Strasbourgba készülnek a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2002. április 25.
Ápr. 29-én a tájékoztatási minisztérium pénzügyi támogatásával a bukaresti egyetem és több civil szervezet a parlament Nicolae Balcescu termében nagyszabású szimpóziumot szervez A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása témával. Markó Attila államtitkárhelyettes jelezte: hivatalukat nem is tájékoztatták a szimpóziumról. Daniel Jurcan, a minisztérium kommunikációval és országimázzsal foglalkozó államtitkára közölte, nem ő foglalkozik vele. Eugen Popescu minisztériumi igazgató arról tájékoztatott, hogy a szimpóziumot a minisztérium támogatja anyagilag, de a szervezés már nem tartozik hatáskörébe. Erre a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete vállalkozott. Sepsiszentgyörgyön Ioan Lacatusu igazgató elmondta: a programot napokkal ezelőtt eljuttatták a Rompreshez és a Mediafaxhoz. Számít a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületre. - A kolozsvári Babes?Bolyai Egyetemen oktató csángó-szakértőket nem hívták meg a tervezett megbeszélésre. /(Gyarmath János): Csángószimpózium és háttere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2002. április 30.
Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási győzelmét Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP vezetője a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában. Úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román?magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elővenni. - Az MSZP jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövőben is számíthatunk - mondta. /Nastase "melegen" üdvözli az MSZP győzelmét. Hogyan tovább, román?magyar kapcsolatok? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. május 7.
Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány ügyvezető igazgatója cáfolta azt a Mediafax hírt, amely szerint az ügyvezető igazgató azt nyilatkozta volna a román sajtó képviselőinek, hogy Markó Béla (akinek részvételét a Civil Fórum megnyitásán beharangozták) "nem tulajdonít kellő fontosságot az erdélyi magyar társadalom problémáinak, és az utolsó pillanatban lemondta a fórumon való részvételét." Egri István leszögezte: Markó Bélát meghívták a Civil Fórum 2002 rendezvényére, de nem tudott eljönni, ugyanis a fórum munkálataival egy időben a csángó közösség körében tartózkodott. Ezért Markó Béla lemondta a fórumon megtartandó köszöntő beszédét. A román sajtó önkényes módon úgy továbbította a hírt, hogy az RMDSZ kizárólag politikai szervezetté vált, és Markó Béla nem nyújt elsőbbséget a magyar közösség mindennapos problémáinak. /Cáfoló nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2002. május 8.
Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 27.
Gheorghe Funar polgármester hivatali visszaélés és Románia törvényeinek (nevezetesen a helyi közigazgatási törvénynek) a be nem tartására való bujtogatás vádjával bepereli Vasile Soporan prefektust — adja hírül a Mediafax. Kolozsvár polgármestere elvárja az igazságszolgáltatástól, hogy kényszerítse a prefektust az említett jogszabály alkalmazására, amely — Funar értelmezése szerint — a helyi tanács feloszlatására kötelezi a kormány Kolozs megyei helytartóját. A polgármester azt követeli, Soporan minden nap késedelemért fizessen 100 millió lejt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezete közleményében kifejtette: véleményük szerint is fel kell oszlatni a tanácsot, tekintettel a tanácsosok soraiban tapasztalható összeférhetetlenségi esetekre. Az előrehozott választásokat azonban nem csak az önkormányzati képviselők, hanem a polgármester újraválasztására is ki kell terjeszteni. /Bepereli a prefektust a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2002. június 4.
II. János Pál pápa felszólítást intézett az Európai Unióhoz, hogy vegye fel tagjai sorába Romániát – jelentette jún. 3-án a Mediafax, idézve az olasz AGI hírügynökséget. A Mediafax szerint az AGI nem pontosította, hogy milyen kontextusban hangzott el a pápai felszólítás. "Ilymódon Románia jobban hallathatja majd hangját Európában és a világban" – idézte a pápát a hírügynökség. A katolikus egyházfő szerint Románia haladást ért el a gazdasági és szociális reformok terén, ami – az ország hosszú távú fejlődésén kívül – jó jel az európai integráció szempontjából is. Pápai felszólítás. Románia EU-s felvételéért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2002. augusztus 5.
