A nyugat-európai körúton levő Iliescu elnököt szept. 14-én fogadta II. János Pál pápa, jelen volt Nastase külügyminiszter is. A pápa hangot adott annak az óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. A pápa testvéri szellemű együttélést szorgalmazott a nemzetiségek között. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A Rompres jelentése szerint a megbeszélés után Iliescu elmondta az újságíróknak, hogy a hazai vallásfelekezetek problémáinak megoldásáról, az egyházi vagyonok visszaszármaztatásáról tanácskoztak. A pápa áldását adta az ilyen természetű román törekvésekre. Iliescu tárgyalt Oscar Luigi Scalfaro olasz elnökkel az együttműködés bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1992. december 9.
A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1993. február 19.
Az RMDSZ etnikai parlament, tehát illegális szervezet megalakítását tervezi Gyergyószentmiklóson, állítja a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ Rompreshez eljuttatott febr. 19-i nyilatkozata. A PUNR szerint a magyar miniszterelnök hagyta jóvá a Gyergyószentmiklóson megvitatandó dokumentumokat. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
1993. február 20.
Funar polgármester Kolozsváron a városi tanács ülésén keresztül vitte akaratát, hogy betiltja a magyar himnuszt. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, hozzájuk csatlakozott több parasztpárti és polgári szövetségi tanácsos, a szavazásnál - tiltakozásul - tízen kivonultak a teremből. A bentmaradtak megszavazták az idegen himnuszok és zászlók betiltását. Funar felkérte a sajtót, közölje azok nevét, akik nem szavaztak a határozat mellett. Az AFP a Rompresre hivatkozva közölte, hogy a döntés Funar javaslatára született, aki nehezményezte, hogy "egy másik állam zászlaját tűzik ki és a magyar himnuszt éneklik vasárnaponként egyes templomokban." /Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., Népszabadság, febr. 22./ Balogh Edgár megdöbbenten tiltakozott Kolozsváron hírhedt polgármestere újabb határozata, a himnusz betiltása miatt. /Balogh Edgár: Himnusz és erkölcstelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1993. március 30.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez, Gyarmath Jánoshoz írt terjedelmes levelében kifogásolta a főszerkesztő kommentárját és szerinte Iliescu elnök nem állította, hogy az erdélyi magyarság törekvései korszerűtlenek, azt csupán egyes RMDSZ-vezetőkre értette. A főszerkesztő válaszában szó szerint idézte az elnök szavait, román eredetiben /ebből kiderül, hogy Iliescu az egész RMDSZ-t elmarasztalta/. Chebeleu kérte, hozza nyilvánosságra levelét, ugyanakkor az elnöki szóvivő levelét eljuttatta a Rompreshez, a rádióhoz, a sajtóhoz. Olyan közeghez jutott el a levél, ahol viszont az eredetit nem ismerik. - Chebeleu további pontosításokat szorgalmazott, megjegyezve, hogy az ET 1993. február elsején elfogadott dokumentuma csupán ajánlás. /Levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1993. április 2.
Az Evenimentul Zilei szerint 1500, a Rompres szerint viszont 10 ezer fős volt a tüntetés Székelyudvarhelyen. Az Evenimentul Zileinek nyilatkozva Adrian Casuneanu, az új prefektus kijelentette, hogy hazafias megnyilatkozásoknak tekinti Adrian Paunescu és Corneliu Vadim Tudor szélsőséges felszólalásait. /Román lapok a prefektusügyről. = Pesti Hírlap, ápr. 3./
1993. április 15.
A nemzeti kisebbségek kérdése volt a központi témája Jozef Prokes, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke vezette küldöttség ápr. 15-i bukaresti tárgyalásának. Iliescu elnök fogadta a küldöttséget. A két fél egyetértett abban, hogy egyedül a magyar kisebbség elégedetlen. /A szlovák parlament alelnöke magyarellenes támadásra használta fel bukaresti látogatását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./ A Rompress beszámolója szerint a két fél tárgyalásán megerősítést nyert, hogy "összefoghatunk a magyar kisebbség problémájának megoldása érdekében a koncepciók, az elvek terén, országaink alkotmánya alapján". Megállapították, hogy a panaszok nem a magyar etnikumúaktól erednek, hanem egyes politikai vezetőktől, akik állandóan reklamálnak az európai szervezeteknél. Prokes hozzáfűzte, hogy Magyarország asszimilációs politikát folytat: "1950-ben 250 ezer szlovák volt Magyarországon, ma pedig Budapestről csak 10 ezret jeleztek." Magyarország "visszaél a szomszéd országoknak a magyar kisebbség iránt tanúsított türelmével." /Szlovák-román egyetértés. = Új Magyarország, ápr. 16./
1993. augusztus 27.
