udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. október 1.

Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése okt. 1-jén megkezdte a vitát Románia különleges meghívotti státusának kéréséről. A határozattervezet szerint a közgyűlés aggódik a Romániát jellemző erőszak légköre miatt, amely leginkább a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti eseményekben nyilvánult meg. A két eseménnyel kapcsolatos vizsgálat jelentését kérik Romániától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1990. október 2.

Az Európa Tanács parlamenti Közgyűlése Románia felvételi kérelmével kapcsolatban határozatot fogadott el /951. sz. határozat/. Ebben szerepel, hogy a Közgyűlés aggódik az 1990. márciusában és júniusában tapasztalt szélsőséges erőszakcselekmények, a Securitate más formában fenntartása miatt, továbbá kéri az eseményekkel kapcsolatos jelentések közzétételét, a szólásszabadság, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását, végül bizottság Romániába küldéséről döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1990. október 2.

Az RMDSZ országos vezetőségének okt. 2-i állásfoglalása részletezte a bukaresti 33-as magyar iskola kálváriáját és megoldatlan helyzetét. Tiltakoztak az etnikumközi feszültségek szítása ellen. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1990. október 3.

Ion Iliescu elnök beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén. Felsőszintű találkozót - Bush elnökkel vagy Baker külügyminiszterrel - a román fél erőfeszítései ellenére sem sikerült szervezni Iliescu számára. /MTI/

1990. október 3.

Magyar-román megbékélésért címmel kétnapos /okt. 3-4./ egyházi konferencia kezdődött Budapesten, amelyen részt vesznek román ortodox lelkészek és tudósok is. /MTI/

1990. október 3.

Dr. Péter Mihály, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem előadótanára sérüléseiből felépülve hazatért. Dr. Péter Mihály a véres marosvásárhelyi események másnapján lefényképezte a barikádokat, a tankokat, a kiégett buszokat, majd hazaindult. Ekkor hirtelen körbevették románok és összeverték, dr. Péter Mihály összeesett, eszméletét vesztette. Két bordája eltörött, a fejét hét, a testét húsz ütés érte. Elmondta, hogy jóval az összecsapás előtt volt az egyetemen egy gyűlés, jelen volt Scriecu tábornok is, aki akkor a megye vezetőjeként jelent meg. Õ fölállt és elmondta a magyar oktatás problémáit, erről jegyzőkönyv készült. Lehet, hogy ekkor egyesek megharagudtak rá. Dr. Péter Mihályt Budapesten gyógykezelték. Nem gondolt arra, hogy Magyarországra települ, itt akar dolgozni a jövőben is. /Máthé Éva: Az évszázadnál is hosszabb pillanatok. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1990. október 3.

Dr. Csiha Kálmán református püspöknek szívügye a kolozsvári Református Kollégium újraindítása. Segítségre talált dr. Gálfy Zoltán professzor, a Protestáns Teológia rektora és Székely József, a szóban forgó kollégium megbízott igazgatója személyében. Az ősi kollégiumot nem kapták vissza. A hatóság és a tanfelügyelőség nem akart helyet biztosítani, végül mégis elérték, hogy az egyik általános iskolában kaptak négy termet, ott működik most a Református Kollégium. /Fodor György: Mosoly ? pótkollégiummal. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1990. október 4.

A román szenátus határozata értelmében a többségében magyarlakta zónán /Brassó-Csíkszereda-Marosvásárhely/ keresztül haladó személyvonatokon a jövőben rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést. A televízióban megmagyarázták, hogy az intézkedés célja a román utazóközönség megvédése az itt lakó utasok terrorizmusával szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1990. október 4.

A Romániai Magyar Szó példányszáma a januári 150.000-ről 64.000-re zuhant le. Ez nemcsak az áremelés miatt van, hanem a posta megbízhatatlansága miatt is: rendre nem kézbesítette az előfizetett újságokat. Brassóban például piaci árusoknak kilóra adják el a magyar napilapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1990. október 4.

A Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaságból 2000 diák jött Romániába tanulni, anyanyelvét tökéletesíteni, adta hírül a Le Monde ápr. 4-i számában Jean-Jacques Bozonnet. /A cikk fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), 11. sz./

1990. október 4.

Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1990. október 5.

Kolozsvárott az RMDSZ országos választmánya ülésezett. Megszavazták a beterjesztett Az RMDSZ a demokratikus Romániáért - Elvek és elvárások című program-csomagtervet. Meghallgatták a strasbourgi Európa Tanács ülésén részt vett dr. Bárány Ferenc képviselő beszámolóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1990. október 5.

A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket intézett Románia budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a román sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók és cigányok ellen irányulnak. A Romania Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Románia megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. /MTI/

1990. október 5.

