Visszakerül eredeti helyére az aradi Szabadság-emlékmű - adta hírül nov. 25-én a Mediafax hírügynökség, amely Király András nyilatkozata alapján beszámolt a helyi RMDSZ és a polgármesteri hivatal közötti megállapodásról. A restaurálás mintegy 40 ezer dollárba kerül, amit valószínűleg a Művelődési Minisztérium fog biztosítani. /Szalontai Gyula: Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2002. december 3.
Mindössze hatmillió lejt sikerült összegyűjtenie az RMDSZ csíkszeredai szervezetének Reiner Antal megsegítésére. Ráduly Róbert, a szervezet helyi elnöke kijelentette, hogy az eddig összegyűlt hatmillió lejből is egymilliót ő maga adományozott, míg szintén egymillió Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőtől származik. Reiner Antal az egyetlen, aki börtönben van Aurel Agache milicista halála miatt, akivel az 1989-es decemberi forradalomban végzett a népharag Kézdivásárhelyen. Reiner a csíkszeredai fegyházban tölti büntetését, és 60 millió lejes kártérítést kell fizetnie Agache családjának, ezért az RMDSZ helyi szervezete gyűjtést kezdeményezett a megsegítésére. Ráduly a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, a milicista meggyilkolásával vádolt öt személy pere "nyilvánvalóan politikai természetű volt, hiszen számos ember közül, akik elítélendő cselekedetet hajtottak végre, ötöt juttattak börtönbe, valószínűleg ártatlanokat". A milicista haláláért később öt embert vontak felelősségre a törvény előtt: Orbán Fülöpöt, akit hét év szabadságvesztésre ítéltek, Héjja Dezsőt, aki ez év márciusában kapott kegyelmet, Paizs Ottót, akit négy évre ítéltek, valamint Reiner Antalt és Konrád Jánost, akik három-három évet kaptak, mindannyian halált okozó ütlegelés miatt. /M. I.: Hatmillió lej gyűlt össze Reiner számára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/
2003. február 28.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Sándor Tamás Kovászna megyei RMDSZ-es képviselőnél 800 darab magyar igazolványt találtak a borsi határátkelőhelynél foganatosított vámvizsgálat során. Sándor Tamás kénytelen volt visszatérni Magyarországra, és a debreceni román konzulátuson hagyni a magyar igazolványokat. Sándor Tamás tagadja a vádakat, szerinte nála csak egyetlen magyar igazolvány volt - a sajátja. /Nyolcszáz magyar igazolvány a határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. május 7.
Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora politikai nyilatkozatban kérte Sógor Csaba mandátumának felfüggesztését a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Sógor Csaba szenátor megjegyezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is elmarasztalta őt a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Tőkés László református püspök szerint az általa indított fórummozgalom nem az RMDSZ egysége ellen irányul, hanem az RMDSZ eredeti programját akarja maradéktalanul megvalósítani - a szövetséget is integrálva. Tőkés püspök azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy "eleve feladták és következetesen elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia-politikáját". - A szenátus 140 tagja közül 53-an jelentették a házbizottságnak, hogy összeférhetetlenségi helyzetben vannak a korrupcióellenes törvény alapján - közölte Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke. Az RMDSZ-frakcióból Verestóy Attila, Szabó Károly, Frunda György, Pete István és Seres Dénes nyilatkozott úgy, hogy mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket is betöltenek - írja a Mediafax. Az RMDSZ képviselői közül Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula nyilatkozott összeférhetetlenségről. /Sógor Csaba szenátori mandátuma felfüggesztését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2003. június 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés Lászlónak a sepsiszentgyörgyi fórumon elhangzott nyilatkozataiban és a szövetség vezetésével kapcsolatos bírálataiban "nincs újdonság", ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a püspök megnyilvánulásainak. "Nem hiszem, hogy feladatunk lenne Tőkés László nyilatkozatainak kommentálása, sem az, hogy vitába bocsátkozzunk", nyilatkozta Markó a Mediafaxnak. Ticu Dumitrescu parasztpárti alelnök dicséretesként értékelte a sepsiszentgyörgyi fórum azon javaslatát, hogy november 15-ét nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Markó a székelyföldi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 13.
Az RMDSZ célul tűzte ki a szavazatok 7,5-8 százalékának megszerzését a jövő évben esedékes általános választásokon, nyilatkozta a Mediafaxnak Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke. Frunda úgy vélekedett, hogy az újonnan megjelent magyar alakulatok nem jelentenek komoly versenytársat a szövetség számára. "Diskurzusuk populista, minden reális tartalomtól mentes, én azt hiszem, hogy nem fenyeget veszély bennünket, választóink pedig továbbra is támogatni fognak", fogalmazott Frunda György. /Frunda az RMDSZ választási esélyeiről. A szövetségnek nincs reális versenytársa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2003. június 23.