El kell mondanom, hogy Románia talán Magyarországnál is inkább európai ország, tekintettel a román nyelvre, a hagyományokra és a földrajzi fekvésre - idézte a Rompres Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének kétnapos romániai látogatását záró bukaresti sajtóértekezletén elhangzott kijelentését. Rau előzőleg Budapesten tárgyalt. Nehéz megérteni, miért európaibb a Balkán, mint a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa? - kérdezte Kozma Kis Tibor /Kozma Kis Tibor: Európaibb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Johannes Rau hazafelé menet Budapesten megállt és sajtótájékoztatóján, valamint Antall József miniszterelnökhöz írt levelében cáfolta a neki tulajdonított kijelentést: semmilyen Magyarországgal kapcsolatos összehasonlításba nem bocsátkozott. /Új Magyarország, aug. 28./ Ezt a cáfolatot már nem közölte a román sajtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. szeptember 13.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./
1993. szeptember 14.
Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én kezdődő látogatása előtt nyilatkozott a Rompresnek: a két ország között nincs határvita. Igaz, hogy a rendszerváltás óta hivatalos látogatásra nem került sor, de a különböző nemzetközi konferenciákon az egymást váltó három román külügyminiszterrel sok alkalommal folytatott eszmecserét. Magyarország arra törekszik, hogy jó viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő "magyar kisebbségnek a maihoz képest jóval több vagyona volt." Kolozsvárott működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. 1989 december az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg. Az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat, biztosítani kívánja az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság életfeltételeit, kulturális igényei teljesítését. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ Románia Európa Tanácsba való felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikát. - Szükség van új határátkelőhelyek megnyitása, pontosabban a kommunista időszakban bezárt átkelők újramegnyitása. /Jeszenszky Géza a Rompresnek. Románia és hazánk között nincs határvita. = Pesti Hírlap, szept. 15./
1993. szeptember 25.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./
1993. október 8.
A Rompres jelentése szerint a parlamenten kívüli pártok egyike, a Nemzeti Parasztpárt keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál az RMDSZ ellen, követelve a szervezet betiltását. Ez a párt nem tévesztendő össze a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal. /Betiltanák az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, okt. 8./
1994. március 15.
Márc. 15-én Adrian Casunean-Vlad, Háromszék prefektusa azt nyilatkozta a bukaresti rádiónak és a Rompresnek, hogy március 15-nek megünneplése természetellenes, továbbá sérelmezte, hogy Baróton gyászszalagos román zászlóval vonult fel a tömeg. Benkő Levente, Barót polgármestere cáfolta a prefektus állítását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
1994. november 12.
Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./
1995. február 8.
Funar febr. 8-án köszönetet mondott Iliescu elnöknek azért, hogy szóvivője által gyorsan válaszolt az általa írt nyílt levélre és kijelentette: végre áttérnek az alkotmány és a törvények szilárd alkalmazására. Chebeleu szóvivő élesen visszautasította Funar számos állítását, ugyanakkor fellépést ígért az RMDSZ egyes akciói ellen. Funar, az RNEP elnöke tájékoztatta a Rompres hírügynökséget arról, hogy egy egyházi szertartáson találkozott Iliescu elnökkel. Funar úgy értékelte, hogy levele elérte a célját, a román közvélemény megismerhette az RMDSZ alkotmányellenes akcióit. Funar elégedetten nyilatkozott a most véget ért négypárti találkozóról, amelyen az a vélemény alakult ki, hogy Románia integritását fenyegető veszély ma jóval nagyobb, mint 1940 tavaszán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./Funar nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.
1995. február 14.