Egyre több híresztelés lát napvilágot arról, hogy Románia ismét a vízumköteles országok feketelistájára kerülhet. Aug. 3-i számában a Le Monde arról írt, hogy meg nem nevezett források szerint Párizs "diszkrét lépéseket tesz" az Európai Bizottságnál ennek érdekében. A francia napilap szerint a francia polgárokat irritáló koldusok zöme a Törökországban és Romániában "székelő" bandák segítségével jut el az Európai Unió országaiba. Az utóbbi időben francia lapok címoldalán és a képernyőkön, az illegális bevándorlásról szóló beszámolókban a román romák jelennek meg a leggyakrabban. Ennek tudatában tárgyalt a múlt héten Párizsban Ioan Rus belügyminiszter, illetve utazott a "cigány-sújtott" francia városokba a román rendőrség küldöttsége. Várhatóan aláírják azt a megállapodást is, amelynek értelmében a francia hatóságok válogatás nélkül hazatoloncolják a francia területen illegálisan tartózkodó románokat. A Le Monde ebben a számában interjút közölt Adrian Nastase miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta: Románia komolyan veszi az Unió majdani keleti határőrének szerepét. A Le Monde szerint a párizsi kormány titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel a Romániával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. /Szőcs Levente: Francia ellenlobbi bevándorlóügyben. Vízumkényszer a román koldusok miatt? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ Az Európai Bizottság aug. 5-én cáfolta a Le Monde híreszteléseit, miszerint Franciaország lépéseket tesz a román állampolgárok vízumkényszerének visszaállítása érdekében. - Mindez merő kitaláció. Nem kaptunk ilyen jelzéseket Franciaországtól - nyilatkozta a Mediafaxnak Jean-Cristophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője. /Cáfol az Európai Bizottság szóvivője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint "nem jelentenek újdonságot" azok a kijelentések, amelyeket Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke tett aug. 24-én, miszerint az RMDSZ vezetése monopolizálja az erdélyi magyarság teljes anyagi erejét és nem átlátható módon használja a kapott pénzeket. "Tőkés úr az elmúlt hetekben és hónapokban adott interjúiban is vádakkal illetett bennünket. Nagyon sok RMDSZ-beli kolléga szankciókat szorgalmaz Tőkés úr ellen, én azonban nem kívánom ezt", nyilatkozta Markó Béla a Mediafaxnak. Markó szerint az RMDSZ-en belüli "demokrácia alapja" éppen az, hogy Tőkés "bármikor bírálatokat fogalmazhat meg" a szövetség vezetése ellen, és kijelentheti, hogy az RMDSZ-ben nincs demokrácia. Markó Béla szerint a szövetség "számításaiból" kiderül, hogy az RMDSZ különböző alapítványokban és bizottságokban is tevékenykedő politikusai a Magyarországról érkező támogatásoknak csak a 7 százalékát befolyásolhatták volna. "A fennmaradó 93 százalék a mi bármilyen befolyásunk nélkül jutott el rendeltetéséhez", tette hozzá. /Markóék nem figyelmeztetik a tiszteletbeli elnököt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2002. szeptember 18.
Parlamenti forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség közölte, hogy akár három hónappal is meghosszabbíthatják a kereskedelmi bank magánosítását illetően a szándéknyilatkozatok benyújtásának határidejét. Erre azért kerülne sor, mivel az eddigi két érdeklődő, a közelmúltban létrejött francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP konzorciuma nem teljesíti a feltételeket, ugyanis mindkettő többségében állami tulajdonban van. Az OTP-nek is az állam a többségi részvényese. Jelenlegi formájában a magánosítás csak akkor folytatódhatna, ha a Bank Austria Creditanstalt szándéknyilatkozatot tenne a részvénycsomag 51 százalékára. /Újrakezdhetik a kereskedelmi bank magánosítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2002. szeptember 21.
Hargita megye országosan az első helyet foglalja el a romániai megyék rangsorában a hadseregbe behívott fiatalok meg nem jelenési arányának tekintetében. A legutóbbi sorozáskor a behívottak harmincöt-negyven százaléka nem jelent meg, mert nem tartózkodott az országban. Ez a helyzet nem egyedülálló Romániában. A Mediafax hírügynökség szerint elsősorban az Avas vidékére jellemző, hogy a behívottak azért nem jelennek meg a sorozáson, mert elköltöztek bejelentett lakcímükről, vagy pedig külföldön tartózkodnak. A máramarosi Avas vidékén ez az arány eléri a 90 százalékot. /Hiányzó sorkötelesek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./
2002. szeptember 24.
Ételmérgezés miatt a csíkszeredai kórházban töltötte a hétvégét egy Fejér megyei küldöttség 11 tagja, köztük több polgármester - közölte szept. 23-án a Mediafax román hírügynökség. A csíkszeredai kórház szakemberei megállapították, hogy a küldöttség tagjai attól az ételtől szenvedtek mérgezést, amelyet egy kolozsvári étteremben szolgáltak fel nekik. /Magyar küldöttség ételmérgezése Romániában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./
2002. október 30.
