udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 197 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. november 30.

Napvilágot látott dr. Fodor Ferenc kilyénfalvi születésű, Marosvásárhelyen élő szemészprofesszor munkája: Kilyénfalva monográfiája. A könyv bemutatja a falu történtét, egyház- és oktatástörténetét, néprajzát, a népesség alakulását, mellékelve tájszavai szótárát, szólásmondásait, lakóinak 1994-es teljes jegyzékét. A kötetet nov. 26-án mutatták be Kilyénfalván. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1995. november folyamán

Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./

1995. november 30.

Az RMDSZ sepsiszéki választmánya nyilatkozatban tiltakozott Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek Tőkés Lászlóhoz írt válaszlevele minősíthetetlen hangja miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. november 30.

Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1995. november 30.

A felfüggesztett országos méretű diáksztrájk kiújult, mert a diákok rájöttek, hogy a parlament elodázza a döntést. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1995. november 29.

Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

1995. november 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

Nov. 29-én Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség utazott a Vajdaságba, Szabadkára, hogy részt vegyen Csubela Ferenc /sz. Eszék, 1937. szept. 15. - Ómoravica, 1995. nov. 27./ volt VMSZ-elnök halála alkalmából rendezett emlékezésen. Takács Csaba tolmácsolta a romániai magyar nemzeti közösség együttérzését, majd részt vett Ómoravicán a gyászszertartáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. november 30.

Katona Ádám életveszélyes állapotban még mindig folytatja éhségsztrájkját. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés levélben fordult Iliescu elnökhöz, sürgetve a Katona Ádámnak adandó választ. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1995. november 30.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform testületének címzett levelében hangsúlyozta, hogy Katona Ádámnak Iliescuhoz írt levelében megfogalmazottakkal egyetértett, Bukarestben maga osztotta szét azt a román sajtó képviselőinek. Markó Béla szintén felvetette az államfőnek írt levelében a zetelaki elítéltek ügyét, az RMDSZ parlamenti frakciója közös nyilatkozatban kérte a jogtalanul elítéltek ügyének felülvizsgálatát, ezért nem érti a platform számonkérő levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. 673. sz./

1995. november 29.

Megjelent a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) nemzetpolitikai szemle második száma, az alkotmányjogi helyzet Romániában témakörhöz tartozó írásokkal, dokumentumokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Ebben a számban olvasható dr. Csapó I. József Székelyföld autonómia-statútuma, Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében, a vitaindító írás Toró T. Tibor "Eredeti" demokrácia vagy "liberalizált" diktatúra. A dokumentumok között szerepel Románia 1923. évi, 1938. évi és az 1991. évi alkotmánya.

1995. november 29.

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

1995. november 28.

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1995. november 28.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1995. november 28.

Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1995. november 28.

A román védelmi illetékesek a székelyföldi és partiumi katonai jelenlét növekedését a fegyveres erők belső diszlokációjával indokolják. Laktanyák épülnek Nagyszalontán, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Egy-egy kisváros esetében a 400-500 fővel megnövelt katonai jelenlét a román politikai erőket segíti a jövő évi helyhatósági választásokon, meghiúsítva a magyar polgármester megválasztását. Székelyudvarhelyre 1500 fős erőt telepítenek. - A rendőrség és csendőrség esetében a létszámnövekedés ellenőrizhetetlen. /Magyar Hírlap, nov. 29./

1995. november 28.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 28-án Debrecenben "Kisebbségi lét" címmel tartott előadást, majd sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ahol egy tömbben él a magyarság, ott nem zárható ki a regionális autonómia, a többi területen élőknek kulturális autonómiát kell elérniük. - Éppen a magyar-szlovák alapszerződés bizonyítja, hogy az alapdokumentum nem tartalmaz garanciákat a magyarságot hátrányosan érintő intézkedések ellen. Azok a garanciák hiányoznak az alapszerződésből, melyekkel meg lehetett volna akadályozni például a magyar nyelvhasználatot tiltó szlovák nyelvtörvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Nem ért egyet azzal, hogy az anyaországi politikusoknak tartózkodni kell az autonómia emlegetésétől, mert ez kihívná a román többség ellenérzését. A sajtótájékoztatón Székelyhídi Ágoston elmondta, hogy tavaly négyezer, idén sokkal több romániai magyar középiskolás és egyetemista tanul Magyarországon, mert csak így látja biztosítva magyar anyanyelvén való tanulását. Mindenkitől segítséget kért számukra. /Magyar Hírlap, nov. 29./

1995. november 28.

Nov. 28-án ismét tüntettek a pedagógusok és az egyetemi hallgatók. A tanítók, a tanárok követelték, hogy a költségvetésben a jelenlegi négy százalékról hatra emeljék az oktatásra fordítandó összegek arányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Népszabadság, nov. 29./

1995. november 28.

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 28-án Zilahon a Szilágy megyei RMDSZ vezetőségével találkozott, ahol kifejtette, hogy térben és időben nézve kell megoldásokat keresni, a megoldás a gazdag és demokratikus Romániában rejlik. A jelenben az állam többségi polgáraival szemben sem nagyvonalú. A megoldáshoz tartozik a közigazgatási önkormányzatiság. A HTMH politikai segítség mellett anyagi támogatást is nyújt az alapítványok révén. Lábody László visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország odadobta a kisebbségeket a szomszéd államoknak, ugyanis egyeztettek magyar kisebbségek képviselőivel. Az alapítványok együttvéve milliárdos nagyságrendű anyagi segítséget nyújtottak a kisebbségnek. Az erdélyi magyarságnak büszkének kell lennie arra, amit elért, mert nemcsak sérelmekből áll a világ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1995. november 28.