Az EU szaloniki csúcsértekezletén jelen levő román hivatalosságok jún. 21-én üdvözölték az Európai Tanács Romániára vonatkozó következtetéseit, és úgy vélték, Bukarest mindent megkapott, amit jelen pillanatban kívánhatott. "Románia nagyon jó jegyet kapott az európai integrációs vizsgán" - fogalmazott Adrian Nastase kormányfő. Nastase kifejtette, a csúcsértekezlet zárónyilatkozata leszögezte, hogy az unió bővítése visszafordíthatatlan és folytonos; a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások ugyanazon elvek alapján történnek, mint a többi tíz tagjelölt ország esetében, a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások lezárásának határideje 2004 vége, az EU 2007-2013 időszakra vonatkozó költségvetése pedig számol a két ország 2007. január elsejei csatlakozásával. Nastase elmondta, Románia "rendkívül ambíciózus" célkitűzéseiről megbeszélést folytatott Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. /(Mediafax): Románia mindent megkapott, amit kívánhatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2003. július 3.
A Kovászna és Hargita megyei román kulturális és civil szervezetek aggodalommal követik "a bizonyos magyarországi körök és a romániai magyar szélsőségesek által folytatott revizionista kampány erősödését", áll a közleményükben és "e soviniszta és irredenta elképzelések terjesztése pedig megmérgezi az etnikai együttélés légkörét és veszélyezteti a társadalmi békét". Tiltakoztak az ellen, hogy a hivatalos vezetés megengedhetetlen módon engedett az RMDSZ nyomásának, és az új alkotmányban törvényessé teszi a magyar nyelv használatát az igazságszolgáltatásban, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé válik. Ez a szabályozás súlyos zavarokat idézne elő az igazságszolgáltatás működésében és "oda vezetne, hogy a magyar nyelvet nem ismerő bírákat, ügyészeket, ügyvédeket és más tisztviselőket diszkriminatív módon leváltanák", áll a közleményben. A tiltakozók felszólítottak minden románt, hogy csatlakozzon az alkotmánymódosítás bojkottálásához és vegyen részt "a magyar szélsőségesek revizionista, soviniszta és irredenta kampányának visszaszorításában, mivel annak célja 2007-ig kivívni a Székelyföld területi autonómiáját". /(Mediafax): Újra tiltakoznak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2003. augusztus 2.
A Kovászna megyei magyar üzletemberek többé nem fizetnek tagsági díjat az RMDSZ helyi szervezeteinek, mivel elégedetlenek a szövetséggel fennálló kapcsolattal, nyilatkozta több helyi üzletember a Mediafaxnak. A konfliktus egy üzleti találkozó után éleződött ki, amelyet az RMDSZ vezetése egy hónappal korábban rendezett Székelyudvarhelyen az erdélyi magyar vállalkozók számára. A találkozón Bagoly Miklós, a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke bírálta a jelen levő vállalkozók kiválasztásának módját, mondván, hogy ilyen tanácskozáson nem csak az RMDSZ által meghívottaknak van helyük, hanem minden olyan vállalkozónak, akinek érdeke a térség gazdasági fejlesztése. A tanácskozás szünetében Verestóy Attila RMDSZ-alelnök bírálta Bagolyt, a konfliktus nyomán pedig néhány Kovászna megyei vállalkozó úgy döntött, hogy többé nem ad pénzt az RMDSZ-nek. /Nem adnak több pénzt az RMDSZ-nek. Tiltakoznak az üzletemberek Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2003. augusztus 8.
Az RMDSZ politikusok támogatják a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői által sürgetett székelyföldi autonómiát is - derült ki a szövetség vezető politikusainak válaszaiból, akik csak abban az esetben értenek egyet a székelyföldi kezdeményezéssel, ha az összhangban áll a jogi normákkal. - Az RMDSZ most is az autonómia kiépítésén dolgozik - jelentette ki Markó Béla szenátor. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az autonómia ügyében eddig elkészített tervezetek "kissé messze állnak a jogi kodifikáció helyességétől". "Tisztelem az amatőrök lelkesedését, de egy ilyen tervezetnek összhangban kell lennie mind a romániai, mind az európai jogrenddel és normákkal, tehát mégiscsak jogi szakemberekre kellene bízni a dokumentum kidolgozását." Verestóy úgy fogalmazott: "A működő autonómiastruktúrák kiépítése pontosan az, amit most az RMDSZ végez, ezért csak ezt tekintem járható útnak." Frunda György szenátor nem bocsátkozott jóslatokba. "Amikor majd elkészül, és ismerni fogom a tervezetet, akkor tudom csak eldönteni, hogy azt támogatom-e vagy sem" - mondotta Frunda. Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy polgármestere/ az RMDSZ alternatív szervezetének nevezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét és helyesli azt a szándékot, hogy a Székely Nemzeti Tanács októberi 26-i megalakulását tervezik a kezdeményezők. Albert szerint a magyarság mindenekelőtt a földek, erdők, egyáltalán a javak visszaszolgáltatását, valamint az anyanyelv használatának a lehetőségét, tehát ugyanazoknak a célkitűzéseknek az érvényre jutását várja, amelyekért az RMDSZ harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak, mert a naponta megfogalmazott bírálatok dacára a szövetség nélkül nem érhetik el a jogorvoslatot" - idézte Albert Álmost a Mediafax. /Benkő Levente: A cél azonos, az utat kell megkeresni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2003. szeptember 8.
Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 9.
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2003. szeptember 17.
Romániának és Magyarországnak még nem sikerült kompromisszumra jutnia az aradi Szabadság-szobor ügyében - ilyen szellemű címekkel közölt a szept. 16-i román sajtó tárgyilagos tudósításokat Ion Iliescu román államfő magyarországi látogatásáról. A Mediafax román hírügynökség Ion Iliescu sajtóértekezletére utalva idézte a román elnököt, aki eszerint azt mondta: a magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok, a román fél tévesen cselekedett, amikor csak a magyar nemzetiségűek igényeire válaszolt, anélkül, hogy a magyarországi románok sorsáról beszélt volna. A hírügynökség tálalása szerint Iliescu azt fejtegette: Magyarországon nem nagyon vannak olyan román iskolák, amelyekben minden tantárgyat románul tanítanának, hanem csak olyanok működnek, amelyekben román nyelvet is oktatnak. /A magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2003. szeptember 24.
RMDSZ-fiókszervezetetet hoznak létre Szucsáván, tájékoztat a Mediafax hírügynökség, az Adriana Klara Hapenciuc alapítótag kézjegyével ellátott sajtónyilatkozatot idézve. Több, Szucsávából, Campulung-Moldovenescből, Falticeniből, Dornavatrából és Gura Humoruluiból származó magyar nemzetiségű személy úgy döntött, hogy az RMDSZ keretében működő kulturális szervezetet alapít. Szucsávában az utolsó népszámlálás adatai szerint 400-an vallották magukat magyarnak. /RMDSZ-fiókszervezet alakul Szucsáván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. november 18.
Ördögi terv a Duna Televízió ellen. Azok kívánják a halálát, akikért a rendszerváltozás egyik első, okos döntése értelmében megalapították: a határon túli magyarok. No nem mindnyájan, csak a bukaresti kötődésűek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke szerint "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként" működik az összmagyarság tájékoztatására rendelt magyarországi közszolgálati adó. Nyilatkozatából kihallható, szerinte szerencsés volna, ha azt a pénzt, amit a magyar állam a Duna Televízió fenntartására ad, az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozására utalná át. Mert ennek a létesítménynek a világra jöttét - szerintük - "a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna Televízió és az M2 akadályozzák". Nem akarnak tudni róla, hogy a határon túli magyarok tájékoztatására rendelt anyaországbeli közszolgálati intézmények nemcsak az erdélyi magyaroknak szánják adásaikat, hanem a világon mindenütt jelen levő magyaroknak. - Monopolizálnák az érdekképviseletet. A román parlament kisebbségi frakciója elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai civil szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újrabejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen. Gabriel Andreescu egy, a Duna Televíziónak adott interjújában (Közép-európai magazin, 2003. november 6.) a következőket mondta erről a kezdeményezésről: "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből. Egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tartok. A belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása." (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2003. december 29.
A legfelsőbb ügyészség elutasította Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentését, és nem indít eljárást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozásával kapcsolatos három összejövetel részvevői ellen - közölte dec. 26-án a román Mediafax hírügynökség. A 2003. márc. 14-i kolozsvári, az ápr, 26-i székelyudvarhelyi és az okt. 26-i tanácskozások részvevői ellen Funar tett feljelentést. A legfelsőbb ügyészség közölte a feljelentővel: megállapítást nyert, hogy a három rendezvényen részt vevők javaslatai arra irányultak, hogy az ország parlamentje által jóváhagyandó törvényekre vonatkozó kezdeményezéseket fogalmazzanak meg. Funar feljelentéseiben egyebek között sérelmezte, hogy az említett tanácskozások részvevői az összejöveteleken kitűzték a magyar zászlót, javasolták a magyar nyelv és Magyarország felségjeleinek használatát az általuk kezdeményezett autonóm székelyföldi régiók közigazgatásában. /Elutasították a feljelentést EMNT-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2003. december 31.