Iliescu elnök febr. 14-én fogadta az előző napokban érkezett Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes vezette ukrán küldöttséget. A vendég átadta az államfőnek Leonyid Kucsma ukrán elnök levelét. A kétoldalú kapcsolatokról, a közeljövőben sorrakerülő román-ukrán konzultációkról volt szó. A Rompres ismertetésében nem esett szó az alapszerződés hiányáról, a határokról és a kisebbségek helyzetéről. Szíriai és libanoni látogatásáról tért haza febr. 14-én Teodor Melescanu külügyminiszter, aki romániai látogatásra hívta meg Szíria elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1995. február 18.
Nastase a parlamentben hamisítványoknak nevezte a Romániai Magyar Szóban megjelent Carter, Clinton, Balladur és Klinkel-nyilatkozatokat. Magnószalagjai vannak a beszélgetésről, írja Szász János, ezeket felajánlotta a Rompresnek, a Medifaxnak és az Evenimentul Zileinek, azonban ezt mindhárom visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./
1995. március 16.
A Rompres közzétette Clinton amerikai elnök és Iliescu elnök levélváltását. Clinton örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Magyarországgal kötendő átfogó szerződés érdekében tesz. Iliescu válaszában biztosította az elnököt, hogy a szomszédokkal való kapcsolat javítása az összes román politikai erő támogatását élvezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 30.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok álltak Vacaroiu miniszterelnök és Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője márc. 30-i megbeszélésének középpontjában. A két ország közötti egymilliárd dolláros forgalom nem tükrözi az igazi lehetőségeket. Filatov az alapszerződésről szóló tárgyalások felgyorsítását javasolta, hogy a szerződést alá lehessen írni Jelcin elnök bukaresti látogatása alkalmával. A Rompres közleménye nem tisztázta, hogy külön látogatásról van szó, vagy a Fekete-tengeri országok júniusi bukaresti csúcsértekezletéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. április 27.
Román külügyminisztériumi tájékoztatás alapján számolt be a Rompres a román-magyar szakértői tárgyalás budapesti fordulójáról. Mélyreható vita volt az 1201-es ajánlásról. A két fél elhatározta, hogy újra megvizsgálja saját javaslatait. A következő, bukaresti tárgyalás időpontját később tűzik ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. június 19.
Jún. 19-én a Rompres hírügynökség bukaresti központja búcsút mondott a telexgépeknek, Neaug Udroi vezérigazgató átvette az új számítógépes hírközpontot, amelyet a kormány, az UNESCO, Franciaország és az AFP francia hírügynökség segítségével létesítettek. A rendszer kifejlesztése 1991-ben kezdődött, az első számítógépes munkahelyeket 1992-ben alakították ki. Az új rendszerben 70 számítógép működik. A fejlesztés következő állomása - a Hughes amerikai cég segítségével - a műholdas adásra való áttérés és a számítógépes multimédia adatbázis megteremtése lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1995. július 28.
A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./
1995. szeptember 1.
A román oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, a Rompres által szept. 1-jén ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1995. szeptember 4.
Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1995. szeptember 8.
Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 14.
A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. október 7.
Új megállapodást kötött a Rompres és az MTI, melyet Alexa Károly, az MTI és Neaug Udroiu, a Rompres vezérigazgatója írt alá. A szerződés napi hírcserére nyújt lehetőséget, a további szolgáltatásokat kereskedelmi alapon nyújtja egymásnak a két hírügynökség. Az MTI továbbítja Bécsből, Párizsból és Budapestről egyes külföldi hírügynökségek híranyagát Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./
1996. március 13.
Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. június 26.
Vladimir Trebici, a bukaresti Demográfiai Kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy Románia lakossága 1990-től kezdett csökkenni, akkor a kivándorlás miatt. 1992 után gyorsult a népesség fogyása, mert a születések száma elmaradt a halálozástól. 1992-ben a népszámlálási adatok szerint Románia népessége 22 810 ezer fő volt. Ma a becslések szerint 22 650 ezer lehet az ország lélekszáma. A születések száma fokozatosan csökken, a halálozási ráta pedig emelkedik. A várható élettartam nem éri el a 70 évet, ezen belül a férfiaké 66 év, nyilatkozta Trebici az Economist lapnak, ebből idézett a Rompres. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. augusztus 12.
Néhány nappal korábban a román külügyminisztérium még szeptembert jelölte meg az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás újrakezdésének időpontjául. Most viszont a Rompres jelentette, hogy aug. 13-ára Bukarestbe érkezik a Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár vezette magyar delegáció, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 12./