Nov. 28-án a kolozsvári Szent Mihály templomban ökumenikus részvétellel ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az első világháborútól napjainkig tömeggyilkosságokban és elhurcolásokban áldozatul esett erdélyi magyarok emlékére. Igét hirdetett Tőkés László püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29., 672. sz./

1995. november 28.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök nov. 27-én kétnapos látogatásra Belgrádba utazott, a gazdasági együttműködés mielőbbi helyreállításáról tárgyalt Szlobodan Milosevics elnökkel és Radoje Kontics miniszterelnökkel. A megbeszélés után a román kormányfő hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a szankció idején sem szakadtak meg, ezért különösen jónak minősíthető a két ország viszonya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nov. 28-án Zoran Lilics szövetségi elnök fogadta Vacaroiu miniszterelnököt. A két ország közötti alapszerződést Iliescu elnök belgrádi látogatásakor írják alá, valószínűleg a jövő év elején. Vacaroiu Montenegró fővárosába, Podgoricába is ellátogatott, ahol a gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1995. november 27.

Tar Károly családi okok miatt leköszönt az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ intézői tisztségéből. Számot adott arról, mit tett kilenc hónapos működése alatt. Az ESZC első könyvsorozatának négy könyve nyomdába került, a Reményik, a Bánffy és az Emlékkönyv a kolozsvári Glória Nyomdában nyomásra készen áll. A céh működésének alapját a fiókszervezetek képezik, az ESZC könyvadományaival mindenütt kiskönyvtárat alakíthattak ki maguknak. Megnyílt és működik az ESZC központi irodája. A második könyvsorozatot Lászlóffy Csaba vezetésével négytagú szerkesztőség készíti elő. Eddigi munkatársa, Eszényi Noémi lesz a jövőben az ESZC intézője. Az ESZC-nek 1959 tagja van. Nagy szükség van a támogatásra, a háború előtti Céh 28 000 magyarországi pártoló tagot számlált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1995. november 27.

A bukaresti egyetemen 1990-ben alakult meg az önálló hungarológiai tanszék. Murvai Olga tanszékvezető és Molnár Szabolcs 1972 óta tanít Bukarestben, mindketten docensi rangban. Rajtuk kívül még öt tanára van a tanszéknek, munkájukat most egy pécsi vendégtanár segíti. Az oktatók túlterheltek. Molnár professzor például heti tizenhat irodalomórát tart, mindent ő tanít az ősköltészettől a felvilágosodás koráig. Legnagyobb gondjuk a könyvtár és a jegyzetek hiánya. Az egyetemi könyvtár 1989-ben leégett, a magyar könyvállományt azóta sem pótolták. Jelenleg a négy évfolyamon mintegy hetven hallgatójuk van. /Magyar Hírlap, nov. 27./

1995. november 27.

A Vocea Romaniei kormánylap nov. 28-i száma dagadó kebellel teljes terjedelmében közölte Tamás Gáspár Miklósnak a Heti Világgazdaságban közölt cikkét a román-magyar megbékélésről, önostorozó volta miatt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről /Heti Világgazdaság, szept. 30./ című cikkében azt állította, hogy a magyar parlamenti ellenzék arra sarkallja a kormánykoalíciót, hogy hagyjon föl a közeledés politikájával. A cikkíró szerint a jelenlegi magyar politika sikeres. Tamás Gáspár Miklós örömmel üdvözölte Iliescu ajánlatát és szerinte erre válaszolni kell.

1995. november 27.

Az Unitárius Lelkészek III. Egyetemes Konferenciáját Brassóban tartották. Nyilatkozatukban elítélték a Tőkés László püspök alternatív megbékélési javaslatára adott ízléstelen hatalmi választ, kifejezték szolidaritásukat a tanügyi törvény ellen tiltakozó éhségsztrájkolókkal, követelték a kisebbségi törvény megalkotását. Elhatározták, hogy advent első vasárnapján a hívekkel együtt ima- és böjtnapot tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Ennek szükségszerű előzménye volt az Erdélyi Unitárius Lelkészek Szövetségének újraalakulása 1991-ben. Ezzel csaknem százesztendős hagyományt ébresztettek fel, állapította meg Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius lelkész. A lelkészek szövetsége a továbbképzés és a szolgálatban felmerülő problémák megoldásának belső műhelye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10./

1995. november 27.

Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./

1995. november 27.

Szászrégenben a református gyülekezet volt a házigazdája a Diaszpóra Alapítvány idei díjkiosztó egyházi ünnepségének. A Márton és Földes Károly nevével fémjelzett, három évvel ezelőtt létesített díjakat olyan lelkipásztorok, presbiterek, gondnokok vehetik át, akik életük példázatával bizonyítják, hogy a legmostohább körülmények között is megőrizhető a magyarságtudat. A 80 éves Dávid Ödön lelkipásztor 30 éven át szolgált Ploiesti-en, járta azokat a falvakat, ahol egy-két magyar él, Czelder Márton-díjjal jutalmazták. A Földes Károly-díjat Cseh Ernő mérnök vehette át, aki karácsonykői /Piatra Neamt/ lakosként húsz éven át végzett missziós szolgálatot a Moldvában élő református magyarok között, vállalva a hatósági zaklatásokat is. Díszoklevelet kapott a 90 éves nyugalmazott szászrégeni Antal Gusztáv, aki nem a szórványban munkálkodott, börtönbüntetést is szenvedett, áldozatos munkájával hatvan éven át megőrizte Szászrégen és környéke magyarságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998