Kurt William Treptow nevétől hangos immár több mint egy hónapja a román sajtó. Treptow a szept. 11-i botrányos lebukásáig Romániában nagy tekintélynek örvendett. Komoly támogatást kapott a mindenkori román hivatalos hatalomtól a kommunista időkig visszamenőleg. Ez megnyilvánult mind anyagiakban, mind a hivatalos iratokhoz való hozzáférési lehetőségben. A dupla állampolgárságú (amerikai és román) történész igazgatója volt a Román Kultúra Alapítványnak, elnöke a Román Tanulmány és Kultúráért Alapítványnak és több mint 30 kötetnek a szerzője, társszerzője, vagy a szerkesztője. Egyes jelenlegi hatalomhoz fűződő kapcsolatai is valószínűleg a diktatúra időszakába nyúlnak vissza. Ioan Talpes, Ion Iliescu jelenlegi nemzetvédelmi tanácsosa egyike volt azoknak, akik megkísérelték az amerikai történészt védelmükbe venni, ártatlanként kezelve a pedofilia és illegális pornográfia vádjával letartóztatott Treptowot. A sajtó nyomására Iliescunak, az államelnöknek kellett figyelmeztetnie Ioan Talpest kijelentéseinek felelőtlenségére. A jelenlegi elnöki tanácsos a diktátor idején a Katonai Kiadó igazgatója volt. Mihail E. Ionescu tábornok, aki most a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz tartozó Euro-Atlanti Integrációs Igazgatóság vezetője és a Hadtörténeti és Védelmi Politikai Tanulmányok Intézetének az igazgatója Treptow a tábornokkal közösen írt 1999-ben egy könyvet, Románia és az euro-atlanti integráció címmel. 1996-ban az amerikai kongresszus vezetősége lefújt egy konferenciát, amelyet eredetileg Treptownak kellett volna megtartania. Az ok: a zsidó szervezetek tiltakoztak a Románia történelme (O istorie a Romaniei) című könyvének antiszemitizmusa ellen. A letartóztatás után egy volt társszerző, Gheorghe Buzatu nagy-romániapárti szenátor azt állította, hogy Treptow a CIA-be és a román hírszerzésbe is beférkőzött. Treptow Buzatu szenátorral a Corneliu Codreanu pere című könyvet írták együtt, amelyben a vasgárdista vezér tisztára mosásával próbálkoztak. A letartóztatását is megpróbálták titokban tartani, a botrányt eltussolni. Amikor az ügyészek szerint nem hagyhatta el Jászvásárt, akkor többen is látták Bukarestben. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ingyen a használatára bocsátott egy ingatlant, ahol a történész alapítványának a székháza működött. Majd később, az általa működtetett szexipar központja is feltehetőleg itt volt. /(h): Botránysorozat Treptow amerikai történész körül. Orgiák a román hírszerzés ingatlanában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Elkezdődött a Treptow és egyik barátnője, Tatiana Popovici pornósztár ellen indított per. Treptow amerikai történészt kiskorúval fenntartott szexuális kapcsolattal, szexuális perverzitással és szexuális korrupcióval vádolják. A Mediafax szerint az első tárgyalást nov. 11-én, zárt ajtók mögött tartják. Treptow az 1990-es évek elején a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán is oktatott. Csucsuja István, a kar dékán-helyettese emlékezete szerint Treptow 1991-1992-ben került Kolozsvárra. Csucsuja szerint a román hatóságoknak szükségük volt egy amerikai történészre, aki a legfontosabb világnyelven közvetítette a világ felé a román fél változatát. Más az, ha egy román történész megfogalmaz egy tételt, egy magyar kollégája megcáfolja azt, de teljesen más kategóriába tartozik, amikor egy amerikai történész ír le valamit. Treptow angol nyelvű kiadványait az egész világon terjesztették, tette hozzá Csucsuja. Kolozsváron Treptow a diákságnak a Vasgárdát magasztaló előadásokat tartott, a szélsőjobb alakjairól íratott dolgozatokat a hallgatókkal, a fasiszta mozgalmak prioritásáról értekezett. Treptow hozzájárult a szélsőjobb elveket valló kolozsvári Zamolxis Kulturális Egyesület megerősödéséhez. /Kiss Olivér: Tovább gyűrűzik a Treptow-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