A Moldovai Köztársaság külföldi segítséghez folyamodik, hogy "megszabaduljon" Romániától - idézte dec. 29-én a bukaresti Mediafax hírügynökség a moldovai államfőt, aki az egyik független tévéállomásnak az elmúlt hét végén adott interjújában kijelentette: "Európában Románia maradt az egyedüli impérium, amely Moldovából, Dobrudzsából és Erdélyből áll". A románok hol testvéreknek mondják magukat, hol azt hangoztatják, hogy segítséget nyújtanak nekünk Európában. De mi sohasem kértük őket, hogy segítsenek. Ha nem hagynak fel ezzel a magatartással, a moldovai-román kérdés kilép határaink közül, mert felkérjük a nemzetközi közösséget, hogy lépjen közbe. Más mód nincs arra, hogy megszabaduljunk ezektől a rokonoktól - mondta tévényilatkozatában Voronin. Román lapvélemények szerint az utóbbi három évben jelentős "lehűlés" állt be Románia és Moldova viszonyában. /Románia-Moldova. Terhes rokonság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
2004. augusztus 16.
Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 20.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2004. augusztus 21.
Garamvölgyi György, a Fidesz országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön kijelentette, pártja és az RMDSZ közti viszonyt újjá kell építeni, meg kell találni az RMDSZ és a Fidesz közeledésének útjait. Puskás Bálint szenátor a Mediafaxnak elmondta, egyetért azzal, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Puskás Bálint ugyanakkor kijelentette, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazással kapcsolatban. /"Újragombolt" Fidesz–RMDSZ viszony? Puskás egyetért a népszavazással autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2004. november 16.
Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2004. december 18.
A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 22.
Megkezdte a pártokkal való konzultációt a kormányalakításról Traian Basescu, az új államfő, aki dec. 21-én elfoglalta hivatalát. Az RMDSZ befejezte tárgyalásait a D. A.-val, a Mediafax jelentése szerint fel sem vetődött a területi autonómia kérdése. Letette a hivatali esküt Traian Basescu. Az államfő ígéretet tett arra, hogy felszámolja a korrupciót, illetve a szegénységet, valamint reformokat hajt végre, hogy felkészítse Romániát a 2007-re tervezett európai uniós csatlakozásra. Basescu bemutatta a leendő elnöki tanácsosokat, akik közt ott van Theodor Stolojan (gazdaság), Adriana Saftoiu (public relations), Claudiu Saftoiu (belpolitika), Vasile Blaga (nemzetbiztonság), Renate Weber (jog), valamint Andrei Plesu (külügy). /Elkezdődtek a tárgyalások a koalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2005. január 10.
György Ervin, Kovászna megye új prefektusa azt nyilatkozta, hogy a román pártok körében a magyar prefektus kinevezése nyomán keletkezett feszültségek nem léteznek a lakosság körében. (Mediafax) /György Ervin: A feszültség mesterségesen keltett, a lakosság körében nem létezik. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2005. január 25.
Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2005. január 27.
A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. február 7.
Wass Albert ügye a strasbourgi Európai Emberijogi Bíróság elé kerülhet. Vekov Károly egykori parlamenti képviselő szerint az ügyészek döntése „a bonyodalmaktól való félelmet tükrözi”. Vekovot, akit írásban tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség arról, hogy Wass Albert ügyében nem lehet semmítési eljárást indítani, a Mediafaxnak elmondta: a hazai bíróságokon támadja meg az ügyészségi döntést, de azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a strasbourgi Európai Emberijogi Bírósághoz fordul. /Strasbourg elé kerülhet a Wass-ügy perújrafelvételének elutasítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2005. március 5.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), a Román Humanista Párt (PUR) és az RMDSZ mostani – sorrendben a hetedik – találkozóján sem sikerült aláírni a Hargita megyei szintű koalíciós megállapodást, mivel a politikai szervezetek helyi vezetői nem tudtak megegyezni a minisztériumoknak alárendelt intézmények vezetői kinevezésének kérdésében. A Mediafax emlékeztet arra, hogy noha két héttel korábban megegyezés született arról, hogy az intézményvezetői posztok 55 százalékát az PNL–PD, 45 százalékát pedig az RMDSZ kapja. A mostani találkozón az RMDSZ kérte a posztok 60 százalékát, valamint azt a lehetőséget, hogy kiválassza a legfontosabb decentralizált intézményeket. /Kudarcba fulladt tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./
2005. május 7.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett Traian Basescu államfő amerikai látogatása alkalmával, George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán. A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. /Amerikai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. augusztus 3.
Markó Béla kormányf-őhelyettes azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Mona Musca exminiszter „nem értette meg a reformok és a decentralizáció értelmét a kultúra területén”. A kormányfő-helyettes példaként az exminiszternek azt a tervét említette, amely szerint a megyei kulturális igazgatóságok megszűnnének, helyettük nyolc regionális központ jönne létre. Ezt a kezdeményezést Markó nem támogatta. /Markó Béla a kultúra reformjáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