Kolozs megye elöljárósága a 100/1990-es rendelettörvénnyel megváltoztatott több régi magyar utcanevet: a Petőfi utca Avram Iancu lett, a Rákóczi út Grigorescu, a Györgyfalvi út Constantin Brancusi, a Kőmálalja utca Iuliu Hateganu, a Pata utca pedig Nicolae Titulescu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13.; Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1990. október 5.

Tófalvi Zoltán emlékezett a szomorú tényre: sok-sok munkával sem tudták elérni, hogy Marosvásárhelyen legyen rendszeres fóruma a magyar-román párbeszédnek. Elhatározták, hogy Dialog néven román lapot indítanak. Először február elsején volt szerkesztőségi ülés. Akkor még nem tudták, hogy Kolozsváron megjelent a Puntea. Román anyanyelvű munkatársakat kerestek, de hiába kértek fel románokat, különböző ürügyekkel mind elzárkóztak. Egyedül Smaranda Enache és Calin Florin, a Színművészeti Főiskola rektora volt hajlandó a közreműködésre. Rá kellett döbbenniük, hogy Marosvásárhelyen nem alakult ki a párbeszédet igénylő román értelmiség. Összeállították az első számot, akkor kezdődtek a gondok. A nyomda román műhelymestere kijelentette, nem szedi ki a szöveget. Nem olvasta, de tudja, hogy az csak nacionalista írás lehet. Két hétig tartott a harc a nyomdával, végül febr. 19-én megjelent az első szám. Azután jött a véres március, elsodorva a szép kezdeményezést. /Tófalvi Zoltán: Egy lap tündöklése és bukása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1990. október 5.

Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1990. október 6.

Az RMDSZ vezetősége állásfoglalásában kifejtette, hogy az iskolaügy átalakítását nem oldották meg. Jellemzi a jelenlegi helyzetet a bukaresti magyar líceum esete. A minisztériumi rendelet gondoskodott a magyar középiskoláról, az Ady Endre Líceumról. Ennek ellenére román osztályokat indítottak a líceumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

1990. október 6.

A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1990. október 6.

Okt. 6-án Sepsiszentgyörgyön tartotta első találkozóját a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/. Hanzl Péter, a MAKOSZ alelnöke elmondta, hogy a hangsúlyt az aktív diákélet újraindítására helyezték. A MAKOSZ országos akciót kezdeményezett a szórványvidék tankönyvellátása céljából. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1990. október 6.

Borbély Ernő parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1978-ban végzett Kolozsváron a filozófia szakon, majd Csíkszeredában tanított. 1982. nov. 23-án tartóztatták le, és 9 hónap vizsgálati fogság után kilenc évre ítélték államellenes összeesküvés és propaganda címen. Ennek való alapja az volt, hogy szerettek volna létrehozni a romániai magyarság érdekvédelmével foglalkozó szervezetet. 1984-ban az amnesztia eltörölte büntetése egyharmadát, így végül 4 év 8 hónapot töltött a bukaresti, majd a nagyenyedi börtönben. Végül a Securitate közölte, szeretnék, ha elhagyná az országot. Borbély 1989 tavaszán távozott az országból. Az 1989-es események után úgy döntött Szőcs Gézával, hogy hazatérnek. Borbély Ernő úgy látja, amíg a magyar kérdés az ország legnagyobb gondja, nem fog gazdaságilag talpraállni. Nem veszik észre, hogy nem a magyarok, hanem a régi szeku és a pártemberek jelentik a legnagyobb gondot. /Lokodi András: Legfontosabbak az emberi viszonyok ? beszélgetés Borbély Ernő parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1990. október 7.

Marosvásárhelyen okt. 7-én öt ittas fiatal /négy magyar és egy román, Bálint Gyula, Nagy Csaba, Tóth Zoltán Lehe, Ughi István és Bantila Carmen/ rugdosta az Avram Iancu lovasszobra előtti virágvázákat, állítólag fel akartak mászni a szoborra, hogy felülhessenek a lóra. Valójában nem másztak fel a lóra és nem tépték le a zászlót. A szobor négy méter magas alapzatára csak létrával lehetne feljutni. A rendőrség őrizetbe vette őket. Este a román tévében már azt állították, hogy öt magyar felmászott a szoborra és ledobta a román zászlót. A román sajtó ezt vette át, hiába cáfolta a Romániai Magyar Szó, a rendőrségre hivatkozva. /Bodolai Gyöngyi: A zászlótépés híre - torzítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ A parlamentben okt. 9-én Borbély László képviselő is cáfolta a zászlótépést, hivatkozva a Maros megyei rendőrkapitányság október 8-i jelentésére.

1990. október 7.

Dr. Ion Coja azt állította, hogy 1987. nov. 15-én, a brassói munkástüntetésen a tüntetők fölszólították a magyarokat és a szászokat, hogy lépjenek ki a sorból, nehogy azt mondják, külföldi ügynökök szervezték a tüntetést. Ezt cáfolta Bara Albert, aki megszerezte a tüntetés miatt deportáltak névsorát, a 60 meghurcolt munkásból 6 magyar és egy szász volt: Gyerkó György, Gergely András, Csomás József, Gergely Árpád, Vitos Lajos, Bence Dénes és Sommerauer Werner. Sok munkást nem deportáltak, "csak" megvertek a rendőrségen, köztük is voltak magyarok, így például Berekméri János esztergályost egy hétig verték a rendőrségen. Az 1989. decemberi sortűznek szintén voltak magyar mártírjai Brassóban, a városban ekkor 64-en vesztették életüket, köztük 5 magyar: Király Károly /50 éves/, Burján István /43 éves/, Imecs László /18 éves/, Müller László /18 éves/, Tamás József /47 éves/. /Bara Albert: Együtt tüntettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1990. október 7.

A Keresztény Szó folytatásokban közölte Márton Áron püspöknek a Securitate parancsnokságához intézett, 1968. januárjában kelt levelét. A püspök a levélben bátran kiállt a félelmetes szeku által kihallgatásra berendelt papnövendékek mellett. Sorra visszautasította a Securitate alaptalan vádaskodásait, jelezve, hogy ezek nem tartoznak a titkosrendőrség hatáskörébe. Nagyon fontos ez a dokumentum, mert a diktatúra idején az emberek nem mertek megszólalni, nem merték bírálni a Securitate törvénytelen módszereit. /Dokumentum, = Keresztény Szó (Kolozsvár), szept. 23., szept. 30., okt. 7./

1990. október 8.

A Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint az RMDSZ képviselői tárgyaltak az együttműködés különböző vetületeiről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1990. október 9.

Az RMDSZ-képviselők okt. 9-én tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a kereskedelmi társaságok törvénytervezete 93. szakasza szerint ezek vezetője román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány mégis az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Az RMDSZ nyilatkozatban indokolta meg döntését, egyben tiltakozott Ioan Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőjének rágalmazást, nemzeti uszítást tartalmazó felszólalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1990. október 9.

Kincses Előd visszautasította Ion Minzatunak a Viitorul Romanesc hetilap szept. 5-i számában közölt kijelentését, miszerint Kincses Előd a felbujtók közé tartozik. Ez az állítás még a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentésben /Minzatu-jelentés/ sem szerepel. Amikor Tőkés László hazaérkezett amerikai útjáról, Minzatu a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának márc. 21-i ülésén elismerő szavakkal méltatta Tőkés László szereplését, majd felajánlotta az RMDSZ-nek a pártjával /Minzatu a Republikánus Párt elnöke volt/ való választási szövetséget. A választási szövetség nem jött létre, pár nap múlva Minzatu a tévében éles kirohanást intézett Tőkés László ellen, majd a Román Nemzeti Egység Pártjával /PUNRT/, a Vatra Romaneasca nevű szervezet politikai változatával lépett szövetségre. /Kincses Előd: Tisztelt Ion Minzatu úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1990. október 9.

Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

1990. október 10.

Az utóbbi időben talán a legmozgékonyabb kisebbségi szervezet lett a Romániai Magyar Kisgazdapárt. Több vezetőségi tagjuk részt vett a Romániai Magyar Gazda Egyesület sepsiszentgyörgyi tanácskozásán. Búzás László, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke kifejtette: megállapodtak az RMDSZ-szel: aki a Kisgazdapártba belép, az RMDSZ-nek is tagja marad. Először gazdaköröket alakítottak, nem kisgazda helyi szervezeteket, mert azt tartották fontosabbnak. A Kisgazdapárt kapcsolatot épít ki a testvérpártokkal. A Kisgazdapártnak székháza, vagyona nincs, két irodát bérelnek Csíkszeredában. Lapjuk /Kisgazdák Lapja/ megjelenését felfüggesztették, mert anyagilag nem tudják fenntartani. Eddig 19 szám jelent meg. Búzás László bízott benne, hogy a párt meg fog erősödni és új pártok is fognak alakulni. /B. Kovács András: Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1990. október 10.

Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1990. október 10.

A 44 éves Constantin Dobre pénzügyi attaséként érkezett szeptemberben Londonba, a román nagykövetségre, most pedig politikai menedékjogot kért. Úgy érzi, hogy veszélyben van, szerinte az állambiztonság még erős Romániában. /Csaknem jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998